Hídlap, 2006. szeptember (4. évfolyam, 173–194. szám)
2006-09-16 / 184. szám
IV HÍDLAP • 2006. szeptember 16., szombat hídlapmagazin Tudni illik, hogy mi illik! Mint azt a fenti cím is sejteti, célunk olyan sorozat megindítása, amely az illemszabályok és a társasági viselkedéskultúra témaköreit „boncolgatja”, melyek ismeretére - kortól és nemtől függetlenül - minden embernek nap mint nap szüksége van. Első fejezetként most a Hídlap hasábjain az általános magatartási kultúrával; köszönéssel, illetve az azt kiegészítő tevékenységekkel - mint a kézfogás, kézcsók, kalapemelés - foglalkozunk. Bizonyára mindenki került már hozzám hasonló helyzetbe, amikor is a rég nem látott „jószomszédot” Józsi bácsit „Csókolom Józsi bácsi” szavakkal köszöntöttük, s jött a válasz: „Én is csókolnám!” vagy esetleg a kérdés: „Mikor?”, és ekkor általában megnyílt alattam a föld! A probléma gyökere nem a köszönés formájában rejlik, hanem az időzítésben. Mert ugye 10 évesen, aranyos és jól nevelt kislány benyomását keltjük egy „sima csókolommal”, na de 20-on túl - és persze Józsi bácsi sem lesz fiatalabb az idő előrehaladtával - már sokkal inkább röhejessé válunk, mint elbű- völővé. Tehát lássuk akkor azokat a bizonyos illemszabályokat! „Ha azt akarod, hogy a világ elismerje emberi rangodat, ismerd el te is a magad rangját. S viselkedj annak megfelelően...” Márai Sándor s Általános magatartási kultúra Minden ember egy külön jelenség, egyedi tulajdonságokkal. Mások véleménye rólunk, hogy hogyan kezelnek, az elsősorban tőlünk függ. Fontos az igényesség, barátaink, illetve azon csoport megválasztásakor, ahova tartozni szeretnénk. Fontos az is, hogy legyen példaképünk, ami korszakonként és korosztályonként is változhat. Felmérések szerint példakép elsősorban a szülő, a nagyszülő, az élsportoló, a tudományos élet kimagasló személyisége, a művészember valamint a tanár. Ne feledjük, hogy a kölcsönös tisztelet nem megalázkodás, hanem kellő tisztelet a másik félnek! Tiszteljük az idősebbeket, a tapasztaltabbakat s mindazokat, akik tekintélyükkel kivívták azt! Legyünk szerények, de ne legyünk alázatosak és lehetőség szerint mellőzzük az „én mindent jobban tudok” mentalitást! Kerülni kell az álszerénységet, higgyék el, hiba saját személyünket akár alá-, akár túlbecsülni! A határozottság azonban fontos, de semmiképp nem dicsekvés, nem durvaság, hanem egyszerűen csak véleményünk vállalása. Érvekkel alátámasztva győzzünk meg mindenkit igazunkról, de soha ne szégyelljük bevallani, ha tévedünk! Eg igen ismert mondás, hogy „mérgesnek lenni annyi, mint mások hibáját magunkon megbosszulni.” Lehetőség szerint pedig mosolyogjunk minél többet beszéd közben - nem összetévesztendő a vigyorgással -, a mosoly minden arcot megszépít! Köszönés / Köszöntés A köszönés, egymás üdvözlése régi-régi szokás. Feltehetően ez volt a legelső illemszabály, amit az ember megalkotott. És milyen sok változata volt és van a mai napig! A köszönés a kapcsolatteremtés legelső eleme, az emberi érintkezés legmindennapibb formája. Köszönni viszont nem mindig könnyű, sokan gyakran zavarban vannak egy-egy találkozásnál - ezt példázza a bevezetőben említett saját tapasztalat -, érdemes odafigyelnünk tehát, hogy megfelelő időben a megfelelő módon köszönjünk. A köszönésnél az udvariasság általános érvényű szabályai a mérvadóak, azaz a férfi előre köszön a nőnek, a fiatal az idősebbnek, a beosztott a vezetőnek, a fiú a lánynak. Ugyanakkor itt is vannak kivételek, amik erősítik a szabályt. Mint például: egy fiatal lány ne várja, hogy egy idősebb férfi ismerőse előre köszönjön neki; helyesebb, ha a fiatalabb vezető előre köszön az idősebb beosztottainak ill. a férfi vezető a női beosztottaknak. Ha valaki helyiségbe lép be és ott már néhányan tartózkodnak: köszönjön előre tekintet nélkül arra, hogy odabent férfiak, vagy nők, vagy fiatalabb személyek tartózkodnak. Jól érthetően kell köszönni és ránézni arra a személyre, akinek köszön, amikor 3-4 lépés távolságra megközelíti a másikat! A köszönéshez hozzátartoznak egyéb, kiegészítő tevékenységek, mint például a kézfogás, a kézcsók, a kalapemelés. Kézfogás A kézfogás alapvető szabályai: Köszönéskor csak az idősebbek kezdeményezhetik a kézfogást, a nő a férfinak, a vezető a beosztottnak, az oktató a tanulónak, a magasabb beosztású az alacsonyabb beosztásúnak. A másik fél abban az esetben se tolakodjon a kézfogással, ha az előbb felsoroltak valamelyike elfelejti a kezét nyújtani! Ilyen esetben elmarad a kézfogás. A bemutatkozás után a kéznyújtás elmaradása az üdvözölt személy részéről nem jelent udvariatlanságot. De a kéznyújtást figyelmen kívül hagyni vagy nem elfogadni, az már sértést jelent. Arra figyeljünk, ha a kézfogás előtt ülünk, illik felállni és úgy fogadni a nyújtott kezet. Nem illik viszont hosszasan fogni a másik kezét, nem szokás szorongatni, erősen rázni a társ kezét. Legyen rövid és határozott mozdulat és igazodjék a partner fizikai állapotához! Figyeljünk arra is, hogy csak tiszta kezet nyújtsunk és nézzünk egyenesen a partner szemébe! A tekintet adja meg az üdvözlés igazi értelmét. Télen előfordulhat, hogy a felek kesztyűben vannak a találkozáskor. A férfi minden esetben lehúzza a kesztyűjét a kézfogásnál, a nő azonban nem. Ha mégis megteszi, vegye a férfi különös megbecsülésnek.( Uraim! Érdemes eme jelre odafigyelni a jövőben!) Kézcsók A kézcsók polgári életünkbe Bécs- ből került, ahol azt a spanyol szertartással rokon osztrák udvari etikett tette általánossá. A közép-európai országokban még ma is erősen érződik társaságban a kézcsók klasszikus hagyománya. A hivatalos kapcsolatokban már megfontolandó ez az udvariassági forma, mert bizalmaskodásnak számit, ezért a legtöbb országban kerülni kell. A kézcsók ma jelkép, a kézcsók több a köszöntésnél, több tiszteletet fejez ki. A kézcsók alkalmával a férfi a nő nyújtott kezére hajol, és zárt ajakkal érinti a keze fejét. A csattanós kézcsók nem ízléses. Visszatetsző és bizalmaskodó jellegű, ha a kézfej helyett a csuklót, vagy a kart csókoljuk meg. A nő soha ne kényszerítse ki a kézcsókot, a férfi joga eldönteni, hogy kinek csókol kezet és kinek nem. Ne lendítse tehát a nő kezét a köszönő férfi ajka felé! Fontos, hogy a kézcsók ne legyen se hosszan tartó, se túl nedves, és ne kísérje tolakodó megjegyzés, vagy bántó pillogás. Jó tanács gyanánt: ha egy férfi a társaságban lévő csinos Jolikának kezet csókol, akkor hasonlóképpen kell köszöntenie minden jelenlévő hölgyet, még a nagymamát is, ha az jelen van a társaságban. Egy kivétel azért ebben az esetben is van! Ha az illető az édesanyját köszönti elsőként kézcsókkal, akkor nem kell a többi hölgynek kezet csókolnia. Őszintén elmondom, ennyi illem- szabály (és ez még csak a kezdet) után kissé zavarba jöttem és felmerült bennem a kérdés, mi is lenne most az illendő, hogyan is köszönjek el Önöktől? Távol álljon tőlem, hogy miután kimerítő „tanulmányt” írtam az illemről, bárkit is megbántsak illetlenségemmel, éppen ezért udvariasan csak annyit mondanék: Viszontlátásra! És egyet megígérhetek! Sem a kezem nem volt a zsebemben, sem a szám nem volt tele, miközben elköszöntem Önöktől! • Kanalas Andrea Az Esztergomi Szociáldemokrata Egyesület programja, SZDE Mit is szeretnénk Önökkel együtt tenni? # w 1) Szociális program kiszélesítése: | a) Nyugdíjasok negyedévenkénti anyagi támogatása b) Támogató-segítő szolgálat kiszélesítése az idősek védelmére I c) Panelprogram-pályázati segítségnyújtás- Bánomi, Budai, Aranyhegy F d) A panelházak esztétikai átalakítása e) Fűtéstámogatás rászorultság szinten f) Az esztergomi főiskolások iskolakezdési támogatása g) Iskolabusz beindítása a környező városrészekből h) Ifjú házasok kedvezményes telekvásárlási lehetősége 2. Hasznos szabadidős tevékenységek a. a lakótelepi gyerekeknek széles tevékenységrepertoár kínálása, klubélet formájában b. közösségfejlesztő programok beindítása c. Az Erzsébet park, családi parkká alakítása d. Pöttyös térről az autós parkolás kitiltása e. biztonságos játszóterek a városrészeknek f. kisebb-nagyobb pihenőparkok létesítése a már meglévő helyeken pl. Kerek templom előtti terület 3. Közlekedés a. zárt, földalatti, korszerű technikai felszereltségű parkolók létesítése b. a lakótelepi parkolási gondok felszámolása c. a Vörösmarty és a Kölcsey utca közlekedésének megoldása lámpás kereszteződés gyalogátkelő d. fokozottabb figyelemfelkeltés a gyalogátkelésnél, hangjelzés a hallássérülteknek e. Közlekedési szabálysértések megszüntetése 4. Hulladékgyűjtés a. szelektív szemétgyűjtés program beindítása az alsó fokú oktatásban b. zárt, elkerített szeméttárolók a lakótelepeken c. az üdülőövezetekben, kertes házak közelében komposztáló ládák kihelyezése 5. Közbiztonság a rendőrség és a városvezetés közötti kapcsolat erősítése a lakosság-lakosság kapcsolata, figyeljünk egymásra polgárőrség-lakosság kapcsolatának javítása korszerű technikával felszerelt városrészek, térfigyelő kamerák 6. Kommunikáció a. a lakosság és a város vezetése közötti érthető párbeszéd, véleménycsere b. évenkénti várost érintő rendeletek, illetve változások eljuttatása minden háztartásba c. elektronikus kommunikációs-információs pontok d. a városházán az ügyfélközpontúság előtérbehelyezése Tisztelt Polgártársunk! Ha elege van, az üres és szeméiyeskedő városi vitákból, A BEVÁLTATLAN ÉS DEMAGÓG VÁLASZTÁSI ÍGÉRETEKBŐL A TÁRSADALMAT ÉS A GAZDASÁGOT BEHÁLÓZÓ KORRUPCIÓBÓL A KETTÉOSZTOTT ÉS LÉCSÚSZÓ VÁROSUNKBÓL... Mocsnik András polgármesterjelölt De szeretne: Nyugodt politikai életet, ahol az ember a cél, tekintéllyel bíró, embert, szolgáló várost, munka szerinti anyagi megbecsülést, tisztességes közéletet és kiszámítható jövőképet. És hisz abban: Hogy e célok következetes és hiteles képviseletével változást érhetünk el, és szeretne ebben közreműködni... Akkor legyen támogatónk, szimpatizánsunk a helyi polgármesteri választáson. Segítse törekvéseinket! ESZTERGOMI SZOCIÁLDEMOKRATA EGYESÜLET -SZDE-
