Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)
2006-10-25 / 211. szám
www.esztergom.hu 2006. október 25., szerda • HÍDLAP 3 Egyre feszültebb a magyar-szlovák viszony Szabadlábon védekeznek a hétvégi kassai incidens résztvevői Folytatás az 1. oldalról „Szabályosan halálfélelmünk volt. Ha nincs a helyszínen több autóversenyző és a határőrök, nem úsztuk volna meg, az elkövetők mégis szabadon távozhattak. Húsz éve járok át Szlovákiába versenyezni, de ilyen még nem fordult elő velem. Többet nem jövök ide” - nyilatkozta az említett lapnak Fenyvesi Gábor. Czékmán Imre, a Magyar Köztársaság kassai főkonzulja szerint a rendőrség és a határőrség közbelépésének köszönhető, hogy nem fajult komolyabb tettleges- ségig az incidens. A főkonzul a Híd- lapnak elmondta, hogy jelenleg a Kassai Kerületi Ügyészség vizsgálja az ügyet. „A bűncselekmény ténye egyértelmű, ráadásul többirányú, hisz szó lehet garázdaságról, személyi szabadság korlátozásáról, hatóság elleni erőszakról és akár életveszélyeztetésről is” - tudtuk meg a főkonzultól, aki szerint nem lenne helyes nemzetiségi vagy faji síkra terelni az ügyet. Az elmúlt hónapok fényében nincs mit csodálkozni azon, hogy a megkérdezett szlovák állampolgárok 62,1 százaléka szerint a szlovák-magyar viszony jelentősen megromlott az utóbbi időben. A MVK ügynökség felmérése szerint, míg az idősebb korosztály úgy véli, hogy felhőtlen a kapcsolat, addig a fiatalok ennek ellenkezőjét állítják. A megkérdezettek szerint a fentiekért nem csak Ján Slota kijelentései, hanem az MKP politikája és Maiina Hedvig, a nyitrai diáklány esete is okolható. A közvélemény-kutatásból kitűnik, hogy a A szlovák pártok a fentiek tükrében is elégedettek, sok politikus úgy véli, a magyar párt élezi ki a helyzetet. Az MKP természetesen más véleményen van: Bugár Béla szerint a kormány egyes politikusainak a kijelentései rontottak a helyzeten: ezekre az MKP-nak kötelessége volt reagálni és egyből problémát jelentett. legtöbben az MKP-t okolják a nemzetiségi ellentétek felerősödéséért, pontosabban sokan a szlovákiai magyar párt hatalomból való kikerülésében látják ennek okát. Miroslav Kusy politológus szerint mindez a Smer és az SNS hatásos kampányának köszönhető. • Szép Év* Folyamatos takarítás a városban Ha ősz, akkor avareltakarítás, gallyazás... Az Esztergomi Zöldfelület Gondozó és Útfenntartó Kft. rendszeres napi feladatai közé tartozik, hogy a királyváros közterületét takarítsa, szépítse. Számos helyen láthatjuk szakembereiket dolgozni, a közterületeken a munkájuk gyakorlatilag folyamatos. A várossal kötött közszolgáltatási szerződés alapján tevékenykedő Esztergomi Zöldfelület Gondozó és Útfenntartó Kft. átlagosan negyven főt foglalkoztat, a változó létszám abból adódik, hogy a cég törzsállományán kívül közhasznú-, közcélú- és közérdekű munkásokat is alkalmaz. Nagy Attila cégvezető által irányított csapat jelenleg az őszi időben aktuális munkákat, gereblyézést, faegyengetést, gallyazást, avargyűjtést és elhordást végez. A működésben kisteherautók, egy útfelület-takarító kisgép, egy téli-nyári időszakban egyaránt bevethető multifunkcionális traktor, 15 motoros kasza, ágvágók és motoros fűrészek segítik a munkásokat. A cég most egy a várossal közös beruházás eredményét, egy, nagyteljesítményű utcai takarítógép megérkezését várja. A főként Kertvárosban működő Roma Foglalkoztató és Oktatásszervező Kft. hasonló módon takarítja a település közterületeit. Az őszi idény számukra is az avar eltakarítását, a fák gallyazását, a buszmegállók rendbetételét, és az illegális szemétlerakók megszüntetését jelenti. Az általában 15-18 fő-vel dolgozó kft. Kertvárosban nagyban számíthat a roma járműtulajdonosokra, akik kisteherautóikkal segítenek elhordani a zöldhulladékot. Sztojka Attila cégvezető által irányított kft. munkásai a nyáron Búbánatvölgyben is dolgoztak, ekkor az új tó kialakításánál az alapozást végezték el. • -I -n Diszkriminálták a magyar kukoricát A kormány perre viszi az ügyet az unióval szemben Bekövetkezett, amitől joggal lehetett tartani az Európai Bizottság múlt heti ülése óta: elfogadták azt az új, kukoricára vonatkozó intervenciós szabályozást, amivel a hazai gabonamennyiség jó része kiszorul az uniós intervenciós piacról. A gazdák az alkalmazás felfüggesztését várják, legalábbis arra az időre, amíg zajlik az Európai Bíróságon az emiatt indított per. Az új feltételeknek a megyénkben termett kukorica túlnyomó része sem képes megfelelni. Hiába tiltakozott az intervenciós szabályok évközbeni, meglehetősen diszkriminatív megváltoztatása ellen a kormány, illetve a szerdai ülésen Kovács László, a bizottság magyar tagja, úgy tűnik november 1-jétől bevezetik az új szabályokat, amelyeknek a hazai termelők nagy része márcsak a fajtajellemzők és klimatikus viszonyok miatt sem képesek megfelelni. Módosították a kukorica hektolitersúly mérését, csökkentették a szemek maximális nedvességtartalmát és a készletben lévő tört- valamint hősérült szemek arányát. Mivel’ javában folyik, illetve már a vége felé tart az aratás, a gazdáknak esélyük sem volt alkalmazkodni az új feltételekhez. Mivel az összes intervenciós kukorica nyolcvan százalékát hazánk ajánlja fel, valószínűleg ennek visszaszorítását célozza az új feltételrendszer. Ez viszont egyértelműen diszkriminatív intézkedés, amivel egy bő termésű évben akár 25-100 milliárd forint bevételkiesést jelenthet a gazdáknak - hangsúlyozza Glattfelder Béla uniós néppárti képviselő, aki egy konkrét javaslattal is szolgál a gazdák részére. Amennyiben az Európai Bíróság hazánknak adna igazat, a gazdák könnyen kártérítési pereket is indíthatnak Brüsszel ellen, ezért azt tanácsolja: minden termelő ajánlja fel a kukoricát intervencióra, ahogyan eddig, majd gondosan őrizzék meg a visszautasításról szóló dokumentumokat, ahogyan azokat a számlákat is, amelyek a szabadpiaci értékesítésről szólnak. Abban az esetben, ha utóbbi ár alacsonyabbnak bizonyul az intervenciós árnál, az már alapot adhat a kártérítéshez. Dékány András, az agrártárca szóvivője elmondta: a kormány az Európai Bírósághoz fordul jogorvoslatért az ügyben. A gazdák szerint ezt a lépést azonnal meg kellett volna tenni, nem pedig levelet küldeni Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének, a Magosz úgy véli, hogy a jelenlegi helyzethez az agrártárca tehetetlensége is nagyban hozzájárult. Az új minőségi előírásoknak nagy valószínűséggel a megyénkben termett kukorica túlnyomó része sem felel meg, tudtuk meg Maller Lászlótól, a megyei földművelésügyi hivatal főfalugazdászától. Az aratásnak ugyan még csak a negyedénél tarAugusztus végén nemzetközi botrányt okozott, amikor kiderült, hogy engedéllyel nem rendelkező amerikai génmódosított rizsszállítmányok kerültek az unió területére. A szállítmányból, - amely egészségügyi kockázatot állítólag nem jelent - hazánkba is jutott. Az Európai Bizottság tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államokkal a megfelelő szűrés bevezetése miatt, de mivel ezek nem vezettek eredményre, szigorú döntés született. Ezentúl minden egyes, az USA-ból érkező rizsszállítmányt ellenőriznek az unió határain, melynek költségei az exportálót terhelik. Vádlottként állt a bíróság elé Hámori Csaba Az Esztergomi Városi Bíróságon csütörtökön elkezdődött Hámori Csaba, szocialista politikus büntető pere. Az egykori KISZ vezető, aki jelenleg az MSZP Baloldali Tömörülés Platform alelnöke, tavaly szeptemberben Kesztölc határában vadászat közben ráfogta fegyverét Szabó Józsefre, aki fiával és unokájával együtt éppen a kártevő vadakat igyekezett elzavarni saját földjéről. A Komárom-Esztergom Megyei Ügyészség vadászfegyverrel elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt emelt vádat Hámori Csaba és társa ellen, mely ügyben múlt héten tartották az első tárgyalási napot az Esztergomi Városi Bíróságon. A többórás tárgyalás során újabb vádpontként kiskorú veszélyeztetése is felmerült Hámori Csabával szemben. Az ügy előzménye: a késztölci illetőségű ifjabb Szabó József évek óta gazdálkodik a község határában lévő többhektárnyi mezőgazdasági területen, amelyen gyakran okoznak kárt a pilisi hegyekből átjáró vadak. Tavaly szeptemberben ifjabb Szabó József, édesapjával és nyolcéves gyermekével este tíz óra tájban kiment a földjére, hogy lámpá- zással elzavarják az ott kóborló vadakat. Ekkor azonban váratlanul elébük toppant vadásztársával együtt Hámori Csaba, aki a megzavart vadászat miatt felbőszültén fogta vadászfegyverét idősebb Szabó Józsefre és orvvadászattal gyanúsította. Ifjabb Szabó József telefonon kért segítséget a dorogi rendőrségtől, akik a helyszínre érkezve megállapították, hogy a Hámori Csaba által orvvadászattal vádoltak fegyvertelenek. Az Esztergomi Városi Bíróság az ügy tárgyalását szakértők bevonásával februárban folytatja. • (muzslai) Megyénkben évek óta nem találtak veszett rókát A rókák veszettség elleni immunizálását évente két alkalommal végzik el a hatóságok. Az őszi akció megyénkben október hatodikán fejeződött be. A vakcinák elfogyasztásának hozzávetőlegesen háromhetes ideje alatt nem szabad kiengedni a kutyákat és a haszonállatokat. A Komárom-Esztergom Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás szakállatorvosa, Budai József a Hídlap kérdésére elmondta: a rókák veszettség elleni immunizálását országszerte évente kétszer, tavasszal és ősszel végzik. Ilyenkor négyzetkilométerenként meghatározott mennyiségű, kifejezetten rókák számára készített, paraffinos anyagba áztatott, szájon át ható vakcinát szórnak szét repülőgépről az erdőkön, réteken és szántóföldeken. A természetes környezetből kitűnő, préselt vakcinát három hét alatt fogyasztják el a rókák, de ennyi idő alatt el is bomlik az anyag. Október végégig érvényes tehát az ebzárlat és a legeltetési tilalom. Az állatorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a gyógyszer nem mérgező, semmiképpen ne fogjuk meg. Ha felnőtt, vagy kisgyermek kezébe veszi, vagy esetleg meg is kóstolja a vakcinát, lehetőség szerint kezet kell mosni, és mindenképpen tájékoztatni kell a háziorvost. Az immunizálást követően november végén kezdődik meg a mintagyűjtés, melynek során megyénkből mintegy hatvan kilőtt rókát szállítanak el vizsgálatra. Budai József elmondta, hogy az elmúlt két évben egyetlen veszett állatot sem találtak, a veszettség vírusa pedig hosszú idő óta nem támadott meg embert. Mindazonáltal fontos tudni, hogy a betegséget minden ragadozó, így akár a házimacska is terjesztheti, amelyeket a kutyákkal ellentétben nem oltanak be veszettség ellen. • (gábor) tanak, de már most látszik, hogy a szemek nedvességtartalma területtől függően 15-25 százalék között mozog, márpedig intervencióra ezentúl csak a 13 százalék alatti termést fogadják el. A gazdáknak jelentős költségébe kerül, hogy megfelelően kiszárítsák a szemeket, amivel ugyanakkor nőhet a hősérült szemek aránya, amit szintén szigorúbban limitálnak 3 százalék helyett maximum fél százalékban. A kártérítési perekkel kapcsolatban a főfalugazdász némileg szkeptikus, ugyanis jól látja, hogy a termelőknek minél előbb túl kell adniuk a termésen, nem tudnak várni, illetve a perköltségekre sincs pénzük. Megyénkben egyébként idén a szokásosnál több kukoricát vetettek, mintegy 33 ezer 300 hektáron folyik gőzerővel az aratás, amelynek kedvez az időjárás is. • Sz. H.
