Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)
2006-10-21 / 209. szám
hídlaj magazin 2006. október 21., szombat • HÍDLAP III Túri Lajos a Megatánc műsorban Esztergomi táncosért drukkolhatnak a televízió verseny és show nézői 2006. december 16-áig tart az a televíziós verseny, mely korábbi „testvéréhez” összecsengően a Megatánc nevet viseli. A hazai táncművészet nagyjaiból álló zsűri és a közönség előtt több fordulós táncbajnokság első helyezettje, nem akárhová, a világ tetejére, New York-ba utazhat, hogy ott egy táncművészeti iskolában tanulhasson. A tét tehát óriási, nem is érdemes akárkinek ezért küzdenie, hacsak nem Túri Lajosnak, vagy ahogy becézik Lalinak hívják az illetőt. A többszörös hazai és nemzetközi elismerésben részesült 19 éves esztergomi táncbajnokot ugyan elértük telefonon, de a Megatánc produkcióval kötött szerződéseire hivatkozva Lajos nem nyilatkozhatott. Interjúra nővérét, Túri Krisztát ajánlotta, aki úgy is jól ismeri az egész „Túri Lali-sztori”-t.- Hogyan és mikor derült ki, hogy Lajos öcséd táncos lesz?- Hát ez már a legkorábbi időkben, már három éves korában is észrevehető volt, ugyanis állandóan mozgott, táncolt, de ezt értsd úgy, még evés közben is. Tulajdonképpen ötéves kora óta tanulja a táncot, ekkor íratták be szüléink az esztergomi székhelyű, Nagy Margit által vezetett Carmen tánccsoportba. Itt volt az első megmérettetése, fellépése is, az akkori Múzsák című művészeti, kulturális napokon lépett fel egy számban. Érdekes, hogy 10 éves korában felvették volna a balett intézetbe, de Öcsi úgy döntött, hogy ő nem a tánc klasszikus vonalát viszi tovább.- Milyen volt a testvéred gyerekkorában, ha éppen nem táncolt, akkor mivel foglalkozott?- Emlékszem, hogy elég sok szerepjátékot játszottunk, Öcsi sosem volt az az „autókkal játszó” gyerektípus. Nagyon kedvelte mindig is a kutyákat, otthon mindig volt kutyus. A barátai pedig szinte kivétel nélkül mindig a táncosok közül kerültek ki, ez már a korai évektől kezdve így volt. Ha például ő visszajön Esztergomba, akkor ő a táncos társaihoz megy, továbbra is ők a baráti köre.- Meddig volt a Carmen tánccsoport tagja Lajos?- Egészen 15 éves koráig, amikor is felvették a Pécsi Táncművészeti Szakközépiskolába. Természetesen a mai napig visszajár az esztergomi táncosokhoz, de már mint tanító, ugyanis elég sok koreográfiát készít. A Carmen-eseknek minden évben van egy összefoglaló előadásuk, idén például Az ember tragédiájának kortárs zenés-táncos átiratának koreográfiáját is ő alkotta. A várszínházi előadásokon tehát mint koreográfus teljesít, de a pécsi iskola minden évben a Pécsi Nemzeti Színházban bemutatót tart, ahol Lali főként táncosként ad számot tudásáról.- A Carmen tánccsoport színeiben több versenyen indult és ezeket többnyire meg is nyerte.- Igen, sok bajnokságon szerzett magas helyezést, mind hazai, mind nemzetközi pályán. Még általános iskolás korában háromszor megkapta a legjobb tanuló és a legeredményesebb sportoló elismerést a várostól. A tánc miatt számos fesztiválon nyert már, többnyire itthon, de párszor külföldön is és nemcsak show tánc kategóriában, hanem a többi ágban is. 2000 és 2004 között a Magyar Divat- és Sporttánc Szövetség ötször ítélte neki az Érdemes Sporttáncos nívódíjat. Öt évvel ezelőtt pedig a Németországban megrendezett táncvilágbajnokságon az úgynevezett show tánc kategóriában világbajnok lett.- Ezeknél a megmérettetéseknél kinek a koreográfiáját adja elő a színpadon?- Elég korán kiderült, hogy Öcsi nemcsak jó táncos, hanem nagyon érdekli a táncművészet többi része is, így a koreográfia is. Egy idő múlva minden versenyéhez saját maga készítette a táncrendet is. E két dolog, a tánc és koreográfia együtt van meg benne, bár most még fiatal, 19 éves, így a tapasztalatszerzés miatt főként az előbbit szeretné minél tovább űzni. Az biztos, hogy nem karban, hanem szólóban gondolkodik, elképzelhető, hogy külföldre megy táncolni, ez még kiderül. Későbbi tervei között szerepel, hogy egy saját táncstúdiója legyen, ahol taníthat, mint koreográfus. Fontos, hogy a testvérem nem egy „verem a mellem” típus, hanem azzal szeret előállni, amit már letett az asztalra.- Hány órás napi munkát jelent neki, mint táncosnak nap mint nap ez a pálya ?- A pécsi iskolában reggel héttől este hétig bent vannak, ebben bizonyára nem minden perc tánc, de napi 5-6 órát biztos jelent. Egy rendkívüli módon terhelhető, jó tűrő- és állóképességű fiú ő.- Honnan örökölte fivéred ezeket a szükséges és jó tulajdonságokat?- Apukánk sportoló volt, akin ez a mai napig meglátszik, egy nagyon erős ember, korábban több ágban - úszás, birkózás, evezés - jeleskedett. Anyu pedig néptáncos volt. Számunkra tehát a családban egyáltalán nem volt soha kérdés, hogy „kitől örökölte ez a gyerek” a mozgásigényét. A művészethez való kötődését valószínűleg ugyancsak a családban kapta meg.- Mi a története Lali Megatánc-ba való kerülésének?- A televízióból értesült róla, hogy van egy ilyen lehetőség. Mi, a családtagok bíztattuk, hogy igenis jelentkezzen. Ugyanis először nem akart indulni, mondván, hogy „nem fér bele az idéjébe meg biztos vannak jobbak nála”. Ez a véleménye inkább az önkritikájából fakadt, mert ő nem gondolja, hogy ő a legjobb. Mi, a családja, a szülei és a testvérei gondoljuk, hogy ő a legjobb. Aztán sikerül rábeszélnünk, és az utolsó pillanatban adta be a jelentkezési lapot. Itt jegyzem meg, hogy a történet ezen epizódjáról azt írta tévesen egy lap, hogy „titokban jelentkezett”, de ez nem igaz, nem titokban, hanem ismétlem, az utolsó pillanatban, de teljesen szabályosan adta be azt a bizonyos papirost a megfelelő helyre.- Miféle rostálásokon mentek keresztül a jelentkezők, így Lajos is?- Több ezren jelentkeztek a Megatánc legelején, ebből háromezret hívtak vissza, majd ebből 87-et tartottak meg a válogatásokon. Ebből a 87, emberből a beválogatáson már csak 41 maradt, míg végül a Megatánc házba 16 fő került be, köztük az esztergomi Túri Lajos is. A Megatánc zsűrije előtt bemutatott produkcióhoz, kétperces fellépéshez saját maga által összeállított zenét, koreográfiát kellett vinni. Öcsi Michael Jackson zenéjére egy show tánc kategóriába sorolható tánccal lepte meg a zsűrit. Ekkor még 87-en voltak. Amikor kiderült, hogy megfelelt, akkor Seress Attila koreográfiáját kellett betanulniuk és bemutatniuk, ez döntötte el, hogy ki lesz abban a bizonyos negyvenben. Ezután egy tíznapos, a fővárosi táncművészeti főiskolán megtartott kemény tréning jött, mely alatt betanulták és eltáncolták a kötelező darabokat. Ez alapján alakult ki a döntős tizenhatos csapat.- Milyen érzésekkel fogadta öcséd ezeket az erőpróbákat?- Ezalatt a majd két hét alatt, amíg kiderült, hogy ki lesz benne a tizenhatban, addig természetesen izgult, bár meglehetősen rutinos táncos már. Abban szerencsés volt, hogy saját produkcióval nem kellett egynél többször fellépnie, nem kellett a bejutáson másokkal párbajoznia, mert az az egy tánca, amit először bemutatott a zsűrinek, eléggé meggyőző volt. Tulajdonképpen a válogatásokon mindvégig ott volt az élmezőnyben. A versenytársival azt hiszem most is segítőkész volt, mert Öcsi mindig is csapatban gondolkodott, sohasem ellenfelekben. Annyit mesélt, annyit mesélhetett nekem, hogy a küzdelem ellenére, nagyon jól érezte magát, és most is nagyon jól van a Megatánc-házban.- Lehet tudni arról valamit, hogy ilyen nagy „táncmágusokkal”, mint például Keveházi Gábor, hogyan találkozott, milyen kapcsolat alakult ki a versenyzők és a hazai táncművészet eme nagyjai között?- Annyi biztos, hogy bár való igaz, ezek a művészek a zsűriben a hazai tánc csúcsai, csúcstanárai, de nagyon is hús-vér emberek, és nem azok a megközelíthetetlen sztárok, ahogy esetleg egyeseknek látszanak. Lajos számára nagyon szimpatikus volt Kishonti Ildikó és Daniella, és persze a zsűri többi tagjával sincs gondja, jól érzi magát ezek között a vezető szakmai emberek között, ahogy a többi megatánc-os versenyzővel is.- Mit lehet tudni a Megatánc-házban lévő életről? Ti, mint közeli hozzátartozók sem tudtok többet, mint az átlagos nézők?- Szerintem nem. Például teljesen titkos a Megatánc-ház helye. Azt tudni lehet, hogy a napi táncpróbák a Lurdy-házban vannak. Nagyon komoly biztonsági őrség vigyáz rájuk, akiknek a Megatánc-házból való távozásuk-érkezésükkor mindenféle beszámolási kötelezettségük van. Ahogy a házra és a testi épségükre, úgy az egészségükre is nagyon vigyáznak, komoly orvosi felügyelet alatt tartják a versenyzőket, nagyon vigyáznak rájuk a műsorkészítők. A hét egyetlen pihenőnapja számukra a vasárnap, ekkor kijöhetnek a Megatáncházból. A produkciókhoz szükséges ruhát, a kinézethez ma már elengedhetetlen úgynevezett stylist munkát is biztosítják nekik, ahogy a házban töltött idő alatt természetesen a teljes ellátást és munkával töltött napok egyéb más költségeit is.- Hogyan megy tovább a műsor Lajos számára?- Már kisorsolták az egyes párokat, és a bemutatandó táncokat is. A héten ezeknek a próbája folyik és azok bemutatására szombaton (azaz ma, a szerk.) este kerül sor.- Te, hogy látod, meddig tud elmenni Lajos ebben a versenyben?- Úgy látom, hogy ebben a mezőnyben a fiúk jobbak, mint a lányok. Ezt egyébként a műsorban is megerősítették már. Én azt szeretném, hogy Öcsi első legyen, de ez talán érthető. Az valószínű, hogy a versenyzőkről való szavazásoknál sokat számít majd az is, hogy kinek tetszik majd az az adott táncstílus, amit lát a színpadon. Ez is nagyban befolyásolhatja a szavazókat. Tehát nem biztos, hogy szakmai szempontok fognak minden esetben dönteni.- A szombati élő műsorra ti, Lajos családtagjai is meghívást kaptatok, ugye ?- Igen, hat jegyet kaptunk a tévétől.- A családotok számára milyen élményt adott, hogy Túri Lajos országosan híres ember lett?- Jó élmények értek minket. A suli, ahová járt, a gyakorló általános iskola, ahol mondták, hogy ott is szinte egyemberként drukkolnak Öcsinek. Mások odajöttek az utcán és gratuláltak. És persze mondták, hogy velünk együtt izgulnak, hogy Lajos nyerjen. A szüléink természetesen nagyon büszkék rá már most is, és nagyon örülnek, hogy beigazolódott mindaz, amiért a testvérem oly sok éven át küzdött. • Pöltl „Oxi” Zoltán Szent Orsolya története Ma ünnepük névnapjukat az Orsolyák. Annak ellenére, hogy a középkor egyik legkedveltebb szentjeként tarthatjuk számon Szent Orsolyát, hazánkban egy időre kevésbé volt gyakori a név, vesztett népszerűségéből. Születésének pontos időpontját nem ismerjük. Annyit tudunk róla, hogy egy brit király lányaként látta meg a napvilágot, és Kr. u. 384-ben szenvedett vértanúhalált. Attila hadai ölték meg tizenegyezer társnőjével együtt. A szám ugyan kissé soknak tűnik, nem véletlenül. Egy helytelen olvasatból ered, a „11 M” ugyanis nem tizenegyezret, hanem tizenegy mártírt jelent. Nézzük, hogyan is meséli el a történetet a legenda írója! A negyedik-ötödik századbán a brit szigetek földje több kisebb királyságra oszlott, egyik keresztény, a másik még pogány volt. Orsolya királyi szülei buzgó keresztények voltak, így nevelték leányukat is, akit a földi királyság javai nem érdekeltek. Szüzességi fogadalmat tett. A szomszédos király azonban fia számára megkérte Orsolya kezét. A leány imádkozott, sírt; álmában egy angyal vigasztalta meg: kéijen három év haladékot. Orsolya leánytársakat gyűjtött maga köré, hajót építtetett: római zarándokúira készült. A tengerről a Rajnán hajóztak Bázelig, majd az Alpokon átkelve Róma felé indultak. Bejárták a szent helyeket, erőt merítettek a katakombákban a vértanúk sírjánál. Pápai áldással, a kereszt zászlaját lengető hajójukkal visszaindultak Britanniába. Mire Kölnhöz érkeztek, a várost körülzáró hun seregek megrohanták a hajójukat. Orsolya a kereszt zászlaját magasra emelve kiáltotta társai felé: „Testvéreim, győzedelmeskedjünk a halálon, lelkünk-testünk tisztán jelenjen meg Isten színe előtt!” E legenda elteijedésére és elfogadására nagy hatással volt Schönaui Szent Erzsébet (1129-1164) „kinyilatkoztatása”. Orsolya tisztelete Kölnből kiindulva szinte egész Európában elterjedt. A földet, ahol a szűz vértanúkat eltemették, Or- solya-földnek nevezték. Az odavezető út a Vér utca. Gyönyörű bazilika épült itt, a Szent Orsolya-templom, Köln város büszkesége. Szent Orsolya legendái köteteket tesznek ki, a középkor legnépszerűbb szentje volt. Ereklyéit a kölni dóm aranykamrájában őrzik. Orsolya a leányifjúság védőszentje lett, neve hazánkban is ismét igen kedvelt. Szent Angéla - a templomok Orsolya- ffeskóit látva - példának állítja őt az ifjú leányok elé, és őt tette meg társulata, az Orsolya rend, vagy „orsolyiták” védőszentjévé. Az alapító 1535. november 25-én vetette meg a Szent Orsolya Társaság alapjait. Célja az volt, hogy a fiatal leányokat Isten szolgálatára segítse a fogadalmak elkötelezettsége nélkül, Istennek szentelt élettel kora elpo- gányosodott világában. A bresciai püspök 1536-ban jóváhagyta az első Szabályokat. A Szent Orsolya Társaság gyorsan elteijedt Itália-szerte. Segítségükre volt - főképp a megfelelő jogi formulák megfogalmazásában - Borromeo Károly, Milánó érseke. Az Orsolyita házak Bresciában és Milánóban csoportosultak, ún. kongregációkat alkottak. 1544-ben III. Pál pápa jóváhagyta Meríti Angela Szabályát. A Társaság egymás után hozott létre házakat Franciaországban is. 1612-ben a párizsi kongregáció orsolyitái ünnepélyes fogadalmat tettek és szigorú pápai klauzulában éltek. Ettől kezdve beszélhetünk a,,Rend”-ről. Apostoli szolgálatuk a bentlakó növendékek tanítására összpontosult, ugyanakkor a külső, szegény leányok számára ingyenes iskolákat tartottak fenn. 1622 után az orsolyiták sorra letelepedtek Németalföldön, majd a Német-Római Császárságban, a Habsburg Birodalomban és Magyarországon. Esztergomban, a Keresztény Múzeumban csodálatos festmény őrzi a vértanú szent emlékét. • P. Rein
