Hídlap, 2006. november (4. évfolyam, 216–236. szám)

2006-11-22 / 230. szám

www.esztergom.hu 2006. november 22., szerda • HÍDLAP 3 Tárt kapukkal várnak a középiskolák Esztergom középfokú oktatási intézményei nyílt napokat szerveznek Közeledik a középiskolai felvételik időpontja, ezt megelőzően számos ok­tatási intézmény nyitja meg kapuit egy-egy napra az iskola iránt érdeklő­dő diákok és szüleik számára. A Dobó­ban ma szülői értekezlet lesz, a Szent Erzsébetben nyílt nap, az István pedig csütörtökön várja a kisdiákokat. A most negyedikes, hatodikos és nyolcadikos tanulókat és szüleiket várják városunk középfokú oktatási intézményei a napokban megrende­zendő, felvételivel és beiskolázással kapcsolatos programokkal. A Dobó Katalin Gimnáziumban szerdán 17 órakor tartanak szülői értekezletet - tudta meg lapunk Smiger András igazgatótól, aki a most negyedikes kisiskolások szülei számára tart majd tájékoztató előadást a nyolcosztályos gimnáziumi képzésről. Az iskola a jö­vő tanévben is egy harmincfős osztály indítását tervezi. A négyosztályos képzés iránt érdeklődőknek majd ja­nuárban tartanak eligazítást. A Szent István Gimnázium igazgató- helyettese, Zara Melinda elmondta: a most hatodikos tanulókat várják no­vember 23-án, csütörtökön a reggel 8 órától tartandó nyílt napra, amelynek keretében az első négy órában a hetedi­kesek és nyolcadikosok tanóráin való részvételre is lehetőség nyílik. A gim­názium idén először ingyenes felvételi előkészítőt is szervez, péntekenként 14 órától 15 óra 30-ig. Legközelebb no­vember 24-én, majd december 8-án és 15-én kerül sor az oktatásra. December elsején 16 órakor viszont a szülőket várják tájékoztató értekezletre. Az isko­lában jövőre is két hat évfolyamos osz­tály indítását tervezik hatvan tanulóval. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Szak- középiskolában ma 9 és 12 óra között tartanak nyílt napot a négy évfolyamos képzések iránt érdeklődők számára. Az iskolában egy négyosztályos gimnáziu­mi osztály indul csak lányok számára, valamint környezetvédelmi- és hu­mán-, ezen belül egészségügyi-szociá­lis és kommunikáció tagozatos szakkö­zépiskolai képzés folyik, amelyre fiúk is jelentkezhetnek, de indítanak még nulladik évfolyamos nyelvi előkészítő osztályt angol és német nyelvből. No­vember 23-án, csütörtökön a két éve beindított nyolcosztályos képzés iránt érdeklődő gyerekeket váiják nyílt nap­ra szintén 9-12 óra között. A most nyolcadikosok szülei számára decem­ber 6-án, a most negyedikesek szülei számára pedig 7-én tartanak pályavá­lasztási szülői értekezletet. • G. É. Sikert aratott az Aquasziget Népszerű volt az esztergomi élményfürdő standja November második hétvégéjén ren­dezték meg a budapesti vásárváros te­rületén a Wellness & Spa egészségtu­risztikai szakkiállítást, melyen részt vett az esztergomi Aquasziget élmény­fürdő is. A létesítmény bababarátprog- ramjai és a tradicionális török fürdő nagy érdeklődésre tartott számot. Az ötödik alkalommal megrendezett Wellness & Spa szakkiállítást első alka­lommal fogadta be a Hungexpo vásár- központ D pavilonja, ahol kiállítóként a legjelentősebb wellness-szállodák, für­dők, városok és régiók, egészségturisz­tikai ajánlatokat kínáló utazási irodák, fitnesz-szalonok, gyógyászati és koz­metikai cégek, sportfelszerelések, vala­mint egészséges élelmiszerek gyártói vettek részt. A rendezvény látogatói között a társszervező Magyar Turiz­mus Zrt.-nek köszönhetően jelen vol­tak a világ legjelentősebb utazásszer­vezői és szakújságírói, emellett képvi­selte magát a hazai szakma színe-java és az érdeklődő közönség is. Az Aquasziget egy hat négyzetméteres standon népszerűsítette szolgáltatásait a párhuzamosan zajló téli sport kiállí­tásra is érkezett összesen mintegy 21 ezer látogató előtt. Városunk élmény­fürdője új arculattal jelent meg az ese­ményen, ahol részlegei bemutatásán kívül a bababarátprogramot és a de­cember elsején induló tradicionális tö­rök fürdőt, a Hamam-ot, valamint a városnézéssel egybekötött csoportos Aquaprogramot ismertette a látoga­tókkal. A budapesti közönség öröm­mel üdvözölte, hogy a főváros közelé­ben ilyen színvonalas fürdő működik, és sokan ígérték a standnál, hogy ha­marosan ellátogatnak városunkba. • -r -a Szépülnek az esztergomi sírkertek Rövidesen megkezdi tevékenységét az új temetkezési vállalat is Ahogy arról már beszámoltunk, az esztergomi önkormányzat kegyeleti cé­ge november elsején vette át a város három temetőjének üzemeltetését, két héten belül pedig a teljes körű temetke­zési szolgáltatást is beindítja a vállalat. Esztergom Város Képviselő-testüle- te nyáron döntött arról, hogy az igen elhanyagolt, a temetési szertartások­hoz méltatlan állapotban lévő sírkerte­ket saját gondozása alá veszi. A meg­alapított Esztergomi Kegyeleti Kft. ügyvezető igazgatója, Laczó Imre la­punknak elmondta: a három sírkert át­vétele nem zajlott zökkenőmentesen, de november elejétől már sokkal tisz­tább, gondozottabb temetők várják a hozzátartozókat. Az elmúlt hetekben a Belvárosi és a Kertvárosi temető rava­talozó épületeiben új bútorokat, sző­nyegeket és drapériákat helyeztek el. Ezén a héten a szentgyörgymezői sír­kertben is megtörténik a régi berende­zés cseréje. A mérsékeltebb áron dol­gozó új temetkezési vállalat irodája a Belvárosi temetőben található, ahol reggel hét és délután három óra kö­zött, illetve a 404-444 telefonszámon intézhetik az ügyfelek a három eszter­gomi temető sírhelyeinek megváltásá­val kapcsolatos ügyeket. A kegyeleti szolgáltatásokkal várhatóan tíz napon belül, tapasztalt szakembergárdával áll a helyiek rendelkezésére a cég. • (gábor) Európa legnagyobb gáztartálya készül A dunaalmási telephelyen további három tároló építését tervezik Átok ül a Kis-Duna medrén? Lomok és szemét a belvárosi folyócska medrében A dunaalmási Közép-Európai Gázter­minál (KEG) Zrt. telephelyén decem­berben adják át a több mint nyolcvan méter hosszú és nyolc méter átmérőjű gáztartályt, melyet újabb három hason­ló létesítmény követ majd. A környék­beliek biztonságát nem veszélyezteti a lakott területtől távol lévő üzem. A Dunaalmáson működő, magyar ma­gánszemélyek tulajdonában lévő KEG Zrt. palackos és tartályos cseppfolyós gáz értékesítésével foglalkozik. A válla­lat decemberben készül üzembe helyez­ni Európa legnagyobb gáztárolóját, egy 83 méter hosszú, nyolc méter átmérőjű, 4 ezer köbméter űrtartalmú henger alakú tartályt, melyben két vasúti szerelvény teljes kapacitásával megegyező, kétezer tonna propán-bután gázt tudnak majd tá­rolni. A mintegy 800 millió forintból A Komárom-Esztergom Megyei Kataszt­rófavédelmi Igazgatóság évente gyakorla­tot tart a KEG Zrt. telephelyén, melynek során a mentők, a rendőrség és a tűzoltó­ság részvételével egy szimulált üzemi bal­eset utáni teendőket veszik sorra. Leg­utóbb júliusban került sor hasonló komp­lex gyakoriatra. Akkor a katasztrófavéde­lem munkatársától azt tudtuk meg, hogy az itt tárolt folyékony gáz robbanás esetén kétszázszorosára tágul ki. A fokozott biz­tonsági intézkedések mellett elenyésző a katasztrófa bekövetkezésének esélye, de ha ez mégis megtörténne a 10-es út te­lephez közeli szakasza, és a vasútvonal, valamint az éppen ott haladó járművek és utasaik kerülnének veszélybe. Továbbra sem derült ki, mitől gyulladt ki egy 5000 literes tartály hétfő dél­után a M0L komáromi telephelyén. A balesetben egy dolgozó és egy oltás­hoz készülődő tűzoltó is megsérült. Egyelőre csupán annyi biztos, hogy a tartályon felújítási, karbantartási mun­kákat végeztek, amikor eddig ismeret­len okból lángra kapott a külső borítás és belobbant a már leürített tartály al­ján összegyűlt olajszármazék. megvalósuló beruházás révén a cég eddi­gi tárolókapacitása megnégyszereződik - tájékoztatott a társaság vezérigazgató helyettese, Polgár István. A jövő hónapban üzembe helyezendő tartály egy 3 és fél milliárdos fejlesztés első lépéseként épült fel, ugyanis a KEG Zrt. szerint az elkövetkező években to­vábbi három tároló, egy új vasúti lefejtő állomás, valamint a tartályokat összekötő új csőhálózat is elkészül. Mindezek mel­lett öt-hat év múlva egy föld alatti tározó építését is tervezik, melynek megvalósu­lásával 250 ezer tonnára növekedne a tár­saság által forgalmazott gáz mennyisége. Lévai Péter, a település polgármeste­re a folyamatban lévő beruházásról po­zitívan nyilatkozott. Mint elmondta, az iparűzési adóból származó bevétel és a helyieknek biztosított munkalehetőség miatt örömmel értesültek a további ter­vezett bővítés híréről. A dunaalmásiak a polgármester tájékoztatása szerint nem érzik magukat veszélyben, hiszen a vállalkozás telephelye a lakott terüle­tektől két kilométerre fekszik. • Gábor Éva November 8-án találkozhatott olva­sónk azzal a kis írással, melyben arról is panaszkodtunk többek között, hogy egy munkahét alatt nem lehetett megtalálni egyetlen illetékest az esztergomi Kis- Duna, lomokkal, szeméttel teli medré­nek ügyében. A legfőbb csapásirány ter­mészetesen a vízügyi igazgatóság lett volna, de ők akkor az intézményvezető elfoglaltságára hivatkozva nem adtak választ, csak arra vonatkozó ígéretet. Szerkesztőségünkhöz meglepeté­sünkre, november 21-én - azt gondol­juk, hogy még egy átlagos, magánleve­lezésben is több, mint megkésettnek ti­tulálható időben - érkezett meg egy e- mail. Az elektronikus levelet a győri központú Észak-dunántúli Környezet­védelmi és Vízügyi Igazgatóságtól kaptuk, melyben a következőket írta Janák Emil igazgató. „Az esztergomi Kis-Duna ág, más néven Prímás-szige­ti mellékág a Magyar Állam tulajdoná­ban és az ÉDUKÖVIZIG vagyonkeze­lésében van. Évek óta visszatérő prob­lémát jelent a medrekbe szórt kommu­nális jellegű hulladék eltávolítása, mely akadályozza a vízi közlekedést és esz­tétikai szempontból sem kívánatos. A hulladék mederből történő eltávolítása - tekintve, hogy nem a víz által szállí­tott természetes eredetű uszadék - csak részben képezi igazgatóságunk felada­tát, melyet a kezelésünkben lévő fo­lyók, vízfolyások, tavak medréből a rendelkezésünkre álló pénzügyi forrá­sok és fizikai lehetőségek miatt csak részben tudunk elvégezni.” Az idézet szerint tehát egy nyelvtani furmánnyal - miszerint ha a feladat csak részben a vízügyi igazgatóságé, akkor a megoldás is csak részben az - az ÉDUKÖVIZIG ismét, mint kutya a vizet rázta le magáról a Kij-Duna lomos med­rének ügyét. Ezután érdeklődtünk az esztergomi városházán, hogy mindezek fényében hogy látják a helyzetet, és itt azt a teljesen jogos választ kaptuk, hogy „az önkormányzat nem vállalhatja át az államtól a mederkotrás kötelezettségét”, így már csak egy kapaszkodó maradt, a „zöldek”, a helyi környezetvédők, akik amúgy nemcsak a Duna, de a város, a térség más környezeti ártalmainak ügyé­ben is sokszor felemelik szavukat. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület nevében Szendy Gábor azt mondta, hogy valóban érdemes lenne kihasználni az elmúlt hetekben tapasztalható rendkí­vül alacsony vízállást. Szendy Gábor hozzátette, ő volt az, aki évekkel koráb­ban már szóvá tette a helyzetet az önkor­mányzat környezetvédelmi bizottságá­nak ülésén, mint meghívott szakértő. A környezetvédő egyesület szakembere hangsúlyozta, az évek óta megoldatlan helyzet megoldásának első lépése min­denképpen a jogi helyzet tisztázása kell, hogy legyen. A másik aggály, hogy a meder tisztítása, bárki végzi is el, a meg­felelő munkabiztonsági körülmények között kell, hogy megtörténjen. Azokkal együtt, akik nap, mint nap, a Kis-Dunára, mint Esztergom egyre megkopó fényű ékszerére tekintünk, reméljük, a totojázás lomjai már nem sokáig növelik a folyó-ágban heverő szemetet a meder és lokálpatrióta jó­kedv alján. • Norbert

Next

/
Thumbnails
Contents