Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)
2006-08-26 / 169. szám
H1DLAP • 2006. augusztus 26., szombat hídlapmagazin IV Egy sötét korszak ellentmondásai A Bach-korszak a honi történelem szomorú Éj évtizede volt. Haynau bukásával kezdődött és Bach bukásával végződött. Haynau ide- . jének kemény megtorlását Bach esztendeinek némi oldódása jellemezte. El- jeplipA lentmondásos korsz.ak ez. A mai köz- tudatban a sötét korszakok legsötéteb- óiként élnek az 1850-es évek. (Hasonlóan sötét időszak majd száz esztendővel később köszönt ránk.) De maradjunk a 19. századnál! 1849 őszén az osztrák kormány azonnali megtorlással válaszolt a történtekre, ami Bécs részéről nem egészen érthetetlen. Azután a társadalom teljes átrendezését, új törvények bevezetését, a német nyelv általános használatát tűzték ki célul, ám e törekvések jórészt megvalósítatlanok maradtak. A közigazgatás átszervezése ugyan megtörtént, életbe léptek az új törvények is, továbbá átszervezték a középfokú tanintézeteket, szigorodott a cenzúra, módosult a gazdaság számos helyén a technika és így tovább, de... 1850. július 6-án Alexander von Bach báró javaslatára a hatáskörét túllépő hadseregfőparancsnok, Haynau kényszemyugdíjazására került sor. Szigorú értelemben véve ekkor kezdődött az úgynevezett „Bach-korszak”, amelynek első évében kialakult a pesti Ipartanoda új szervezete és főiskolává lett Magyaróvárott a gazdatisztképző, Párkány és Pozsony között megindult a vasúti közlekedés. 1851-ben új adótörvény született - a sörre és pálinkára vetettek ki adót - és államivá lett a dohánymonopólium. Ez év november 17-én nyílt meg Pesten az első országos terménykiállítás. Szintén Pesten ekkor alakult meg a kereskedelmet fejleszteni kívánó Lloyd Társaság és a Duna Gőzhajózási Társaság. 1852-ben az ország új polgári törvénykönyvet kapott, és abban az évben jött létre egyesülésként a rimamurányi vasmű'. 1854-ben az országra nézve kedvező vámszabályzat lépett életbe. A következő esztendőben került sor az elavult Krassó vármegyei vasgyárak modernizálására, s bevezették Magyarországon az új telekkönyvi rendszert. Pesten szeszgyár alakult és megnyílt a Vidats-féle gépműhely is. Ekkorjött létre a Magyar Hitelbank. 1856 végétől már gáz világított a pesti utcákon. 1857-es alapítású a Röck-gépgyár és erre az évre készült el a Várhegy alatt az alagút is. Az erdők védelmére bevezették az erdőtörvényt. Az új ezüstforint is ennek az esztendőnek lett a „slágere”. A Pesti Kereskedelmi Akadémia szintén 1857-ben nyílt meg, akárcsak az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. Megalakult a Wolfner-bőrgyár és újabb hitelintézetek kezdték meg működésüket. Fiumében Tengerészeti Akadémi nyílt, Pesten pedig az Állatorvosi Tanintézet. A pesti gabonacsarnokot 1858-ban nyitották meg, abban az évben, amikor felépült a Dohány utcai zsinagóga. Természetesen nem csak ez volt a hírhedt Bach-korszak. De ne feledjük! Ez is! • Dénes A „ kis kun ” IV. Béla királyunk, hogy a tatárjárást követően betelepített kunokkal dinasztikus kapcsolatot létesítve megbékítse e zabolátlan népet, István fiának nőül kérte Kun Erzsébet hercegnőt. Az Árpád-ház nősarjai körében eddig a szentek domináltak. E keresztényi szellem alól talán csak néhányan tekinthetők kivételnek, mint az intrikus Anna hercegnő, V. István nővére, de még inkább Kun Erzsébet. Viselkedését az uralomvágy és az érzékiség jellemezte. V. István halálakor a későbben csak Kun Lászlóként emlegetett IV. László még gyermek volt, anyja, Erzsébet pedig kiszolgálója, majd eszköze lett a bárók hatalmának. E bárók egy része árulóvá válva egyenesen meghívta a trónra Premysl Ottokár cseh királyt. Ottokár, aki ekkor már Ausztriát is hatalmában tartotta igencsak megkívánta Szent István országát. A magára maradt, immár német királlyá választott osztrák herceg, Habsburg Rudolf csak a magyarokra számíthatott, leginkább az időközben nagykorúvá serdült IV. Lászlóra, annak seregére, melynek egyik leginkább ütőképes része a kun hadtest volt. A döntő ütközetre 1278. augusztus 26-án került sor Morvamezőn. A németek és a magyarok külön-külön hadtestekben nyomultak előre. A magyarokat Csák Máté nádor és Gutkeled István vezette, a királyi zászlót Básztej Rénold tartotta „emberül és hatalmasan”. Az Ottokár vezette cseh, morva és lengyel sereg „Prága!” csatakiáltással indult, a német és a magyar sereg „Krisztus!” kiáltással emelte fel fegyverét. „A magyarok - írják a német források - miután nyílzáporuk elborította a cseheket, embert, lovat rakásra döntve, utána ember ember ellen úgy vívtak, mintha Franciaországban tanulták volna, és megmutatták a németeknek, hogy ők is tudnának úgy harcolni, mint a svábok, ha olyanformán fegyverkeznének.” A forrás két ok miatt is szembetűnő. Részint figyelmet érdemel, hogy a korábban lovasnomád magyaroknál a közelharc mennyire „művészet” lett, másrészt a csata kezdetének „nyílzápora” jelzi, hogy egészen még nem tértek át a nehéz fegyverzet viselésére. Ottokárnak először sikerült Rudolfot megfutamítania annyira, hogy a német király le is esett a lováról, úgy segítették őt vissza, ám utána László, szétvervén a cseh segédcsapatokat, Rudolf segítségére sietett. Ottokár csak hadainak pusztulását láthatta. Ő maga is elbukott. Sisakját levette abban a reményben, hogyha felismerik, nem fogják bántani. Ellenkezőleg történt, ekkor támadtak rá igazán a dühös osztrákok, végül ők is ölték meg. Még holttestét is megszurkál- ták, majd kifosztották. IV. Kun László mindenesetre megnyerte Habsburg Rudolfnak élete legnagyobb csatáját végleg trónra emelve azt a dinasztiát, amely majd évszázadokon át oly jelentős szerepet játszik hazánk történetében. Nagyot nézett az egész világ Ha pár héttel ezelőtt azt mondtuk a magyar úszók Margitszigeten nyújtott Európa-baj- noki teljesítményére, hogy fenomenális, akkor nagyon nehéz megfelelő jelzőt találni arra, mit mutattak a magyar kajak-kenusok a Szegeden megrendezett világbajnokságon. Az eredmények önmagukért beszélnek és két évvel a pekingi olimpia előtt, több mint biztatóak. Szervezésben és sportban jók vagyunk. Ezt nemcsak a margitszigeti úszó Európa-bajnokságon mutattuk meg, hanem Szegeden is. A júliusi kontinensviadalon nemcsak a szervezők, de a medencébe csobbanok is tartották magukat a régi hagyományokhoz, hihetetlen teljesítményt nyújtottak. Szegeden sem.kellett tartani attól, hogy a végén nem fogunk örülni. Egy hónappal a vb előtt a csehországi Racicében megrendezett Európa- bajnokság éremesője már sejtetni engedett valamit, de az edzők és szakvezetők visszafogottan nyilatkoztak: nem szabad összehasonlítani a két viadalt. Tényleg nem szabad. Csehországban kiderült, hogy jobbak vagyunk egész Európánál, a Maty-éri pályán pedig nyilvánvaló vált, hogy nincs nálunk jobb az egész földkerekségen. A magyar kajak-kenu sport legeredményesebb produkcióját nyújtották a férfiak és a hölgyek. 1995-ben Duisburgban kilenc, 1997-ben Darthmouthban és 2001-ben Poznanban nyolc, három évvel ezelőtt Gainesville-ben tíz, most Szegeden pedig 12 aranyérmet szereztek a mieink, ebből hatot olimpiai számban. Vegyük ide a hölgyeket, akik amelyik számban elindultak, azt megnyerték, kilenc győzelmet arattak, sőt Kovács Katalin és Janics Natasa hat elsőségével egyedülálló világrekordot vitt véghez ebben a sportágban. Maradjunk még egy kicsit az érmeknél és a számoknál: a 41 tagú magyar csapatból 15 versenyző térhetett haza aranyéremmel, míg összességében 28 magyar sportoló szerzett érmet ezen a világversenyen. És akkor most vegyük sorra, kik is aranyozták be Szeged, vagyis Magyarország egét. A nőknél Keresztesi Alexandra (kajak négyes 1000 m), Fazekas Krisztina (kajak négyes 500 m), Patyi Melinda (kajak négyes 200 m) egy-egy aranyéremmel lett gazdagabb. Benedek Dalma két (kajak egyes 500 és 1000 m), Paksy Tímea négy (kajak egyes 200 m, kajak négyes 1000, 500 és 200 m), míg Janics Natasa és Kovács Katalin hat-hat (kajak kettes 1000, 500, 200 m, illetve kajak négyes 1000, 500, 200 m) aranyérmet vehetett át a két nap során. Kovács Katalin, így már pályafutása 21. világbajnoki győzelménél jár. A férfi kajakosok mezőnyében nyert a Kämmerer Zoltán, Kucsera Gábor páros, valamint az 1999-es milánói verseny után, ezúttal Gyökös Lajos, Kökény Roland, Vereckei Ákos, Horváth Gábor összeállításban ismét a világbajnoki dobogó legtetejére állhatott a kajak négyes 1000 méteren, vagyis az olimpiai távon. A kenus szakág is hozott egy „olimpiai” aranyat: Kozmann György és Három magyar tréner is dolgozik a dél-afrikai válogatottban A magyar kajak-kenu világhírű. Nem véletlen, hogy a világ minden pontjára csábítják a magyar edzőket. A dél-afrikai válogatott élén például már három tréner is ténykedik: Almási Nándor mellett Adrovicz Attila két esztendeje, míg a 200 méteren hatszoros világbajnok Hegedűs Róbert október óta irányítja egy- egy tartomány munkáját.- Én a legnagyobb provinciában dolgozom, ezen a területen a legnépszerűbb ez a sportág - meséli Adrovicz Attila, aki tagja volt az 1996-os atlantai olimpián ezüstérmes csapathajónak. - Robi tőlem 1600 kilométerre, míg Nándi 800 kilométerre dolgozik, ezt csak azért mondom, hogy érzékeltessem mekkora területet kell lefednünk. Én felnőttekkel és ifjúságiakkal is foglalkozom, a tavalyi maratoni világbajnokságon például ezüstérmes lett az egyik egységem. Nagyon jól érzem magam Dél-Afrikában, ahová már a családom is követett, így mondhatom azt is, hogy hosszú távra tervezünk.” Nem csak Adroviczék segítik más nemzetek munkáját: Angyal Ákos évek óta irányítja a brazil, Buday Tamás pedig a kanadai válogatott munkáját. Kolonics György kenu kettes 1000 méteren diadalmaskodott (Kolonics György még Horváth Csaba párjaként 11 évvel ezelőtt nyert legutóbb ebben a versenyszámban), s ezzel „Kolo” 14. világbajnoki elsőségét aratta. Ezüstérmes lett két kajak négyes is: 500 méteren a Sík Márton, Boros Attila, Csamangó Attila, Bozsik Gábor kvartett, míg 200 méteren Kadler Viktor, Gyertyános Gergely, Béé István és Babella Balázs állhatott fel a dobogó második fokára. Bronzéremből négy jutott a magyar csapatnak: Kämmerer és Kucsera, valamint Kozmann és Kolonics 500 méteren, Vajda Attila kenu 1000 méteren, míg a Balázs Péter, Horváth Gábor, Joób Márton, Sarudi Pál alkotta kenu négyes 200 méteren zárt a harmadik helyen. A szurkolók felejthetetlen produkcióját a Nemzetközi Fair Play Bizottság is elismerte, Kamuti Jenő elnök, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára a vb záróünnepségének keretében átadta a szervezet díját a vezérszurkolónak, idősebb Béé Istvánnak, a híres Beé-közép vezetőjének. Ezen kívül sportszerűségi díjat kapott Abdel Jaber Saddam Hamid iraki kajakos is, aki annak ellenére eljött Szegedre és részt vett a magyarországi viadalon, hogy korábbi társa két hete egy bombatámadásban meghalt. A 35. Síkvízi Kajak-Kenu Világbajnokságon kajakban a nőknél a magyarok, a férfiaknál a németek, kenuban pedig az oroszok voltak a legeredményesebbek. * Nagy Balázs
