Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)
2006-10-04 / 196. szám
4 HÍDLAP • 2006. október 4., szerda www.istergranum.hu Magyar-magyar vita a Felvidéken Az Autonómia Mintaudvar az MKP-ra kényszerítené akaratát A kormányfő bizalmat szavaztatna magának Az éleződő politikai feszültségben sem kíván lemondani a kormány Folytatás az 1. oldalról „Ennek érdekében készek élni minden törvényes eszközzel belföldön és külföldön egyaránt” - áll a szerzó'dés vonatkozó cikkelyében. „Erre válaszképpen a szlovák koalíciós pártok által megzsarolt MKP 1998-ban lemondott az autonómia bármilyen formájáról, csakhogy a kormányba bekerülhessen, becsapva ezzel választóit és felrúgva a megválasztott képviselőik Komáromban kinyilvánított akaratát is” - folytatódik tovább a levél. A mintaudvar vezetői leszögezik, hogy az iroda a végsőkig kitart: „Ha igyekezetünk a közös fellépés érdekében nem talál megfelelő táptalajra az MKP soraiban, magunk fogjuk saját struktúráinkat létrehozni. Ha kell, Brüsszel kapuit is ostromolva, ha kell, egy új felvidéki párttal, a hátunk mögött a székelyekkel, az erdélyi, és a vajdasági magyarokkal egyetemben fogunk békésen, de annál nagyobb határozottsággal törekedni a Kárpát-medencei népek Szentkorona - eszme tudása szerinti igazságosabb, nacionalizmusmentes képviseletének hangsúlyozta: a párt elnöksége nincs felhatalmazva arra, hogy döntsön, vagy véleményt foglaljon ilyen ügyekben. „Ebben a kérdésben az MKP kongresszusa, vagy tanácsa határozhat és formálhat véleményt, az előbbi szervnek jövő tavasszal lesz legközelebb gyűlése” - mondta Folytatás az 1. oldalról Politológusok szerint ebben az esetben a szavazással a kormányfő azt próbálja demonstrálni a parlament többségén keresztül, hogy továbbra is érdemes hivatalára. Kolláth György alkotmányjogász lapunknak elmondta: a bizalmi kérdést a parlamentben két módon lehet felvetni. Az egyik mód a bizalmi szavazás, amelyet a kormány önállóan, vagy egy törvényhez kapcsolódva kezdeményezhet. Ha a képviselők egyszerű többsége - vagyis az összes képviselő fele plusz egy fő - megvonja a bizalmat a kormánytól, akkor annak kötelező érvényűén le kell mondania, és az államfő feladata, hogy új miniszterelnököt jelöljön ki negyven napon belül. A másik lehetőség, ha a képviselők legalább egyötöde konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújt be, melyben egyből megjelöli az általuk javasolt új miniszterelnök személyét. Ha ezt a parlament többsége elfogadja, úgy attól az időponttól az általuk jelölt személy az új miniszterelnök. Simon János politológus szerint Gyurcsány Ferenc azért kérte most a bizalmi szavazást, mivel a vidéki MSZP-szervezetek még nem ocsúdtak föl a vasárnapi kudarcból. Ezeknél a szervezeteknél több ezer ember veszí- tetheti most el a munkáját, és joggal érzik úgy, hogy mindez nem saját maguk, hanem a miniszterelnök miatt történt. Az elégedetlenség azonban nem gyűrűzött be még olyan mértékben, hogy ezek a szervezetek felálljanak. „A demonstrációk csak részei a nyomásgyakorlásnak. A megszorító intézkedések pedig még csak most kezdődnek, így nem tudni, hogy a következőkben milyen irányt vesznek az események” - tette hozzá a szakember. Komoly hozzáállásra szólította fel az Európai Néppártot az Európai Szocialisták Pártjának elnöke a magyar ön- kormányzati választások eredményének megítélésével kapcsolatban. Poul Nyrup Rasmussen szerint nem lehet komolyan venni Wilfried Martens néppárti elnök Gyurcsány Ferenc kormányfőt lemondásra szólító, tegnapi felhívását, amely az önkormányzati választásokra hivatkozik. „Még ha a helyi választást el is vesztette, a kormányt a néppártnak és a Fidesznek is el kel^fo- gadnia a tavaszi parlamenti választásokon győztes párt irányította kabinetként” - szögezte le az Európai Szocialisták Pártjának elnöke. Határon túli reakciók Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint a hazugságot büntették a magyar választópolgárok az önkormányzati választásokon, de ezt nem elég jelentős mértékben tették. Tőkés László úgy véli, hogy a magyar társadalom komoly értékválságban szenved. A református püspök kifejezte reményét, hogy az önkormányzati választások eredménye helyrebillenti a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikai egyensúlyt, és a nemzeti összetartás a határok feletti nemzetegyesítés szempontjából hasznossá válik. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke szerint a választási végeredmény egyértelműen arról szól, hogy az ellenzék leváltotta a kormánypártokat. Véleménye szerint bár közjogi- lag nem népszavazás történt, a számok az emberek határozott véleményét fejezik ki. „Ez nem vonja maga után automatikusan a kormány leváltását, azonban az utóbbi hetek kiélezett politika helyzete és válsága szempontjából meghatározónak kell tekinteni a választás eredményét. Ha ennek nem lesz következménye rövid időn belül, akkor olyan feszültség keletkezhet az országban, amikor a népakarat az alkotmányosság határán fog egyértelműen megnyilvánulni. A Gyurcsány-kormányt egyértelműen el kell mozdítani a hatalomból” - mondta lapunknak a felvidéki politikus. Kossuth tér Békés volt a Kossuth téri tüntetés hétfőről keddre virradó éjszaka Budapesten, rendőri beavatkozásra nem volt szükség, a BKV járatai is rendben elindultak reggel. Kedden délelőtt mintegy ötvenen gyűltek össze a téren, ahol az Árpádhír Világtelevízió magyarországi vezetője közölte, hogy Kanadából és az Egyesült Államokból több ezer magyar érkezik az '56- os forradalom ötvenedik évfordulójának megünneplésére, akik erősíthetik a kormány távozását követelőket. A kormányellenes tüntetés egyik vezetőjének bejelentése szerint egyre kevesebb adomány érkezik a térre, ezért a helyi büfében már csak almát és zsíroskenyeret lehet kapni, meleg ételt nem készítenek. Kedden a Parlament előtt a tüntetők sajtóértekezleten jelentették be: levelet írtak Orbán Viktornak, hogy egyeztessen velük a A kormányfő internetes naplójában úgy értékelte, hogy a Fidesz elnöke nem ismeri el a parlament legitimitását, diktálni akar, és az utcáról akar nyomást gyakorolni a parlamentre. Gyurcsány Ferenc szerint, aki a jelenlegi helyzetben menekül, az elbukik. A miniszterelnök korábban a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy már a múlt héten, csütörtökön konzultált a koalíciós pártok frakcióvezetőivel arról, hogy az önkormányzati választások után tartson bizalmi szavazást az Országgyűlés. A kormányfő arra számít, hogy pénteken megkapja a kormány- többség támogatását. péntekre szervezett Fidesz-nagygyű- lésről. Molnár Tamás, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője úgy fogalmazott, hogy „helyzet van a Kossuth téren” Orbán Viktor hetvenkét órára szóló ultimátuma következtében. Mint a szervezők elmondták, nagy örömmel fogadták, hogy a legnagyobb ellenzéki párt nagygyűlést hirdetett a térre, mert nem akarják, hogy csak egy szűk réteg tiltakozzon. „Meggyőződésünk, hogy a Kossuth téri erkölcsi forradalom, mint a magyar nép elemi erejű megmozdulása jelentős mértékben hozzájárult a balliberális pártok katasztrofális vereségéhez az önkormányzati választásokon” - olvasható a levélben, amelyet Szakács András, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik ügyvivője és Tamás Károly, a Forradalmi Nemzeti Bizottmány elnöke írt alá. A Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöksége tegnap délután tárgyalt a választások után kialakult helyzetről. A lapzártánkkor még folyó ülésen döntött az elnökség arról is, hogy milyen demonstrációs eszközökkel fejezik ki a Kossuth téri tüntetőkkel való szolidaritásukat, illetve a kormánnyal való elégedetlenségüket. Annyi már bizonyos, hogy a MAGOSZ az ország egész területén bejelentett demonstrációt szervez. Főleg a nagyobb főutakon várhatóak forgalomlassítások. Komárom- Esztergom megyében a 81-es úton Bakonysárkány és Nagyigmánd között, ezt követően pedig Komáromig a 13-as úton várható demonstráció az elkövetkező napokban. • PAlovics Klára a felvállalására”. A Hídlap az MKP-t is megkereste, Sólymos Lívia sajtó- szóvivő lapunknak elmondta, hogy a levelet megkapták, de egyelőre nem kívánnak állást foglalni az abban foglaltak ügyében. „Hétfőn ülésezik az elnökség, és csak ez után fogunk reagálni” - szögezte le a sajtóreferens. A szlovákiai magyar párt ügyvezető alelnöke, Duray Miklós a Hídlapnak kiL A P ( S Z ) É L Duray, akit egyébként szintén autonómiapárti politikusként tartanak számon. „Az önrendelkezéshez össznépi összefogás kell, a felvidékiek 50-60 százalékának egyet kellene értenie vele. Mindezek nélkül előhozakodni az autonómiával olyan, mint kiereszteni a dzsinnt a palackból” - fogalmazott lapunknak az alelnök. • Szép Éva Kocsis L Mihály ___________________________ S ima szájjal mért kecsegtetsz... Mert nem mindegy, hogy kinek milyen a fizimiskája, különösen a szőrzet aggályos. Van bajusz, szakáll, és van álbajusz, valamint ál- szakáll (férfiember esetén, s remélem, ezzel még nem követünk el kirekesztést). A napokban került kezembe egy régi cikk, amit valamivel az első szabad választások után vágtam ki az egyik napilapból („A hír szent, a vélemény szabad”), és muszáj is idéznem a cikkből, hogy érthető legyek (illetve ne is én, hanem a cikk írója). Drámai felütéssel kezdődik. A hölgy férje borotválkozik. „Levágom” - mormolja a félj maga elé elszántan. „Levágom a bajuszom.” Asszonya azonban sikoltva kikapja kezéből a borotvát. (Sajnálom, nem túlzók, szó szerint így áll: sikolt - „pontosan úgy, ahogy drámai helyzetekben a feleségeknek sikoltani és bodicsekelni illik, hogy megóvják a jóvátehetetlentől az indulatos férfiembert”.) De vajon miért szánta el magát a cikkben idézett úr ilyen rémisztő cselekedetre? „Nem akarom, hogy bajuszosnak nézzenek - mondja az én bajuszos féljem rosszkedvűen.” (Mármint az ő bajuszos férje mondja [rosszkedvűen]). „Szó se róla - vág bele a cikkíró asszony a dolgok részletezésébe -, az uram rossz helyzetben van. A neve feltűnően magyar, sőt nemesi, bencés gimnáziumba járt, évfolyamtársa volt ennek-annak, mindig viselt nyakkendőt, szereti a magyar konyhát, ráadásul bajuszos is.” Határozottan pech az 1990-es esztendő szabad Magyarországán! Nem titkolja ezt az író (és feleség) sem: „Kettő is elég lenne ezek közül, hogy bemérjék koordinátáit. Kiféle, miféle, melyik táborhoz húz, megbízható-e, régi gárda, vagy új élcsapat, milyen posztra alkalmas, rokonszenves, ellenszenves, hasonszőrű vagy idegen fajta.” Leginkább, ugye, a hasonszőrrel van baj. A bajusszal. Beretválni bajuszt igencsak tanácsos volt 1990-ben, ha hihetünk az idézett cikknek, s miért ne tennénk. (Épp eleget megtapasztalhattunk azóta! Szőrrel és szőrmentén.) „Szavak nélküli üzenetek sokaságát küldjük szét a világba, melyek azt hivatottak közölni, hogy milyenek vagyunk, hova tartozunk és hova szeretnénk tartozni. Bonyolult, rejtjeles, de fogható, sőt egyezményes kódok ezek, melyeket nagyon ritkán verbalizálunk, mégis mindenki érti. Jelek és szimbólumok: a történelem évezredes párlatai...” Ilyen párlat tehát a bajusz és a szakáll. Nézzük csak! A jelenlegi (péntekig mindenképpen?) tizenhárom tagú kormányban is mindössze hárman viselnek szőrzetet az arcukon: ketten bajuszosak, egy szakállas. Finomult a kín azóta (úgy látszik). Ma már inkább a sima kép és a sima száj a divat. Utóbbi azért olyan hasznos, mert simán kifér rajta minden. Nincs egy szőrszál a törzs közt kelőben... (Fekvőben sem.)
