Hídlap, 2006. július (4. évfolyam, 129–149. szám)
2006-07-13 / 137. szám
4 HÍDLAP • 2006. július 13., csütörtök www.istergranum.hu Eldőlt: a pékek is árat emelnek Magyar félelmek Pozsonytól A sütödék döntő része végrehajtja az áremelést Folytatás az 1. oldalról Tavaly nemhogy nőtt volna, még csökkent is a cipók ára, a nagyjából 140 forintért előállított kenyeret pedig csak 118-125 forintért veszik át az üzletek. A megye legnagyobb sütödéje, a Tatabányai Sütőipari Rt. már hétfőtől megemelte az árakat, tájékoztatta lapunkat Kóka László igazgató. Ezt jelezték a kereskedők felé is, és mindenütt elfogadták a kényszerlépést, senL A P ( S Z ) É L Óvári. Tamás Folytatás következik? Jóformán véget sem ért még a régi, máris elkezdődött az új választási kampány. Bőrünkön érezve az ország gazdasági állapotának egyre gyorsuló romlását, az eddig megszokott és a még várható megszorítások fényében immár egy fogyatékkal élő Kovács Pistike előtt is világos, hogy a király meztelen - nézzük, mivel akar az MSZP/SZDSZ bennünket etetni az önkormányzati választásokra.- A két testvérpárt először is szinte egyszerre egyfajta őszinteségi rohamot kapott. Gyurcsány - mint elődei a régi szép időkben - elvtársi önkritikát gyakorolt, és egyebek közt bevallotta: az utóbbi hónapokra visszatekintve bizonyos dolgokat ma már másképp csinálna. Rejtély, mik lehetnek ezek; hisz a kampánybeli ordas hazugságaival kapcsolatos, a politikai és a köznapi értelemben vett erkölcsről-igazságról szóló mai fejtegetései nem sok optimizmusra adnak okot. Annál is inkább, mert a frissiben létrehozott, a parlamenti kontroll alól kivont, saját embereivel megtöltött Államreform Bizottság, vagy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség már-már az alkotmányos berendezkedés kereteit feszegeti - magyarán, április óta csak növekszik Magyarországon - a pénzügyi mellett - a demokratikus deficit. Éppen ezért azok a lózungok, amelyek az őszinte párbeszédre, valamiféle új társadalmi szerződésre és hasonlókra vonatkoznak, hiteltelenek: miért bíznánk éppen „holnaptól” az MSZP-ben, ha „ma” még a képünkbe hazudik? Az SZDSZ-szel - ha ez egyáltalán lehetséges - még rosszabb a helyzet. A múltat illetően ő is meaculpázik - visszafogottan és szerényen, ahogy egy kis párthoz illik... - majd hozzáteszi: „... őszintén és tisztán kellene beszélni. El kell ismerni a felelősséget, a hibákat, és ki kell jelenteni, hogy a jövőben ilyen többet nem lehet.” E ráolvasásszerű ördögűzéssel pusztán az a baj, hogy tökéletesen hatástalan. Az SZDSZ ugyanis a Demokratikus Charta óta kettős játékot játszik: kritikus helyzetekben - a mostani igencsak az - kígyót- békát kiált az MSZP-re, de néhány miniszteri székért cserébe bármikor, bármi áron együttműködik vele. Most, amikor az SZDSZ Gyurcsány túlhatalma miatt aggódik, egyre nagyobb nyomatékot kap majd a balliberális médiában a párt „kiegyensúlyozó” szerepe. Sőt. Minél veszélyesebbé válik Gyurcsány Ferenc a demokráciára, annál nagyobb szüksége lesz az országnak a liberális pártra - sulykolják majd a párt megmondóemberei egészen az őszi önkormányzati választásokig. Lelkűk rajta. Ám, ha egyetlen egyszer nem feltételes módban fejeznék ki az őszinte és tiszta beszédre vonatkozó óhajukat, legalább zárójelben megemlíthetnék, hogy ezt az egész vircsaftot végső soron ők hozták a nyakunkra. ki nem mondta le a megrendeléseket. Az igazgató hangsúlyozta, hogy az alapanyagoktól a csomagolási költségekig, a benzintől az energiáig szinte mindennek nőtt az ára az utóbbi időben, ugyanakkor ebben az emelésben még nincs benne az áfa, az augusztustól várható gáz- és áramdíjemelés, valamint az adóváltozások hatása. Osz- szel tehát várhatóan újabb ármódosításra kényszerülnek majd a pékségek. A helyzetet tovább nehezíti a forint rendkívüli gyengélkedése az euroval szemben, amely az importalapanyagok árát húzza magával. A tokodi Resszer pékség még nem döntött az áremelésről, de az esetükben is augusztustól, legkésőbb szeptembertől elkerülhetetlennek látszik. A töltelékek, alapanyagok csaknem 90 százalékát kizárólag külföldről lehet beszerezni, ezek ára pedig hetek óta a forint romlásával arányosan ível felfelé - mondta el lapunknak Resszer Mónika, az áremeléssel kapcsolatban úgy tudja, hogy a régióban működő „konkurens” pékségek hamarosan egyeztetnek egymással, hiszen így kerülhető el biztosan, hogy a megrendelők felmondják a szerződéseket. Az érdeke- képviselettel korántsem elégedett a pékségek jó része, akik a minőség érdekében még az egységes árképzésbe is belemennének. Meglehetősen egyenlőtlen esélyeket teremt ugyanis az, hogy a néhány emberrel, hiányos higiéniai körülmények között dolgozó sütödék ugyanúgy működnek, mint azok, akik komoly összegeket fektetnek fejlesztésbe, próbálnak megfelelni az egészségügyi előírásoknak. Az áruházláncokban többek szerint egyszerűen be kellene tiltani a kenyérsütést, hiszen ott egészen biztosan nem tudják biztosítani a megfelelő körülményeket. Az Auchan és a Tesco egyébként még nem döntött arról, érvényesítik-e áraikban a megnövekedett költségeket, de valószínű, hogy ők is kénytelenek lesznek árat emelni. • Sz. H. 9-----------------------------------------------------B iztosra ment a tolvaj Tata. Valószínűleg biztosra ment az a tolvaj, aki egy Mercedes kisteherautóból ellopott egy irattáskát. A tettes az abban lévő személyi okmányokon és mobiltelefonon kívül összesen 450 ezer forint készpénzt is zsákmányolt. Folytatás az 1. oldalról Dusán Caplovic ugyanis már tett néhány fura megjegyzést a szlovákiai magyaroknak címeire. „Meglátjuk, hogy e poszton mire lesz képes, a tettei majd magukért beszélnek. Egyébként ez a változás nem váltott ki bennem jó érzést. Mindenütt a tapasztalatlanság és a múlt szele érződik” - utalt a volt miniszterelnök-helyettes a jelenlegi szlovák kormányra. Csáky Pál - aki nyolc évig az európai ügyekért is felelt - visszautasítja Robert Fico elképzelését, amely szerint meg kell változtatni az európai alapokból fakadó pénzek lehívásához kidolgozott prioritásokat. „Ezek az uniós alapok csak az EU játékszabályai szerint az általunk kidolgozott elvek alapján hasznosíthatók. Abban az esetben, ha ezeket megváltoztatják, komoly problémát vet fel, amelyre mind az ellenzék, mind Brüsszel reagálni fog” - állítja az MKP politikusa. • 0. F. Jó minőségű búzát aratnak a gazdák A termelők kedvező felvásárlási árakban reménykednek Tavasszal még úgy tűnt, hogy a súlyos belvízhelyzetnek köszönhetően kevesebb és gyengébb minőségű búzát aratnak idén a gazdák. Az időjárás azonban kedvezőre fordult, és a termelők kedvező felvásárlási árakban reménykedhetnek. A tavalyi intervencióra felajánlott gabonával tele vannak a raktárak, így talán nem is baj, hogy a tavalyihoz képest mintegy 1 millió tonnával kevesebbet takarítanak be a napokban. Hazánk déli részén már megkezdődött az aratás, a korábbi becsléseknek megfelelően maximum 4,5 millió tonna körül várható a termés, de ezt még lehetetlen pontosan megmondani, ahogyan a minőséggel kapcsolatban is korai lenne kijelentéseket tenni - hangsúlyozta kérdésünkre Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára, aki annyit azért megkockáztatott: csúcs- minőségre ne számítsunk, de egy-két hét múlva többet tudunk. A kezdeti felvásárlói árak valóban elég magasak, nem kizárt, hogy a szabadpiaci árak meghaladják majd az intervenciós 101 eurot. A főtitkár azonban arra figyelmeztet, hogy mivel még az aratás első napjaiban járunk, nem igazán találkozott a kereslet és a kínálat, a magas induló árakat főként az euro- forint árfolyam okozza. Túl sokat viszont se a takarmánykereskedők, se a malmok, sem a kereskedők nem tudnak fizetni. Az árakat igencsak megmozgathatja az is, hogy idén július 1- től egy bizonyos penészgombára kötelező gabona-vizsgálatokat végezni, a hivatalosan toxinmentesnek nyilvánított áruért - amennyiben az értékesítés előtt elvégezteti a vizsgálatot - várhatóan többet kaphat a termelő. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke viszont pozitívan értékeli a helyzetet, szerinte az aratás optimális időpontban kezdődött, és jó esély van arra, hogy kiváló minőségű terménnyel jelenjenek meg a gazdák a világpiacon. Csak azt kell majd mérlegelniük, vajon mi éri meg jobban: ha még mostanában túladnak terményükön 24 ezer forint tonnánkénti áron a szabad piacon, vagy várnak a novembertől esedékes és bizonytalan időben kifizetett, ugyanakkor jóval kedvezőbb intervenciós felvásárlásra. A számításokat csak egy váratlan nagyobb esőzés döntheti romba, a minőségi romlásnak köszönhetően akár 80 eurora is eshet a felvásárlási ár, márpedig a termelési költségek ezt akár húsz euroval is meghaladhatják. Szakértők szerint raktározási gondoktól biztosan nem kell tartani. • -ó -I Kisboltok: kilátástalan harc a túlélésért A növekvő közterhek a nagy hálózatok előnyét konzerválják Folytatás az 1. oldalról Magyarországon a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalma 2000 óta megtorpanás nélkül növekszik, a tavalyi év végére mintegy 55 százalékkal nőtt az ezredfordulóhoz képest. A vásárlási szokások ugyanakkor nem változtak alapvetően: továbbra is kis mennyiségeket vásárolunk, ám gyakran, és a friss élelmiszereket a lakóhelyhez legközelebbi kisebb üzletben szerezzük be. A napi fogyasztási cikkek piacán mégis egyre jelentősebb a legnagyobb áruházláncokhoz tartozó üzletek és a diszkontok piaci részesedése, a kisboltoké ma mindössze 30 százalék. A július elsején életbe lépett új kereskedelmi törvény, és a küszöbön álló adó- és járulékemelések újabb nehézségek elé állítják azokat a kisboltokat, ahová sokan a személyes ismeretségen alapuló bizalom miatt járnak. Bátori József, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Osztályának elnöke maga is a táti ital-nagykereskedés és négy kisüzlet üzemeltetője a környékbeli falvakban. Mint elmondta, nagy- kereskedőként látja, hogy egyre több falusi vásárlója maradozik el, mivel boltja bezárására kényszerült. Ennek okát egyaránt látja a multik terjeszkedésében, a rendkívül éles árversenyben és abban, hogy a kicsik anyagi források híján semmilyen tekintetben nem tudnak versenyre kelni a hipermarketekkel és az áruházláncokkal. Annavölgyön nem látják ennyire kilátástalannak a helyzetet. A faluban működő négy kisbolt egyikének tulajdonosa lapunknak elmondta, hogy a sok, helyhez kötött idős falubelinek köszönhetően fenn tudják tartani az üzleteket, egyáltalán nincs közöttük konkurenciaharc, sőt segítik is egymást, ha valamelyikük kifogy árukészletéből. Mindemellett az egyre kedvezőtlenebb gazdasági körülmények miatt az annavölgyiek is félnek a jövőtől. Szűkebb régiónkban mindezidáig az esztergomi Tesco az egyetlen szó szoros értelmében vett hipermarket. Környékünkön mind a lebonyolított forgalmat, mind a foglalkoztatottak számát tekintve a CBA számít piacmeghatározónak. Molnár László, a régió hét CBA-üzletét és első saját márkás üzemanyagkútját üzemeltető XL- cégcsoport tulajdonosügyvezetője is azon a véleményen van, hogy a kisboltoknak sajnos nincs jövője. A multik egyre terjeszkednek, sőt újabbak betelepülése is várható, most kezdődik majd el az igazi verseny. A néhány terméküket irreálisan alacsony áron kínáló, és ezt rek- lámdömpinggel hirdető hipermarketek 50 kilométeres körzetben képesek tönkretenni a kicsiket. Ezzel szemben a hazai üzletláncok megfelelő feltételek esetén a kis alapterületű boltok rentábilis üzemeltetésére is képesek, így általuk van esély arra, hogy egy falu se maradjon ellátás nélkül. Molnár László elmondta: „A közeljövőben Lábatlanon és Esztergomban nyitunk közepes méretű áruházat. Az ilyen típusú üzletekben látjuk a jövőt, ahol a vásárló a napi és a nagybevásárlások alkalmával is megtalálja a számításait helyben. Szívesen teijeszkednénk a kistelepülések irányába is, ha megfelelő méretű üzletről van szó.” • Gábor Éva X
