Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)
2007-01-17 / 11. szám
www.istergranum.hu 2007. január 17., szerda • HÍDLAP 5 Településkeringő a régióban: együtt vagy egyedül? Az önállósodott települések többsége nem bánta meg döntését A tokodaltárói művelődési ház. Érvényesült a többség akarata. A kilencvenes évek elején még nem volt az önállósodásnak lélekszámbeli korlátja, ezért különösen sok olyan településrész döntött kiválásáról és új község alakulásáról, amelyeket a 60-as 70-es években akaratuk ellenére egyesítettek. A törvény az egymással határos ezer lélekszám alatti településeknél a körjegyzőség kialakításának lehetőségéről rendelkezik, mivel ennél kisebb lakosú közösségek nem tudnak gazdaságosan saját hivatalt fenntartani. A háromszáz lakosnál kisebb településrészeknek tehát megfontolandó az önállóvá válás. Folytatás az 1. oldalról Pilisjászfalun a leválási folyamatot az „Önálló Jászfaluért!” mozgalom kezdeményezte, majd 1994. február 12-én tartották meg a népszavazást, amelyen 80 százalékos részvétellel, 86 százalékos támogatással döntöttek az akkor alig háromszáz lakosú Pilisjászfalu község megalakulásáról. Ma már mintegy ezerkétszáz a lakosok száma, amely várhatóan tovább nő majd. „Nem bántuk meg, hiszen Piliscsaba azóta még rosszabb anyagi helyzetben van” - mondta lapunknak a képviselő. Hasonló konfliktushelyzetbe került a község a néhány éve benépesült Magdolna-völgyi lakókkal is - tudtuk meg Tóth Jánostól, a helyiek érdekeinek védelmére létrejött Magdolna-völgyért Egyesület jogász elnökétől. Itt azonban az is súlyosbította a problémát, hogy a lakópark építtetője csődbe került, így gazda hiányában senki sem gondoskoA ma érvényes jogszabályok szerint egy település akkor kezdeményezheti önállóvá válását, ha legalább háromszáz állandó lakosa van. A népszavazás kiírásához szükséges aláírások számáról a helyi önkormányzat saját hatáskörben rendelkezik. Az eljárás során az Országos Választási Bizottság szerepét minden esetben a jegyző tölti be. A referendum akkor érvényes, ha legalább a választásra jogosultak 50 százaléka plusz egy fő járul az urnákhoz, és akkor eredményes, ha a szavazók többsége az igen, vagy a nem válasz mellett döntött. dott az utak takarításáról, a szemét- szállításról, a vízvezetékrendszer karbantartásáról, de még az óvodákba sem vették fel a területen lakó gyermekeket. A jól kereső, az átlagosnál jobb körülmények között élő családok által lakott Magdolna-völgy 2006-ban 60 millió forintnyi adóbevétellel gyarapította Piliscsaba költségvetését - mondta Tóth János. Mivel sehogyan sem sikerült egyezséget kötni, végül 2005 májusában felme-r rült az önállósodás ötlete, amely ügyben tavaly szeptemberben szavaztak a helyiek. A völgyben élők 81 százaléka voksolt a leválás mellett, azonban egy időközbeni törvényváltozás értelmében csak a soron következő helyhatósági választások után, azaz 2010 őszén alakíthatnak saját önkormányzatot. Addig azonban még perek sokaságára kerülhet sor, mivel a bizonyos területek sorsát érintő „ellen-népszavazáson” bebizonyosodott: az új faluhoz járó külterületek kijelölésében a bíróságnak kell majd döntenie. Önállóan is életképesen Tokodaltáró lakói 1992-ben szavaztak arról, hogy továbbra is Tokod részeként vagy külön településként folytatják-e életüket. A túlnyomó többséggel megszavazott önállósodást az egykori bányászfalu sem bánta meg - mondta a Hídlapnak Petrik József polgármester. A leváláskor és az azt követő években jelentős ipari üzemek működtek Tokodaltárón, ezért a falu fejlődését mindenképpen jobban szolgálta a saját költségvetés. Tokod falu egyébként még ma is három, egymástól elkülönülő részből áll, de Üveggyár és Ebszőnybánya lakói nem fontolgatnak hasonló leválási lépést. Annavölgyön egy egészen különös helyzet, az oktatási intézmények ösz- szevonásának szándéka vezetett ahhoz a helyzethez, hogy pontosan tíz évvel ezelőtt, 1997. január elsején leszakadtak Sárisápról - számolt be az előzményekről Bánhidi József. A polgármester szerint mindkét település számára előnyt jelentett a szakítás, Annavölgyön megmaradt az iskola és az óvoda, a saját gazdálkodásnak köszönhetően pedig fejlődött a település csatorna- és gázhálózata. Régiónkban arra is volt példa a közelmúltban, hogy egy település „megyét váltott”. A megyehatáron fekvő Dömösön öt évvel ezelőtt merült fel az ötlet, hogy ha Komárom-Esztergom megyétől Pest megyéhez igazolnának át, talán több forráshoz jutnának. A dömösiek azonban 2002. áprilisában az egykori királyi székhelyhez való hűségükről adtak tanúbizonyságot, amikor leszavazták a referendumot. Egyedül nem megy... Vannak olyan közösségek is, ahol nem az önállóvá válás a cél, hanem egy másik városhoz való csatlakozás, így történt ez 2002-ben a Pilisszentke- reszthez tartozó Dobogókővel is. A magaslati üdülőhely alig több mint száz állandó lakosát az bántotta, hogy a turizmusból befolyó jelentős pénzösszeg nagy részét Pilisszentkereszt fejlesztésére fordítják, ezért ígéretesebbnek látták volna, ha közigazgatásilag Esztergomhoz tartoznak. A referendum eredményes volt, a szavazók többsége is városunk mellett voksolt, mégsem sikerült megegyezni az illetékes közigazgatási szerveknek, mivel a változás egyben megyeváltással is járt volna. Lendvai József szentkereszti polgármester úgy véli: a tavaly megalakult új önkormányzat igyekszik jobb kapcsolatot kiépíteni a dobogókő- iekkel és értékéhez méltóan fejleszteni is kívánja a települést, az üdülőcentrumot. Mivel az Esztergomhoz csatlakozás lángja azóta kihunyt, nekik inkább a részönkormányzat létrehozása jelenthet majd megoldást hosszabb távon - mondta Pilisszentkereszt első embere. • Gábor Éva Ml A VELEMENYE? A diákok utazási kedvezményeinek drasztikus csökkentése ügyében még egyeztet a kormány és a HÜOK. Arról kérdeztük a főiskolásokat, mekkora esélyt látnak arra, hogy megmaradnak a kedvezmények. Mucsi Melinda (levelező tagozatos) | Nekünk eddig is csak a lakóhely és az iskola között járt I az olcsóbb utazás lehetősége. Ez 67,5 százalék volt, ami nem is rossz a jövőbeni semmihez képest, ami több mint ezer forint többletet jelent majd nekem utazásonként. Fogalmam nincs, hogy mire mehet a HÖOK a kormánnyal. Mohácsi Attila (nappali tagozatos) j A kedvezmények megvonása, mivel I jövedelmem nincs, I nagy érvágás számomra. Sokat utazom nyáron, mert a barátaim vidéken, az ország különböző pontjain laknak. A HÖOK inkább csak szimbolikus intézmény, önmagában semmit sem tud elérni. Ha a francia mintára ki tudná vinni a magyar diákságot az utcára, akkor talán... Jósvai Boglárka (levelező tagozatos) Ettől a kormánytól I semmi jót nem várok, szerintem nem I fogják visszavonni a terveiket. Havonta három alkalommal jövünk és a tíz vizsga további sűrű utazgatással jár. A gyesem semmire sem elég, a férjem fizetéséből finanszírozzuk az iskolát. Nagy Nóra (nappali tagozatos) 1 Úgy hallottam, hogy májusban tervezik életbe léptetni I ezeket a „korszakalkotó újításokat”. Megvárhatták volna a jövő tanév kezdetét, hogy legalább még egy nyarat végigutazgathasson a diáktársadalom. Remélem, hogy nem végleges a döntés, bízom az országos felháborodás erejében. Változások várhatók az Ister Granum Eurorégióban Idén megússzuk a tavaszi áradást? Mint ismeretes, mind Szlovákiában, mind pedig Magyarországon lezajlottak a helyközi választások és nem egy település vezetői székébe más polgármester került. Az Ister-Granum Eurorégió bizottságaiban ezért hamarosan személyi változásokra kerül majd sor, az ezzel kapcsolatos közgyűlés februárban esedékes. Ocskay Gyula az Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezetője lapunknak elmondta, hogy egyes bizottságok elnöki posztja más-más városé. Szemléltetésképpen: a közlekedési és vidékfejlesztési bizottságot eddig Zselíz leköszönt polgármestere, Nagy Géza vezette, a közeljövőben őt ezen a poszton a város új első embere, Bakonyi Pál váltja, hacsak ő nem szeretné azt, hogy Nagy maradjon továbbra is az elnök. „A februári közgyűlésre az eurorégió összes polgár- mesterét meghívjuk. Nem csak a bizottságok élén, hanem annak tagjai között is várható változás, hiszen azok kilétére a kompetens polgármester tesz javaslatot” - magyarázta az ügyvezető. Folytatás az 1. oldalról A Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kutató Intézet Kht. (Vituki) szakemberei szerint a Duna vízgyűjtő- területén nincs számottevő hó, és egyelőre további jelentős csapadékhullás sem várható. Ez azonban csak azt jelenti, hogy olvadáskor várhatóan nem alakul majd ki akkora árvíz, mint amilyen például tavaly áprilisban pusztított a Duna menti településeken. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra az alapvető igazságra is, hogy egy háromnapos esőzés következtében is komoly árhullám alakulhat ki a Dunán és a Tiszán is. Erre a legjobb példa a 2002-es augusztusi árvíz. Sok optimizmusra egy nemrég megjelent tanulmány sem ad okot, amely az éghajlatváltozás Magyarországra gyakorolt hatásával foglalkozik. Ennek lényege, hogy a klímaváltozás az elmúlt ötven évben olyan hatással volt hazánk éghajlatára, amely során hosszabbakká és szárazabbakká váltak a nyarak. A szokásos éves csapadékmennyiség pedig 10 százalékkal csökkent, ugyanakkor egyszerre nagyobb mennyiségű csapadék zúdul le, így megnő az árvízveszély. A szerző szerint a tendencia tovább folytatódik, főként a csapadék területi megoszlásának változása lehet szembetűnő. Az éghajlatváltozás miatt ugyanis a következő 10-20 évben Észak-Ma- gyarországon több, míg a közép-és dél-magyarországi régiókban kevesebb lesz a csapadék. • G. K. ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ
