Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)
2007-01-24 / 16. szám
2 HÍDLAP • 2007. január 24., szerda www.esztergom.hu RÖVIDEN Kökény: nem kell visszakozni (H) Az egészségügyi reform végrehajtása során szerzett tapasztalatok mutatják meg, hogy kell-e változtatni és milyen irányban - közölte az MSZP szakpolitikusa. Kökény Mihály úgy fogalmazott: pártja úgy látja, nincs ok visszakozni a reform eddig megtett lépéseitől, ugyanakkor nyitott a fő cél, a jobb betegellátást segítő javaslatok iránt. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke hozzátette: sikertelenek lesznek azok a „bizonyítási kísérletek”, amelyek kórházak „megmentésére” irányulnak, de nem „lát semmi kivetnivalót” abban, hogy szocialista politikusok is részt vesznek ezeken a demonstrációkon. Gyurcsány elégedett (H) Maradéktalanul teljesítette a kormányprogramban megfogalmazott feladatokat a honvédelmi tárca tavaly - közölte a minisztériumhoz látogató kormányfő. Gyurcsány Ferenc látogatáson kiemelte: az átalakult szaktárcánál megszűntek a párhuzamosságok, ésszerűbbé vált a szervezeti felépítés, így gazdaságosabbá és hatékonyabbá vált a szervezet működése. Szekeres Imre szakminiszter ugyanitt leszögezte: a tárca továbbra is fenntartja a körülbelül ezerfős missziós létszámot. Létrejön az Állami Egészségügyi Központ részeként a korszerű katonai egészségügyi ellátási rendszer, befejeződik a Központi Honvédkórház rekonstrukciója. Lezárták a Keletit (H) Bombariadó miatt tegnap kora délután lezárta a rendőrség Budapesten a Keleti pályaudvart. A biztonsági intézkedések és átvizsgálás ideje alatt a vonatok a külső állomásokon várakoztak. Az ideiglenes, közel egyórás lezárás miatt késések voltak a Budapest-Hatvan-Miskolc és a Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonalon. Bombát nem találtak. Alkotmányos a kamatadó (H) Magánszemélyek megkeresésére vizsgálta az Alkotmánybíróság a kamatadót. A taláros testület döntése értelmében nem alkotmánysértő a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a biztosítási adókedvezmények igénybevételi feltételeit szabályozó rendelkezés és a kamatadó megváltozott szabályai. Lendvai az államfőhöz fordult Sólyom László szerint a politikus családtagjainak is tűrniük kell Jogilag és a mindennapi életben is kivédhetetlen, hogy a politikus bírálata a családtagoknak is fájdalmat okozzon. A véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága érdekében olyan állításokat, véleményeket és cselekményeket is el kell tűrni, amelyek sokakat sértenek vagy felháborítanak - írta az MSZP frakcióvezetőjének küldött válaszlevelében Sólyom László köztársasági elnök. Lendvai Ildikó előzőleg azért fordult nyílt levélben az Országgyűlés elnökéhez és az államfőhöz, mert a napokban politikusok háza elé hirdettek tüntetéssorozatot, és ezek szerinte nem véleménynyilvánítást, hanem megfélemlítést jelentenek, nem a politikusoknak, hanem családtagjaiknak, gyermekeiknek. Sólyom László válaszában ugyanakkor hangsúlyozza, a jó ízlés megköveteli, hogy a tüntetők ne hozzák olyan helyzetbe a családtagokat, különösen a kiskorú gyermekeket, hogy „az ilyen közvetlen hatások elől ne tudjanak kitérni”. Az államfő levelében kiemeli: a jog pontosan meghatározza, hol van az a határ, amikor jogellenességről lehet •beszélni, és szankciókat lehet alkalmazni. Sólyom László azt is hangsúlyozza, hogy a békés gyülekezés jogának keretei is tágak, a törvény meghatározza, mi nem tartozik a békés gyülekezés körébe. „Utalok arra is, hogy a demokratikus államok alkotmányos gyakorlata szerint a közszereplő politikusnak sokkal több méltánytalanságot kell elviselnie, mint másoknak” - emlékeztet a levélben a köztársasági elnök. Sólyom László a szocialisták frakcióvezetőjéhez írt válaszában azt írja: a jog védelmet ad az ellen is, ha a kritika behatol a politikusnak a foglalkozása gyakorlásától független magánszférájába, vagy ha közvetlenül a politikában nem szereplő családtagjai ellen irányul, és azokat sérti. Ez minden esetben elítélendő, és ez ellen a jog is megfelelő eszközöket biztosít - írja az államfő. A köztársasági elnök felhívja a figyelmet a méltányos politikai viták szükségességére, ami a közállapotok javulásának egyik legfontosabb feltétele. Mint írja, az erkölcsi értékeket a politika „pillanatnyi érdekei szerint hol hangsúlyozza, hol figyelmen kívül hagyja”. • Koncz Endre Fidesz: reform helyett hazugság Azokat az intézkedéseket nem lehet a reform szóval illetni, amelyek rövid időre szólnak, és nem jelentenek jobbítást az emberek életében, ezek a döntések megszorítások - jelentette ki a Fidesz egyik alelnöke miskolci sajtótájékoztatóján. Pelczné Gáli Ildikó elmondta: kibocsátottak egy tájékoztató kiadványt, ezzel is emlékeztetik a választókat arra, hogy a kampányban mit is ígértek a szocialisták, s ezzel szemben mi a valóság. Példaként a gázáremelést, a tandíj bevezetését, az egészségügy fizetőssé tételét, a kórházak bezárását, vizit- és ágydíjak bevezetését hozta fel. A Fidesz számításai szerint egy átlagos család 84 százalékkal fizet többet a gázért, a tandíj 105-150 ezer forinttal terheli meg a családok kasszáját - mondta. Ez utóbbiról szólva megjegyezte: a kormány azt állította, hogy a tandíjat az illetékes intézmények „bevételként könyvelhetik el, s ezzel javítják a lehetőségüket”. Kiderült azonban, hogy ezt meg sem kapja az intézmény, a Pénzügyminisztérium „magához rendeli” az összeget. • • K. E. Nyilatkozat a hallgatói juttatásokról Jobban járnak a jól tanuló, nehéz sorsú diákok Ezerhatszáz szárnyast öltek le Madárinfluenza-gyanú Csongrádban, sertéspestis Nógrádban A hallgatói juttatások új rendszeréről szóló nyilatkozatot írtak alá a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevői a miniszterelnök és a szaktárca vezetőjének jelenlétében Budapesten. Gyurcsány Ferenc az aláíráson hangsúlyozta: sikerült megállapodni a hallgatói juttatások olyan szétosztásáról, amely elsősorban és alapvetően szociális és teljesítményszempontokat követ. Hozzátette: az új szisztémának köszönhetően a következő tanévtől azok a hallgatók, akik nehéz sorsúak és jól tanulnak, jobban járnak mint az ideiben. Hiller István oktatási és kulturális miniszter rámutatott: a felsőoktatás globális piac, amelyben Magyarországnak helye és szerepe van. Az oktatási tárca háttéranyaga szerint az új juttatási rendszerben a tervek szerint a hallgatók támogatását biztosító bevételből a hallgatói juttatás 35-40 százaléka szociális alapú, ötvenkilenc százaléka teljesítményalapú támogatásra fordítható. A képzési hozzájárulás bevételének ötven százaléka teljesítményalapú támogatásra adható. • (palotás) Nincs pozitív diszkrimináció Nem engedi az alkotmány az adóamnesztiát Nem kizárt, hogy madárinfluenza bukkant fel egy Csongrád megyei libatelepen, ahol több állat elhullott - közölte az országos főállatorvos. Süth Miklós hangsúlyozta: kifejezetten állatbetegségről van szó, de még nincsenek meg a végleges vizsgálati eredmények. Mint elmondta, ha madárinfluenzáról van szó, az egy-két nap alatt kiderül, ha más betegségről, akkor akár 10- 12 napot is várni kell a diagnózisra. A főállatorvos hozzátette: a madárinfluenza gyanúját erősíti, hogy a telephez közeli pataknál számos vadkacsát láttak a közelmúltban. Süth Miklós beszámolt arról is, hogy eddig, megelőzési céllal mintegy 1600 szárnyast öltek le. A telep 3 kilométeres körzetében nem találtak fertőzésgyanús baromfit. Vizsgálják azt is, hogy betartották-e az előírásokat a telepen, mert csak így számíthat kártérítésre az üzemeltető. A főállatorvos közölte azt is, hogy Nógrád megyében a szlovák határhoz közel 3 sertéspestissel fertőzött vaddisznót találtak. A sertéspestissel fertőzött vaddisznók közül kettőt kilőttek és így állapították meg a fertőzött- séget, míg Ipolytarnóc közelében az állat rendellenesen viselkedett, ezért lőtték le. A főállatorvos hangsúlyozta: a környéken gyér a házisertés-állo- mány. A 10 kilométeres kijelölt körzetben a szakemberek szerint mindössze 50-100 házisertés élhet. Mindkét esetről tájékoztatták az Európai Unió illetékeseit is. • (koncz) Nincs alkotmányos megoldás az adóamnesztiára, azaz hogy kedvezményes adófeltételek mellett lehessen hazahozni a külföldön tartott, le nem adózott jövedelmeket - mondta a Pénzügyminisztérium szóvivője. Pichler Ferenc hozzátette: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium álláspontja szerint a terv végrehajtása pozitívan diszkriminálná azokat, akik külföldre vitték jövedelmüket és nem adóztak, ez pedig nem összeegyeztethető az alaptörvénnyel. A magánszemélyek és vállalkozások külföldön tartott vagyonukat a korábbi elképzelések szerint egyszeri 10 százalékos adó megfizetése mellett utalhatták volna haza. A kormány 50-100 milliárd forint közötti vagyon hazautalásával, és ennek révén 5-10 milliárd forint adóbevétellel számolt korábban. Hasonló jogszabály más országokban, így például Németországban, Olaszországban és Belgiumban már hatályba léptettek, vegyes sikerrel. • -z -e Ütemesebben épülő autópályák? HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL A csehek jól jártak Az EU különböző alapjaiból a tavalyi évben több mint 37 milliárd cseh korona érkezett az országba, miközben a cseh állam alig több mint harmincmilliárd koronát fizetett be a közös büdzsébe. A cs«h pénzügyminisztérium adatai alapján a legtöbb pénz a kohéziós alapból érkezett, de agrártámogatásra és vidékfejlesztésre is sok pénzt kapott Csehország. Ismét bomba robbant Kedden hajnalban bomba robbant Athén egyik külvárosi raktárának irodahelyiségében. Az akció előtt húsz perccel a merényletet vállaló Forradalmi Akciócsoport figyelmeztette a hatóságokat telefonon keresztül. A támadásban senki sem sebesült meg. Megelőzheti Szerbia Törökországot Szerbia akár még Törökország előtt az Európai Unió tagállama lehet - hangsúlyozta egy nyilatkozatban a közösség délkelet-európai stabilitási egyezményének koordinátora. Erhard Busek egy német rádióállomásnak adott interjúban ezt a reményét a vasárnapi szerbiai parlamenti választások eredményeire alapozta. A tekintélyes osztrák konzervatív politikus szerint az elkövetkező időszakban mindenekelőtt azon van a hangsúly, hogy Belgrádban mielőbb stabil kormány alakuljon, és megkezdődjenek a tárgyalások Brüsszellel. Busek meggyőződésének adott hangot, hogy a Szerb Radikális Párt meglehetős választási sikere ellenére Európa-barát kormány jön létre a balkáni országban. Nem találtak bizonyítékot Nem vizsgálódik tovább az Európai Parlament ideiglenes bizottsága az állítólagos titkos CIA-börtönök ügyében. A testület nem talált bizonyítékot a titkos fogdák létére egyes európai országokban, illetve titkos légi járatok közlekedésére. A bizottsági jelentés egy szót sem ejt Magyarországról. Korábban emberi jogi szervezetek állították, hogy titkos börtönöket működtet több európai államban az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség. Lubomír Vázny közlekedési tárcavezető a sajtó képviselői előtt kijelentette: a szlovák kormány törvénymódosításokkal óhajtja elősegíteni az autópályák és gyorsforgalmi utak építését. A tervezett új jogszabály leegyszerűsítené a telkek kisajátítását, és ennek köszönhetően felgyorsulhatna az útépítés. „Olcsóbban és hatékonyabban fogunk autópályát építeni” - ígérte a miniszter, aki szerint egy kilométer sztrádaszakasz megépítéséhez több mint száz szakhatósági engedélyt kell elintézni. A jogszabály-módosítás Vázny szerint a 2008-tól tervezett projekteket érintené. Egyébként egy kilométer hosszú autópálya létrehozásának költsége hozzávetőleg 250 millió és egymilliárd korona között mozog. A tárcavezető úgy véli, hogy az említett jogszabály-módosítással húsz százalékkal leszoríthatóak az építési költségek. A Nemzeti Autópálya Társaság, amelynek elsődleges feladata az autópálya- és gyorsforgalmi útépítés, valamint ezek üzemeltetése - idén folytatja a Zsolna környéki autósztráda munkálatait. Igor Choma, a társaság vezérigazgatója szerint 2010-ig be szeretnék fejezni Pozsonyt Kassával összekötő szakaszt, az északi Dl-es Pozsony-Kassa útvonal pedig 2014-ig fog elkészülni. Elképzelések szerint az országban négy autópálya és hét gyorsforgalmi út segítené a közúti közlekedést. Vázny szerint ezek a tervek tíz éven belül kivitelezhetőek. A tárcavezető ennek ellenére úgy véli, hogy a szlovákiai autópálya-építés nem tart lépést a gépkocsigyártás ütemével, és ezért a teherszállítás jelentős részét a jövőben a vasútra kellene átirányítani. • 0. F.
