Hídlap, 2006. július (4. évfolyam, 129–149. szám)

2006-07-13 / 137. szám

www.esztergom.hu 2006. július 13., csütörtök • HÍDLAP 3 Újabb régészeti leleteket találtak a Széchenyi téren Elkészült a történelmi Középkori emlékek lassítják az esztergomi főtéren zajló munkákat Folytatás az 1. oldalról Ennek köszönhetően az esővíznye­lőknél korábban érezhető csatorna­szag is megszűnik majd. A csatorna- hálózat felújításánál váratlanul új ré­gészeti leletekre is bukkantak. A pol­gármesteri hivatal előtt megtalálták a középkori Szent Péter-templom te­metőjének falát, a Bíróság épülete előtt pedig egy középkori pincét tár­tak fel a szakemberek. Tekintettel ar­ra, hogy a középkori leleteket nem akarták szétrombolni, a kivitelezők a városvezetéssel egyetértésben úgy döntöttek, hogy a csatornahálózatot ezeken a helyeken új nyomvonalon vezetik tovább. A teret burkoló kövek közötti fugák kitöltése új technológiával történik majd, így a hagyományos és porózus anyag helyett műgyantával történik a fugázás. A műgyanta nem vízáteresz­tő anyag, így a tér pormentes lesz és esőzéskor a víz is gyorsabban felszá­rad a kőről. - mondta a képviselő. - Azt a módosítást is elfogadta a testü­let, amelynek köszönhetően városi cí­merrel ellátott csatornafedőlapok- Mi \^11éL; CS-l •n !!, W : ■ lesznek a téren, hasonlóan Budapest belvárosához. A csatorna nyomvona­lának módosítása, a műgyantával tör­ténő fugázás és az egyedi csatornafe­dőlapok nem szerepeltek a korábban megkötött szerződésben, ezért volt szükség a pótmunkálatokhoz való hozzájárulásra, amelynek természete­Szupermarket a város szélén A 11-es főútnál épülne az új bevásárlóközpont Lassan több mint kétéves, eredmény nélküli történettel „büszkélkedhet” a Lidi áruházlánc Esztergomba tervezett egysége. A komoly alapterületű üzlet alapját jelentő telkeket már korábban megvásárolták, az építkezés terveihez azonban sem a helyi közútkezelő kht., sem pedig az esztergomi önkormányzat nem adta engedélyét. A Lidi majdan itt megépítendő üzletéhez tartozó út- és közműátépí­tések tervei eleve eltértek a helyi érdekektől. városrészek építési rendelete sen költségvonzata is van. Az eredeti­leg kilencszázhatvanmillió forintos beruházás a kényszerűségből történt változtatások miatt többe fog kerülni és a tér átadási határideje is másfél hónappal kitolódik - mondta végeze­tül Koditek Pál. * Muzslai Ágnes 4i4di<B Magyarország a középpontban Németország. Ötödik alkalommal rendezik meg a július 7-től 16-ig tartó nemzetközi Duna Fesztivált a német- i országi Ulmban, amelynek idén Ma- j gyarország a kiemelt vendége. A vár- 1 hatóan 200 ezer látogatót vonzó ese­mény számos magyar kulturális prog­ramot kínál majd. Jelen lesz Eszter- | házy Péter, sor kerül Bartók-megem- lékezésekre és hangversenyekre, fel- j lép a Honvéd, a Rajkó, a Hegedős és *| az Amadinda együttes, lesz magyar táncház és bemutatják Czakó Ferenc animációs filmjeit. A Duna két part­ján felépülő vásárvárosban a hazai tu- | risztikai kínálatot, közte régiónkat is bemutató Magyar Falu lesz a fő att- J rakció. A vásár idején kiállítás nyílik | a Magyarországon élő németek, illet­ve a Németországban élő magyarok j történetéről is. Megalkotta a képviselő-testület Esz­tergom királyi város, valamint Viziváros- Várhegy városrészek helyi építési sza­bályozásáról és szabályozási tervéről szóló helyi rendeletét, ezzel ezekben a városrészekben is feloldásra került a változtatási tilalom. Három éve kezdődött el a város ut­cái, lakó- és ipari területei hosszú táv­ra meghatározó településszerkezeti tervének az elkészítése, amely elnyer­te az Országos Tervtanács kiváló mi­nősítését is. A zöldbe ágyazott város Településszerkezeti Tervének alapján kezdték el a részletes helyi építési sza­bályozási tervek készítését. A nagy­szabású feladat végrehajtásának érde­kében az önkormányzat átmenetileg változtatási tilalmat rendelt el a város­nak azon területein, ahol nem volt el­fogadott építési rendelkezés. Ez a vál­toztatási tilalom azt jelentette, hogy a városfejlesztési bizottság jóváhagyá­sával lehetett építkezni a tilalom alá tartozó városrészekben - tudtuk meg Petróczy Gyulától, a városfejlesztési bizottság elnökétől. - Több mint öt­száz tilalom alóli feloldást adott ki a bizottság az eltelt két év alatt. Szinte mindenkinek megadtuk a hozzájárulá­sunkat, csak azoknak nem akik olyan tervet nyújtottak be, amely teljesség­gel elfogadhatatlan volt - mondta Petróczy Gyula. - A legutóbbi rendkí­vüli képviselő-testületi ülésen a Víziváros-Várhegy városrész, vala­mint a királyi város és az ide tartozó Hévíz, Szentanna, Csutimonostor vá­rosrészek helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló helyi rendeletet tárgyaltuk. A rendelet meg­alkotásával egyidejűleg ezen a terüle­ten is feloldásra kerül a változtatási ti­lalom. Mindez azt jelenti, hogy Vízi­város és a Várhegy környékétől egé­szen a Szent Anna templom körüli ut­cákig már lehet építkezni. A történel­mi városrészek most elfogadott építé­si szabályozásával szinte az egész vá­ros területén feloldásra kerülhet a vál­toztatási tilalom. - mondta a képvise­lő - Már csak Esztergom-Kertváros és Szentgyörgymező építési szabályzatá­nak és szabályozási tervének készítése van folyamatban - mondta végezetül Petróczy Gyula. • M. A. Felújítják Esztergom legelhasználtabb utcáit Folytatás az 1. oldalról Új burkolatot raknak le a Pap­nevelde utca, a Molnár sor, a Dózsa György tér, és a Szent György utca ta­lálkozásánál. Újjáépítik a járdákat, valamint kialakítják a csapadékvíz-el­vezető rendszert is. Ezenkívül a ha­marosan befejeződő építkezés után, az autósok a forgalommal párhuza­mos, új parkolóhelyeket is igénybe vehetnek majd. Ugyancsak a végéhez közeledik a Móricz Zsigmond és a Mátyás király utcát összekötő útszakasz, valamint az Öntöde, a Verseghy, a Galagonyás, a Palkovics és a Zsák utca útfelületének felújítása is. A beruházás mintegy 120 millió forintba kerül, melynek ered­ményeként új, szilárd aszfaltburkola­tot kapnak az említett utcák. Szeptem­bertől az önkormányzat 300 millió fo­rintból kívánja felújítani a Bartók Bé­la, a Virágos és a Budapesti utcát. A munkálatok során lefektetik az elekt­romos és egyéb légvezetékeket, a gya­logosjárdák és az út menti parkolók pedig díszburkolatot kapnak. Ezzel a nagyarányú úthálózat fel­újítással Esztergom önkormányzata a mintegy fél évszázad alatt felgyűlt út- fejlesztési elmaradásait hozza be. • (lengek) Uj ásatásba kezdett a Balassa Múzeum Esztergom külső városrésze is rejt régészeti leleteket Városházi forrásból arról értesült a Hídlap, hogy a Lidi áruházlánc eszter­gomi egységével kapcsolatos engedé­lyeztetés a majdani épület megközelí­tési útvonalainak terveinél akadt fenn. Egész pontosan a közútkezelő kht. utasította el a Lidi által benyújtott ter­veket. A Lidi Esztergom határában a 11-es főúttól északkelet felé eső terü­leten vásárolt pár éve telkeket magán- személyektől, de az az elképzelés, mely szerint a MÓL kút melletti ke­reszteződésnél vezette volna át a cég az építési forgalmát, nem felelt meg a helyi hatóságoknak. Döntését a közút­kezelő kht. akkor azzal indokolta, hogy ezt a részt nem arra tervezték, hogy teherautók terheljék, hanem hogy a benzinkút forgalmát biztosít­sák. Az áruházba érkező-távozó vevő­ket egy újonnan megépítendő kishíd és az arra való útrákötés szolgálta vol­na. A közútkezelő egy főúttal párhuza­mos útvonal kialakítását javasolta, melyen az áruház vevőforgalma bo­nyolódhatna. Az önkormányzat a köz­útkezelő kht. szakvéleményéhez iga­zodva hozott határozatot a Lidi eszter­gomi áruházának és környékének ki­alakításáról. Az ügy bonyolultságára jellemző, hogy már több éve csak az objektum körüli útról vitáznak a felek, az épületre vonatkozó tervek engedé­lyeztetése még érdemi fázisba sem ju­tott. Az önkormányzat határozott fel­tételeket szabott a Lidl-nek, ebből pe­dig világosan kiderül, hogy a cégnek, mint beruházásból profitáló cégnek kell az építési telek körüli adottságok­ból fakadó költségeket vállalnia. Kérdéseinkkel megkerestük a Lidi magyarországi vezetését is, akik arról számoltak be, hogy az áruházlánc ügye jelenleg várakozásra van ítélve. A ke­reskedelmi cég most az építési enge­dély kiadásához szükséges, egyszer már megadott tulajdonosi, kezelői nyi­latkozat meghosszabbítására vár. Amíg ezt nem kapják meg, az eljárás felfüg­gesztésre került. A cég esztergomi egységét továbbra is a pilismaród úton található MÓL kút fölötti, jelenleg be­építetlen területen tervezik megépíteni. Arra kérdésre, hogy milyen akadályai vannak a Lidi szerint az áruház meg­építésének, azt a választ kaptuk, hogy az önkormányzat a folyamatban lévő engedélyeztetési eljárás közben ápri­lisban új építési szabályozást léptetett érvénybe. Az áruházlánc vezetése azt reméli, hogy jelenlétével kiszélesedik a vásárlók érdekében folytatott keres­kedelmi verseny, növekszik a jó minő­ségű áruk kedvező áron történő, ké­nyelmes bevásárlási lehetősége. • -I -n Az Aprófalva nevű esztergomi böl­csőde önkormányzat által nyert pályá­zati pénzből idén új épületszárnyakkal bővül. A majdani épületek alapját be­fogadó földterület azonban Árpád-kori leleteket is rejt, így a beruházás meg­kezdése előtt a régészek kezdtek dol­gozni a helyszínen. Horváth István az esztergomi Balas­sa Múzeum igazgatója az új ásatás kap­csán elmondta, hogy Budai Nagy Antal úton lévő bölcsőde és óvoda tervezett épületeinek telekrésze már régen az ar­cheológusok figyelmének középpont­jába került. Az Örökségvédelmi Hiva­tal már korábban előírta az esztergomi szakembereknek, hogy megelőző kuta­tás végett fel kell tárni a helyszínt. Hor­váth István arról is beszámolt, hogy a középkori Esztergom egykoron Ková­csi nevet viselő városrészén Árpád-ko­ri leleteket remélnek találni. A megelő­ző kutatás alapján kemencéket, sírokat feltételezhetnek a bölcsődénél lévő tel­ken. Az 1890-es években már találtak itt régészeti kincseket, de sem akkor, sem pedig azt követően nem sikerült teljesen átvizsgálni a területet. Az 1970-es és az 1980-as években már tör­téntek a Budai Nagy Antal úton ásatá­sok, melyek eredményeképpen ugyan­csak Árpád-kori templommaradványt és sírleleteket találtak a régészek. A Balassa Múzeum vezető régésze ki­emelte, hogy ugyan egyelőre csak kü­lönböző edényrészletek kerültek elő a föld alól, de remélik, hogy az említett sírhelyek tárgyi emlékeivel is találkoz­hatnak. Horváth István emlékeztetett, hogy a Tesco áruház alapjának építése­kor már vizsgálták ezt a városrészt, ak­kor a Csalamádé temetőnél találtak ko­molyabb Árpád-kori leleteket. • P. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents