Hídlap, 2006. szeptember (4. évfolyam, 173–194. szám)

2006-09-09 / 179. szám

hídlapmagazin 2006. szeptember 9., szombat • HIDLAP VII Haj ózni kell... Utinapló az 50 éves Nemzetközi Dunatúráról Fél évszázada indult útjára első alkalommal a Tour Internacionale Danubies (TID), Európa leghosszabb vízitúrája. Létrehozói a folyam menti országok eve­zősei, kajakosok és kenusok voltak, akik a nehéz korszak lehetőségeit ily módon kívánták szélesíteni. A résztvevők nyaranta a németországi Ingolstudtból indul­nak 2 hónapos és 2000 km-t meghaladó út részleges vagy tel­jes leevezésére. A 6 országot és 52 települést érintő maratoni táv célja a bulgáriai Silistra augusztus utolsó napjaiban. A deltavidék és a tengerig evezés már csak a legedzettebbek rá­adás programja. Egyedül Románia nem vesz részt rajta, míg Magyarország „kajakos nemzethez” méltóan alapító tag. Újabban már a folyóval nem határos országok túrázói csatla­koznak, de még a tengerentúlról is akad jelentkező. Régiónkban Esztergom és Párkány fogadóállomás és résztvevőket is rendszeresen ad a nemzetközi mezőnyhöz. Tavaly 50. Tour-ra rekordnevezést hozott a kerek évszám. Idén az 51. TID július közepén ért Esztergomba, ahol a 130 fős mezőnyt Dr. Kolumbán György fogadta hivatalból is és mint rangidős, korábbi rendszeres résztvevő. A Szal­ma csárda beli jó hangulatú vacsora közben az egyik né­met vendég találóan jegyezte meg: „Valahányszor erre evezek, mindig tapasztalok fejlődést!” Igen, ez valóban jó alkalom az érintett térségek bemutatkozására, ezért is jó, hogy a város kulturális, idegenforgalmi és sport bizottsága jelentőségéhez mérten támogatja az eseményt. Hogy mit is jelent a TID számomra? A német túraveze­tő* válasza hasonló kérdésre az volt: Mindent! Ezt csak az értheti, aki már belekóstolt a nomád vízi életbe. Itt, a TID- nél minden jól szervezetten és biztonságosan történik. A fogadó települések mindent megtesznek kényeztetésünk érdekében. Több helyen filmvetítéseket, kirándulásokat szerveznek, helyi ételspecialitásokkal kínálnak, és a va­csorák után kultúrműsorokkal szórakoztatnak. Mindenki maga gazdálkodik a szabadidejével, és így sok idő nyílik a nagyvárosok bejárására. Idehaza jó vendéglátóként igyek­szünk a „magyar vendégszeretet” hírét öregbíteni. A felső szakasz amúgy sok mindenben tár el az al-dunai hajózástól. Fent a folyó urbanizáltsága a part menti kénye­lem szempontjából jó, de a vizen haladás lassúbb, és az erőműveknél körülményes. A környezetvédelem szigorú, a víz tiszta, élvezetes a fürdőzés is. Lefelé a távolsággal ará­nyosan romlik azonban a helyzet, a folyó szeszélyességét már a méreteinél fogva sem könnyű kezelni. Ugyanakkor meglepő a balkáni emberek vitalitása a rossz körülmények ellenére, és optimizmusa a csatlakozás iránt az unióba. A folyó közös és a gondjai is, elég ha a hajózhatóságára gondolunk. Újvidéken pár éve még a NATO által bombá­zott hídromok között hajózott a TID mezőnye, mára az EU segíti az újjáépítést. Ami az evezést illeti, viharos időben a szél méteres hullámokat generál az Al-dunán, és ilyenkor kapaszkodni kell erősen. Jómagam az Esztergomi Hajós Egylet szakosztályveze­tője negyedik éve teljesítem a teljes távot. Ha a főbb lát­nivalókat vesszük sorra, csak címszavakban lehet fogal­mazni, mert túl hosszúra nyúlna amúgy a felsorolás. Más a táj arculata mindenestre a vízről. A túra első napján már elkápráztat minket a folyó Jura-korabeli áttörése Weltenburgnál. Legszebb része az útnak az ausztriai, ahol a kerékpárutak a part mellett haladnak. A Schlögeni ka­nyar egyedülálló képződmény, és lejjebb a hegyeken épült várak Wachaunál lentről és felülről is pazar panorámát nyújtanak. Érdekes volt a sokat emlegetett bősi vízlép­csőn való áthaladás is. Az Al-duna legismertebb része a Vaskapu és környéke. A táj mesebeli szépségén túl jó ér­zés, hogy Bajorországhoz hasonlóan errefelé is sok ma­gyar történeti emlékkel találkozhat az ember. Bulgáriában a szépség a folyó érintetlenségéből fakad. Aki viszont a tengerparti luxust várja, csalódás érheti. Vendéglátóink még 200 km-re is buszoztattak minket az ősi főváros, Tarnovo megismeréséért. Mindesetre rengeteg tapasztalat gyűlt össze az évek alatt, amelyeket fotókkal kísérve szeretnék megosztani az érdek­lődőkkel. Hajós Egyletünk jövőre 100 éves alakulását ün­nepli, lehet hogy ebből az alkalomból lehetőség lesz erre. Terveim között szerepel, hogy ha meglesznek a feltéte­lek, hamarosan nekivágok a teljes távnak egy nyár alatt, mert hajózni kell... és érdemes! Rejtvény A L A K K Á T U T A V E S M 0 N 0 U R U S A R Ú R A 1 A S T A A S E N Y M 0 z T T 0 R K N E R Á R 0 B ó A K L L E Y Z S K Z 0 N G L M A L Z E Z Ó Á S 1 R 0 S 1 N G 1 R 0 R 0 T S U M E R G É S E T E S A K K U G E E R Ü L E M T L A A L 1 S E Y N T E R E R R L E Z 1 K S A M R 0 G E Ó N 0 Á E T Á R 0 0 R M 0 Z S 1 H A E G 1 S 1 0 D N 0 M G S E L *■ E R T Á K A U S R G 1 V P S G E T N R 1 Z E E É K É 1 Á R A Á R É M E L T E L L S 0 S E M A D É L G 0 L A N G G E L E A N U A V 1 B í Y E S í T D* A T L 0 L A R G G Á 0 T 1 V E Á T 1 H E Ó Y S R A B É R KACSKARINGÓS SZÓKERESŐ Induljon el a hálózat bal oldalán kiemelt négyzetből és keresse meg a szójegy­zék szavainak kacskaringós útját, amely csak átlós irányban nem haladhat! Min­den betűt csak egyszer használhat, kivéve a szavak első il. utolsó betűit! Minden előző szó utolsó betűje egyben a következő szó kezdő betűje is! A felsorolt sza­vak közül kettőt nem talál meg a hálózatban. Melyik két szó az? AKKUMULÁL, AKKURÁTUSÁN, ALKALMI, ÁL0MITTAS, ALTER EGO, ARANYMŰ­VES, BÁTORSÁG, BELVÁROSI, DÁRIUSZ, ELEMÉR, ERES, GIZELLA, GYÓGYÍR, IKES IGE, ILLETÉK, INGERÜLT, IRODISTÁK, KÁVÉHÁZ, KÉPVISELET, KORMOZ, LÁNG0S, LEONÓRA, LOVAGOL, NÁDI VERÉB, NYERESÉG, ÓBOR, ORMÁNYSÁ­GI, ÓSZERES, RÁKÁSZ, ÁNTÁS, REHABILITÁL, SARAZÓ, SÁREGRESI, SEMLE­GESÍT, SORKATONA, SOROZÓ, SUTA, TEADÉLUTÁN, TEAHÁZI, TERMETES, ZERGE, ZONGORISTA, ZSIGM0ND Gasztronómiai kalandozások Mai receptünkre tulajdonkép­pen mondhatjuk azt is, hogy egybesült fasírozott, de nevez­zük csak Stefánia-szeletnek, hiszen van azért különbség. A Stefánia-szelet ugyanis tojás­sal készül, ráadásul szeren­csés esetben őzgerinc formá­ban sütve. Stefánia szelet Hozzávalók: 7 tojás, kb. 80-90 dkg darált hús, 2 közepes hagyma apróra vágva, kb. 4 gerezd fok­hagyma kinyomva, só, bors, majo­ránna, szerecsendió, pirospaprika, 2 zsemle, vagy 3 szelet kenyér, víz és tej (az áztatáshoz), zsemlemor­zsa a szóráshoz. Elkészítés: A darált húst egy tálba tesszük, megsózzuk, hozzáadjuk a fokhagymát, a hagymát, pirospapri­kát és a borsot. Összekeverjük és állni hagyjuk az egészet. Ezalatt összevágjuk a zsemlét, és egy tál (fele-fele) vizestejbe áztatjuk, majd kinyomkodjuk, és beledolgozzuk a húsba. Beleütünk egy tojást és meg­szórjuk ételízesítővel. Megkóstol­juk, és ízlés szerint fűszerezzük. Egy közepes nagyságú tepsit kibéle­lünk sütőpapírral, és megolajozzuk. A húst két részre osztjuk, és két hur­kát gyúrunk. A hurkák tetejét levág­juk és mindegyikre teszünk 3-3 főtt tojást, majd betakarjuk hússal. Ecsettel megolajozzuk a fasírtok te­tejét és óvatosan megszórjuk zsem­lemorzsával. (Nem jó, ha a tepsire is szóródik, mert odaég!) Előmelegí­tett sütőben 3/4 óra alatt pirosra süt­jük. Jó étvágyat! • VEGA Bognár Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents