Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)
2006-10-04 / 196. szám
www.istergranum.hu 2006. október 4., szerda • HÍDLAP 5 Kimagasló minőségű borok készülnek az idén Drágult ugyan a szőlő, de a gazdákat a kiváló minőség és a kedvező időjárás kárpótolja j 4?% Folytatás az 1. oldalról Nyergesi Rezső, a Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend nagymestere, nyergesújfalui borász kérdésünkre elmondta: a környékbeli gazdák 95 százaléka vásárolja a szőlőt, és kis mennyiséget állít elő. A minőségre vonatkozóan megerősítette, hogy a rendkívül kellemes időjárásnak köszönhetően kevesebb létartalmú, sűrű, tömény, magas cukor- fokú must kerülhet a tárolóedényekbe, hordókba, az idei évjárat messze túlszárnyalja mind a tavalyi, mind a 2004- es évet. A szüret egyébként a szőlőfajták különböző érési ideje miatt egészen október végéig tart, a kékszőlő zárja a sort, de még hátravan a középérésű fehér fajták, így az olaszrizling szürete is. Nyergesi szerint a szőlő kilójának 10 százalékos emelkedése nem befolyásolja igazán a vásárlói kedvet, emiatt nem hagynak fel a hobbiborászkodással a pincetulajdonosok. Az azonban már kétségesebb, hogy a mostani árak mellett hányán mernek belefogni nulláról indulva a borászkodásba. Egy esztergomi gazdaboltban érdeklődtünk az árak iránt és a különböző borkészítéshez elengedhetetlen eszközök beszerzése a százezres nagyságrendet is elérheti. A legegyszerűbb darálót ebben a boltban 28 ezer, a préselőket 25-30 ezer forintért árulják, a kádak 6-7 ezer forintba kerülnek és a legkisebb (25 literes) tölgyfahordó is 15 ezer forint, igaz, ez mérettől, fafajtától függően változik, a 120 litereshez például 29 ezer forintért juthatunk hozzá. És akkor még nem beszéltünk a fokolóról, lopóról, kénről, különböző fertőtlenítőkről, élesztőanyagról, amelyek szintén jó Idén harmadik alkalommal követelt áldozatot a bor forrásakor keletkező mustgáz, Móron hétfőn ketten meghaltak, egy pincetulajdonos pedig súlyos mérgezést szenvedett, amikor gyanútlanul ment le a pincébe. Ezt megelőzően a Pest megyei Péteriben és Pilisben is történt hasonló baleset. Évről évre átlagosan tíz áldozatot szed a mustgáz, pedig a borosgazdáknak csupán egy gyertyát kellene magukkal vinni a biztonság kedvéért, ami ha elalszik - azaz nincs elegendő oxigén -, a lehető leggyorsabban el kell hagyniuk a helyiséget. néhány ezer forinttal terhelik meg a családi költségvetést. A jó minőségű eszközök ugyanakkor több generációt is kiszolgálnak, élethosszig tarthatnak, azaz egyszeri befektetésről van szó. Végezetül nem árt tudni azt sem, hogy 10 hektoliterig abszolút adómentesen töltheti fel bárki a pincéjét saját borral. • Sz. H. Brüsszelben a búcsi Európa falu A felvidéki falu mellett a komáromi erőd is számít az unió segítségére Folytatás az 1. oldalról „Kiadvány formájában már tájékoztattunk az elképzeléseinkről az EP képviselőit, de most egy olyan nagyszabású rendezvényen veszünk részt, ahol nemcsak mi, hanem más régiók tervei is bemutatkoznak. Bízunk benne, hogy ez a kiállítás segít abban, hogy bekerüljön a köztudatba az Európa falu gondolata” - mondta Neszmély polgármestere, Benkő Géza. A település első embere örül annak, hogy kezdeményezésüknek már követői is vannak: Lengyelországban két helyen is készülnek hasonló tervek, az egyik egy Odera-parti németlengyel eurorégió közös tervezete. Mindennek köszönhetően könnyen meglehet, hogy a közeljövőben az unió kimondottan ilyen célokra felhasználható pályázati lehetőséget ír majd ki - bizakodott a polgármester. Neszmélyen egyébként már elkészültek a látványtervek, a szlovák fél azonban lassabban halad: Benkő szerint Búcs esetében a politikai háttérszél sem igazán kedvező. Mint ismeretes: az Európa faluval az uniós tagállamok falusi építészetének a bemutatására kerül sor, az érintett települések vezetői abban reménykednek, hogy a komplexum a térség egyik kiemelkedő turisztikai központjává válik. Az elgondolások szerint a szláv nemzetek házai Magyarországon, a többi, körülbelül tizenkét épület - köztük egy magyar parasztház - pedig Búcson lenne felépítve. Komárom pályázat útján nyert pénzt Közép-Európa legnagyobb újkori erődjének a felújításához szükséges tervek kivitelezésére, ezeket Makovecz Imre és társai fogják elkészíteni. Az öreg és az új várral kapcsolatban egyelőre konkrét tervek nincsenek. Makovecz Imre egy múlt heti szakmai találkozón annyit azonban elárult, hogy életet szeretnének vinni az épületbe: véleménye szerint múzeumokkal nem lehet kitölteni ekkora teret, lakások, óvoda, szatócsbolt nélkül elképzelhetetlen az erőd falai közti modem élet. A világhírű építész szerint az erődrendszerben egy egyedülálló kisvárost lehetne kiépíteni, panziókkal, sörözőkkel, a közelben kikötővel. Illusztrációként az egykori piliscsabai laktanya átépített együttesét, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem épületét mutatták be. A komáromi erődrendszer több kilométer hosz- szú, a végső cél pedig az lenne, hogy 10-30 éven belül az összes része fel legyen újítva: ezt némileg árnyalja az a tény, hogy csak a központi rész átalakításához legalább 1,5 milliárd korona kellene. • (szép) Már a magyar csirkét is hamisítják? Külföldi baromfit kevertek a magyar áru közé Folytatás az 1. oldalról A terméktanács a panaszok miatt az ANTSZ-hez és a fogyasztóvédelmi felügyelethez fordult, kérve az ügy kivizsgálását, a bakterológiai ellenőrzések azonban még folyamatban vannak. Takács László, az érdekvédelmi szervezet igazgatója elmondta: a termelők is jelezték, hogy napokig nem rendeltek tőlük friss árut, az üzletekben viszont nem jelentkezett hiány. Gyanújuk szerint az áruházak a magyar termékek közé keverték a rosszabb minőségű külföldi baromfit. „Külföldön a csirkemellet preferálják a vásárlók, így ott a comb csupán melléktermék, míg itthon még mindig combból fogyasztunk a legtöbbet, évente harmincöt-negyven millió kilót összesen. Valószínűleg ennek tudható be, hogy inkább külföldről vásároltak a Ml A VÉLEMÉNYE? A tegnapi, tanítóképző főiskolán tartott véradás résztvevőit kérdeztük, hogy mi motiválja őket abban, hogy vérükkel segítsenek másokon. Bőczy Anikó (főiskolai hallgató) , Még az első tűszúrás előtt vagyok, ezért időnként any- nyira remegek, hogy el is felejtem, miért akarok vért adni. Már három éve próbálnak rábeszélni a barátnőim, hogy eljöjjek, idén sikerült nekik. Ókét is az vonzza, ami miatt én is beadtam a derekam: az érzés, hogy segíthetek másokon. Köncze Árpád (hegesztő) Húsz éve járok vért adni, jól esik a lelkemnek, hogy jót teszek másokkal. Borsod megyéből származom, dolgozni jöttem erre a környékre, és ha értesülök arról, hogy a véradó állomás akciót szervez, én már indulok is. Megszámlálhatatlan alkalommal adtam már vért, arról nem is beszélve, hogy ez az én egészségemnek is jót tesz. Egy főre jutó húsfogyasztás egy évben Baromfi 35 kg Vörös Hús 26 kg Hal ' 4 kg multinacionális cégek, ezek minősége viszont a szállítás miatt sokkal rosszabb, mint a magyar árué” - mondta lapunknak Takács László. Tapasztalatok szerint egyébként a vásárlók továbbra is baromfiból vesznek a legtöbbet, és az ellenőrzött minőségű magyar baromfit preferálják. Ha bebizonyosodik, Hogy a Tesco, amely hirdetéseiben azt állítja, hogy csak magyar húsárut forgalmaz, külföldi csirkét kevert a magyar áru közé, akkor az áruházlánc komoly fogyasztóvédelmi szankciókra számíthat. • P. K. \ Oláh Katalin Kitti (főiskolai hallgató) Első véradó vagyok, olvastam, hogy három életet menthetek meg egy egység véremmel, ráadásul az én vércsoportom viszonylag ritka. Örülök, hogy segíthetem az embereket, ha bármilyen műtét során szükségük van a véremre. Nem fájt a szúrás, ez megerősít abban az elhatározásomban, hogy rendszeres véradó legyek. Nálunk a tanárok is pártolják az efféle jócselekedetet, engem Dévai tanárnő az ének tanszékről, aki maga is önkéntes véradó, engedett el az órájáról. Ha űzöd az ipart, fizesd az adót! Strasbourg szerint mégsem ütközik uniós jogba az adónem Folytatás az 1. oldalról Az Európai Bíróság által most lezárt ügy három évvel ezelőtt kezdődött egy olasz társaság kezdeményezésére, amely a közösségi joggal ellentétesnek vélte a termelési tevékenységet terhelő, hozzáadott-érték- adó típusú regionális adót, az IRAP-ot, mondván, hogy az általános forgalmi adó mellett ez kettős adóztatást jelent. A hosszas eljárás során többek között Magyarország is az olaszok mellett foglalt állást, és a Jacobs főtanácsnok által benyújtott indítvány is a pert indító cégnek adott igazat, vagyis az uniós törvényekbe ütközőnek minősítette az adónemet, ám a korábban befizetett összegek visszafizetését nem javasolta. A főtanácsnok indítványával ezúttal szembementek a bírák, ugyanis az ítélet szerint az IRAP nem a forgalmi adóval azonos típusú adó, így a közösségi szabályokkal sem ellenkezik. A kedden kimondott verdikt alapján nem sok reményre maradt okuk azoknak a vállalatoknak, akik a hazai iparűzési adó miatt fordultak az uniós bírákhoz. Néhány hazai cég - köztük többek között a Tesco, az OTP és a Vodafone - az elmúlt évre vonatkozóan már nem is fizette be az iparűzési adót arra hivatkozva, hogy az unió úgyis visszaítélné számukra az összeget. A gazdasági reformok előtt valóban szóba került az adónem megszűnése, később pedig az ingatlanadóval való kiváltását emlegették. A sok teher alatt sínylődő kisebb vállalkozások is bíztak abban, hogy az adó eltörlésével eggyel kevesebb bőrt húznak le róluk, ugyanakkor az iparűzési adóból származó bevételek kiesése súlyos gondokat okozna az önkormányzatoknak, akik a beszedett adó nagy részét az ipari vállalkozások feltételeinek javítására, az úthálózat és az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. A magyar állam vélhetőleg üdvözli a luxemburgi döntést, hiszen a Pénzügyminisztérium és a független szakemberek is azon az állásponton voltak, Ha a bíróság történetesen az IRAP jogtalanságát mondta volna ki, és a befizetett adók visszafizetéséről döntött volna, az az olasz államkasszának mintegy 120 milliárd euro kiadást jelentett volna, amely kritikus gazdasági helyzetbe sodorhatta volna az országot. Magyarországon évente mintegy 300-350 milliárd forint folyik be az ön- kormányzatok kasszájába iparűzési adó jogcímén. hogy nincs jogi akadálya az iparűzési adó hazai megtartásának. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke korábban úgy tájékoztatta lapunkat: a szaktárca azzal indokolta az adónem létjogosultságát, hogy az unióhoz való csatlakozáskor nem ellenezték az alkalmazását. Az olasz ügyben meghozott ítéletből nem lehet egyenes következtetésként levonni, hogy a hazai adót is jogszerűnek tartják majd, hiszen az ezzel kapcsolatos beadványokat függetlenül vizsgálja és tárgyalja a bíróság. Tóth Józseftől, a Komárom-Esz- tergom Megyei Bíróság elnökhelyettesétől megtudtuk, hogy a Legfelsőbb Bíróság nyáron kezdeményezte Luxemburgban a magyar iparűzési adóról szóló állásfoglalást, ezért a megyei bíróság felfüggesztette az általa kezdeményezett, hasonló témában zajló ügyeket. Az elnökhelyettes arról még nem tudott felvilágosítást adni, hogy mikorra várható az első tárgyalás, ám az olasz adóról folytatott per hároméves időtartamából kiindulva a közeljövőben nem várható döntés, így az önkormányzatok néhány évig még nyugodtan számolhatnak iparűzési adóval. • G. É.
