Hídlap, 2006. november (4. évfolyam, 216–236. szám)
2006-11-18 / 228. szám
2006. november 18., szombat • HÍDLAP V •// magazin e cél, se orom, csak a depresszió Nem tudunk mit kezdeni magunkkal, se célunk, se örömünk Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikai adatai szerint a világ lakóinak 16 százaléka életében legalább egyszer depresszióba esik. Egyre inkább népbetegséggé válik a fejlett országokban, olyannyira, hogy az előrejelzések szerint 2020-ra a kóros kedélyállapot a második munkaképtelenséget okozó betegségnek fog számítani a fejlett világ amúgy is öregedő és csökkenő lélekszámú társadalmaiban. Biztos Ön is érzett már olyat, amikor a sötétség ellepi a várost ilyenkor tél elején Mindenki egy picit szomorúbb lesz, mint nyáron volt. Nincs kedve semmihez, se tanulni, se dolgozni, se másokat látni. Csak azért merészkedik emberek közé, mert muszáj, vagy, mert tudja, végzetes következményekkel járhat az egyedüllét. Az ember ilyenkor legszívesebben csak feküdne egy ágyon. Nem enne semmit, csak csokit, meg sütiket, nem látna senkit, csak kinézne az ablakon, és hagyná, hogy a szél kifújja belőle a bánatot. Vagy a lelkét. Néhányan megpróbálnak lelket önteni belé, pedig ő ezt nem akarja. Úgy érzi, ők érthetik meg őt legkevésbé. Kimutatták, hogy a Nobel-díjasok nyolcvanöt százaléka szenvedett ebben, de más híres emberek is, például Napóleon, Luther Márton, Abraham Lincoln vagy éppen Széchenyi István, József Attila, Latinovits Zoltán, akiknek élete öngyilkosságba torkollt. Ugyanis a depresszió egyik megnyilvánulási formája a halál vágy, öngyilkossági gondolatok. Világviszonylatban Európában a legmagasabb a depressziósok aránya, s a szenvedők 60 százaléka orvosi segítség nélkül harcol a betegséggel. A depresszió Búskomorság, levertség. Bár főleg a felnőttek betegsége, amely időskorban halmozódik, gyakran előfordul a gyermek- és serdülőkorban is. Lényege a lehangoltság, kedvetlenség, búskomorság, a vitális funkciók beszűkülése. A tudat is beszűkül, a külvilág iránti érdeklődés csökMegoldások és lehetőségek Tudni kell azt is, ha tíz napnál hosszabb ideig tart a szomorú, melankolikus hangulat, búskomorság, szakemberhez kell fordulni. Mert a ken, a koncentráció nehéz, a feladatok ijesztőnek és kivitelezhetetlennek tűnnek, általában munka- képtelenség áll be. A depressziós ember a helyzetét reménytelennek, kilátástalannak érzi. A depressziók egy része örökletes hajlamra vezethető vissza, ilyen esetekben gyakori a depresszív időszakok periodikus ismétlődése. Súlyos lelki sérülések, hozzátartozók elvesztése, csalódások és meghiúsulások után gyakran lép fel. Különösen veszélyeztetettek a leszakadó rétegek: az iskolai végzettség és a foglalkoztatottság függvényében alakul a kedélybetegek száma, óriási különbség van az alsó és felső szociális rétegek között. Felmérések szerint a diplomás és érettségizett depressziósok hat, illetve hétszázalékos arányán messze túltesz a szakmunkások és képzetlenek közel 17, illetve 26 százalékos aránya. Kevés szó esik arról, hogy az aktív, sikeres emberek is depressziósak. Sokan önmaguk előtt a munkába, a sportba menekülnek, mert a semmittevés számukra kínokat jelent. Vannak nők, akik depressziós rohamaikat vásárlással gyógyítják, akadnak, akik takarításba fognak. Mindkét esetben orvosi tanácsra szorulnak. A pszichiáterek figyelmeztetnek arra is, hogy az alkohol a depressziósok legádázabb ellensége. A földrajzi fekvés, az éghajlat is fontos tényező a depresszió kialakulásában. Nem véletlen, hogy az izlandiak elsők az antidepressziós gyógyszerek fogyasztásában. Legkevesebb öngyilkosságot viszont a napsütötte Spanyolországban és Olaszországban követnek el. Az orvosok szerint a depresszióban szenvedők épp a karácsonyi ünnepek táján érzik magukat a legrosszabbul, amikor szinte mindenki igényli a családi hátteret, a barátok közelségét. A jelek és hatások A depressziót kilenc tünetből álló skálával azonosítják a szakemberek. Ezeket között található a depressziós hangulat, az érdeklődés beszűkülése, az örömtelenség, jelentős súlycsökkenés vagy -gyarapodás, azaz étvágytalanság vagy farkasétvágyúság, az alvászavar (kevés, nyugtalan alvás, vagy túl sok alvás), lelassultság vagy gátoltság, fáradtság és érdektelenség, sok esetben kóros önvádolás, bűntudat, csökkent szellemi képességek, valamint a halál, az elmúlás gondolata, öngyilkossági eszmék, visszatérően is. A depresszió élettani kockázati tényező: szenvedélybetegségek, közvetve pedig szív, érrendszeri és daganatos megbetegedések előidézője. A mi kultúránkban általánosan elfogadott szorongásoldó eszköznek számít a cigaretta, az alkohol, s mindez párosulva a mozgásszegény életmóddal, tragikus egészségi állapotot eredményez. A stressz, a nehéz élethelyzet válthat ki depressziós reakciót. A kutatók viszont azt is bejelentették, hogy találtak néhány gént, melyek felelősek lehetnek a betegség kialakulásáért. Noha a depressziós betegek többsége nő, a férfiak lassan behozzák a lemaradást. Az öngyilkosságok terén - évente kétezren vetnek véget életüknek - viszont már vezetnek. depresszió egy ördögi kör, amelyből segítség nélkül nem lehet kitömi. A beteg őrlődik, kizárólag a kudarcaira emlékezik, önmagát vádolja és marcangolja. A beteg és környezete felfigyelhetnek bizonyosjelekre, amelyek a depresszióra utalhatnak. A depressziót ma már számos gyógyszerrel, úgynevezett antidepresszánsokkal kezelik. Az elemzések azt mutatják, hogy a gyógyszeripari propaganda, és az antidepresszánsok napi rutinszerű pszichiátriai alkalmazása ellenére tudományosan nem igazolható az antidepresszánsok hatásossága depresszióban. A gyógyszereknek rengeteg mellékhatása van, hiszen a kezelés során az egész agyat „elárasztják” vegyületekkel. A tudományban a negatív eredmény is eredmény, és az antidepresszánsok a vizsgálatok felében hatástalannak mutatkoznak. Jó példa erre, később az elhíresült iskolai lövöldözések kapcsán kiderült, hogy majd minden gyilkossá vált gyermek antidepresszánst szedett. Léteznek különféle egyéb megoldások is, mint a különböző homeopátiás szerek, melyek pontos kiválasztásában a gyógyszerészt érdemes kifaggatni, valamint az egyik legsokoldalúbb gyógynövényt, a növényi antidepresszánsnak titulált orbáncfüvet is érdemes alkalmazni. Ezt legjobb kúraszerűen szedni, akár tinktúra, akár tea formájában kb. 8-10 héten keresztül. Az aromaterápia alkalmazása is jótékony hatással lehet a depresszív állapotra. Legkiválóbb eredményt a bazsalikom, a jázmin, a kamilla, a kámfor, a levendula, a citromfű, a narancsvirág, valamint a pacsuli, a szantálfa és az ylang-ylang illóolajok alkalmazásával érhetünk el. A pulzáló elektromágneses mezővel történő kiegészítő terápia, mint a BEMER 3000 terápia is meglepő sikereket hozhat a betegség kezelésében. Ez azért is érthető, mert a tünetek legtöbbje egy bioenergetikai hiányállapotnak felel meg, mely a BEMER terápiával javítható. A hatékonyság alapja a bizonyíthatóan jobb oxigén- és vérellátottság. Ez aktiválóan hat minden szervi működésre, beleértve az idegrendszerét is. Különösen jó eredmények érhetők el könnyű és közepesen súlyos lefolyású depressziónál. Egy egyszerű torna legalább olyan hatásos lehet a depresszió ellen, mint a szorongásoldó gyógyszerek A torna jótékony hatásai különösen azoknál tűnnek tartósnak, akik életmódjuk részévé teszik a gyakorlatokat. Holisztikus szemlélet Mindezek mellett természetesen szüksége van a beteg öngyógyító és tudatos gondolkodásmódjára is. Az embert holisztikusán vizsgálva, a gyógyszerek nem tudnak közvetlenül az értelemre, a világnézetre, a jellemre vagy gondolkozásmódunkra hatni, ami igazából a betegséget gyógyítaná. Ha ezek nem változnak meg, akkor a beteg ember teljes egységében nem gyógyul meg. A gyógyszerek az agy belső, funkcionális működésére hatnak, ahonnan a tünetek származnak, így értelemszerűen csak a tünetet kezelik, a betegség nem gyógyítható vele. A gyógyszerekkel időlegesen tünetmentes lehet, de elhagyásuk után visszaesés történik egy újabb kritikus élethelyzetben, vagy más fizikai tünetre tolódik át a probléma. A valódi ok a beteg ember lelki, illetve szellemi szintjein keresendő. A depresszió, mint betegség kapcsán lelki szinten egyfajta blokként a szeretet hiányáról beszélhetünk. Szellemi szinten pedig az ember életútjában elérkezett ahhoz a fordulóponthoz, ahol radikális belső változásra lenne szüksége, de nem hajlandó szembenézni vele, felvállalni és feldolgozni az előtte álló életfeladatot. Pár hetes lelki egészségfejlesztés növeli az agyi szerotonin termelődését, ezáltal a receptorok érzékenyebbek lesznek, azaz pontosan ugyanazt a hatást fejtik ki, mint az antide- presszáns gyógyszerek, azonban oki és nem tüneti szinten. Fontos, hogy észrevegyük, mi a betegség üzenete számunkra. Személyiségünkben, gondolatainkban, életszemléletünkben mi az a dolog amin radikálisan változtatnunk kell. Ha az okot megtaláltuk és sikerül megváltoznunk, akkor ez az állapot, a betegség véglegesen meggyógyulhat és elmúlhat, mert közlendő információ hiányában nincs már rá szükségünk. r Ha az ember úgy akaqa, tudatával, gondolataival átírhatja, meggyógyíthatja minden betegségét. • Mihalovics Barbara
