Hídlap, 2006. szeptember (4. évfolyam, 173–194. szám)

2006-09-09 / 179. szám

HÍD LAP • 2006. szeptember 9., szombat hídlapmagazin Gulya István írása Csöpi a tengerben A nosztalgia veszélyes jószág. Megtévesztve általa hajlamosak va­gyunk például olyanokat kormányra emelni, akik. Akik nyomokban emlékeztetnek azokra, akik deli-szép ifjúkorunkban feszítettek a lo­bogó (vörös) zászlók alatt, és vigyázó tekintetüket a jövőbe, illetőleg reánk vetették. Hogy nehogy rendszert váltsunk. És tényleg: mintha nem váltottunk volna, manapság nem néha érzésem támad, miszerint nem történt ilyesmi, mindössze a Ladákat Audikra cserélték a felső­vezetők, de tulajdonképpen ugyanazok. Foggal-körömmel ragasz­kodnak a hatalomhoz (ha olcsó és ízléstelen poénnal kívánnék élni: lásd: Hiller és Kóka; lám, olcsó és ízléstelen poénnal éltem). Most azonban - szinte - teljességgel politikamentes időutazásba Té­vedek, merthogy kezembe akadtak bizonyos digitális lemezek, amik (nem utolsósorban) a közelmúlt lenyomatait (is) hordozzák. Bujtor István itthon műfajt teremtett a Balaton-parti keményöklű nyomozó - Ötvös Csöpi - történeteivel. Miközben újranézzük a vic­ces bűnügyi sztorikat, előkotorjuk Surda-sapkánkat a szekrény mé­lyéről. Magyarországon a nyár nem nyár Balaton nélkül. Amikor a nyolcvanas évek elején Bujtor István (Búd Spencer-i mintákat követ­ve) meghonosította az akcióvígjátékot, jó érzékkel felfedezte az ideá­lis helyszínt, a magyar tengert, részben összekötve a hasznost a kel­lemessel (mint ismert, Bujtor szeret és tud vitorlázni). A pogány ma­donna (1980), a Csak semmi pánik... (1982), Az elvarázsolt dollár (1985) és a Hamis a baba (1991) című filmekből álló négyes fogatá­nak - amelyeknek gyönge és méltatlan végjátéka a 2001-2002 során videóra forgatott két tévéfilmje (Zsaruvér és csigavér: A királyné nyakéke. Zsaruvér és csigavér 2.: Több tonna kámfor) - legalább olyan fontos (fő-) szereplője Közép-Európa legnagyobb tava, mint Ötvös Csöpi (Bujtor) vagy a karrierista és idétlen Kardos doktor (Kern András). A Dotkom Média jóvoltából a tavalyi nyár óta DVD-n megjelentetett Bujtor-féle vicces pofozkodások (elsőképpen az utolsó, a Hamis a baba került a vásárlókhoz, amit A pogány ma­donna és a Csak semmi pánik... követett, sajnos, Az elvarázsolt dol­lár még hiányzik a kollekcióból) a szórakoztatás szándéka mellett sa­játos korlenyomatot képviselnek. A szállóigévé lett beszólások („tűz, Csúcsú!”, „alacsonyan szállnak a stukkerek”) mellett megjelennek (felidéződnek) a korabeli Balaton-parti nyaralási relikviák, a „hár- tyás” palacsinta, a „dojcsemárk”, a KGST-autópark (a rendőrségi Zsigulik, ugye), az első suta diszkók. Az állandó főszereplő duó mel­lett jellegzetesek a mellékfigurák, a kisstílű szélhámos, Matuska bá­csi, majd az őt alakító Bánhidi László halála miatt a színre lépő Purci úr (Kozák László). A Bujtor írta történetekből nem hiányozha­tott a gyermek sem, oldva a „feszültséget”, és lejjebb tolva a korha­tárt (rajongóknak: www.otvoscsopi.hu, www.hamisababa.hu ). S ha már a múltba merengés. Eszembe jut még ifjabb ifjúságom. Az abszolút gyerekkorom. És a „mozgalmi virsli”. Gyermek voltam még, zsenge. A politikai változások, nagyvilági mozgolódások iránt jobbára érzéketlen. Mint tudjuk, anyai ágon orosz családból szárma­zom, így annak idején, a pre-demokratikus időkben november 7-e különlegesen nagy ünnepnek számított minálunk. Ma már talán kissé röstelkedem, mivel a késői epikureusokat megszégyenítő hedonista módon ültük meg a ceremóniát. Túlontúl hedonistán: ettünk annak rendje és módja szerint - némely bennfentesnek az a véleménye, krónikus elhízásom a kettős nemzetiségemnek köszönhető: lakmá- roztunk mind a magyar, mind az orosz pirosbetűs napokon. Másik szempontból viszont úgyis mondhatnám, kötődtünk az ősi hagyomá­nyokhoz, lakomákkal emlékeztünk meg a múlt nagy eseményeiről. Az asztalon ilyenkor csábító saláták, izgalmas „zakuszkák”, párolgó „buljonok”, pazar főételek, finom sütemények hadserege masírozott. Egyenesen a szánkba. És volt virsli is mustárral és tormával, ahogy az illő. Homályosan éreztem az analógiát az impozáns étel-sereg és a képernyőn éppen parádézó hatalmas szovjet had láttán, de bevallom, inkább az előbbire koncentráltam, így kaptam életem első pofonját a nagyvilágtól. Emlékszem, beteg voltam, kimaradtam az iskolából. A bekapcsolt te­levízió előtt játszottam épp, vagy talán valami könyvet bújtam, ez ma már kevésbé világos, amikor hirtelen arra lettem figyelmes, a té­vé megszakítva műsorát bejelenti Brezsnyev halálát. Jeges rémület lett rajtam úrrá. Gyermeki eszemmel megéreztem a változások min­dent elsöprő szelét. Torkomat a megindultság helyett megmagyaráz­hatatlan félelem szorongatta: nincs több virsli! Személyemben ugyanis egybeforrt Brezsnyev alakja a gőzölgő, mustáros húsrudak zamatával. Mint afféle pavlovi kutya, feltételes reflexként működött bennem, ha Brezsnyev feltűnik a képernyőn, virsli lesz, lett légyen november 7. vagy május 1. Borzasztóan megijedtem, ennek vége, soha nem élvezhetem többé csemegémet. Percekig néma csönddel adóztam - no nem a néhai nagyvezér emlékének, hanem - a virslinek. Aztán sorban meghalt Andropov, Csemyenko, és virsli még mindig volt. Az „ünnep” azóta elmaradt, az asztal megritkult. Az élet szabadabbá - és nehezebbé vált (köszönöm, Péter, köszönöm, Feri). Az utánam jövő generáció­nak bizton könnyebb, jobb. Az ő hamburgerükbe csupán a piacgaz­daság rondít valami vöröset. A ketchupöt. A nyolcvanas években világhódító útjára indult aerobik máig az egyik legnép­szerűbb szabadidősport, amely a legkisebb településeken is mindenki számára elérhető. Az idő során számos ágazata fejlődött ki, és egyéb „versenytársai” is megjelentek a tornatermekben. A szakemberek által kifejlesztett különféle alakformáló, fogyasztó, erősítő, és állóképességet fejlesztő mozgásformák kö­zötti eligazodásban nyújt segítséget írásunk. A klasszikus aerobik A mára már nemcsak a hölgyek által űzött sportággá fejlődött aerobik elne­vezése arra utal, hogy végzése során a szervezet az aerob zónában, azaz mindvégig levegőhöz jutva, a maximá­lis pulzusszám 70-80 százalékát ered­ményező terheléssel dolgozik. Ez a mozgás jótékonyan hat a szívre és a vérkeringésre, növeli a tüdő kapacitá­sát és az állóképességet, valamint zsírt éget. Az aerob terheléssel járó test­edzést a hatvanas években alkalmazták először a NASA űrhajósai számára, mely mozgásanyagot később egy Jackie Sorensen nevű hölgy a zenével és a modem életstílussal párosította. Az aerobik-őrületet aztán a nyolcvanas években Jane Fonda amerikai színész­nő indította világhódító útjára: a színes dresszben, kötött fejpánttal és ugyan­ilyen lábszárvédővel végzett ugrabug- rálás a korabeli modem nő minden­napjainak része, vagy vágyálma lett. A divatsporttal hamarosan a sportorvosok és edzőszaktekintélyek is foglalkozni kezdtek, így jött létre 1985 körül az aerobik ma is használatos, egészségi és anatómiai szempontokat is figyelembe vevő módszertana. A hagyományos ér­telemben vett, szakképzett oktató irá­nyításával végzett aerobik tehát nem­csak az állóképességet fejleszti, hanem a helyes testtartásban részt vevő főbb izomcsoportok erejének növelését, nyújtását, valamint a mozgáskoordiná­ció tudatos fejlesztését célozza. A klasszikus mozgáselemeken kívül a fitnesz-szakemberek újabb és újabb óratípusok kifejlesztésével és különbö­ző eszközök bevonásával gondoskod­nak arról, hogy minél nagyobb töme­gek látogassanak el az edzőtermekbe. Step-aerobik: A résztvevők az úgy­nevezett step-padra való fel- és lelépe- getések és ugrások kombinációjából álló egyszerűbb vagy bonyolultabb koreográfia szerint mozognak. A step is javítja az állóképességet, intenzív zsírégető, a lépéseknek köszönhetően hatásosan erősíti és formálja a kritikus részeket: a combot és a feneket. Dance-aerobik: Az órákat a tánclé­pések és -mozdulatok teszik színessé, és fergeteges hangulatúvá. A gyakorla­tok a latin táncok elemeit elegyítik a hip-hop és a funky lépéseivel, de egy- egy könnyen megtanulható balettugrás és forgás is szerepelhet a feladatok kö­zött. Mint minden aerobik, a táncos óra is átmozgatja a testet, de itt na­gyobb hangsúlyt kap a szórakozás és a kikapcsolódás, mint az alakformálás. Kick-boksz aerobik: A hagyomá­nyos aerobik mozgáselemeit a kick- bokszból és karatéból átvett mozdula­tokkal, rúgásokkal, ütésekkel kombi­nálják. Úzéséhez nem árt némi aero- bikos múlt, és az átlagosnál nagyobb edzettség. Zsírégető hatása fokozot­tabb, a koreográfia miatt nemcsak a lábakat és a farizmot, hanem a kariz­mokat is erősíti. Capoeira-aerobik: A legenda sze­rint dél-amerikai rabszolgák alakítot­ták ki a capoeira küzdősportot, akik gazdáik tiltása miatt harcformájukat táncos elemekkel leplezték. Ebből fejlődött ki és vált népszerűvé a capoeira-aerobik, melynek gyakorla­taiban a táncos, a küzdősportos, az akrobatikus és a hagyományos aero­bik alapelemek ötvöződnek. Drilling: Az aerobik legújabb irány­zata kizárólag a legedzettebbek szá­mára. Egyszerre fejleszti az állóképes­séget, az erőt, a gyorsaságot és az ügyességet. Mozgáselemeiben a futás, a távol-keleti küzdősportok ütései és rúgásai, a súlyzóval és saját testsúllyal végzett erősítő gyakorlatok egyaránt megtalálhatók. Célja nem az alakfor­málás, hanem a teljesítményfokozás. Erősítő, alakformáló, kondicionáló tornaórák A színvonalas fitness-szalonoktól kezdve az iskolai tornatermeken át egészen a legkisebb falusi kultúrháza- kig a legkülönbözőbb tornaórákat tartják, amelyek célközönsége első­sorban a gyengébbik nem. A foglal­kozásokról általánosan elmondható, hogy erősítik a főbb izomcsoportokat, fokozzák az állóképességet és a kelle­mes fáradtság révén hozzájárulnak a testi-lelki egyensúly megteremtésé­hez. Vannak olyan órák, ahová kifeje­zetten az idősebbeket, vagy a jelentős súlyfelesleggel küszködőket várják, és van, amelyen csak a jó kondícióban lévőknek tanácsos részt venni. A ha­tás növeléséhez kéz- és lábsúlyzót, gumi- és textilszalagokat, botokat és labdát (fit-ball) is használhatnak. Callanetics: Mélyizomtomaként is emlegetik ezt a Callan Pinkney nevű hölgy által kifejlesztett mozgásformát. Lényege, hogy a kritikus testrészek iz­maival egészen kicsi, pontos mozdula­tokat kell végezni egymás után leg­alább százszor, viszont nagyon gyors és látványos eredménnyel jár az alak­formálás és a tartásjavítás tekinteté­ben. Ugrálós gyakorlatokat nem tartal­maz, de ez nem azt jelenti, hogy kímé­lő, sőt néha monotonnak és fájdalmas­nak tűnik a torna. A callaneticset idő­sebbeknek, műtétek utáni rehabilitáció idején, csípő- és térdizületi fájdalmak enyhítésére és gerincproblémák keze­lésére az orvosok is javasolják. Pilates-tréning: A német gyógytor­nász, Joseph H. Pilates eredetileg az el­ső világháborúban megsérült katonák talpra állítása céljából fejlesztette ki a módszert, amelyet 1930-ban kezdett nyilvánosan oktatni, ma, az ezredfordu­ló tájékán pedig újra virágkorát éli. A módszer lényege a speciálisan felépí­tett, a jógát és a modem fitness-irányza- tokat ötvöző gyakorlatsorozatok útján elérhető egyenletes és harmonikus izomerősítés, illetve a tudatos mozgás- kultúra, egyfajta testíudat kialakítása. A mozdulatok nem igényelnek nagy erő­kifejtést, mégis erősítik a törzs izmait, így megelőzik a hát- és gerincproblé­mák kialakulását, emellett kedvezően módosítják a testarányokat a mélyen fekvő izmok megmozgatásával. A tré­ning egyúttal oldja a feszültséget, segít az alvászavarok megszüntetésében. A Pilates-gyakorlatok végzése során fo­kozottan kell figyelni a légzésre, ezért szülés előtt kifejezetten ajánlják. • Gábor Éva

Next

/
Thumbnails
Contents