Hídlap, 2006. november (4. évfolyam, 216–236. szám)
2006-11-15 / 225. szám
www.esztergom.hu 2006. november 15., szerda • HÍDLAP 3 Levéltári órák 1956-ról Hiteltelen a Holcim kezdeményezése? „A demokráciát nem eljátszani kell, hanem megélni” Öt helyi környezetvédő szervezet a fenti címmel adott ki sajtóközleményt tegnap, melyben a nyergesújfalui Holcim beruházás megkezdése előtti jelenlegi helyzetről tájékoztatják az érdekelteket. Szuhi Attila, a Válaszúton Alapítvány tagja a Hídlapnak nyilatkozva megerősítette a korábban kiadott sajtóközleményben leírtakat, miszerint hamarosan be kell vonni a helyi lakosokat a folyamatba, mivel a Holcim nemsokára beadja azt a környezettanulmányt, melyet az itt élők és szakértők egyaránt véleményezhetnek. A zöldek által kiadott sajtóközlemény másik lényeges eleme, hogy „az Eszter- gom-Nyergesújfalu, valamint Dorogi kistérség környezet és természetvédő szervezeteit tömörítő „Kistérségi Zöld Társulás” hiteltelennek tartja a Holcim Hungária által szervezett „Összefogás a térség fejlesztéséért” konferenciát. Az öt szervezet - a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, a tokodaltárói Környezetés Egészségvédő Klub, a Választúton Alapítvány és a Zöld Sziget Tát és Térsége Környezetvédelmi Egyesület - úgy látja, hogy több jelentős kérdésben a mai napig sem kaptak választ a Hokimtól. Ezek két legjelentősebbike, hogy miért nem veszi figyelembe a cég az egészség- ügyi dolgozók elutasító álláspontját és, hogy a Holcim miért nem törődik a vízbázis kérdéseivel, illetve miért hallgat a Táti-Depó kapcsán? A zöldek sajtóközleménye kiemelten hangsúlyozza az új Holcim beruházást ellenzők véleményének összesítését is: „összefogásra és fejlesztésre akkor kerülhet sor, ha a cég PR tevékenységek helyett, a valós és általa generált problémák lakossági véleményeinek meghallgatására és elfogadására nyitottá válik, magyarán, ha demokráciát nem eljátssza, hanem cselekszi”. Megkerestük a Holcim Hungária-t, akik a fent említett sajtóközleményről elmondták, hogy az „Összefogás a térség fejlesztéséért” konferenciára szükség van, ezt igazolja az is, hogy eddig százötvenen jelezték részvételüket az eseményre. A konferenciának pedig az a fő célja, hogy egy asztalhoz ültesse azokat a feleket, akik tenni tudnak a térség fejlesztéséért. Ennek a közösségnek pedig csak egyik szereplője a Holcim Hungária - mondta el Márta Irén, a cég munkatársa. • P. Z. Az 1956-os forradalom esztergomi és megyei történéseit idéző dokumentumokból nyílt kiállítás Esztergomban a megyei levéltár Palkovics-termében. Csoportok, iskolai osztályok előzetes bejelentkezéssel, a kiállítást bemutató levéltári óra keretében ismerhetnek meg új részleteket az ‘56-os forradalom eseményeiből. Az elmúlt héten történész konferenciát rendezett Esztergomban a Ko- márom-Esztergom Megyei Levéltár az 1956-os forradalomról, ennek keretében pedig kiállítás is nyílt a levéltárban őrzött forradalmi dokumentumokból. Csombor Erzsébettől, a levéltár igazgatójától megtudtuk, hogy terveik között szerepel az 1956-os forradalmi napok esztergomi eseményeit új szempontból feltáró könyv megjelentetése Cseszka Éva történész kutatásai alapján. Mivel igen sok értékes kiadvány látott már napvilágon a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár kiadásában, talán ez vezérelte a megyei önkormányzatot, hogy a LIMES című megyei folyóirat kiadói jogát átadja a levéltárnak -tudtuk meg a konferencián elhangzott folyóirat-bemutatón. Lapunk kérdésére Csombor Erzsébet elmondta, hogy az 1956-os dokumentum-kiállítás jövő év októberéig lesz látható a levéltár Palkovics termében. Előzetes bejelentkezés alapján érdeklődő csoportoknak, iskolai osztályoknak örömmel tartanak előadást az esztergomi és megyei forradalmi eseményekről. Nagyon sok új részletet tártak fel a legutóbbi kutatások a forradalom napjairól, így például Esztergomban is sok eddig ismeretlen történetre derült fény a közismert Sötét kapui tragédián kívül. • (muzslai) A vetésekbe kényszeríti a hideg a vadakat Az etetéssel némileg csökkenthetőek a vadkárok A vetéseket és a termést folyamatosan fenyegető vadkárokat lehetetlen teljesen visszaszorítani, hiszen képtelenség minden erdőt körülzárni, de átgondolt vadgazdálkodással, etetéssel és a gazdák közreműködésével nagyban csökkenthető a kár. A Pilisi Parkerdő mintegy 86 ezer hektáron folytat vadgazdálkodást és dolgozói mindent megtesznek, hogy elkerüljék a túlsza- porodást, illetve az értékes vetések megsemmisülését. Az úgynevezett korai vadkárra ősztől tavaszig van a legnagyobb esély, amikor az erdei állatok élelemszűkében vannak. Amikor vadkárról hallunk, hajlamosak vagyunk őzektől legázolt búzatáblákat, megtépázott kukoricásokat magunk elé képzelni, ám a kérdés ennél jóval összetettebb. Az erdőtulajdonosoknak mind a környező földeket, mind pedig az erdő növényeit is meg kell óvniuk, munkájukat azonban nagyban nehezíti többek közt az autópályák terjeszkedése is. Az erdőkben szinte minden állat okozhat károkat: kitúrhatják a magokat, lerágják a friss csúcshajtásokat - ami a facsemete pusztulását is okozhatja - ,a szarvasok pedig agancsukkal hánt- ják a fák kérgét. Ennek és a mezőgazdasági pusztítások elkerülése érdekében az erdőket kezelő társaságoknak komoly vadgazdálkodást is kell folytatniuk. A Pilisi Parkerdő területein is nagy erőkkel folyik a munka. Lomnici Gergely szóvivő lapunknak kifejtette: először is biztosítaniuk kell, hogy az előírt létszámon tartsák a vadállományt és előzetesen rögzített ütemtervek alapján, a különböző fajok szaporodási ciklusaihoz igazodva állománycsökkentő vadászatokat tartsanak. Másrészt vadetetőket kell fenntartaniuk több okból is. Egyrészt a jóllakott vad nyilván nem keres élelmet a földeken, nem túrja ki a makkot, másrészt, mivel a társaság értékesíti is a húst, sokkal nagyobb értéket képvisel az egészséges, jól kifejlett állat. Vannak esetek, amikor az állatok mesterségesen lekorlátozott élettere miatt egyszerűen nem lehet mit csinálni, de a mezőA szakirodalom három típusú vadkár elleni védekezést ismer. A biológiai védekezéshez tartozik az állományszabályozás, a vadetetés, illetve teherbíró képességük fokozása, nem kárérzékeny növényfajok termesztése.. A mechanikus távoltartás eszközei lehetnek a villanypásztor, őriztetés, riasztás - úgynevezett rémzsinór - vagy zajkeltő eszköz alkalmazása, kerítés építése. A vegyszeres, kémiai védekezés rágás és hántás ellen jöhet szóba, illetve riasztó védőszerek is kaphatók. A mezőgazdasági vadkárnak a növény fejlődési szakaszaihoz igazodva négy fajtája van: korai, zsenge, érési, illetve teljes vadkár, ami több állatfaj részvételével a gabonatáblák 100 százalékos elpusztítását jelenti. A védekezésben a gazdák is kötelesek segíteni a vadászok munkáját. gazdasági károkat úgynevezett „elterelő etetéssel” próbálják meg elkerülni, azaz elcsalják a vadakat a földek közeléből. Ugyanilyen fontos, hogy a veszélyeztetett területek - idetartoznak a közutak is - közvetlen közelébe véletlenül se kerüljön etető, sózó vagy dagonyázó hely. Felmerül a kérdés, vajon képesek-e megfelelni ezeknek a követelményeknek a magánerdő tulajdonosok. Lomnici Gergely kérdésünkre elismerte, hogy sajnos valóban sok elhanyagolt terület van, „még nem teljesen kiforrott” a magánerdő gazdálkodás hazánkban, ugyanakkor szerencsés esetben a tulajdonosok bérbeadják a vadgazdálkodást hozzáértőknek. így fordulhat elő, hogy a Pilisi Parkerdő körülbelül 60 ezer hektár erdőt kezel, de 86 ezer hektáron folytat vadgazdálkodást. Ezzel együtt viszont a felelősséget is vállalniuk kell a vadkárokért, amely kiadásokat a vadászatokból befolyó pénzből egyenlítik ki. A magánerdő tulajdonosokat erdőgazdálkodási szempontból az Állami Erdészeti Szolgálat kontrollálja, vad- gazdálkodásuk szabályosságát pedig az agrártárcán belül működő vadászati hatóság felügyeli. • Szabó Hajnal A Bözsi és a Kató A Féja Géza Közösségi Ház idén összevonva tartja meg a két legrégebbi és legszebb magyar női nevek viselőinek ünnepét. Az Erzsébet - Katalin bált november 18-án, szombaton, este 7 órakor kezdik el. A muzsikát az Esztergom-Kertvárosban népszerű Szász házaspár nosztalgia duó szolgáltatja majd. A bátyus jellegű bálra a belépés 500 forintba kerül. A rendezvény részleteiről a 33/319376-os számon kaphatunk bővebb információkat. Szlovák-magyar államfői párbeszéd Piliscsabán és Besztercebányán vitázik Sólyom és Gasparovic Sólyom László magyar, és Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök magyar-szlovák vitafórumot tart csütörtökön a besztercebányai, pénteken pedig a piliscsabai egyetemen. Iván Gasparovic szerint a nyilvános találkozó olyan lépés, amely elősegítheti a két nép kölcsönös megértését. Csütörtökön a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem politikatudomány karán tartanak előadást az államfők: a két ország történelméről, jelenéről, valamint a jövőbeni együttműködésről beszélnek majd a hallgatóknak. Pénteken a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem diákjaihoz szólnak az elnökök, természetesen a vitafórum részét képezi majd a tanulók által feltett kérdések megválaszolása is. Az „egyetemi találkozót” levélben Sólyom László kezdeményezte, az előadások időpontjáról és tartalmáról szeptemberben, a visegrádi államfők találkozóján egyezett meg a két köz- társasági elnök. Az előadás-sorozattal az államfők a szlovák-magyar közeledést szeretnék elősegíteni. „Egyetértettünk abban, hogy az elnököknek különleges szerepe van a kapcsolatokban, mert szimbolikus hatalmukkal hatni tudnak a fiatalságra” - vélte a magyar államfő. „Nagyon szeretném, ha kibeszélhetnénk a problémákat, s megvitathatnánk azokat a történelmi nézeteket is, amelyek feszültséget okoznak a két nép között, ha kibeszélhetnénk, hogyan lehetne egy sor sztereotípiát és beidegződést küktatni” - pontosította tovább elképzeléseit Sólyom László. Ivan Gasparovic a nyilvános találkát „olyan hasznos lépésnek tartja, amely elősegítheti a két nép kölcsönös megértését”, véleménye szerint néhány szélsőséges személyiség kijelentései nem ronthatják tovább a szlovák-magyar viszonyt, azonban azt nem pontosította, hogy kikre gondolt. Az egyetemeken, a magyar államfő szerint, „mint két egyetemi tanár, mint két értelmiségi” léphetnének fel, akik áttekintenék a problémákat, mi az, amiben egyetértenek, mi az, amiben nem. • (szép) Tovább szorul a hurok a diákok nyaka körül Fenntartható finanszírozás a felsőoktatásban - mindent a hallgató visz? Folytatás az 1. oldalról Az említett kormányrendelet a múlt héten fogadták el, és többek között az államilag egyelőre még finanszírozott felsőoktatási férőhelyek több mint tíz százalékos csökkentését tartalmazza. A rendelet bevezeti a kapacitásrendszert is, amelyet szintén megtalálhatunk a bizottsági javaslatok között: „Az intézményi szintű keretszámleosztás (intézményi kvóta) megszüntetése 2007-től. A keretszám a hallgatók jelentkezése alapján versenyben dől el - áll a Draskovich-féle anyagban” Az egykori pénzügyminiszter által szignózott dokumentumban a felsőoktatás reformjára vonatkozóan a következők szerepelnek: „első ütemben 62 000 fő csökkentése 56 000 főre. Az 56 000 fő tartalmazza a felsőfokú szakképzés 12 500 fős keretét. Bölcsész, jogász, pedagógus, közgazdász keretszám csökkentése. Természettudományos, informatikai, műszaki keretszám növelése.” Mindezek már szerepelnek az elfogadott kormányrendeletben is. Az államreform bizottság által készített anyag ugyanakkor tartalmaz egy, a kormány által eddig „figyelmen kívül” hagyott pontot is, méghozzá az „esti, levelező tagozaton a hagyományos rendszerű államilag finanszírozott képzés megszüntetését”. Miután a fenti pontok nagy része már eldöntött tény, feltételezhetjük, hogy az utolsó, az eddig nem megvalósított javaslat is hamarosan napirendre kerül. Csak úgy, mint a szintén javasolt felsőoktatási keretszámok további csökkentése, évente két-kétezer fővel. A felsőoktatás fenntartható finanszírozásával is részletesen foglalkozik a dokumentum, amely szempontjából a tandíj bevezetését fontos és ésszerű lépésnek nevezi. Sió László a Fidesz oktatáspolitikusa szerint a munkaanyag felveti a tandíj és a költségtérítés összegének közelítését. „A kérdés morális és etikai vonatkozásait e helyen nem tárgyalva hangsúlyozni szükséges azt a tényt, hogy a teljesen ingyenes államilag finanszírozott képzés megszűnésével (tandíj) egy meghatározott piacon (felsőoktatás) ugyanazon terméknek (képzés) két különböző ára alakult ki. Ez a közgazdasági nonszensz valószínűleg hosszú távon nem maradhat fenn, ezért célszerű már most gondolkodni a megoldás lehetőségén akkor is, ha rövid távon nem látszik a kérdés gazdaságilag ésszerű és politikailag vállalható megoldása.” • G. K.
