Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)
2006-10-25 / 211. szám
2 HÍDLAP • 2006. október 25,, szerda www.esztergom.hu RÖVIDEN Elemzők szerint 2010-ig távozik Gyurcsány (H) Magyarországon most már független elemzők is komolyan bíznak abban, hogy jövőre teljesíthetők, még akár túlteljesíthetők is lesznek a költségvetési célok, de a távolabbi kilátások már homályosabbak - áll az egyik vezető londoni befektetési csoport elemzésében, amely szerint ugyanakkor a következő választások idején nagy valószínűséggel már nem Gyurcsány Ferenc lesz a miniszterelnök. A JP Morgan elemzői a múlt héten Budapesten jártak, és ott kormányzati, jegybanki, kereskedelmi banki kutatókkal és döntéshozókkal, valamint független gazdasági és politikai elemzőkkel találkoztak. A politikai kilátásokról a JP Morgan keddi londoni elemzése azt írta: „ironikus módon úgy tűnik”, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök helyzete a párton belül és a parlamentben a hangfelvétel-botrány nyomán még meg is erősödött. A Fidesz ellenséges reakciója és a miniszterelnökkel szemben támasztott ultimátuma csak még egységesebbé tette a kormánypártokat. Újabb kamatemelés (H) Negyed százalékkal, 8 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Monetáris Tanács, megfelelően az elemzői várakozásoknak. A testület legutóbb szeptember 26-án emelte a kamatot, fél százalékkal, szintén megfelelve az akkori prognózisok többségének. Ezt megelőzően augusztusban fél százalékkal emelte, 7,25 százalékra az alapkamatot a Monetáris Tanács. Mobil parkolás az egész fővárosban (H) Már az V. kerületben is elérhető a mobil parkolási rendszer, így mától az egész fővárosban működik a szolgáltatás. A rendszer a fővárosban - az V. kerület kivételével - és 16 vidéki városban az idén júliusban indult - azóta még két vidéki város csatlakozott a hálózathoz. A rendszer úgy működik, hogy minden parkolási zónához tartozik egy telefonszám, ennek utolsó négy számjegye a terület kódja, amit SMS-ben lehet elküldeni. A parkolási díj fizetése a rendszer visszaigazoló üzenetével indul. Lehetőség van határozott idejű parkolást is indítani, de bármikor SMS-sel is leállítható a díjfizetés ideje. KÜLFÖLDI LAPS) Ismét címlapon Magyarország Kínos helyzetbe hozták a kormány- koalíciót a hétfő esti összecsapások. Ilyen és ehhez hasonló véleményeket olvashatunk a külföldi lapok vezető hírei között. A Die Weltnek nyilatkozó Orbán Viktor szerint le fog mondani Gyurcsány. A Times szerint ötven évvel a forradalom után ismét az erőszak uralkodott el a főváros utcáin. Megjegyzi, hogy a nemzeti egységet könnygáz, gumilövedékek és vízágyúk rombolták szét. A lap szerint az összecsapások „mélységesen kínos” helyzetbe hozták a szocialista-liberális kormánykoalíciót. A BBC kiemeli Gyurcsány reagálását, amelyben agresszív kisebbségnek neÜgydöntő reformnépszavazás lehet a megoldás A Fidesz és a KDNP benyújtotta népszavazási kezdeményezését az OVB-hez Az október 23-i események kialakulásáról és okairól szeretett volna vitanapot tartani tegnap a Fidesz és a KDNP A kormánypártok támogatták, hogy legyen egy ezzel foglalkozó vitanap a parlamentben, de csak később. Ezen kívül hétfőn az Astoriánál megtartott 56-os megemlékezésen bejelentett ügydöntő népszavazásokkal kapcsolatos javaslatról is szó volt a Fidesz-KDNP tegnap tartott sajtótájékoztatóján. A házbizottság kedden reggel ült össze, ahol az öt parlamenti párt egy- egy képviselője és Szili Katalin házelnök vett részt, hogy eldöntsék: délután vitanapot rendeznek az október 23-i eseményekről. Ezt egyébként a Fidesz és a KDNP kezdeményezte. Az ellenzéki pártok azt támogatták, hogy legyen egy ilyen vitanap, de nem voltak hajlandóak eltérni a házszabálytól, így csak később, talán még a héten szóba kerülhet a hétfői Középen az MDF? Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője szerint az ország két politikai kalandor foglya, utalt ezzel Gyurcsány Ferencre és Orbán Viktorra. Úgy vélte, a vita már régóta nem arról szól, hogy milyen lesz a nemzet jövője, hanem arról, hogy melyiküké lesz a hatalom. A hétfő esti eseményekkel kapcsolatban kijelentette: „méltatlanok voltunk az ünnephez”. összecsapás a parlamentben. Az ülés előtt tartott sajtótájékoztatót a két ellenzéki párt, amelyen bejelentették, hogy ügydöntő népszavazást kezdeményeznek többek között a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében. Arról, hogy a Fidesz folytatja-e a Kossuth téren korábban elkezdett, több napon keresztül tartó békés tüntetéssorozatukat, egyelőre nem döntöttek. Megemlékezés az Astoriánál „'56 csoda volt születésében, tiszavirág életében és halálában is, ott és akkor jött a világra, amikor senki sem számított rá. Egy olyan nép hazájában történt a csoda, amelyet a XX. század legnagyobb hazugsága, a szocializmus kétszer is meggyötört” - fogalmazott beszédében hétfőn délután az Astoriánál Orbán Viktor a Fidesz elnöke. A politikus kifejtette: 56-ban a világ megértette, hogy a kommunizmus nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is veszedelmes ellensége a demokráciának. Az 56-os magyarok üzenete utat talált az angolszász és európai államférfiakhoz, akik előbb kifullasztották, majd csődbe taszították a gonosz birodalmát, és végigmentek a kommunizmus és a Szovjetunió felszámolásához vezető hosszú úton, melynek kapuját az 1956-os magyarok nyitották ki. A jelen eseményeire utalva azt mondta: a hazugság visszatért és újra pénzügyi válságba sodorta az ország vezetése hazánkat. A hanyatló gazdaság pedig, megélhetési válságba juttatja családok százezreit, mert az ország gazdasági válságot okozó urai most velük fizettetik meg a hazug kormányzásuk árát. Hozzátette: ma már nem pártok állnak szemben egymással, nemjobb- és baloldal között feszül az ellentét, hanem egy megcsalt, becsapott, a valódi választás lehetőségétől megfosztott, elkeseredett és ingerült ország áll szemben az illegitim kormánnyal. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem nézhetik ölbe tett kézzel, hogy kilátástalan állapotok közé sodorják az embereket, hogy reménytelenségbe lökjék a családokat, hogy lerontsák a hazánkat, kézlegyintéssel intézzék el a köztársasági elnök felszólításait, erőszakkal törjék le az emberi jogokat. Úgy vélte: olyan megoldásra van szükség, amely három bajt orvosol egyszerre. Megakadályozza, hogy a reformok helyett közönséges pénzbehajtás történjen, feloldja az ország cselekvőképtelenségét, amely azért állt elő, mert amit a kormány akar, azt az emberek utasítják el, amit az emberek elfogadnának, azt a kormány nem akarja, és elhárítja annak veszélyét, hogy az ajtónkat feszegető megélhetési válság, és a hatalom arcátlansága miatti elkeseredés leszorítsa a tömegeket a demokrácia mezsgyéjéről. Orbán Viktor kijelentette: egy demokratikus szavazás jelentheti a megoldást. Egy ügydöntő reformnépszaA koalíció kiáll Gyurcsány mellett Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője szerint, ha Gyurcsány Ferenc lemondana, megrendülne a külföldi befektetők bizalma. Úgy vélte, Gyurcsány fontos ember, mert ő jelzi a reformokat. A Fidesz és a KDNP által kezdeményezett népszavazásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy azok reformellenesek. Megerősítette, hogy az MSZP továbbra is kitart a megkezdett intézkedések, reformok mellett és támogatják a kormányfőt. Hasonló véleményen van a kisebbik kormánypárt is. Kuncze Gábor az SZDSZ elnöke lehetetlen ötletnek nevezte a népszavazást és megerősítette, hogy pártja Gyurcsány mellett áll. vazás, amelyen az emberek most már valóban szabadon dönthetnek. Ezért kezdeményeztek ügydöntő népszavazást több kérdésben. Erről szóló népszavazási kezdeményezését a Fidesz és a KDNP a két pártelnök ellenjegyzésével kedden az Országos Választási Bizottsághoz is benyújtotta. Innentől kezdve harminc napja van az OVB-nek, hogy döntsön, majd a következő nyolc napban ki kell hirdetnie a döntést. A döntés ellen a kezdeményező 15 napon belül jogorvoslattal élhet, amit az Alkotmánybíróság soron kívüli eljárásban bírál el. A népszavazás kiírásához kétszázezer aláírást kell összegyűjteni. Gyurcsány Orbánt okolja Gyurcsány Ferenc a Parlamentben azt mondta, hogy tüntetni szabad, de zavargásokat szítani tilos. „Mindenkinek döntenie kell, hogy a rend vagy rendzavarok pártjára áll. A kormány a rend pártján, azon milliók pártján áll, akik nyugalmat szerettek volna, akik ünnepelni és emlékezni akartak” - fogalmazott a kormányfő. Beszédében arra utalt, hogy a nagyobb ellenzéki párt hívó szavára jöttek elő ismét a rendzavarok. Úgy vélte, hogy a Fidesz elnöke adott ideológiát az utcai rendbontáshoz. • Összeállította: Gál Kérdések a népszavazáson „Egyetért-e ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?” „Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?” „Egyetért-e ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és járóbetegszakellátásért továbbra se kelljen vizitdijat fizetni?” „Egyetért-e ön azzal, hogy a gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?” „Egyetért-e ön azzal, hogy a nyugdíjasok továbbra is a 2006. október 23-án hatályos törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát?” „Egyetért-e ön azzal, hogy a - 2005. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint - családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?" „Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés - a fegyelmi és kártérítési felelősség mellett-törvényben szabályozza a miniszterelnök és a kormánytagjai speciális, objektív felelősségét is a költségvetés túllépéséért?" 56 harangkondulás Felavatták az 1956-os forradalom és szabadságharc központi emlékművét hétfőn este Budapesten a Felvonulási téren, amelyet ezentúl Ötvenhatosok terének hívnak. Az emlékmű avatása előtt, 19 óra 56 perckor 56-szor kondították meg a mellette felállított harangot, és egyetemisták olvasták fel a 228 kivégzett nevét. Az 1956. október 23-án ledöntött Sztálin-szobor helyén álló műalkotást a Himnusz hangjaira leplezték le. Az emlékmű leleplezése után Kosáry Domokos, az 56-os Emlékbizottság elnöke azt mondta: nem könnyű időket éltünk, és nem könnyű időket élünk, de bírjuk ki a nehézségeket. Az eseményen biztonsági okokból nem vett részt Sólyom László köztársasági elnök. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelen volt az ünnepségen. A résztvevők az ünnepség alatt többször is füttyültek, és a miniszterelnök lemondását koveteiték. EMLE vezte a tüntetőket és bejelentette, hogy nem mond le. Ezen kívül a hétfőn este történteket a kormányfő és a nagyobbik ellenzéki párt összecsapásának minősíti. A Financial Times felhívta a figyelmet arra, hogy az 56-os forradalom évfordulóinak megünneplése mindig feszültséggel volt teli, amelyet most fokozott, hogy a magyar kommunista párt jogutódjának tartott MSZP szervezett. A Reuters szerint a Fidesz gyűlésén békés ünneplők voltak jelen, a rendőrséggel nem ők csaptak össze. A lapok, hírügynökségek mindegyike kiemelte az elfoglalt tank esetét, valamint azt hogy a rendőrség szokatlanul agresszíven lépett fel a demonstrálók- kal szemben. Több médium közölt képeket vérző fejű emberekről. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nyilatkozott a német Die Welt napilapnak. Az ellenzéki politikus szerint le kell mondania Gyurcsánynak, ami elsősorban erkölcsi kérdés. A lap az interjú elején megjegyzi, hogy Orbán megpróbál politikai tőkét kovácsolni a hírhedt őszödi beszédből. Erre reagálva Orbán Viktor kijelentette, hogy ő politikusként sohasem hazudott. A politikus elmondta az inteijúban, hogy Gyurcsány beismerte: hazudott és félrevezette a lakosságot. Ezek után egyetlen nyugati demokráciában sem maradhatna hatalmon, jegyezte meg a Fidesz elnöke. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kormányfő le fog mondani, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ő nem törekszik kormányhatalomra. Gasparovic: Európa érdeke a magyar konfliktus megoldása A szlovák államfő hétfői, budapesti látogatása során kijelentette, hogy Magyarországnak, szomszédainak, és egész Európának is annál jobb, minél hamarabb megoldja az ország a válságot. Ivan Gasparovic a fentieket a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek mondta Budapesten, nyilatkozatában leszögezte, hogy kissé furcsa légkör uralkodik a magyar fővárosban. „Ott voltunk a téren, a katonák tisztelegtek, mi pedig megkoszorúztuk az emlékművet. De most nem úgy volt, mint ahogy lenni szokott, amikor spontán nézők velünk együtt akarnak megemlékezni a forradalom hőseiről” - magyarázta állítását a szlovák államfő, aki szerint a kialakult helyzet egy „magyar belső ügy, és Magyarország minél hamarabb megoldja a kérdést, annál jobb lesz Magyarországnak, szomszédainak és az összes európai országnak is”. A szlovák lapok, úgy ahogy sok külföldi újság is, a címoldalukon közölték a budapesti eseményeket. A pozsonyi Új Szó szégyennek nevezte a történteket, a Sme szerint ahelyett, hogy nemzeti egység alakult volna ki az állami ünnepen, Magyarország összeférhetetlen táborokra szakad. Az 56-os eseményekkel kapcsolta össze a megosztottságot a Wiener Zeitung, az osztrák lap szerint sokan úgy gondolják: Magyarországnak ugyanúgy rendszer- váltásra van szüksége, mint 56-ban. • Sz. É.