Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)
2006-12-09 / 243. szám
hídlapmagazin 2006. december 9., szombat HÍDLAP VII (Isten) nőnek lenni VI. rész Héra: a hivatásos menedzserfeleség gozik, karrierjét önként és első szóra alárendeli férje céljainak. Pontosabban nem is erről van szó: Héra magáévá teszi férje céljait. Az ő karrierje ugyanis maga a házasság. Héra tehát hivatásos menedzserfeleség. Önmagában félember, akinek férfira, férjre van szüksége, hogy egésznek, teljesnek érezze magát. Hérára csak a sikeres, határozott, férfias férfi - Zeusz - van igazán hatással. Ó az, aki életét beteljesítheti, vágyait betöltheti, akinek egy életre készséggel alárendeli magát. A kapcsolatban a szexualitás nem meghatározó, Héra érzékiségét csak férje ébresztheti fel. Az élettársi kapcsolat nem elégíti ki Hérát, szüksége van a biztonságot és rangot jelentő törvényes feleség státusára. Ő az, akinek fontosak az esküvő külsőségei is, Héra annál boldogabb, minél fényesebb, minél nagyszabásúbb az esküvő (a legnagyobb, leghíresebb templom, orgona, kórus, több száz vendég, a legdrágább mha és legszebb, legnagyobb csokor, stb.) Pedig Héra nem pazarló. Csak hát élete legfontosabb eseménye, az egyetlen esküvő minden pénzt megér. Boldogsága azon múlik, hogy félje számára mekkora jelentősége van a kapcsolatnak. Hiszen ő mindent megtesz, mindent feláldoz érte. Gyermekeivel való kapcsolatát is a feleségszerepnek rendeli alá. A hagyományos családszerkezet, melyben a férfi a ház feje, ura és parancsolója nyomasztó lehet a gyermekek számára, különösen azért, mert az anya sohasem védi meg a gyermekeit. Egy olyan családban, ahol a férfi megszokta, hogy a szava a törvény, aminek senki sem mondhat ellent, súlyos gondokat okoz a serdülőkorú gyermekek szinte törvényszerű lázadása. Héra árnyoldalai - miként erősségei is - abból származnak, hogy mindent egy lapra tesz fel, egyetlen kapcsolat teszi teljessé életét. Ha a férfi sikeres menedzser, aki üzleti útjaira, vacsorákra, koktélpartikra magával viszi feleségét, akkor Héra elégedett és dorombol, mint egy macska, bearanyozva férje életét. Sok Héra azonban egy idealizált „Zeusz” képét vetíti férjére, aki nem eléggé férfi, nem eléggé sikeres és hatalmas. Ilyenkor Héra kritizálni kezdi a férfit, megpróbálja ösztönözni, olyanná változtatni, amilyennek látni szeretné - persze hiába. Ilyenkor Héra házsártos, kiállhatatlan nőszeméllyé változik a férj pedig papuccsá, ami pontosan az ellentéte annak, amire a nő vágyik. A másik gyakori probléma, ha a férfi sikeres, hatalmas, de túlságosan elfoglalt, rengeteget dolgozik és kevés időt tölt otthon, nem osztja meg vele örömét, gondjait. Természetesnek tartja, és nem méltányolja az asszony erőfeszítéseit. Ilyenkor Héra elhanyagoltnak, kifosztottnak, áldozatnak érzi magát. És féltékennyé válik, akár van oka rá, akár nincs. Örökös féltékenységével pedig biztosan tönkreteszi a kapcsolatot - ami pedig mindennél fontosabb -a számára. Mellesleg Hérának gyakran oka is van a féltékenységre. Zeusz ugyanis, miközben kifelé sikeres, hatalmas, érzelmileg gyakran éretlen. Lehet, hogy őszintén szereti a felségét, ez azonban nem tartja vissza attól, hogy új meg új kalandokba bocsátkozzon. H éra ( a rómaiaknál Juno) a házasság istennője. Az olim- poszi istenek első generációjához tartozik, vagyis Kronosz és Rheia gyermeke. Amikor Zeusz legyőzte Kronoszt, szemet vetett a gyönyörű lányra. Hidegtől reszkető kismadárrá változott, Héra megszánta, és magához ölelte, hogy felmelegítse. Ekkor Zeusz ismét felöltve férfialakját, megpróbálta magáévá tenni. Héra azonban mindaddig ellenállt, amíg Zeusz meg nem ígérte, hogy feleségül veszi, és királynővé teszi. Hérát ekkor még cseppet sem zavarta Zeusz előélete, gáláns kalandjai és „félkézről” született gyermekei. Szentül hitte, hogy szépsége, szerelme megváltoztatja a férfit. A házasság kezdetben kiválóan működött, több gyermekük született. Zeusz azonban nem változott meg, és folytatta gáláns kalandjait. Héra tomboló féltékenységében sosem férje, hanem mindig riválisai ellen fordult, kegyetlen bosszút állt a nőkön, és minden erejével üldözte Zeusz házasságon kívül született gyermekeit. Mikor Zeusz Athénét maga hozta a világra, Héra is fiút szült apa nélkül. Héphaisztosz a tűz és kovácsmesterség istene azonban fogyatékosra sikeredett - dongalábbal született és sánta volt - ezért Héra letaszította az Olümposzról. Héra tehát a főhivatású feleség megtestesítője. A férjéhez fűződő kapcsolat, a feleségszerep betölti egész életét, minden gondolata, öröme, bánata, boldogsága, boldogtalansága ettől a kapcsolattól függ. Saját, személyes ambíciója nincs, teljes mértékben elkötelezi magát, és minden nehézség ellenére kitart választottja mellett. Szerelme, elkötelezettsége egy életre szól. Héra kislánykorában esküvőt, „házasságosdit” játszik. A gyermekek szokásos „papás-mamás” játékától ez abban különbözik, hogy kisebb jelentőséget kap a gyermekek etetése, gondozása: Héra a gyurmából gyúrt vagy homokból formázott süteményt is a „dolgozóból” hazatérő férjének süti. Gyermekkora, serdülőkora nem viharos, hiszen a női szerepekről alkotott felfogása megfelel a társadalmi elvárásoknak. Szívesen segít anyjának a háztartásban, hiszen ezzel is feleségszerepre készül. Már tinédzser korában tartós kapcsolatra törekszik, a szakítás nagyon megviseli. A tanulás és pályaválasztás kevésbé érdekli, családi életről, önálló háztartásról álmodozik. Személyes ambícióit már ekkor kihelyezi: olyan partnerre vagy férjre vágyik, aki majd sokra viszi, aki előtt nagy jövő áll, és hivatásának azt tekinti, ha minden erejével támogatja abban, hogy ezt a nagy jövőt elérje. Sok Héra-lány korán férjhez megy, ha mégis tovább tanul, akkor a főiskolán, egyetemen is legfontosabb „foglalatossága” a tartós párkapcsolat kialakítása. A tanulás, az egyetem számára csupán eszköz arra, hogy minél jobb házasságot köthessen. Mindezekből következik, hogy Héra sosem lesz igazi, elhivatott menedzsernő. Számára a munka mindig csak másodlagos lehet. Bármilyen okos és sikeres, bármilyen jól végzi a munkáját, szíve máshova húzza. A siker, a karrier nem teszi boldoggá, ha nincs férjnél, csak félembernek érzi magát. Bármilyen beosztásban, bármekkora fizetésért dőlA népdaléneklés öröme Ismét díjat nyert a Kesztölci pávakör Több mint harmincöt éve működik a Kesztölci Pávakör. A népdalokat autentikus öltözetben és előadásmódban bemutató kórus most egy országos elismerés, a Kóta Díj oklevél büszke birtokosa lett. Az elismerést hivatalosan december 16-án veheti át a csoport. A szlovák népdalok hiteles reprezentánsairól, a kör vezetője, Kara Lajosné beszélt a Hídlapnak. A Kesztölci Pávakör 1971-ben alakult. Akkor harmincnál is több tagot toboroztak össze az alapítók, Zsíros Jánosné, Minczér Bemát és Minczér Bemátné valamint Vojácsek Lajosné, akik még a mai napig is énekelnek a körben. A pávakör létrehozásának célja, a népdalok megmentése és a hagyományőrzés. A népművészeti törekvések vezetését az első időkben Gajdár István, majd pedig Kálmánt! Béla végezte Kesztölcön. Ez utóbbi illető volt, aki sok szlovák népdalt gyűjtött a környék településeiről. A pávakör első műsorainak összeállításaiban is ezek dalok szerepeltek részben. Az országban jelenleg működő hagyományőrző, népdalos pávakörök átlagéletkora igencsak magas, ami azt mutatja, hogy a mai fiatalokban csökkent az érdeklődés a népi kultúra, a népdalok, a hagyományőrzés iránt. Ez annak fényében érdekes, hogy manapság a közönség legnagyobb örömére a kommersz popzenében is egyre gyakrabban tűnnek fel népzenei motívumok. A Kesztölci Pávakör most megkapott Kóta Díj díja mellett magukénak tudhatnak három arany, és egy ezüst fokozatú elismerést is. A jelenleg húszfős kör a legfontosabbnak a hazai fellépéseket tartja, de természetesen külföldön, Szlovákiában is jártak már többször műsorukkal. A magyarországi előadásokat nem is lehetne felsorolni, olyan sokról beszélhetünk, gyakorlatilag minden jelentősebb városban szerepeltek már, miként számos kisebb településen is. A kesztölci népdalosok mégis leginkább „otthon”, saját falujukban szeretnek fellépni, ekkor az előadásra kapott reakciók a leginkább figyelemre méltók és az előadást a helyi televízióban is meg lehet nézni később. A pávakört a kesztölci művelődési ház és a szlovák kisebbségi önkormányzat, mint fenntartó is támogatja, például a hétfőnként megtartandó próbák helyének biztosításával. E mellett az egyes fellépésekre való utazások költségével is támogatják az együttest. A kör az éneklés mellett a kesztölci szlovák népi szokások gyűjtésével, rendszerezésével, felelevenítésével is foglalkozik. Erre példa a most aktuális ünnepek, a Karácsony, az év eleji farsangolások szokásainak felélesztése, bemutatása. A falu a Megváltó születését várva adventi vásárt rendez, melynek keretében a Kesztölci Pávakör karácsonyi dalokkal várja a közönséget. A pávakor tagjainak fellépő ruhája a hagyományos szlovák népviselet alapján szép és szolid: a kör tagjai által saját kézzel varrott hímzett kontykendő, ugyancsak virágokkal kihímzett, általában egyszínű blúz, két-három alsószoknya, egy színes felsőszoknya, valamint egy fekete kötény. A ruházathoz pedig egyszerű fehér harisnya és fekete cipő jár. • L.N. Gasztronómiai kalandozások A robogó vonat folyosóján egy férfi rohangál. Bekiált minden fülkébe:- Van valakinél konyak? Elájult egy hölgy az utolsó kocsiban. Végül valaki odaad neki egy lapos üveget. A férfi nagyot húz belőle.- Hálás köszönet! Valahányszor egy ájult nőt látok, mindig rosszul leszek. A konyak természetesen nem csak rosszullét ellen lehet hasznos, hanem egy jó ebéd előtt is. Készítsünk most egy egzotikus japán ételt, akár konyaktól függetlenül is! A neve Currys sertés. Currys sertés Hozzávalók: 25 dkg sertéshús, 2 nagy fej hagyma, 2 db sárgarépa, néhány szem burgonya, 3 gerezd fokhagyma, paradicsompüré vagy ketchup, fél alma, 4 evőkanál búzaliszt, 1 babérlevél, 2 kockából kb. 7 dl húsleves, fél kávéskanál gyömbérpor, 2 evőkanál curry, olaj a sütéshez, 1 evőkanál salátaecet, bors. Elkészítés módja: Először elkészítjük a currys mártást. Az egyik összevágott hagymát serpenyőben, kevés olajon megpirítjuk, beletesszük az összezúzott fokhagymát, a gyömbért, a curryt, a lisztet, majd egy kis salátaecetet és a húsleves felét. Mikor mindez felforrt, beletesszük a babérlevelet, a paradicsompürét, a borsot és belereszeljük az almát. Közepes tűzön'forraljuk tizenöt percig. A húst egy másik serpenyőben apróra vágva a másik fej hagymával együtt kis ideig pároljuk, majd egy kis húslevessel felengedjük és lassú tűzön puhára pároljuk. Mikor megpuhult, felengedjük a cyrris mártással, beletesszük a burgonyát és a répát, majd addig főzzük, míg a burgonya meg nem puhul. Rizzsel tálaljuk. Jó étvágyat! • VEGA Sápszki Márta
