Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)

2006-06-10 / 114. szám

VI HÍDLAP • 2006. június 10., szombat 'lidlüfmagazin Már küszöbön a Fesztergom 2006 A trendteremtő zenekarok bálja Nem az idei lesz a legnagyobb Fesztergom, de a szervezők ez évben is hangsúlyos előadókkal kívánták kö­zölni az ifjúsággal: fesztiválozni jó, bulizni, szórakozni a hazai könnyűze­nei paletta műfajokat létrehozó és megtartó bandáival együtt érdemes igazán. Emellett az első nap már ha­gyományosan a régió együtteseinek napja, az innen induló és ide visszaté­rő előadók közül több már országos ismertségnek örvend. Nézzünk egy szemezgetést az idei Fesztergomon közönség elé lépők közül néhányról! Depresszió A hazai punk and roll fellegvárának teljha­talmú ura eddig a Tankcsapda volt, de 1999- től új dátum került be a műfaj kalendáriumá­ba. Ekkor jelentkezett egy új csapat, a De­presszió. A Lukács Laciéknál lényegesen la­zább felfogásban muzsikáló új csapat hamar a fiatalok kedvence lett, frappáns szövegeik­kel és fogós, könnyen megjegyezhető punkos vezetésű dallamaikkal komoly rajongótábort gyűjtöttek az évek alatt. A megalakulást és az első koncerteket követően nem is fukarkod­tak a lemezekkel, az elmúlt időszakban há­rom albumot adtak ki, a következőt pedig idén őszre tervezik kiadni. Tiszta erőből, Amíg tart és Egy életen át címmel került a közönség elé az a három korong, melyekről a mostani Fesztergomon is bizonyára odasóz­nak majd jópár Depresszió slágert a csápolók hadának. A csapat minden hír szerint rendkí­vül jó formában van, az idei tavaszon két rö- videbb turnéval végigsöpörtek az országon, s most itt vannak a nyári fesztiválok. Az első fontos állomás a Fesztergom lesz, ahol újra megdörrennek a punk-rock magyar zászlóvi­vőinek szerzeményei. Belga Az egyik legkülönlegesebb karizmájú ma­gyar együttes. A csapat (Bauxit, Mégötlövés, Titusz, Tokyo ) a Tilos Rádió stábjának egyes tagjaiból verbuválódott, pimasz, provokáló és szókimondó rapszövegeiket hip-hop-os zenei lüktetéssel körítették, sok-sok humorral fű­szerezve. A Belga hamisítatlan magyar ter­mék és nemcsak azért mert első albumukon volt hallható a „Magyar Nemzeti Hip-hop” himnusza, hanem, mert szövegeik rendkívüli érzékenységgel tapintottak egy új generáció által felfedezett világ kényes pontjaira. A ha­gyományos témák, mint a szerelem, a zenei forradalom és a lázadás mellett a felnőtt tár­sadalom megélhetést hajszoló lélektelen vilá­gából menekülő felnövő nemzedék kiútkere­sése is körvonalazódott dalaikban. A Belga sokszor a leghétköznapibb helyzetek komikus leírásával érzékelteti a mai kor fiatalságának ellehetetlenülését, a fonák élet mögüli óvatos kibúvást, melyben nem ritkán könnyűdrogok, erőszak, korai és féktelen szexualitás szegé­lyezik az utat. A csapat eddig három lemezé­nek sikere, hogy egyszerre volt szócsöve az underground könnyűzenei mozgalomnak és gőzsípja egy túlfeszített életmódot élő, mé­diafertőzött társadalomnak. A Belga dalfrics­kái többnyire mosolyt fakasztóak, a dalok többszöri hallgatása azonban mélyebb és ko­molyabb gondolatiságra hívják fel a közönség figyelmét. Legutóbbi dupla albumuk és az előző két lemez sikereivel lépnek majd a pub­likum elé a Fesztergomon. Kispál és a Borz A mostani 30-as generáció első számú ked­vence, a valóban lírai altenatív rock-ot mívelő zenekar. A mai napig nincs meg a recept, hogy miért kedvelik oly sokan a Kispál és a Borzot, az, hogy Lovasi András mai költőket megszé­gyenítő szövegei és a csapat e versekhez írt dallamai, ritmusai semmi eddig magyarföldön hallhatóra nem emlékeztetnek, talán nem elég ok. Valószínű, hogy a 70-es, 80-as évek artisz- tikus, intellektuális rockzenét játszó előadói, zenekarai (Syrius, Fonográf, Koncz Zsuzsa, vagy a későbbi avantgarde-ok, mint az A.E. Bi­zottság) utáni hiányt pótolja be. Ez az a stílus, ami a magyaroknak nagyon megy, ami egy­szerre lírai, egyszerre lendületes és felkavaró, igazi, eredeti rock, amolyan Lou Reed stílus­ban, Budapestről. Az „agyas” muzsika másik lényeges fegyverténye, hogy Lovasiéknak na­gyon sok hölgyrajongójuk van, ergo a srácok is kíváncsiak voltak mindig is a bandára (ti. mit szeret ez a sok csaj). Az 1987-ben alakult együttes eddig 12- nagylemezt adott ki, az or­szág szinte minden könnyűzenei színpadán fel­léptek már, fesztivál nem nagyon múlhat el nélkülük. Higgadtan, de nyomatékosan viszik közönségüket egy óvatos és szép világba, Lovasi ellentmondást nem tűrő személyisége nemcsak a koncerteken, hanem Jancsó Miklós elmúlt években készített Pepe-Kapa-soroza- tában is nélkülözhetetlenné vált, úgy tűnik, az üzenet beérett, a művészvilág is rátenyerelt a magyar Police-ra, a Kárpát-medence leglazább zenekarára. Időt- és kopásálló zenéjüket a Fesztergom nagyszínpadán hallhatja idén a kö­zönség. Heaven Street ^ Az esztergomi főiskola bizonyára ugyan­olyan büszke egykori diákjaira, vagyis Szűcs Krisztiánékra, mint amennyire kedvelik őket rajongóik. A brit gitár-pop 90-es évek máso­dik felében nemcsak őshazájában nyert teret a fiatalok körében. Ekkoriban, 1995-ös megala­kulásukat követően tűnt fel itthon is egy. csa­pat, a Heaven Street 7. A „mennyországi” la­kosok először ugyan csak angol nyelven szól­tak a közönséghez, de később, mint például a Cukor című albumukon már csak magyarul „nyomták”, a siker nem is maradt el. A „heve­nyek” muzsikája nem könnyed pop és nem is csak pusztán jól adagolt gitárcentrikus zene. Az előbb említett Kispál'-hoz hasonlóan a HS7 is komoly gondot fordított mindig is a dalszövegek cizelláltságára, a szerzemények korszerű hangvételére. A Cukor album óta nem igazán telik el fesztivál de még házibuli sem zenéjük nélkül. A banda közönségsikere mellett fontos szakmai glóriát „kaszált be” 1999-ben, amikor a Budapesten fellépő R.E.M. előzenekaraként léphetett a publikum elé. A Fesztergom eddig még sosem nélkülöz­te őket, a Heaven Street 7 is szívesen jön er­refelé, hiszen a vén diákok, a mai napig ízig- vérig fiatalok, mégpedig a rock and roll- osabb fajtából. Koncertjeik kivétel nélkül a legnagyobb hangulatot hozzák el az öreg nyárfák alatt táncolok legnagyobb örömére. Watch My Dying Sose állhatom meg, hogy ne dicsérjem agyon ezt a death/trash bandát, de ennek ólomnehéz oka van. Egy nagyon komor, a műfajt éppen temetni készülő időszakban született a csapat, s tehetségük kitartásukkal párosulva nemcsak a honi, de az európai underground metal mezőny élvonalába repí­tették őket, rácáfolva a kezdeti időszakra. Fontos zenekarrá, sallang és megalkuvás nél­kül alkotó, komoly „fém-kohó műhellyé” váltak, ahol a legnagyobbakkal párhuzamba állítható zenét alkottak. A WMD zenéje a legmodernebb felfogásban készített métáiban fogant, sulykolós, karakán, öntörvényű és le- igázó gitártémáik, David Lynch-et és komoly lelki traumákat okozó horrorfilmek hangula­tát idéző zenei miliőjük komoly művészi él­mény. A csapat korábbi kisebb térfogatú al­bumai után első nagylemezével a Klausztrofóniával turnézott az elmúlt idő­szakban. A kétségtelenül nagy odafigyelést igénylő, bonyolult témákkal teli zseniális ko­rong dalai nem a light-osabb muzsikákat fo­gyasztók kedvencei, a Watch My Dying csak elkötelezett és fanatikus híveknek nyitja meg valóságát. De nem féltem őket, a Fesztergom évről évre koncertsikereik helyszínévé vált. A zenekar ugyanakkor ismét a stúdió felé ka­csingat, hamarosan itt az új detektor-halál: készül a tömény fém új albuma. • Oxi Idén június 16-ától 23-áig tartják az ötö­dik Győri Nemzetközi Táncfesztivált. El­ső alkalommal 1998-ban megrendezett I. Magyar Táncfesztivált követően 2000-ben és 2002-ben és 2004-ben is nagy sikerrel szervezte meg a Nemzeti Táncszínház Kht., a Magyar Táncművészek Szövetsé­ge és a Győri Balett a magyar táncművé­szet legnagyobb ünnepét. A főként hazai művészeket felvonultató rendezvényen a klasszikus balettől a néptáncon át az al­ternatív előadásokig a táncművészet min­den műfaja képviselteti magát. Az V. Győri Nemzetközi Táncfesztiválon 14 társulat előadása mutatkozik be a Győri Nemze­ti Színház színháztermében, két előadásra a Kis­faludy Teremben, négy előadásra a Bartók Béla Megyei Művelődési Központban kerül sor. Azok a társulatok, amelyek nem a főprogramban sze­repelnek, június 20-ától 22-éig, úgynevezett showcase-eken, 20 perces produkciókkal vehet­nek részt, és mutatkozhatnak be a hazai és kül­földi szakemberek előtt. Az előadások mellett, a színház előtti téren amatőr és alternatív társula­tok szabadtéri produkcióit láthatják az érdeklő­dők, továbbá gyermekprogramok, fesztiválkocs­ma, vásári hangulat színesíti a táncfesztivált. A táncfesztivál szervezői nem csak a közönség, de a hazai és nemzetközi táncművészet számára szakmai börzét is tart a rendezvényen az elmúlt két év alkotásaiból. A győri stáb, a magyar táncművé­szet egyik fellegváraként látja vendégül azokat a külföldi szakembereket, akikkel a korábbi kulturá­lis vásárokon már kialakult a jó kapcsolat. Ilyen lesz például a Montpellier Danse - Nemzetközi Tánc vásár düsseldorfi mesterei -, de képviselteti magát Kína, Korea, Thaiföld és Japán tánccal fog­lalkozó alkotóköre is. A győri táncfesztivál megle­hetősen erős szakmai felhozatalát a nemzetközi új­ságírók, kritikusok, menedzserek, fesztiváligazga­tók széles tömege adja ki. Az említettek részvéte­lével szakmai vitafórumot tartanak a látottakról. Ezeknek az a célja, hogy az alkotók és a táncmű­vészeti szakemberek véleményt cseréljenek a be­mutatott darabokról, valamint az új alkotásokra, fellépő társulatokra felhívják a nemzetközi piac fi­gyelmét, s az együttesek meghívását, esetleges külföldi vendégszereplését biztosítsák. A táncmű­vészeti fesztiválhoz társművészetek is kapcsolód­nak. A korábbi években fotó- és képzőművészeti kiállítás színesítette a rendezvény programját. Ez alkalommal „Ladányi Andrea” és „Barbárok” cí­mű kortárs fotókiállítást láthatnak az érdeklődők a Bartók Béla Megyei Művelődési Központban, a társulatok díszlet- és jelmeztervezőinek kiállítását a Győri Nemzeti Színházban tervezik. A kiállítá­sok megnyitójára a fesztivál első napján kerül sor, a tárlatok pedig a fesztivál időtartama alatt látogat­hatók. Kiss János, a Győri Balett igazgatója az ese­ményhez tartozó kiadványban lévő köszöntőjében hangsúlyozta: „...táncművészetünk valamennyi ága, hajtása, virága: része a magyar szellemi va­gyonnak, méghozzá olyan része, amelynek itthon és külföldön is konvertibilis értéknek kell lennie! Ahol magyar táncosok és együttesek megfordul­nak a világban, ma már mindenütt elismeréssel szólnak róluk, rólunk. Ezért az idei, legrangosabb honi táncfesztiválunk részben és szándékában el is tér az előzőektől. Mostani alkalommal az az elsőd­leges célunk, hogy megmutassuk a világ szakem­bereinek, impresszárióinak és fesztiváligazgatói­nak, mire vagyunk mi magyarok képesek, ha úgy tetszik, milyen országokon átívelő ténylegesen konvertibilis értékeink vannak.” A fesztivál szülő­atyjának számító Győri Balett vezetésével sűrű, magvas programot állítottak össze a június köze­pén kezdődő rendezvényre. így lép fel többek kö­zött a vezető hazai táncműhelyek, Frenák Pál, Bozsik Yvette, Horváth Csaba és Goda Gábor tár­sulata, a Budapest Táncszínház, a Magyar Nemze­ti Balett, a Szegedi Kortárs Balett, a Debreceni Csokonai Színház és a házigazda Győri Balett együttese. Ugyancsak nagy figyelmet érdemlőnek mondható a Pécsi Balett, a Honvéd Táncszínház, a klasszikusnak számító BM Duna Művészegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes fellépése. A ha­gyományos és modem táncot bemutató társulatok előadásai mellett a közönség bevonásával megy majd a Fonó zenekar táncháza, az Orienthalia Progresszív Hastáncszínháza, a Kisalföld Néptáncegyüttes és a Pántlika Zenekar bemutatója és a Vaskakas Bábszínház előadása. • P. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents