Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)
2006-08-26 / 169. szám
hídlapmagazin 2006. augusztus 26., szombat • HÍDLAP III Szent István Szent István kötődését Esztergomhoz történelemkönyvekből ismerjük. Az már a hazai könnyűzenei história része, hogy az István, a király rockopera címszereplőjének zenészi, énekesi karrierje hároméves periódussal szintén Esztergomban indult. Varga Miklós, ma már, bizonyára nem túlzás kijelenteni, az egész Kárpát-medence számára a leghíresebb rockmusical énekes. Pedig 1975-ben Esztergomban még csak egy egyszerű hard rock zenekarban kezdte...- Három évig énekelt Esztergomban a Grog együttesben. Hogy került ide, hiszen tulajdonképpen nem itt lakott akkor sem?- A történet annyi, hogy az esztergomi Grog együttes dobosa Mónos Gábor volt, akinek nagyszülei Esztergomban éltek. Gábor baráti köréhez tartozott Tóth Tamás és testvére Tóth Józsi, akik a zenekarban a gitárokat kezelték. Én Mónos Gábor révén kerültem a Grog zenekarba és Esztergomba 1975-ben.- Milyen stílusban játszott ez a banda ?- Klasszikus hard rock zenét játszottunk, a műsorunk fó'ként Ten Years After, Bachman Turner Overdrive feldolgozásokból állt, de saját számaink is voltak. Ennek megfelelően a négytagú banda két kívánalomnak szeretett volna megfelelni, az egyik egy progresszív vonal, ezt képviselte Tóth József gitáros és Tóth Tamás basszusgitáros, Mónos Gáborral pedig mi, ketten a slágeresebb irányzathoz vonzódtunk. Ez az ötvözet adta ki a Grog zenéjét.- Hol lépett fel a Grog együttes?- Esztergomban, Dorogon és a környező településeken. Ebben az időben természetesen még magunk hurcoltuk a vállunkon az erősítőket, mi „road”- oltunk magunknak, ahogy ezt a pályájuk elején lévő bandák teszik. Nagyon élveztük ezeket a bulikat, és azt hiszem, a közönség is így volt vele.- A muzsikálás mellett mivel töltötte az időt Esztergomban ?- Én nagyon szerettem járni Esztergomba és persze nem csak a próbák, fellépések kapcsán. A baráti körrel jártunk el szórakozni, de tulajdonképpen, most ahogy így visszaemlékezem, nem ez volt ránk leginkább jellemző. Amikor buliról volt szó, akkor a Tóth-testvéreknél tartottunk murikat, de nem voltunk balhés gyerekek, ezt akkori menedzserünk, Tihanyi Pista azzal erősítette, hogy külön programokat, például különböző kirándulásokat szervezett például Esztergomba vagy Visegrádra és a hegyek közé.- Később, zenészi pályája során visszatért az esztergomi, régi zenésztársakhoz?- Igen, egy alkalommal még játszottunk is, igaz csak egyetlen dal erejéig. Ez egy pilisvörösvári fellépés volt, ahol Tamásék már Radics Béla Revival Band néven játszottak.- Elképzelhető-e, hogy ismét együtt muzsikálnak a Grog eredeti tagjai?- Ha nem is állandó jelleggel, de alkalomszerűen elvileg ennek semmilyen akadálya nincs, hiszen mindenkitől békében és barátságban váltam el. Tulajdonképpen azt kell, hogy mondjam részemről oké lenne a dolog.- Az esztergomi évek után egyre inkább élvonalbeli zenekarokban és rockmusicalekben láthatta-hallhatta a közönség...- Amikor már profi énekesként, zenészként folytattam pályámat, akkor az országos ismertséggel bíró P. Box együttesben álltam a mikrofon mögött. Ezt a bandát két olyan nagyság alapította, mint Bencsik Sándor „Samu” gitáros és Cserháti István billentyűs, akik azóta sajnos már elhunytak. A P. Box a legendás P. Mobil legjobb hagyomáénekhangja előadások alkalmával hatalmas élmény az ottani magyar közönségnek. De milyen érzelmi élményt ad Önnek?- Leírhatatlan az, ami ezeken az előadásokon történik. Szívesen említem bármelyik ilyen fellépést, de talán a 2003. július 5-ei csíksomlyói István, a király előadás hangsúlyozta ki legjobban ezt. Ott és akkor a magyarországi bemutató után húsz évvel sikerült kivinni ezt a produkciót. Általában ha a határon túli magyarsághoz megyek úgy érzem, hogy igazi magyar emberekkel én ott találkozom. A magyar identitástudat sokkal erősebb a határon kívül, mint belül. Sajnos ez megnyilvánult abban a bizonyos december 5-ei népszavazás kudarcában is, bár ahhoz a politika js nagymértékben hozzájárult. A nemzet megmaradásában a határon túli magyarokban kell keresni a kellő identitást, az István, a király előadás is például Csíksomlyón adott a legtöbbet számomra.- Volt-e olyan helyzet, amikor az említett zenés darabban játszott szerep hatására Önt nem Varga Miklósként, hanem Szent Istvánként tisztelte a közönség?- Természetesen és ezt úton-útfélen érzem ott, ami persze nagyon nagy felelősséggel jár, hiszen a határon túli magyar közönség nemcsak egy előadóra, hanem mint egy szimbólumra tekintenek ránk, énekesekre. Ez főleg Erdélyben és másutt érezni, de már Magyarországon is volt hasonló élményem. Ismétlem, nagy felelősséggel jár az államalapító magyar királyt megformálni, megszemélyesíteni, mert az emberek sokszor tényleg azonosítanak vele.- Mi módon lehet készülni erre az énekes szerepre?-Ez nem is fizikai, hanem inkább egy lelki felkészülést jelent, és amikor felhangzik a nyitány, Beethoven István király szimfóniája, akkor már hatalmába kerít engem az a hangulat, ami szükséges ahhoz, hogy hitelesen és jól tudjam eljátszani a színpadon István királyt. Az egész darab a mai napig képes úgy megérinteni, hogy egy más lelki állapotba kerülök a színpadon.- Mikor és hol láthatja Önt legközelebb a közönség?- Jelenleg az Egri csillagok című történelmi musicalben játszom, mégpedig kivételesen egy negatív figurát, Jumurdzsákot alakítom benne. Bár már három éve megy ez a darab, most szeptemberben egy újabb előadássorozat indul a budapesti Művészetek Palotájában. A másik dolog a szeptember 13-án megjelenő szólólemezem. A zeneszerző Szekeres Géza, a dalok szövegírója pedig számos hazai, 60-as, 70-es, 80-as években készült szerzemény legendás poétája, Adamis Anna. • Pöltl „Oxi” Zoltán nyait folytatta, nekem két évig volt módom itt énekelni, és mondhatom, hogy számomra nagyon fontos időszak volt ez is. Ezután egy Safari nevű csapatban énekeltem, ahol a hard rocktól lényegesen lágyabb muzsikát játszottunk, ugyanakkor a saját zenekarommal, a VM Banddel később folytattuk azt a rockzenét, amit a P. Boxban tőlem megszokhatott a közönség. Az életem 1983-tól két vonalon futott tovább, az egyiken a zenés színház kínálta lehetőségek vártak, a másikon a hagyományos rockszínpadok.- A nagy stílusteremtő angolszász bandák énekszólistáinak - Robert Plant a Led Zeppelinből vagy lan Gillan a Deep Purple-ből - képességeivel egyenlő rocktorokként jegyzi a szakma. Ugyanakkor pont, mint rockzenész manapság talán kevésbé ismert már...- Az biztos, hogy mai médiavilágban a hard rock műfajnak nincs akkora piaca, mint a könnyedebb ágazatoknak. De én mégsem lettem hűtlen a rockhoz. Vikidál Gyulával közösen alakítottuk meg a Boxer zenekart, mely a régi P. Mobil, P. Box, Dinamit, VM Band dalokkal szerepel koncerten. Hál Istennek ezeken a fellépéseken az a tapasztalat, hogy mind az idősebb, mind pedig a fiatal generáció együtt éneklik velünk a régi dalokat. Én ezért nem temetném el ezt a műfajt...- A Varga Miklós Band korát megelőzve, a 80-as években játszotta a nagy slágert, az Európát. Mit jelent ma ez a dal és az üzenete ?- Ma már vegyes érzelmeim vannak az Európa című számmal kapcsolatosan. Akkor, amikor ezt szerzeményt lemezre vettük, az öreg kontinens a maitól teljesen eltérő megosztottságban volt. Ráadásul mi akkor Európa elmaradottabb részéhez tartoztunk. Ebből fakadt, hogy a dalban szereplő egységre volt egy természetes igény és óhaj, mely Európának egy egységes kulturális, gazdasági erejéről szólt, ami évszázadokon keresztül meghatározta a világban ennek a földrésznek az igazi helyét és vezető szerepét. A vegyes érzelmekről pedig azért beszélhetünk, mert úgy látom, hogy Európa egységesítése jelenleg még nem egy befejezett folyamat, és az eddigi események sokak számára szomorúságot is okoztak. Ez a legtöbb esetben abból a csalódásból fakadt, hogy az egységes Európa nem hozta meg mindenkinek az ígért, várt életszínvonal emelkedést. Ez sokaknak csak illuzórikus élmény maradt. Mindezek fényében az Európa dalnak ma már más üzenete van. Amikor manapság előadom ezt a számot, akkor mindig elmondom a közönségnek előtte, hogy nekünk magyaroknak Európa csak akkor lesz teljes, ha a tőlünk elszakított nemzetrészek is ott lesznek abban a bizonyos közös Európa Házban.- A rockszínházi szerepei, főként a Szörényi - Bródy-féle István, a király rockopera címszerepe a határon túli Katolikus misszió Indiában Teréz anya Agnes Gonxha Bojaxhiu néven Üsküb (ma Szkopje) városában született, ami akkor az Oszmán Birodalom része volt. Édesapja, Nikollé Bojaxhiu sikeres albán építési vállalkozó volt, édesanyja, Dranafile Bojaxhiu a háztartást vezette. Ágnesnek még két idősebb testvére volt. A szülők Prizrenből, Koszovó déli részéről költöztek Szkopjéba és az albán többséggel ellentétben katolikus vallásúak voltak. Ágnes édesapja igen korán meghalt, így a családot a továbbiakban az anya tartotta el. Tizennyolc éves korában elhatározta, hogy missziós nővér szeretne lenni Indiában, és jelentkezett az akkor ott szolgálatot teljesítő írországi Loreto nővérekhez. Barátnőjével, Betikával együtt kérte felvételét a Loretói Miasszonyunk anyaházába, akik néhány hónap felkészítés után Indiába, Darjeelingbe küldték. Szerzetesi fogadalmát itt tette le 1931. május 25-én. A Teréz nevet Szent Teréz iránti tiszteletből választotta. 1948-ban Kalkutta érsekén keresztül engedélyt kért XII. Pius pápától, hogy elhagyhassa a közösséget, és független apácaként Kalkutta nyomornegyedében dolgozhasson. 1950 októberében megkapta a pápai jóváhagyást az új szerzetesrend alapítására. A rend hivatása Teréz anya szavaival: „hogy segítse az éhes, ruhátlan, hajléktalan, béna, vak, leprás embereket, az olyanokat akik nemkívánatosak, szeretetlenek, kitaszítottak a társadalomból és mindenki elkerüli őket”. Az indiai kormány támogatásával egy elhagyott hindu templomot alakítottak át a szegény, magatehetetlen emberek otthonává. Nem sokkal később újabb otthonokat nyitottak a leprások és az árvák számára. A rend egyre több hívet és támogatót talált céljai számára, és az 1960-as években sorra nyitotta az otthonokat szerte Indiában. 1965-ben VI. Pál pápa engedélyezte, hogy a rend más országokra is kiterjessze tevékenységét. Létszámuk rohamos gyorsasággal növekedett, és új otthonok nyílottak szerte a világon. Az 1970-es évek elejére Teréz anya és rendje már nagy nemzetközi ismertségnek örvendett. A nagy elismerések sorát az 1971-ben VI. Pál pápa által adományozott XIII. János pápa békedíj nyitotta meg. 1983-ban II. János Pál pápánál tett látogatása során kapta az első szívrohamot. Szívproblémái később súlyosbodtak. 1997. március 31-én leköszönt a rend vezetéséről és kilenc nappal 87. születésnapja után 1997. szeptember 5-én halt meg. Teréz anyát II. János Pál pápa a missziós világnapon 2003. október 19-én Rómában csaknem negyedmillió zarándok jelenlétében boldoggá avatta. Az eseményen 27 ország képviseltette magát kormányszinten. • Dénes A széphalmi vezér A magyar felvilágosodás második korszakának egyik legnagyobb író egyénisége az 1759-ben született Kazinczy Ferenc. Nem abban az értelemben alkotó művész, mint Csokonai vagy Berzsenyi, de páratlanul nagyhatású szervezője a magyar irodalmi életnek, aki minden kortársának lelki, szellemi élményévé vált. Tiszántúli előkelő köznemesi család sarja, aki alapos és sokoldalú, a képzőművészetre is kiterjedő tanulmányok után a megyei majd állami pályán indult el. Első tudatos hirdetője volt az érzelmek polgárosításának. Harcos és aktív szervezője a világi iskolarendszer megteremtésének, aki ezzel hamarosan kivívta a konzervatív körök rosszallását. Szakítva a Batsányi szerkesztette Magyar Múzeummal külön folyóiratot indított Orpheus címmel, hirdetve a lap hasábjain Rousseau és a radikális gondolkodók tanait. Szélsőséges és elszigetelő gondolkodása, antifeudalizmusa hozta szoros kapcsolatba a magyar jakobinusokkal, akikkel összefonódva a mozgalom bukása után hét esztendei börtönre ítélték. Negyvenkét évesen lát neki végül az irodalmi élet szervezésének Széphalmon, Abaúj megyében, élve egyre nagyobb szegénységben feleségével és hét gyermekével, mert mindenét az irodalomnak szentelte. Széphalom mindenesetre közel húsz éven át a magyar irodalmi élet központja lett. Ő az elindítója a nyelvújítás országos nyelvi, irodalmi és esztétikai mozgalmának. Valójában azonban többről van itt szó, mint a nyelv megújításáról, vagyis többezemyi új magyar szó, kifejezés megalkotásáról. A nyelvújítás mindemellett a polgári haladás gondolatait juttatta érvényre a nyelven keresztül. Ám a nyelvújítás egyben az irodalmi nyelv stilisztikai alakítását is jelentette. Felemelte a magyar nyelvet a mindennapiság, a tájnyelvi elszigetelődés szintjéről az európai irodalmakban már jó ideje meghonosult polgári stílusnemeknek és műfajoknak, ízlésformáknak a szintjére. Ennek szolgálatába állította Moliére, Shakespeare, Goethe, Schiller műveiből készült műfordításait. Ezeket tekintette fő művének is. Az 1810-es években fogott hozzá legnagyobb eredeti művéhez, két ragyogó emlékiratához. Az egyik a Fogságom naplója, a másik a Pályám emlékezete. Emberábrázolásának plasztikusan és színesen megelevenedő erejénél fogva, a poentírozott-tárgyi- lagos klasszicista stílus alatt bujkáló érzelmi feszültségeivel épp e két könyve teszi író-klasszikussá, valamint az a 23 kötetre rúgó irodalmi levelezése, amelynek politikai és esztétikai gazdagságából szűrődött le a két emlékirat is. Költészeti elveit az érett, goethei klasszicizmus alapján alakította ki. A szabályos, nagy tudatosságot követelő formáknak volt igazi mestere. Kazinczy legfőbb érdeme, hogy az addig általános műveltségi reformot stílusreformmá alakította. Így találta meg az előző évtizedek eszmei és politikai harcainak folytatását olyan korszakban, amikor a magyar polgárosodás fő útja a nyelv és az irodalom területén át vezetett. A „széphalmi vezér” dolgát bevégezvén 1831. augusztus 23-án kolerajárvány áldozata lett. • Histúriás
