Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)
2006-10-21 / 209. szám
Kalendárium A murányi Vénusz Sokak kíváncsiságát fölkeltette már a történészek és az irodalomtörténészek körében is, hogy ki is volt valójában a murányi Vénuszként elhíresült Széchy Mária? Történelmi szerepe két választ is kínál. Az egyik szerint kalandvágyó, főúri asszony volt, a másik szerint magát a férfiakkal egyenrangú félnek tekintő szabadsághős. Amit biztosan tudhatunk róla: 1610-ben született, előkelő nagybirtokos keletmagyarországi családból. E lőbb Bethlen Istvánnak, Bethlen Gábor fejedelem unokaöccsének lett a felesége, majd ennek korai halála után Kun Istvánhoz ment nőül. Ám Kun István is hamarosan meghalt, és az 1640-es években Széchy Mária mint özvegyasszony birtokolta Murány várát. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata idején a vár őrsége a fejedelem oldalára állt, Wesselényi Ferenc füleki kapitány azonban romantikus körülmények között elfoglalta a várat II. Ferdinánd császár számára. Ahogy ez közismert, a várúrnő bíztatására Wesselényi Ferenc éjjel kötélhágcsón felmászott a várba, és kijátszva az őrség figyelmét, Széchy Mária szobáján keresztül felhozta vitézeit is; a meglepett őrséget könnyedén lefegyverezték. Nem sokkal ezután Széchy Mária nőül ment Wesselényi Ferenchez, aki később a nádori tisztet is betöltötte, majd egy Bécs ellenes főúri szövetkezés, a Wes- selényi-összeesküvés vezető egyénisége lett. Már halála után történt, hogy a szervezkedés kipattant, és 1671-ben a bécsi udvar véres megtorlással felszámolta. Ekkor az özvegyet, Széchy Máriát internálták, és minden vagyonát elkobozták. Élete utolsó esztendeit Kőszegen töltötte gyakorlatilag fogságban, császári kegyelemdíjon. 1679-ben halt meg. Ezek a rövid tények bár a murányi várfoglalás történetéről a történettudomány kevés hiteles forrással rendelkezik, noha munkáikban sokan megemlítik, így például Gyöngyösi István, aki Zrínyi Miklós mellett a XVII. század legnagyobb magyar költője volt. Hihetünk neki, hiszen Wesselényi Ferenc titkára volt. Vagy mégsem? Tudjuk ugyanis, hogy amikor a Murányi Vénusz megjelenik, Wesselényi tulajdonképpen már nem nádor. Viszonya Bécs- csel megromlott, nem járult ugyanis hozzá, hogy a koronát kivigyék az országból. Ez egyébként a magyar törvények szerint tilos is volt. Bécs így királyi biztost helyezett fölébe megkurtítva nádori méltóságát és hatalmát. Mégis, a murányi kalandból, kettejük szerelméből és házasságából országos jelentőségű esemény kovácsolódott. Ez leginkább Gyöngyösi István eposzának köszönhető. A költő szelektál az események között. Valójában eljelentékteleníti Wesselényi szerepét a vár elfoglalásában. Elmondja, hogy itt ez nem is politikából történt, hanem szerelemből, sőt egyenesen az olümposzi istenek akaratának nyilvánítja. A Murányi Vénusz a költő részéről tehát politikai indíttatásból íródott, olyan érdek szolgálatában, amelyben nemcsak Wesselényi, hanem a körülötte csoportosulok, Zrínyi Miklós és a többi főúr is egyetértett. Ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy Gyöngyösi költeményét nem is a hatalmát vesztett Wesselényi Ferenc nádor, hanem maga Széchy Mária rendelte. Mindenesetre e kis szerelmen keresztül, melyet leginkább íróink és költőink emeltek naggyá, Széchy Mária alakja kitörölhetetlenül bevonult a magyar történelem honlapjai közé. • Varga Péter 2006. október 21., szombat A HÍDLAf hétvégi meiiékiete 42. szám Szerkesztette: Ámon Adrienn II. Rákóczy Ferenc hazatérése, vagyis hamvainak hazahozatala tartotta lázban száz évvel ezelőtt az Esztergomban és környékén élőket. Iskolai ünnepélyek és gyászmise kísérte a nagy eseményt. Több cikket közölt az Esztergom október 21-én a nagy fejedelem hamvainak hazahozatala kapcsán. Elsőként megtudhattuk, hogy kik vettek részt az október 29-i központi ünnepségen. „A Budapesten megtartandó ünnepségen részt vevő megyebizottsági tag urak diszmagyar ruhába öltözve csatlakoznak a kiküldött szőkébb küldöttséghez. A csatlakozás ideje és Budapesten reggel fél 7 órakor a Fiume kávéházban, a honnan testületileg vonulunk 7 órakor a keleti pályaudvarhoz. A kassai temetési ünnepségekre, mint értesülünk, már összeállította az alispán a küldöttséget. Jelen lesz tehát a kassai temetésen: Gyapay Pál főispán, mint a kormánynak a törvényhatóság élén álló bizalmasa, továbbá az autonom vármegye képviseletében dr. Perényi Kálmán alispán vezetésével Vimmer Imre polgármester és Frey Ferenc megyebizottsági tagok. A polgármester úgy is, mint a város képviselője." Ezen kívül a gyászmiséről is hírt adtak. „Ő Eminenciája Vaszary Kolos bíbornok hercegprímás legújabb körlevelében elrendelte, hogy f. hó 29-én, a mikor a nagynevű Rákóczi és bujdosó társainak hamvai magyar földbe helyeztetnek, a főszékesegyházban és a főegyházmegye minden plébánia templomában ünnepélyes gyászmise mondassák boldogult véreink lelkiüdvéért. A helybeli főszékesegyházban az ünnepélyes gyászmise fényes papi segédlettel d.e. 9 órakor fog megtartatni. Ezen ünnepélyes requiem előtt negyedóráig meghuzatnak a harangok." És még nincs vége, ugyanis az iskolák sem maradtak ki a nagy eseményből. A Szabadság írta október 24-én: „Iskolai Rákáci-ünnepélyek tartását rendelte el Apponyi gróf vallás és közoktatás- ügyi miniszter és országszerte megindultak a készülődések ezen ünnepélyek minél fényesebb megtartására. Ezen iskolai ünnepély alkalmából Benedek Elek tartalmas, szép Emlékfüzetet állított össze, mely kiválóan alkalmas arra, hogy a tanuló ifjúság közt terjesztessék. A fiizetet gyönyörű képek díszítik: Rákóci-dalokat, ifjúsági beszédet, Rákóci életrajzát, költeményeket, stb. tartalmaz.” Micsoda készülődés azért, mert magyar földbe temették el Rákóczyt. Kár hogy az elmúlt száz év alatt olyan változás történt, hogy a nagy fejedelem már megint nem magyar földben nyugszik. Ezen kívül akadt még más érdekesség és száz évvel ezelőtt, így például az akkoriban közkedvelt térzenéről is olvashattunk az Esztergom és Vidéke október 25-i számában. „Az őszi évad első térzenéje szombaton esti 7 órakor volt a Széchenyi téren, mely egészen megtelt hallgató közönséggel. A sétálók élvezettel gyönyörködtek a szép zenében, de a felháborodásig bosszankodtak azon, hogy a sétatér aszfaltja, mely mindig tiszta szokott lenni, oly szemetes és piszkos volt, hogy a sétálókat szinte elriasztotta a térről. A heti vásár egész hulladéka, szemete, az utcák rendes piszokja mind ott volt a téren. Hol megcsúszott, hol megbicsaklott az ember lába.” A párkányi Simon-Júda vásárról pedig, a következő hír jelent meg az újság hasábjain. „Mikor lesz a párkányi vásár? Ismeretlen forrásból az a hír kelt szárnyra, miszerint a Rákóczi-féle hazafias ünnepségek folytán a párkányi vásár novemberre lesz elhalasztva. Illetékes helyen tudakozódtunk a hir miben létéről, hol azt a választ kaptuk, hogy a vásár vasárnap e hó 28-án és következő napjain feltétlenül meg lesz tartva." Végül egy tragikomikus hír a Szabadság október 27-i számából: „Arany a virsliben. László Lázár márosvásárhelyi hentesmester a múlt héten virsli-estélyt rendezett s hogy a virsliknek nagyobb keletje legyen, az egyikbe egy tíz koronás aranyat rejtett. A virslievők nagy gaudiumára az arany elő is került, de megjárta vele s szerencsés nyerő, mert rosszak lévén fogai, az egyik fogát kitörte az arany." • Gál Kata
