Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)
2006-12-23 / 253. szám
4 HÍDLAP • 2006. december 23., szombat www.istergranum.hu Az ünnep veszélye: a túlevés Csak mérsékelten fogyasszunk az ünnepi finomságokból Változó év végi menetrendek s Érdemes tájékozódni, ha busszal vagy vonattal utazunk az ünnepek alatt Folytatás az 1. oldalról Véleménye szerint érdemes pár napon keresztül diétás könnyű ételeket fogyasztani, a karácsonyi megterhelő étkek után. Bélái Ferenc természetgyógyász szerint a legtöbb problémát az okozza, hogy nem megfelelően használjuk a fűszereket. Zsíros, húsos ételekbe például érdemes gyömbért tenni, amely megkönnyíti a zsír és a fehérje lebontását. Folytatás az 1. oldalról A durrogástól riadtan elfutó kedvencek - többnyire kutyák és macskák - van, hogy soha többé nem kerülnek elő. Tizedelik őket az autók kerekei, a zord hideg tél, az erdőkbe menekülő egyedeket az ott ténykedő vadászok, a közterületeken befogott állatok pedig, a gyepmesteri telepekre Ha már úgy érezzük, hogy nagyon megterheltük emésztésünket, akkor a különböző keserű teák lehetnek segítségünkre. „A Karácsony előtti stressz oldására pedig azt javaslom mindenkinek, hogy tegyen egy kiadós sétát a természetben, vagy vonuljon el egy csendes zugba és lágy zenével, füstölőkkel, levendula vagy fahéj illóolajokkal nyugtassa idegeit” - mondta a Hídlapnak a javas. • Pálovics Klára kerülnek. Érdemes az állatokat a szilveszter előtti és utáni időszakban pórázon sétáltatni, az elkóborlás esélye így kisebb lehet. Ha a petárda hangjától elszökik a kisállata, azt érdemes a lakhelyen történő keresés mellett a területileg legközelebb eső gyepmesteri telepeken, állatmenhelyeken keresni. • G. K. Folytatás az 1. oldalról December 25-én, 26-én és 31-én és január elsején munkaszüneti nap szerinti, december 27-29-ig és január másodi- kán pedig tanszüneti munkanap szerinti menetrend alapján indulnak a Vértes Volán és a Volánbusz autóbuszai. Esztergomból az Árpád hídhoz december 24- én Szentendrén át 13 óra 45 perckor, Dorogon át 14 óra 20 perckor indítja utolsó járatait a Volánbusz. Az Árpád hídtól Esztergomba Szentendrén át 14 óra 30 perckor, Dorogon keresztül pedig 16 órakor indul az utolsó busz. December 25-én és január elsején a kora reggeli járatok általában nem közlekednek, de erről és az egyéb menetrendi kérdésekről a (06 1) 412-2597 telefonszámon lehet érdeklődni. A MÁV vonatai december 24-én és 25- én az ünnepnapra, december 26-án a vasárnapra, december 27-én pedig a hétfői napra érvényes menetrend szerint közlekednek. Az ünnepi változásokról a MÁVDIREKT (06 40) 494949 telefonszámán lehet tájékozódni. A két karácsonyi ünnepnapon, valamint szilveszterkor és újévkor a legforgalmasabb szakaszokon hosz- szabb szerelvények, illetve mentesítő vonatok közlekednek majd. • Gábor Éva Vigyázzunk négylábú kedvenceinkre A szilveszteri petárdázással akár örökre is elveszíthetjük ólét Európa és a világ Karácsonya Mi magyarok, kevés kivételtől eltekintve főként a Karácsonyra bőséggel jutó filmek dömpingjéből tudhatjuk, miként is ünnepük más országokban a Megváltó születését. Az Európai Unió tagjaként pedig illendő, hogy egyre többen ismerkedjenek meg a más népek karácsonyi szokásaival. Nézzük, hogyan ünnepe! Európa, Oroszország és Amerika december végén. Az osztrákok többnyire hasonlóan ülik meg a Karácsonyt, mint mi, magyarok. Az, hogy ilyenkor mindenhol a Csendes éj dallama szól, talán érthető, ha tudjuk, hogy a híres dalocska szerzője az osztrák Alpok szülötte volt. Miként nálunk is, a „sógoroknál" is szokás hatalmas díszes fenyőfák állítása a városok, települések főterein, bár igaz, náluk a köztereken díszelgő karácsonyfák köré hatalmas vásár is dukál, ahol beszerezhetjük a fa alá valót is. Szentestén a gyerekeket a nagyszülők viszik „sétára”, míg a szülők elhelyezik a sok színes meglepetést a fa alatt. A németeknél már karakteresebb a karácsonyi készülődés és ajándékozás szokásrendszere. Itt már Advent idején felállítják a köztereken a fenyőfákat, illetve színes lampionokkal díszítik a utcákat, házakat. A németföldi szokások közé tartozik az is, hogy december 4- én aranyeső ágakat helyeznek egy vízzel teli vázába, és ezek Karácsony napjára ki is hajtanak. Az osztrákokhoz hasonlóan, a németek is kedvelik, ha a köztéri karácsonyfákat vásár veszi körbe. A német gyerekek nem lepődnek meg a karácsonyfa láttán, mert azt szüleikkel közösen állítják és díszítik fel. Náluk nem a Télapó, vagy a Mikulás, hanem a Weihnachtsmann, azaz dt Karácsonymanó hozza az ajándékokat. Az ünnepi vacsora náluk is jellegzetes, többnyire a magyarok által is ismert püspökkenyeret fogyasztják, melyhez libasültet adnak, a desszert pedig karácsonyi aprósütemény. A mediterrán országok közül Olaszhon a leginkább ismert általunk. De azt talán még a leggyakorlottabb idelátogató turista sem tudja, hogy különbség van Észak- és Dél Itália ebbéli szokásai között. A Pó-síksági hagyomány szerint Babbo Natale, azaz ,Jézuska” december 25-én, a déli tartományokban pedig Szent Luca napján, vagyis december 13-án a három királyok hozzák az ajándékokat. Mindezektől eltér a római tradíció, mely szerint január 6-a meglepetések napja, ekkor jön ugyanis Befana, a jó boszorkány, aki az angolszász Mikuláshoz hasonlóan a kéményen át ereszkedik alá, hogy elhelyezze a fa alatt a színes csomagokat. Spanyolországban is hasonló a helyzet, ott is január 6-án ünnepük az ajándékozást azzal a különbséggel, hogy a matadorok hazájában december 25-e is ünnepnap. Skandináviában több verzió is él a hagyományok világában Karácsonykor. Dániában például a mennyezetre illik aggatni az adventi koszorút, a fenyőfa feldíszítése pedig itt sem titok a gyerekek előtt. A finn Karácsony számunkra kissé a Mindenszentekre emlékeztethet, hiszen itt az a szokás, hogy Szentestén égő gyertyákat helyeznek el a család kedves halottainak sírjánál. A legkülönösebb Karácsony bizonyára a svédeké, illetve a norvégoké lehet a számunkra, hiszen e két országban egy fahasábot helyeznek a kályhákba, s míg az le nem ég, addig tart az ünnep. Az ajándékokat pedig elég meglepő módon egy Jul-Bock nevű kecske hozza el a gyerekeknek. Franciaországban, illően a híresen bohém gallokhoz, a Karácsony is különös ünnep. Itt is december 13-ától kezdődik az ünnepi készülődés. A franciák nemes röviditalokkal és répával várják a Télapót, azaz Pére Noél-t illetve Pére Chellende-t. A répát a szánhúzó rénszarvasok kapják. Ugyanígy tesznek az írek is, akik szintén Luca-napkor kezdik meg az ünneplést, ezért ők Kiskarácsonynak nevezik december 13-át. Írországban nemcsak fenyőfát állítanak ilyenkor, de az ablakokba gyertyát is raknak, így jeleznek a Mikulásnak. Angliában élnek a világ legtürelmetlenebb emberei, itt ugyanis már októberben megkezdődik a karácsonyi készülődés, az utcák és terek feldíszítése. Jézus születésének napjára a hagyományos piros zokni telik meg csupa jóval, a gyerekek legnagyobb örömére. Mindez december 24-én éjjel történik, ekkor jön Santa Claus, másnéven Father Christmas, azaz Karácsonyapó. Az angoloknál ő osztja az ajándékokat, melyeket kötelezően csak másnap, december 25-én lehet kibontani. A szigetországtól eltérően ülik meg a decemberi ünnepeket az Egyesült Államokban. Annyira, hogy itt már novemberben, annak is utolsó csütörtökjén tartják az úgynevezett Hálaadás ünnepét. A Thanks Giving-et az amerikaiak az 1620 novemberében az újvilágba érkező zarándokokra emlékezve ülik meg. Az ünnepség jellegzetessége, hogy ekkor ül össze a család, és együtt fogyasztják el a hagyományos Hálaadás-napi pulykát. Az ezt követő hetekben készülnek a tengerentúlon a Karácsonyra, és itt is Santa Claus hozza el a várva várt ajándékokat. Az orosz Karácsony az eddigiektől lényegesen eltérő, hiszen itt december 31-én állítják azt a bizonyos fát. Az ajándékokat pedig a GyedMaróz, vagyis a Fagyapó hozza el mindenkinek. A tradicionális orosz ünnepi asztalról pedig nem hiányozhat a hal és természetesen a vodka sem. • PÖLTL
