Hídlap, 2006. szeptember (4. évfolyam, 173–194. szám)
2006-09-09 / 179. szám
HÍD LAP • 2006. szeptember 9., szombat hídlapmagazin Gulya István írása Csöpi a tengerben A nosztalgia veszélyes jószág. Megtévesztve általa hajlamosak vagyunk például olyanokat kormányra emelni, akik. Akik nyomokban emlékeztetnek azokra, akik deli-szép ifjúkorunkban feszítettek a lobogó (vörös) zászlók alatt, és vigyázó tekintetüket a jövőbe, illetőleg reánk vetették. Hogy nehogy rendszert váltsunk. És tényleg: mintha nem váltottunk volna, manapság nem néha érzésem támad, miszerint nem történt ilyesmi, mindössze a Ladákat Audikra cserélték a felsővezetők, de tulajdonképpen ugyanazok. Foggal-körömmel ragaszkodnak a hatalomhoz (ha olcsó és ízléstelen poénnal kívánnék élni: lásd: Hiller és Kóka; lám, olcsó és ízléstelen poénnal éltem). Most azonban - szinte - teljességgel politikamentes időutazásba Tévedek, merthogy kezembe akadtak bizonyos digitális lemezek, amik (nem utolsósorban) a közelmúlt lenyomatait (is) hordozzák. Bujtor István itthon műfajt teremtett a Balaton-parti keményöklű nyomozó - Ötvös Csöpi - történeteivel. Miközben újranézzük a vicces bűnügyi sztorikat, előkotorjuk Surda-sapkánkat a szekrény mélyéről. Magyarországon a nyár nem nyár Balaton nélkül. Amikor a nyolcvanas évek elején Bujtor István (Búd Spencer-i mintákat követve) meghonosította az akcióvígjátékot, jó érzékkel felfedezte az ideális helyszínt, a magyar tengert, részben összekötve a hasznost a kellemessel (mint ismert, Bujtor szeret és tud vitorlázni). A pogány madonna (1980), a Csak semmi pánik... (1982), Az elvarázsolt dollár (1985) és a Hamis a baba (1991) című filmekből álló négyes fogatának - amelyeknek gyönge és méltatlan végjátéka a 2001-2002 során videóra forgatott két tévéfilmje (Zsaruvér és csigavér: A királyné nyakéke. Zsaruvér és csigavér 2.: Több tonna kámfor) - legalább olyan fontos (fő-) szereplője Közép-Európa legnagyobb tava, mint Ötvös Csöpi (Bujtor) vagy a karrierista és idétlen Kardos doktor (Kern András). A Dotkom Média jóvoltából a tavalyi nyár óta DVD-n megjelentetett Bujtor-féle vicces pofozkodások (elsőképpen az utolsó, a Hamis a baba került a vásárlókhoz, amit A pogány madonna és a Csak semmi pánik... követett, sajnos, Az elvarázsolt dollár még hiányzik a kollekcióból) a szórakoztatás szándéka mellett sajátos korlenyomatot képviselnek. A szállóigévé lett beszólások („tűz, Csúcsú!”, „alacsonyan szállnak a stukkerek”) mellett megjelennek (felidéződnek) a korabeli Balaton-parti nyaralási relikviák, a „hár- tyás” palacsinta, a „dojcsemárk”, a KGST-autópark (a rendőrségi Zsigulik, ugye), az első suta diszkók. Az állandó főszereplő duó mellett jellegzetesek a mellékfigurák, a kisstílű szélhámos, Matuska bácsi, majd az őt alakító Bánhidi László halála miatt a színre lépő Purci úr (Kozák László). A Bujtor írta történetekből nem hiányozhatott a gyermek sem, oldva a „feszültséget”, és lejjebb tolva a korhatárt (rajongóknak: www.otvoscsopi.hu, www.hamisababa.hu ). S ha már a múltba merengés. Eszembe jut még ifjabb ifjúságom. Az abszolút gyerekkorom. És a „mozgalmi virsli”. Gyermek voltam még, zsenge. A politikai változások, nagyvilági mozgolódások iránt jobbára érzéketlen. Mint tudjuk, anyai ágon orosz családból származom, így annak idején, a pre-demokratikus időkben november 7-e különlegesen nagy ünnepnek számított minálunk. Ma már talán kissé röstelkedem, mivel a késői epikureusokat megszégyenítő hedonista módon ültük meg a ceremóniát. Túlontúl hedonistán: ettünk annak rendje és módja szerint - némely bennfentesnek az a véleménye, krónikus elhízásom a kettős nemzetiségemnek köszönhető: lakmá- roztunk mind a magyar, mind az orosz pirosbetűs napokon. Másik szempontból viszont úgyis mondhatnám, kötődtünk az ősi hagyományokhoz, lakomákkal emlékeztünk meg a múlt nagy eseményeiről. Az asztalon ilyenkor csábító saláták, izgalmas „zakuszkák”, párolgó „buljonok”, pazar főételek, finom sütemények hadserege masírozott. Egyenesen a szánkba. És volt virsli is mustárral és tormával, ahogy az illő. Homályosan éreztem az analógiát az impozáns étel-sereg és a képernyőn éppen parádézó hatalmas szovjet had láttán, de bevallom, inkább az előbbire koncentráltam, így kaptam életem első pofonját a nagyvilágtól. Emlékszem, beteg voltam, kimaradtam az iskolából. A bekapcsolt televízió előtt játszottam épp, vagy talán valami könyvet bújtam, ez ma már kevésbé világos, amikor hirtelen arra lettem figyelmes, a tévé megszakítva műsorát bejelenti Brezsnyev halálát. Jeges rémület lett rajtam úrrá. Gyermeki eszemmel megéreztem a változások mindent elsöprő szelét. Torkomat a megindultság helyett megmagyarázhatatlan félelem szorongatta: nincs több virsli! Személyemben ugyanis egybeforrt Brezsnyev alakja a gőzölgő, mustáros húsrudak zamatával. Mint afféle pavlovi kutya, feltételes reflexként működött bennem, ha Brezsnyev feltűnik a képernyőn, virsli lesz, lett légyen november 7. vagy május 1. Borzasztóan megijedtem, ennek vége, soha nem élvezhetem többé csemegémet. Percekig néma csönddel adóztam - no nem a néhai nagyvezér emlékének, hanem - a virslinek. Aztán sorban meghalt Andropov, Csemyenko, és virsli még mindig volt. Az „ünnep” azóta elmaradt, az asztal megritkult. Az élet szabadabbá - és nehezebbé vált (köszönöm, Péter, köszönöm, Feri). Az utánam jövő generációnak bizton könnyebb, jobb. Az ő hamburgerükbe csupán a piacgazdaság rondít valami vöröset. A ketchupöt. A nyolcvanas években világhódító útjára indult aerobik máig az egyik legnépszerűbb szabadidősport, amely a legkisebb településeken is mindenki számára elérhető. Az idő során számos ágazata fejlődött ki, és egyéb „versenytársai” is megjelentek a tornatermekben. A szakemberek által kifejlesztett különféle alakformáló, fogyasztó, erősítő, és állóképességet fejlesztő mozgásformák közötti eligazodásban nyújt segítséget írásunk. A klasszikus aerobik A mára már nemcsak a hölgyek által űzött sportággá fejlődött aerobik elnevezése arra utal, hogy végzése során a szervezet az aerob zónában, azaz mindvégig levegőhöz jutva, a maximális pulzusszám 70-80 százalékát eredményező terheléssel dolgozik. Ez a mozgás jótékonyan hat a szívre és a vérkeringésre, növeli a tüdő kapacitását és az állóképességet, valamint zsírt éget. Az aerob terheléssel járó testedzést a hatvanas években alkalmazták először a NASA űrhajósai számára, mely mozgásanyagot később egy Jackie Sorensen nevű hölgy a zenével és a modem életstílussal párosította. Az aerobik-őrületet aztán a nyolcvanas években Jane Fonda amerikai színésznő indította világhódító útjára: a színes dresszben, kötött fejpánttal és ugyanilyen lábszárvédővel végzett ugrabug- rálás a korabeli modem nő mindennapjainak része, vagy vágyálma lett. A divatsporttal hamarosan a sportorvosok és edzőszaktekintélyek is foglalkozni kezdtek, így jött létre 1985 körül az aerobik ma is használatos, egészségi és anatómiai szempontokat is figyelembe vevő módszertana. A hagyományos értelemben vett, szakképzett oktató irányításával végzett aerobik tehát nemcsak az állóképességet fejleszti, hanem a helyes testtartásban részt vevő főbb izomcsoportok erejének növelését, nyújtását, valamint a mozgáskoordináció tudatos fejlesztését célozza. A klasszikus mozgáselemeken kívül a fitnesz-szakemberek újabb és újabb óratípusok kifejlesztésével és különböző eszközök bevonásával gondoskodnak arról, hogy minél nagyobb tömegek látogassanak el az edzőtermekbe. Step-aerobik: A résztvevők az úgynevezett step-padra való fel- és lelépe- getések és ugrások kombinációjából álló egyszerűbb vagy bonyolultabb koreográfia szerint mozognak. A step is javítja az állóképességet, intenzív zsírégető, a lépéseknek köszönhetően hatásosan erősíti és formálja a kritikus részeket: a combot és a feneket. Dance-aerobik: Az órákat a tánclépések és -mozdulatok teszik színessé, és fergeteges hangulatúvá. A gyakorlatok a latin táncok elemeit elegyítik a hip-hop és a funky lépéseivel, de egy- egy könnyen megtanulható balettugrás és forgás is szerepelhet a feladatok között. Mint minden aerobik, a táncos óra is átmozgatja a testet, de itt nagyobb hangsúlyt kap a szórakozás és a kikapcsolódás, mint az alakformálás. Kick-boksz aerobik: A hagyományos aerobik mozgáselemeit a kick- bokszból és karatéból átvett mozdulatokkal, rúgásokkal, ütésekkel kombinálják. Úzéséhez nem árt némi aero- bikos múlt, és az átlagosnál nagyobb edzettség. Zsírégető hatása fokozottabb, a koreográfia miatt nemcsak a lábakat és a farizmot, hanem a karizmokat is erősíti. Capoeira-aerobik: A legenda szerint dél-amerikai rabszolgák alakították ki a capoeira küzdősportot, akik gazdáik tiltása miatt harcformájukat táncos elemekkel leplezték. Ebből fejlődött ki és vált népszerűvé a capoeira-aerobik, melynek gyakorlataiban a táncos, a küzdősportos, az akrobatikus és a hagyományos aerobik alapelemek ötvöződnek. Drilling: Az aerobik legújabb irányzata kizárólag a legedzettebbek számára. Egyszerre fejleszti az állóképességet, az erőt, a gyorsaságot és az ügyességet. Mozgáselemeiben a futás, a távol-keleti küzdősportok ütései és rúgásai, a súlyzóval és saját testsúllyal végzett erősítő gyakorlatok egyaránt megtalálhatók. Célja nem az alakformálás, hanem a teljesítményfokozás. Erősítő, alakformáló, kondicionáló tornaórák A színvonalas fitness-szalonoktól kezdve az iskolai tornatermeken át egészen a legkisebb falusi kultúrháza- kig a legkülönbözőbb tornaórákat tartják, amelyek célközönsége elsősorban a gyengébbik nem. A foglalkozásokról általánosan elmondható, hogy erősítik a főbb izomcsoportokat, fokozzák az állóképességet és a kellemes fáradtság révén hozzájárulnak a testi-lelki egyensúly megteremtéséhez. Vannak olyan órák, ahová kifejezetten az idősebbeket, vagy a jelentős súlyfelesleggel küszködőket várják, és van, amelyen csak a jó kondícióban lévőknek tanácsos részt venni. A hatás növeléséhez kéz- és lábsúlyzót, gumi- és textilszalagokat, botokat és labdát (fit-ball) is használhatnak. Callanetics: Mélyizomtomaként is emlegetik ezt a Callan Pinkney nevű hölgy által kifejlesztett mozgásformát. Lényege, hogy a kritikus testrészek izmaival egészen kicsi, pontos mozdulatokat kell végezni egymás után legalább százszor, viszont nagyon gyors és látványos eredménnyel jár az alakformálás és a tartásjavítás tekintetében. Ugrálós gyakorlatokat nem tartalmaz, de ez nem azt jelenti, hogy kímélő, sőt néha monotonnak és fájdalmasnak tűnik a torna. A callaneticset idősebbeknek, műtétek utáni rehabilitáció idején, csípő- és térdizületi fájdalmak enyhítésére és gerincproblémák kezelésére az orvosok is javasolják. Pilates-tréning: A német gyógytornász, Joseph H. Pilates eredetileg az első világháborúban megsérült katonák talpra állítása céljából fejlesztette ki a módszert, amelyet 1930-ban kezdett nyilvánosan oktatni, ma, az ezredforduló tájékán pedig újra virágkorát éli. A módszer lényege a speciálisan felépített, a jógát és a modem fitness-irányza- tokat ötvöző gyakorlatsorozatok útján elérhető egyenletes és harmonikus izomerősítés, illetve a tudatos mozgás- kultúra, egyfajta testíudat kialakítása. A mozdulatok nem igényelnek nagy erőkifejtést, mégis erősítik a törzs izmait, így megelőzik a hát- és gerincproblémák kialakulását, emellett kedvezően módosítják a testarányokat a mélyen fekvő izmok megmozgatásával. A tréning egyúttal oldja a feszültséget, segít az alvászavarok megszüntetésében. A Pilates-gyakorlatok végzése során fokozottan kell figyelni a légzésre, ezért szülés előtt kifejezetten ajánlják. • Gábor Éva
