Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)
2007-01-17 / 11. szám
HÍDLAP • 2007. január 17., szerda www.istergranum.hu Spórolunk a fűtéssel, mégis többet fizetünk Az áremelések elnyelik a költségcsökkenést Alig-alig kellett eddig idén télen alaposan megrakni a kandallókat, kályhákat vagy feltekerni a konvektorokat, radiátorokat. Kevesebb gázt használunk, alig fogy a fa, mégsem mondhatjuk, hogy komolyan spórolnánk. Hiába alacsonyabb ugyanis a távfűtés hódija, vagy forog lassabban a gázóra: a nagyjából negyedével csökkent energiafelhasználás nem hoz alacsonyabb számlákat, mivel a januári emelések teljesen kiegyenlítik az időjárás ajándékát. Kórházjövő: felrúgott egyezség Veszprémen és Fejéren múlik megyénk kórházainak sorsa Nagyjából 5-6 fokkal magasabb az idén januárban a napi átlaghőmérsék- let, mint az utóbbi években volt, ami például a távhőszolgáltatók számára azt jelenti, hogy jóval kevesebbet kell fűteni a panellakásokban: a hó'díjak akár 30-35 százalékkal alacsonyabbak lehetnek az ilyenkor szokásosnál. Akár örülhetnének is a szolgáltatóknak teljes mértékben kiszolgáltatott lakók, akik mostanában sokszor tapasztalják, hogy kihűlnek a radiátorok, mert szükségtelen folyamatosan fűteni a lakásokat. A januártól érvénybe lépett új távhő- és alapdíjak azonban a megspórolt aránynál jóval nagyobb mértékben emelkedtek, általában 40-60, Esztergomban például 64 százalékos átlagos drágulásra kell számítani. A tatabányai Komtávhő ellátottjai is nyugtázhatják, hogy havonta nagyjából 3-5 ezer forintot spórolnak a fűtéssel, de ez semmiféle díj- csökkenéssel nem jár. A gázzal fűtők már nagyobb eséllyel reménykedhetnek kicsit alacsonyabb számlában, bár a megváltozott gázártámogatási rendszernek köszönhetően az ő költségeik is inkább emelkednek, semmint csökkennek, dacára a meleg időnek. A lakossági gázfogyasztás mostanában csaknem negyedével kevesebb, mintha hideg januárunk lenne. A fával tüzelők járnak talán legjobban, főként akkor, ha még a nyár végén, az áremelés és fahiány beállta előtt sikerült megtölteni fáskamrájukat. A Tüzépek országszerte nagyjából 20 százalékkal csökkenő keresletről számolnak be. Az esztergomi Jónás Tüzépnél is jóval kevesebben érdeklődnek a tűzifa iránt, pedig most már készlethiány sincs, bőven kapható a darabolt fa, méghozzá azonnali kiszállítást is tudnak vállalni. Úgy tűnik azonban, hogy a háztartásokban nyáron, kora ősszel felhalmozott készletek egyelőre bőven kitartanak. Talán villannyal fűtenek legkevesebben hazánkban, ami az augusztusi áremelés előtt is az egyik legdrágább fűtési módnak számított. A mostani gáz-és távhődíj emelésre eddig légy inthettek a villanykályhások, olaj- radiátorral, hősugárzóval melegedők, ám egy tegnap kiszivárgott hír szerint februártól ismét 6 százalék körüli áramdíjemelés várható. A gazdasági tárca még nem erősítette meg a villa- mosenergia-ipar szakszervezetei részéről közölt értesülést. • Sz. H. Folytatás az 1. oldalról Vagyis a megye intézményei csak abban bízhatnak, hogy a régió többi intézménye korrekten áll az előzetes tárgyalásokhoz, különben könnyen a huszonkettes csapdájába kerülnek. A komáromi Selye János Kórház előtt hétfőn több mint háromezren tüntettek a miniszteri javaslat ellen - tudtuk meg Schlezák Judittól, az intézmény vezetőjétől. Az igazgatónő abban reménykedik, hogy a régió felülkerekedik a minisztériumi ajánláson, és abban fognak megegyezni, amiről előzetesen megállapodtak. Sok intézmény például pályázati pénzt vett fel azért, mert ágyakról mondott le, tehát nem lenne korrekt, hogy most elfogadjon újakat. Véleménye szerint minden más esetben olyan lavina indulhat meg, ami az ambuláns ellátást is veszélyezteti. „Ha csak krónikus ágyakat kapunk, akkor a szakrendelőnket kell olyan szintre fejleszteni, hogy minél kevesebb betegnek kelljen esetenként akár nyolcvan kilométert is megtenni a súlyponti kórházig. A több szakvizsgával rendelkező orvosaink viszont nem fognak ügyeleti munkát vállalni, inkább más intézménybe mennek osztályos orvosnak.” - mondta lapunknak az igazgatónő. Schlezák Judit azt is sérelmezi, hogy a reformok kihirdetésekor Molnár Lajos azt mondta: mindenkihez harminc kilométeren belül területi, ötven kilométeren belül pedig súlyponti kórház kell, hogy elérhető legyen. A Bakonyalja több településétől viszont Esztergom negyven, Tatabánya pedig nyolcvan kilométerre van, ezért a miniszter javaslatában máris diszkriminálja Komárom-Esztergom megyét. • Pálovics Klára Állóvíz a Duna partján Még mindig nem rendeződött a visegrádi földterület sorsa Ch .Gáli András T úlságosan független... Bár nevezett sportember még mindig csak negyvennegyedik évét tapossa, felelősségem tudatában megkockáztatom: Détári Lajosnak nincs jövője a magyar futballban. Nem azért, mintha nem értene a sportághoz. Nem ez a gond, nem szakmai alakalmatlanság ürügyén bontott szerződést a Magyar Labdarúgó szövetség elnöke, Kisteleki István a tavaly március óta dolgozó szövetségi edzővel, a már korábban menesztett Bozsik Péter segítőjével. Valami olyasmiről van itt szó, amelynek semmi köze az edzésvezetéshez, a tolódásos védekezés vagy éppen a hatékony számyjáték oktatásának módszertanához, de még az 1-3-5-2-es és az 1-4-2-3-1-es formáció közötti különbség mibenlétének ismeretéhez sem. Alapvetően arról van itt szó, hogy Détári Lajosnak több pénze van, mint mindenkori hazai munkáltatójának, legyen az illető az MLSZ elnöke vagy a Diósgyőr tulajdonosa. Ebből kifolyólag befolyásolhatatlan, kezelhetetlen, kompromisszumra képtelen, sőt, szigorúbb szavakat használok: zsarolhatatlan figurája a magyar labdarúgásnak. Alighanem az egyetlen. Dömének ebben a körülményben rejlik behozhatatlan előnye, ugyanakkor ez is akadályozza meg, hogy tartósan beépüljön valamelyik hazai organizációba, legyen az az MLSZ vagy valamelyik élvonalbeli klub. Az Eintracht vagy az Olympiakosz viszont egyelőre nem hívja szakvezetőnek, pontosan azért, mert nincs számottevő élvonalbeli edzői tapasztalata. Ördögi kör, amelynek feloldására egyelőre nem mutatkozik remény. így viszont nagyon úgy néz ki, hogy Détári egy, a szűkebb hazájához, Kispesthez nem túl távol fekvő község, Felsőpakony csapatának lesz az edzője, ha addig nem hívja fel Roman Abramovics, a Chelsea - még Döménél is tehetősebb - tulajdonosa, hogy Jósé Mourinho szekerének rúdja kifelé áll a Stamford Bridge-ről. Pedig óriási luxus a magyar futball jelenlegi - bő két évtizede tartó, s egyre „fokozódó”... helyzetében lemondani egy Détáriról. Tényleg az, még ha a fentiekben sorolt érvek most is igazak, kezdve a ke- zelhetetlenségtől, a túlzott szuverenitástól a szókimondásig. Létezik testre szabott feladat Döme számára: legyen ő a magyar futball utazó nagykövete, főleg most, az EB-pályázat finisében. Mindenhol ismerik, tisztelik, németül, görögül, olaszul, angolul kiválóan beszél, nem kér autogramot Platinitól vagy Klinsmanntól, ha találkozik vele, ugyanis nem rajongója volt, hanem egymás ellen játszottak. Az az igazság, hogy alapvetően szövetségi edzőnek felkérni volt hiba Détárit. Egy ilyen kaliberű sportembernek nem részfeladat jár: vagy szövetségi kapitány, vagy semmi. Nyilvánvaló, hogy a mindenkori magyar futballvezetés lassan egy évtizede küszködik a megoldhatatlan feladattal: kvalitásaihoz, s főleg hírnevéhez méltó feladatot találni az utolsó - reméljük, eddig... magyar világklasszisnak. Nem megy. Szemtanút keresnek A Váci Rendőr-kapitányság azon személyek jelentkezését várja, akik szemtanúi voltak január 10-én délután 3 körül, Verőce és Szendehely között történt balesetnek. Egy piros Volkswagen Golf áttért a menetirány szerint baloldalra, kitérésre kényszerítve ezzel a szembejövő Ford Focus vezetőjét, aki az út melletti korlátnak csapódott. A vétkes autós megállás nélkül továbbhajtott. A visegrádi Duna-part egy része állami tulajdonban van, ahogy azonban lenni szokott, az állam rossz gazda, és nem hasznosítja, sőt az önkormányzat szerint nem is megfelelően gondozza a területet. Mint arról már korábban beszámoltunk, a Duna-parti önkormányzat szeretné tulajdonába venni az ingatlant, és ott egy közparkot kialakítani. A Duna-parti részt a kilencvenes évek közepén állították valamennyire helyre, azóta állami tulajdonban van, és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) kezeli. Az önkormányzat szerint azonban a kezelő nem gondozza megfelelően a területet, ezért elképzelhető, hogy a közeljövőben születhet egy olyan szerződés, amely alapján legalább az ingatlan gondozását elvégezhetné a város. Hadházy Sándor, Visegrád polgármestere lapunknak elmondta: először 2004-ben kezdeményezték, hogy a föld a település tulajdonába kerülhessen, erre azonban mind a mai napig még választ sem kaptak. „Visegrádon sok a zöldterület, ebből az ingatlanból is egy parkot, ligetet szeretnénk kialakítani, hogy a város és a szállodák lakói kultúráltan tölthessék ott el szabadidejüket. Tehát nem is anyagi hasznot szeretnénk belőle húzni, hanem azt akarjuk elérni, hogy a terület kapjon valamilyen funkciót. Bízom benne, hogy a közeljövőben sikerül a holtpontról kimozdítani az ügyet.” - mondta a Hídlapnak a polgármester. Szerettük volna a földterületet kezelő KVI-t is megszólaltatni az ügy állásáról, illetve várható fejleményeiről, a hivatal azonban lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre. • P. K. Magyar csoda: sertésbőrből baromfimájast Több baromfitermék disznószármazékokból készül Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület legutóbbi vizsgálatában harminc májast és kenőmájast vett górcső alá. A felmérés meglepő eredményeket is hozott, a baromfitermékek legtöbbjében nagyarányú alkotórész a sertésbőrke és az ipari szalonna is. Egyes húskészítményeknek pedig már az íze és az állaga sem megfelelő. A kenőmájas és a májas közkedvelt termékek, hiszen olcsó, gyors és kiadós reggelit, uzsonnát készíthetünk belőlük. A civil fogyasztóvédők legutóbbi felmérése szerint viszont mindig érdemes a címkét elolvasni, hiszen könnyen előfordulhat, hogy miközben azt hisszük, hogy baromfimájat fogyasztunk, a termék összetevői között a sertésbőrke és az ipari szalonna is szerepel. Az egyesület a vizsgálat során elsődlegesen a külső megjelenést vizsgálta, ezzel mindent rendben talált. A kibontás után viszont azt tapasztalták, hogy a több mint harminc minta nagy része igen kellemetlen illatot áraszt - tudtuk meg Pavlovics Ágotától, az egyesület magazinjának fő- szerkesztőjétől. A legnagyobb megdöbbenést az összetevők okozták, ezek a legtöbb esetben: gyártási vagy ipari szalonna, sertésbőrke, sertéshús, sőt sertéslép. A máj arányát - bár a élelmiszerkönyvben pontos százalékok vannak meghatározva - sok esetben fel sem tüntették. Ráadásul ezek az alkotórészek a baromfitermékként feltüntetett árukban is ugyanúgy megtalálhatóak. Az élelmiszerkönyv szabályai szeAligha lehet bírságot behajtani a törökbálinti élelmiszerbotrányban elhíresült M.E.G.A. Trade-en. A cég szinte mindenét lízingelte, így vagyona sincs. Az árukészletét pedig vagy megsemmisítik, vagy visszaszállítják Nyugatra, a tulajdonosként feltüntetett törökbálinti lakos pedig külföldön tartózkodik. A társaság raktára jelenleg hatósági felügyelet alatt áll, ám a kifogásolt élelmiszerek alapos átvizsgálása az élelmiszerbiztonság folyamatban lévő átszervezése miatt csúszik néhány hetet rint kenőmájas az, amiben legalább huszonöt százalék máj található, májas pedig, amiben ennél kevesebb - mondta lapunknak Dömölki Lívia, a vizsgálatban is részt vevő élelmiszerszakértő. „A legnagyobb meglepetést - azon kívül, hogy a baromfitermékek is tele vannak sertéssel - az okozta, hogy egy kevesebb máj tartalmú termék több mint háromezer, egy kiváló minőségű, nagy máj tartalmú kenőmájas pedig nyolcszáz forintba kerül. Az ár tehát nem mindig takarja a minőséget. A bőrke és az ipari szalonna egyébként megengedett élelmiszerek, azonban nem arra valók, hogy olcsóbbá tegyék vele a baromfikészítményeket” - tette hozzá a szakember.-cs -a
