Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)

2007-01-17 / 11. szám

HÍDLAP • 2007. január 17., szerda www.istergranum.hu Spórolunk a fűtéssel, mégis többet fizetünk Az áremelések elnyelik a költségcsökkenést Alig-alig kellett eddig idén télen ala­posan megrakni a kandallókat, kályhá­kat vagy feltekerni a konvektorokat, ra­diátorokat. Kevesebb gázt használunk, alig fogy a fa, mégsem mondhatjuk, hogy komolyan spórolnánk. Hiába ala­csonyabb ugyanis a távfűtés hódija, vagy forog lassabban a gázóra: a nagy­jából negyedével csökkent energiafel­használás nem hoz alacsonyabb szám­lákat, mivel a januári emelések telje­sen kiegyenlítik az időjárás ajándékát. Kórházjövő: felrúgott egyezség Veszprémen és Fejéren múlik megyénk kórházainak sorsa Nagyjából 5-6 fokkal magasabb az idén januárban a napi átlaghőmérsék- let, mint az utóbbi években volt, ami például a távhőszolgáltatók számára azt jelenti, hogy jóval kevesebbet kell fűteni a panellakásokban: a hó'díjak akár 30-35 százalékkal alacsonyab­bak lehetnek az ilyenkor szokásosnál. Akár örülhetnének is a szolgáltatók­nak teljes mértékben kiszolgáltatott lakók, akik mostanában sokszor ta­pasztalják, hogy kihűlnek a radiáto­rok, mert szükségtelen folyamatosan fűteni a lakásokat. A januártól ér­vénybe lépett új távhő- és alapdíjak azonban a megspórolt aránynál jóval nagyobb mértékben emelkedtek, álta­lában 40-60, Esztergomban például 64 százalékos átlagos drágulásra kell számítani. A tatabányai Komtávhő el­látottjai is nyugtázhatják, hogy ha­vonta nagyjából 3-5 ezer forintot spó­rolnak a fűtéssel, de ez semmiféle díj- csökkenéssel nem jár. A gázzal fűtők már nagyobb eséllyel reménykedhet­nek kicsit alacsonyabb számlában, bár a megváltozott gázártámogatási rendszernek köszönhetően az ő költ­ségeik is inkább emelkednek, sem­mint csökkennek, dacára a meleg idő­nek. A lakossági gázfogyasztás mos­tanában csaknem negyedével keve­sebb, mintha hideg januárunk lenne. A fával tüzelők járnak talán legjob­ban, főként akkor, ha még a nyár vé­gén, az áremelés és fahiány beállta előtt sikerült megtölteni fáskamráju­kat. A Tüzépek országszerte nagyjá­ból 20 százalékkal csökkenő kereslet­ről számolnak be. Az esztergomi Jó­nás Tüzépnél is jóval kevesebben ér­deklődnek a tűzifa iránt, pedig most már készlethiány sincs, bőven kapha­tó a darabolt fa, méghozzá azonnali kiszállítást is tudnak vállalni. Úgy tű­nik azonban, hogy a háztartásokban nyáron, kora ősszel felhalmozott készletek egyelőre bőven kitartanak. Talán villannyal fűtenek legkeveseb­ben hazánkban, ami az augusztusi ár­emelés előtt is az egyik legdrágább fűtési módnak számított. A mostani gáz-és távhődíj emelésre eddig lé­gy inthettek a villanykályhások, olaj- radiátorral, hősugárzóval melegedők, ám egy tegnap kiszivárgott hír szerint februártól ismét 6 százalék körüli áramdíjemelés várható. A gazdasági tárca még nem erősítette meg a villa- mosenergia-ipar szakszervezetei ré­széről közölt értesülést. • Sz. H. Folytatás az 1. oldalról Vagyis a megye intézményei csak abban bízhatnak, hogy a régió többi intézménye korrekten áll az előzetes tárgyalásokhoz, különben könnyen a huszonkettes csapdájába kerülnek. A komáromi Selye János Kórház előtt hétfőn több mint háromezren tüntettek a miniszteri javaslat ellen - tudtuk meg Schlezák Judittól, az intézmény vezető­jétől. Az igazgatónő abban reményke­dik, hogy a régió felülkerekedik a mi­nisztériumi ajánláson, és abban fognak megegyezni, amiről előzetesen megálla­podtak. Sok intézmény például pályáza­ti pénzt vett fel azért, mert ágyakról mondott le, tehát nem lenne korrekt, hogy most elfogadjon újakat. Vélemé­nye szerint minden más esetben olyan lavina indulhat meg, ami az ambuláns ellátást is veszélyezteti. „Ha csak króni­kus ágyakat kapunk, akkor a szakrende­lőnket kell olyan szintre fejleszteni, hogy minél kevesebb betegnek kelljen esetenként akár nyolcvan kilométert is megtenni a súlyponti kórházig. A több szakvizsgával rendelkező orvosaink vi­szont nem fognak ügyeleti munkát vál­lalni, inkább más intézménybe mennek osztályos orvosnak.” - mondta lapunk­nak az igazgatónő. Schlezák Judit azt is sérelmezi, hogy a reformok kihirdetése­kor Molnár Lajos azt mondta: minden­kihez harminc kilométeren belül terüle­ti, ötven kilométeren belül pedig súly­ponti kórház kell, hogy elérhető legyen. A Bakonyalja több településétől viszont Esztergom negyven, Tatabánya pedig nyolcvan kilométerre van, ezért a mi­niszter javaslatában máris diszkriminál­ja Komárom-Esztergom megyét. • Pálovics Klára Állóvíz a Duna partján Még mindig nem rendeződött a visegrádi földterület sorsa Ch .Gáli András T úlságosan független... Bár nevezett sportember még mindig csak negyvennegyedik évét ta­possa, felelősségem tudatában megkockáztatom: Détári Lajosnak nincs jövője a magyar futballban. Nem azért, mintha nem értene a sportághoz. Nem ez a gond, nem szak­mai alakalmatlanság ürügyén bontott szerződést a Magyar Labdarúgó szövetség elnöke, Kisteleki István a tavaly március óta dolgozó szövet­ségi edzővel, a már korábban menesztett Bozsik Péter segítőjével. Valami olyasmiről van itt szó, amelynek semmi köze az edzésveze­téshez, a tolódásos védekezés vagy éppen a hatékony számyjáték ok­tatásának módszertanához, de még az 1-3-5-2-es és az 1-4-2-3-1-es formáció közötti különbség mibenlétének ismeretéhez sem. Alapvetően arról van itt szó, hogy Détári Lajosnak több pénze van, mint mindenkori hazai munkáltatójának, legyen az illető az MLSZ elnöke vagy a Diósgyőr tulajdonosa. Ebből kifolyólag befolyásolhatatlan, kezelhetetlen, kompromisszum­ra képtelen, sőt, szigorúbb szavakat használok: zsarolhatatlan figurá­ja a magyar labdarúgásnak. Alighanem az egyetlen. Dömének ebben a körülményben rejlik behozhatatlan előnye, ugyanak­kor ez is akadályozza meg, hogy tartósan beépüljön valamelyik hazai organizációba, legyen az az MLSZ vagy valamelyik élvonalbeli klub. Az Eintracht vagy az Olympiakosz viszont egyelőre nem hívja szak­vezetőnek, pontosan azért, mert nincs számottevő élvonalbeli edzői tapasztalata. Ördögi kör, amelynek feloldására egyelőre nem mutat­kozik remény. így viszont nagyon úgy néz ki, hogy Détári egy, a szűkebb hazájá­hoz, Kispesthez nem túl távol fekvő község, Felsőpakony csapatának lesz az edzője, ha addig nem hívja fel Roman Abramovics, a Chelsea - még Döménél is tehetősebb - tulajdonosa, hogy Jósé Mourinho szekerének rúdja kifelé áll a Stamford Bridge-ről. Pedig óriási luxus a magyar futball jelenlegi - bő két évtizede tartó, s egyre „fokozódó”... helyzetében lemondani egy Détáriról. Tény­leg az, még ha a fentiekben sorolt érvek most is igazak, kezdve a ke- zelhetetlenségtől, a túlzott szuverenitástól a szókimondásig. Létezik testre szabott feladat Döme számára: legyen ő a magyar futball utazó nagykövete, főleg most, az EB-pályázat finisében. Mindenhol isme­rik, tisztelik, németül, görögül, olaszul, angolul kiválóan beszél, nem kér autogramot Platinitól vagy Klinsmanntól, ha találkozik vele, ugyanis nem rajongója volt, hanem egymás ellen játszottak. Az az igazság, hogy alapvetően szövetségi edzőnek felkérni volt hiba Détárit. Egy ilyen kaliberű sportembernek nem részfeladat jár: vagy szövetségi kapitány, vagy semmi. Nyilvánvaló, hogy a mindenkori magyar futballvezetés lassan egy évtizede küszködik a megoldhatat­lan feladattal: kvalitásaihoz, s főleg hírnevéhez méltó feladatot találni az utolsó - reméljük, eddig... magyar világklasszisnak. Nem megy. Szemtanút keresnek A Váci Rendőr-kapitányság azon személyek jelentkezését várja, akik szemtanúi voltak január 10-én délután 3 körül, Verőce és Szendehely között tör­tént balesetnek. Egy piros Volkswagen Golf áttért a menetirány szerint baloldal­ra, kitérésre kényszerítve ezzel a szem­bejövő Ford Focus vezetőjét, aki az út melletti korlátnak csapódott. A vétkes autós megállás nélkül továbbhajtott. A visegrádi Duna-part egy része álla­mi tulajdonban van, ahogy azonban lenni szokott, az állam rossz gazda, és nem hasznosítja, sőt az önkormányzat szerint nem is megfelelően gondozza a területet. Mint arról már korábban be­számoltunk, a Duna-parti önkormány­zat szeretné tulajdonába venni az in­gatlant, és ott egy közparkot kialakítani. A Duna-parti részt a kilencvenes évek közepén állították valamennyire helyre, azóta állami tulajdonban van, és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) kezeli. Az önkormányzat szerint azon­ban a kezelő nem gondozza megfelelő­en a területet, ezért elképzelhető, hogy a közeljövőben születhet egy olyan szer­ződés, amely alapján legalább az ingat­lan gondozását elvégezhetné a város. Hadházy Sándor, Visegrád polgármeste­re lapunknak elmondta: először 2004-ben kezdeményezték, hogy a föld a település tulajdonába kerülhessen, erre azonban mind a mai napig még választ sem kaptak. „Visegrádon sok a zöldterü­let, ebből az ingatlanból is egy parkot, li­getet szeretnénk kialakítani, hogy a vá­ros és a szállodák lakói kultúráltan tölt­hessék ott el szabadidejüket. Tehát nem is anyagi hasznot szeretnénk belőle húz­ni, hanem azt akarjuk elérni, hogy a te­rület kapjon valamilyen funkciót. Bí­zom benne, hogy a közeljövőben sikerül a holtpontról kimozdítani az ügyet.” - mondta a Hídlapnak a polgármester. Szerettük volna a földterületet ke­zelő KVI-t is megszólaltatni az ügy állásáról, illetve várható fejleményei­ről, a hivatal azonban lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre. • P. K. Magyar csoda: sertésbőrből baromfimájast Több baromfitermék disznószármazékokból készül Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület legutóbbi vizsgálatában har­minc májast és kenőmájast vett górcső alá. A felmérés meglepő eredménye­ket is hozott, a baromfitermékek leg­többjében nagyarányú alkotórész a sertésbőrke és az ipari szalonna is. Egyes húskészítményeknek pedig már az íze és az állaga sem megfelelő. A kenőmájas és a májas közkedvelt termékek, hiszen olcsó, gyors és ki­adós reggelit, uzsonnát készíthetünk belőlük. A civil fogyasztóvédők leg­utóbbi felmérése szerint viszont min­dig érdemes a címkét elolvasni, hi­szen könnyen előfordulhat, hogy mi­közben azt hisszük, hogy baromfimá­jat fogyasztunk, a termék összetevői között a sertésbőrke és az ipari sza­lonna is szerepel. Az egyesület a vizsgálat során el­sődlegesen a külső megjelenést vizs­gálta, ezzel mindent rendben talált. A kibontás után viszont azt tapasztal­ták, hogy a több mint harminc minta nagy része igen kellemetlen illatot áraszt - tudtuk meg Pavlovics Ágotá­tól, az egyesület magazinjának fő- szerkesztőjétől. A legnagyobb meg­döbbenést az összetevők okozták, ezek a legtöbb esetben: gyártási vagy ipari szalonna, sertésbőrke, sertés­hús, sőt sertéslép. A máj arányát - bár a élelmiszerkönyvben pontos szá­zalékok vannak meghatározva - sok esetben fel sem tüntették. Ráadásul ezek az alkotórészek a baromfiter­mékként feltüntetett árukban is ugyanúgy megtalálhatóak. Az élelmiszerkönyv szabályai sze­Aligha lehet bírságot behajtani a törökbálinti élelmiszerbotrányban elhíresült M.E.G.A. Trade-en. A cég szinte mindenét lízingelte, így vagyona sincs. Az árukész­letét pedig vagy megsemmisítik, vagy visszaszállítják Nyugatra, a tulajdonosként fel­tüntetett törökbálinti lakos pedig külföldön tartózkodik. A társaság raktára jelenleg hatósági felügyelet alatt áll, ám a kifogásolt élelmiszerek alapos átvizsgálása az élel­miszerbiztonság folyamatban lévő átszervezése miatt csúszik néhány hetet rint kenőmájas az, amiben legalább huszonöt százalék máj található, májas pedig, amiben ennél kevesebb - mond­ta lapunknak Dömölki Lívia, a vizsgá­latban is részt vevő élelmiszerszakértő. „A legnagyobb meglepetést - azon kívül, hogy a baromfitermékek is tele vannak sertéssel - az okozta, hogy egy kevesebb máj tartalmú termék több mint háromezer, egy kiváló minőségű, nagy máj tartalmú kenőmájas pedig nyolcszáz forintba kerül. Az ár tehát nem mindig takarja a minőséget. A bőrke és az ipari szalonna egyébként megengedett élelmiszerek, azonban nem arra valók, hogy olcsóbbá tegyék vele a baromfikészítményeket” - tette hozzá a szakember.-cs -a

Next

/
Thumbnails
Contents