Hídlap, 2006. szeptember (4. évfolyam, 173–194. szám)
2006-09-16 / 184. szám
hídlapmagazin 2006. szeptember 16., szombat • HÍDLAP VII lennie legalább egy virágzó növénynek. Még olyan, tematikailag speciális kerten belül is, mint amilyen például egy sivatagi kaktuszkert, lehetőség kínálkozik az évszakok képviseletére. Mindez azért fontos, mert a feng shuinál a növények az élet és a fizikai, szellemi, pénzügyi fejlődés fontos szimbólumai. Ha hagyjuk, hogy növényeink megbetegedjenek, sőt elpusztuljanak, ezzel betegséget és halált hozunk magunkra, saját lelkünkre, esetleg anyagi romlás elé nézhetünk. A víz A feng shui elmélete azt javasolja, hogy aki nem víztömeg közelében él, az hozza létre saját vízi környezetét. Ez nem olyan bonyolult, mint amilyennek hangzik. A mesterséges szökőkút máris víztömegnek minősül, ugyanúgy, mint az uszoda vagy mesterséges tavacska. Leginkább megfelelőek a kerek formák, így a körök, ellipszisek és az amőbaszerű alakzatok. Ösvények E gy régi kínai mondás szerint „egy kertnek minden harmadik lépésnél mást kell mutatnia. így nem is véletlen, hogy a kínaiaknál a „kert” szó a virágok, dísznövények, szobrok és tavacskák által alkotott díszkertre utal. Az európaiaktól eltérően, a kínaiak nem szeretik összekeverni azt, amit „élelmiszemövényeket adó kertnek” és „élő kertnek” (lakóterület) neveznek. A hátsó udvart lakóterületnek tekintik, és mint ilyet, növények egyensúlyozott együttesével úgy tervezik meg, hogy valamennyi növény tökéletes arányban legyen a ház és a kert méretével. Ahogy mozgunk a kertben, mindig más és más látvány tárul elénk - miközben a tér egésze tökéletes egyensúlyban marad. Ami azonban tökéletes egyensúlyban lévőnek tűnik, az egyik háztulajdonosnak, az esetleg kiegyensúlyozatlan a másik számára - ez vezette rá a feng shui mestereket arra, hogy mielőtt segítenének egy kert elrendezésének megtervezésében, előtte figyelembe vegyék a kert funkcióját is. Vannak, akik olyan helyet akarnak, ahol érintkezhetnek a természettel, ahol étkezni, inni és pihenni lehet, miközben az ember növényekkel és állatokkal van körülvéve. Ilyen esetben fontosak a pillangókat és madarakat vonzó növények, ugyanígy a padok és asztalok is, amelyek lehetővé teszik a növények körében történő pihenést. Aki szereti estéit a kertben tölteni, örülne az este virágzó növényeknek és a diszkrét világításnak. Mások az aktívabb pihenést szorgalmazzák, például kroketteznének vagy úsznának a kertben, az pedig a füves kertet vagy medence építését vonja maga után. Egy kert mérete elsősorban az udvar területétől és a tulajdonos kívánságaitól függ. Akármekkora is azonban a kert, az alapelmélet ugyanaz: ha bevisszük a természetet a ház lakóterületére, máris jobb energiát csalogathatunk az ott lakók életébe. A növények A kínaiak a növényekkel kapcsolatban gondosan mérlegelik az adott fajta méretét, formáját és színét. Míg a növények tekintetében egyfajta arányérzékre is szükség van, a feng shui elmélete a növények sokféleségét is ajánlja (amennyiben jótékony energiákat kívánunk a házba csalogatni). A kínai kertekben mindennaposnak számítanak a kerek, illetve keskeny levél, vagy éppen ovális lombozatú növények az olyan fajták, amelyeket sötétzöld, világoszöld, sőt, vörös tónusú levelek jellemeznek, az olyan növények, amelyek függőlegesen, vízszintesen vagy kerek bokor formájában nőnek,és láthatunk örökzöld, évelő vagy éppen egynyári növényeket is. Ez utóbbi különösen fontos,, mivel a kínaiak meg vannak győződve arról, hogy minden egyes évszakban jelen kell Ha a csit fokozó kerti ösvényt akarunk építeni, feledkezzünk el a hatékonyságról. A leginkább szerencsét hordozó ösvény lágyan kanyarog, arra ösztönözvén a csit, hogy fogja vissza a tempót, és lépjen kapcsolatba a körülötte lévő környezettel. Kanyarulatokban, S formákban és hajlatokban gondolkodjunk, ne pedig egyenes vonalakban. Az ösvény mellett elhelyezett növényeket és köveket az ösvény mérete szerint kell megválasztani. A magas, bokros növények például elnyomhatják a szűk ösvényt és elfojthatják az esetleg ott elhaladó, jótékony csit. • Sápszki Márta Életünket és vérünket! 1741. szeptember 12-én a Pozsonyban összegyűlt rendek előtt megjelent egy gyászruhába öltözött huszonhárom esztendős fiatalasszony, karján alig néhány hónapos kisfiával. Szinte vágni lehetett a csendet. A fiatalasszony megszólalt. Üdvözölte az egybegyűlteket, majd az országgyűléstől Magyarország támogatását kérte a Habsburg Birodalmat fenyegető porosz támadás ellen. Halotti csend ülte meg a termet. Azután egy hang hirtelen felrázta a jelenlévőket. „Vitám et sanguinem!” - hallatszott egyre többfelől, egyre bátrabban, mígnem a rendek egyetlen hatalmas visszahangként kiáltották bele a kora őszi délelőttbe: „Vitám et sanguinem pro rege nostro Maria Theresia!” „Életünket és vérünket királyunkért, Mária Teréziáért!” Talán így játszódott le a legendás jelenet a poszonyi diétán. Pedig történhetett volna másképp is, hiszen ha Mária Terézia kétségekkel küszködve érkezett a magyarok elé, bizony volt mitől tartania. Alig néhány esztendő választotta el az országot a neki oly sokat ígérő és oly gyászos véget ért Rákóczi szabadságharctól. A királynő édesapja, III. Károly a spanyol örökösödési háborúban elvesztette madridi trónját, a birodalom keleti felének így megnőtt a jelentősége, Magyarország felértékelődött Bécs szemében. Arról nem is beszélve, hogy Károllyal kihalt a Habsburg -ház férfiága. Hiába igyekezett a császár népeivel elfogadtatni a leányági örökösödés oklevelét, a Pragmatica Sanctio, Károly halálával kiderül, hogy az csak egy értéktelen papírdarab. Történt ugyanis, hogy 1740 őszén „egy tál gomba megváltoztatta Európa sorsát.” A császár szokásos őszi vadászatát rendezte a Fertő-tó partján. Október 13-án vacsora után az alig ötvenesztendős uralkodó hirtelen rosszul lett, majd rövidesen meghalt. A kortársak és az utókor is sokat találgatta, vajon mi okozhatta az életerős férfi halálát. A legtöbben gombamérgezésre gyanakodtak. II. Frigyes porosz király területeket remélve visszavonta korábbi elfogadó ígéretét és megtámadta Ausztriát. A fiatal és tapasztalatlan Mária Terézia mellett valójában csak a magyarok álltak ki a kirobbant osztrák örökösödési háborúban. Agg főembereitől csak egymásnak ellentmondó, rosz- szabbnál rosszabb tanácsokat kapott, akik miután megtették javaslataikat csöndesen szunyókáltak a királyi tanácsban. Ott volt persze Mária Terézia férje, Ferenc István lotharingiai herceg. Ám ez a korán gömbölyödő, becsületes nyárspolgár sokkal jobban szerette a kényelmet, semhogy feleségét támogatta volna heroikus küzdelmében. O volt az, aki első szóra átadta volna Sziléziát vagy bármit a poroszoknak, csak békesség legyen. Arról mindenesetre gondoskodott, hogy többé ne fenyegesse a magszakadás veszélye a Habsburg-házat. Tizenhat gyermeket nemzett a királynőnek. Mária Teréziának ebben a pillanatban mindenesetre katona és pénz kellett attól a Magyarországtól, amelyet nemrégiben nagyapja katonák tízezreivel igázott le. És mindezt egy olyan országgyűléssel kellett megszavaztatnia, amelyet törvényellenesen évtizedek óta nem hívtak össze. A pozsonyi országgyűlés lelkes megajánlását jelképesnek is tekinthetjük, a királynő és a magyarság egymásra találása szimbólumaként. A háborúban leghűségesebb és legkitartóbb támogatói mindvégig a magyarok voltak. Ruhájuk ugyan megkopott a kuruc kori paszomántos, pompázatos öltözékekhez képest, de szűk gyalogsági nadrágjuk és bakancs formájú lábbelijük messziről felismerhetővé tette őket. A királynő soha nem felejtette el, hogy trónját a magyaroknak köszönhette. 1744-ben ezt írta Pálffy János grófnak: „Tudja, mily nagy volt mindig szeretetem és bizalmam e nekem annyira drága nemzet iránt, és nincs semmi, mit az ország iránt hálás szívvel tenni kész ne volnék.” Gyermekeit is ebben a szellemben neveltette. A főhercegek tanulmányainak egyik fontos követelménye épp a magyar nyelv elsajátítása volt. Környezetébe vonta a magyar arisztokrácia'színe-javát, sőt később a Magyar Testőrgárda megalapításával a köznemesi ifjak legjobbjait is. Szó sincs arról, hogy elnémetesítette volna őket! Sokkal inkább európaivá tette. Gyökereiben tőle és vele kezdődött a magyar felvilágosodás. • P. Rein