Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)
2006-10-28 / 214. szám
HÍDLAP • 2006. október 28., szombat magazin Granariom: St. Dömötör napja, a végvárak megmentője Mecskey kiállott Dobó István mellé az egri vár déli bástyájára, és nem látta a török tábort. Nem az őszi köd miatt, hanem mert nem volt mit látni, elbontották. Bár az1552-es esemény a magyar történelem számára igen örvendetes volt, mégis csak meg kell kérdezni Kapitány uram ugyan miért nem tudta, hogy Kaszim napja vagyon október 26.-án? Magyar katonaembernek, végvári védőknek hihetetlenül fontos nap az őszi Demeter/Dömötör napja. Mindjárt mondom, hogy miért. D ömötör római katonaszent volt, ünnepét évezrede vértanú - halála napján, október 26-án tartjuk. Régesrégi tiszteletét igazolja, hogy az Érdy kódex korabeli feljegyzése szerint 1057(!)-ben még áll Száva- szentdemeteren - szülőhelyén - a Demeter székesegyház. A vértanú katona szentet piros lován ábrázolják, amint dárdájával likasztja egy pogány borit. Mivel ünnepe az ősz derekára esik, egyben juhászünnep, pásztorünnep is lett október 26-a. A tavasszal szegődő juhászoknak - miután a nyájat visszaterelték a gazdájának-kitelt az esztendő és háromnapos mulatságot tartottak országszerte. Elsőben azért jól elverték, elkampósolták az áruló, hitván , hazug juhászokat. A néprajzosoknak terített tál a Demeter-napi ünnep, és mint pásztorünnepet aprólékosan fel is dolgozták. Igen ám, de mást is jelentett nekünk DemeterDömötör napja. Történt, hogy a világot a Próféta zöld zászlaja alá hódító oszmán birodalom Nyugatra fordította a paripáit és mind feljebb hatolt a Duna folyása mentén. Ahogy hódított, nyomult előre úgy nőttek a felvonulási és utánpótlási útvonalai. Ameddig egy hadsereg a táborától eltávolodhat, az a sereg akciórádiusza. Ez a török időkben jó 500 km volt, Drinápoly- tól (ma Edime) számolva. A fő célpont Bécs viszont 750 km.- re esett. Bécset, Budát ostromolva a szultáni sereg jóval saját akciórádiuszán kívül harcolt. A felvonulás, kiáramlás áprilisban kezdődött Drinápolyból. A lassan mozgó százezres sereg és az ellátó, ágyúszállító csapatok két hónap alatt, Medárd-nap környékén értek Buda vagy Bécs alá. A török katonaság nem volt téliesítve, nem volt fagyok ellen való ruhája, sátra. Takarmányt élelmet sem hordtak magukkal, azt fogyasztották, amit zsákmányoltak, néha vásároltak. Minden fővezér a fejével felelt az alárendelt csapatok biztonságos ellátásáért. Kötelességük volt a szultáni sereget a hadiév végezetével Drinápolyba visszavezetni. Itt kezd fontossá válni Demeter napja, október 26.-a. Erhetetlen módon a mi Gergely naptárunk Demeter napja mindég egybeesik a Kaszim nappal, a török hadiév végével. Ez azért érthetetlen, mert a rövidebb hold-hónapokra épülő iszlám naptár folytonos sietésben van a mi naptárunkhoz képest, hiszen ott 336 nap alatt kitelik egy esztendő, minden évben korábbra és korábbra kerülnek az ünnepnapok. Nem igy a Kaszim-Demeter nap. Valamennyi vezér tudta, hogy a hazavezető hadiút két halálos veszélyt rejt. Az egyik a Belgrád-Nán- dorfehérvár melletti Morava folyó majd 10 km. széles ingoványos, iszapos ártere. Ha azt az őszi esők elöntik, nem bír azon átkelni senki serege. A másik a dobrudzsai, szerbiai magas hágók vidéke, mely a tél elején lefagy, járhatatlanná válik, nem csak a tonnás ágyúk, hanem a gyalogság-lovasság számára is. Ezt tudva adták ki a parancsot: Kaszim- napon fordulj, nyer- gelj, indulás haza! Bárhogyan is állt a hadi helyzet, bármilyen közel jártak a végső rohamokhoz, a fősereg felszedte e napon a sátorfát és elporolt. Sok magyar végvár köszönheti megmenekülését annak, hogy vitézei Demeter napig állták az ostromot, mert ezen a napon megszabadultak az ostromgyűrűtől. Amikor már fogyóban, leáldozóban volt a török félhold Magyarországon, ismét fontossá vált a Demeter-nap. Amelyik török várat e napig nem sikerült biztonságosan megerősíteni, ellátmánnyal feltölteni, azt Kaszim-Demeter napig tartották ugyan, de igen sok török várkapitány választotta ekkor a kapitulációt, a szabad elvonulásra való megadást. Ilyenért a fejét se vették, a magas Porta tudta, hogy a harcosaikat védték meg a fagytól, éhhaláltól. Ha tovább húzzák a kényszerű kapituláció időpontját, akkor nemigen értek volna haza a viszontagságos, árvizes, hófedte fagyott hadiúton. Védőszentünk, Demeter katonai öltözetben, a szentek glóriájával és félelmetes lándzsájával bátran néz le ránk a Szent Korona alsó zománcképéről. Nem a juhászokat őrzi itt, hanem a haza kitartó védőit. Eger, Kőszeg, Esztergom hadikrónikájának meghatározó szereplője volt Demeter és az eddig kitartó hadi buzgalom. 1529-ben ezt a Szent Koronát szulejmán Szultán és a teljes török vezírkar felpróbálta fejére, de mivel nem találták elég díszesnek kiadták Zápolyának. Ha tudták volna, hogy ott figyel rajta St. Demeter vitéz, a végvárak megmentője, biztos szép barna fejével fizetett volna. Segítsen minket is minden októberi, őszi pogány támadás ellen most és mindenkor. • Kolumbán György Az irgalmasság evangélistája A harmadik evangéliumot az „irgalmasság evangéliumaként” szokták emlegetni, mert Jézus könyörülő, gyógyító emberszeretetén keresztül sugározza az isteni irgalmat. Talán nem véletlenül, hiszen írója, Szent Lukács eredeti foglalkozását tekintve orvos volt. Görög nemzetiségű pogány családból származott, a Szíriái Antiochiát tartják születési helyének. Nem tartozott Jézus közvetlen tanítványai közé. Talán ő is azon pogányok egyike volt, akik 40 körül tértek meg és csatlakoztak az antiochiai hívekhez. Egy évtized múltán már Pál apostol kíséretében találjuk. Mint Szent Pál barátja átkelt vele Európába, és elkísérte második, ill. harmadik missziós útján. Életének további folyásáról nem sokat tudunk. Valószínűleg Görögországban halt vértanúhalált, mert teste sokáig Thébében nyugodott. Az első századokból származó följegyzések szerint Lukács Pál apostol igehirdetését foglalta össze evangéliumában. Nyelve és eszméi pontosan megállapítható rokonságot mutatnak az apostol írásaival. Erősen kidomborítja a pogányok megváltásának gondolatát, vagyis hogy az evangélium üdvössége nem a zsidók kiváltsága, hanem az egész emberiségnek szól. A megtért pogányok Isten országában a hívő zsidókkal egyenrangúak lesznek. Ennek az eszmének szolgálatában írta meg lelkiismeretes adatgyűjtés után görög nyelven és a görög történetírás szokásos előszavával evangéliumát. Munkájával Szent Pál első római fogsága idején készülhetett el. Könyvét egy előkelő, pogányból megtért rómainak, Teofilnak ajánlotta, de általában a pogányságból megtért keresztényeknek szánta. Gondos utánajárásának eredménye Jézus gyermekkorának megkapó elbeszélése, az irgalmas szamaritánusról, a tékozló fiúról, a dúsgazdag és a koldus Lázárról, a farizeusokról és a vámosokról szóló csodálatosan szép példabeszédek és számos egyéb részlet, mely a többi evangéliumban nem szerepel. Valószínűleg ő a szerzője az Apostolok Cselekedeteinek is. A közvetetten birtokunkba került történeti adatokat a hagyomány és a legenda körülvette a maga gyöngyeivel. Egyéb szentírási helyekkel is összefüggésbe hozták Szent Lukácsot, így alakult ki az az elképzelés, hogy egyike volt a hetvenkét tanítványnak - jóllehet biztos, hogy földi életében nem látta az Jézust. A másik elgondolás szerint egyike a két emmauszi tanítványnak, akik közül az egyiket, Kleopást megnevezi evangéliumában, a másik nevéről hallgat, s ez lenne ő maga. Végül voltak olyanok is, akik azonosíthatónak vélték az Apostolok Cselekedeteiben szereplő Kyrenei Luciusszal. De mindezek csak feltételezések, amelyeket bizonyítani nem lehet. Azt ellenben nem véletlenül mondja a hagyomány, hogy Lukács orvos létére festő is volt. Neki tulajdonítják a római Maria Maggiore-bazilikában őrzött Mária-képet. Sőt, azt mondják, hogy megfestette Jézus arcát is. Ezért a festők védőszentjeként tisztelik. Ennek annyi az alapja, hogy Máriáról a legtöbbet és a legszebben Lukács beszél, s így, ha nem is ecsettel, de képet rajzol róla. Ünnepét az egyház október 18-án üli. A római naptárban a 9. század óta szerepel. • V.R Bakács vagy Bakócz Tamás ? A 16. században a nevek írása nem volt egészen biztos, az ortográfián maguk a kortársak is igen gyakran változtattak és az utókor is különbözőképpen olvasta ezeket a bizonytalan helyesírással írt neveket. Bakócz nem egy kortársának a nevét ejtik többféleképpen. A legjellemzőbb példa talán Szapolyai János, akit gyakorta Zápolyaként emlegetnek. Itt is egyszerűen ez történt. Egy ideig Bakácsnak olvasták azt a régi írásmódú nevet, amit ma megállapíthatóan Bakócznak kell mondanunk, a pesti teret pedig akkor nevezték el róla, amikor a történetírás is Bakács Tamásról írt. No, de ki is volt ez a Bakócz Tamás? A mint Barta Gábor történész is hangsúlyozza, a magyar történelem nagyon jellegzetes, bár nem minden tekintetben pozitív alakja. Születése és felemelkedése a reneszánsz kor egyik tipikus karrierje. Nem született sem főúrnak, sem nemesnek, a Drágffyak egy kerékgyártó jobbágyának sokadik gyermekeként látta meg a napvilágot, és úgy lett belőle „valaki”, hogy a környékbeli papok fölfigyeltek jó eszére, és tanulni küldték. Mi lehetett akkor a fölemelkedés útja egy jobbágygyerek számára? A papi pálya. Pap lett Bakócz Tamás bátyja is, a titeli prépostságig emelkedett, s •., ő segítette azután öcs- \ vN.Í csét, Tamást is előre , az egyházi pályán. / Olyannyira, hogy később, amikor már belefáradt a prépostságba lemondott méltóságáról és átengedte öccsének. így került Bakócz Tamás a királyi udvar közelébe Mátyás idején. A középkor legnagyobb magyar uralkodója emelte azután nem sokkal később a királyi titkárok sorába. Ekkor mintegy harmincöt esztendős lehetett. Ma ifjúnak tűnik, mint befolyásos királyi titkár, ám abban az időben a harmincöt év már tisztes kornak számított. Bakócz az udvarnál nem annyira a királyhoz, mint inkább a királynéhoz alkalmazkodott, aki, mint tudjuk, túlélte Mátyást. Bakócz későbbi pályafutását Beatrix királyné pártfogása nagyban befolyásolta. A Jagellók idején megindult fölfelé a ranglétrán. Előbb Magyarország kancellárja lett, majd győri püspök, végül esztergomi érsek. Nem sokkal később megkapta a pápaválasztásra is feljogosító bíborosi kalapot. Hajszál híján pápává is választották. Számos érdeme mellett súlyos felelősség terheli Bakóczot abban, hogy parasztfelkeléstől tartva leállította a törökök ellen már szerveződő keresztes hadat, s ezzel a már egyébként is elkeseredett parasztkatonákat végképp lázadásra ingerelte. A Székely Dózsa György vezette parasztháború a bíboros karrierjének a végét jelentette. Kénytelen volt visszavonulni, és haláláig csak látszatszerepet játszott az országban. Hogy Budapesten a 19-20. század fordulóján teret neveztek el róla, nem politikusi érdemeinek köszönhető. Politikusnak olyan volt, mint általában a kortársai: gátlástalan, célratörő, ravaszkodó, de könnyen becsapható. Érdeme az volt, hogy a művészetet nagyon kedvelte és pártolta. Családjára is szép vagyont hagyott értéktárgyakból, művészi kelyhekből. Legjelentősebb alkotása ezen a téren mégis az esztergomi Bakócz-kápolna, amelyet az érsek 1507-ben építtetett. E temetkezési kápolnának szánt remekmű a magyar reneszánsz építészet legszebb alkotása. E kápolnával olyan példát állított, amely később is ideálként állt a magyar reneszánsz építkezés előtt. Egész küzdelmes életéből ez bizonyult a legmaradandóbbnak. • P. Rein
