Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)
2006-06-08 / 112. szám
Zárójeles miniszterek az Új kabinetben Nem futja a gyerekek étkeztetésére A politológus szerint kormányfő központú az új kabinetszerkezet ■ Nem beszélek, nem látok, nem hallok, így kevesebb bajom lesz!. Folytatás az 1. oldalról „Mindez azt jelenti, hogy nemcsak alkotmányosan lesz Gyurcsány Ferenc az első ember az országban, mint döntéshozó, hanem ezzel a struktúrával a pénzek elosztását, a tényleges hatalmat is maga alá rendelte” — mondta Tóth Gy. László. A politológus hozzátette: „a minisztériumokhak úgy tűnik, csak javaslattevő szerepe lesz, ráadáA Világgazdaság információi szerint mielőtt elkezdik az elbocsátásokat a köz- igazgatási szférából, megváltoztatják a köztisztviselői törvényt. Ez elsősorban a felmondási időt és a végkielégítés mértékét érintené, vagyis olcsóbban lehetne elküldeni az embereket. Mindehhez azonban kétharmados törvénymódosítás szükséges, vagyis az ellenzék támogatása nélkül nem valósulhat meg. sül Gyurcsány olyan személyeknek osztotta ki a miniszteri posztokat, akik teljesen alkalmatlanok a feladatra, legfőképpen Molnár Lajos az egészségügyi tárca várományosa, és Göncz Kinga külügyminiszter-jelölt, aki még politikusnak sem megfelelő” - fogalmazott Tóth Gy. László. A belügyminisztérium mint önálló tárca megszüntetése is szokatlan. A politológus úgy látja, hogy ennek személyi oka is lehet. „Úgy látom, Lamperth Mónikával nem kívánt együtt dolgozni a miniszterelnök, ám neki az MSZP-n belül még mindig nagy a támogatottsága, ezért Gyurcsány nem merte egyszerűen mellőzni. Meghagyta miniszternek, de kiszervezte alóla a fontosabb feladatokat. Aki ezt megkapta az igazságüggyel együtt, olyan ember, akiben megbízik Gyurcsány, ugyanakkor erőtlen és nincs mögötte semmiféle párttámogatás, kénytelen lesz tehát Gyurcsány javaslatait elfogadni” - indokolta Tóth Gy. László a belügyminisztérium partvonalra állítását. „Úgy tűnik, mintha az lenne a célja, hogy ellehetetlenítse és meggyengítse a közigazgatást — mondta az átszervezésekről a politológus. Szerinte ezek mögött olyan szándék is meghúzódhat, hogy a rebesgetett leépítéseknél ne ütközzenek nagy ellenállásba, mivel egy jól szervezett közigazgatás képes lehet megbénítani egy államot, egy ilyen módon átalakított, darabokra szedett rendszer viszont nem. „Hamarosan jönnek tehát a megszo- j rító intézkedések, amelyeket sem Brüsszel, sem a nemzetközi pénzvilág nyomása miatt nem lehet tovább halogatni. A kellemetlen döntéseket tehát még az önkormányzati választások előtt kell meghozniuk. Ezzel valószínűleg választókat veszítenek majd, de ennek nem lesz nagy jelentősége, a párt, illetve a kormánykoalíció szerepe így is erős marad” - vázolta a kormánypártok várható lépéseit a szakember. Tóth Gy. László arra is felhívta a figyelmet, hogy az MSZP számára a 2010-es választás megnyerése a cél. Most megszorításokat vezetnek be, aztán 2008- tól, de legfőképpen 2009-ben elkezdenek egy-két presztízsberuházást, és osztják majd az uniós pénzeket. Addigra - a politológus szerint - a most kinevezett minisztereket is lecserélik, így a nehézségeket sem lehet majd személyekhez, miniszterekhez kötni. • G. K. Mé% napi egy meleg ebédre sem elegendőül állami támogatás Folytatás az 1. oldalról Az állami hozzájárulás egy gyermekre jutó napi összege háromszáz forint, azaz harminc napra kilencezer forint fejenként, ez azonban a legtöbb esetben nem elegendő a meleg ebéd biztosítására. A nyári gyermekétkeztetés rendszerszerű működésének szabályozását sem dolgozta ki a kormány, így az ellátás sok helyen egyszeri, ad hoc döntések mentén szerveződik. Mayer Ferencné, Dág polgármestere lapunkat arról tájékoztatta, hogy a helyi gyermekjóléti szolgálattal közösen idén is sikerül megoldani, hogy a rászoruló gyermekek napi egyszeri étkezéshez jussanak, a meleg ebéd biztosítására azonban az állami normatíva nem elegendő. így gyümölcsök és édesség beiktatásával próbálják elérni, hogy az étkezés tápértéke megfelelő legyen. Mogyorósbányán egyáltalán nincs nyári gyermekétkeztetés, a szűkös ön- kormányzati költségvetés miatt - mondta lapunknak Prohászka Tibor, a település polgármestere. Az óvoda egy hónapos takarítási, karbantartási szünete alatt még a gyermekek elhelyezését sem tudják megoldani, így arról a családoknak kell gondoskodni. Pilismaróton évenként felmérik az igényeket, és a jelentkező gyermekek számától függően indítanak napközit - tudtuk meg Pintér Zsuzsannától, a helyi óvoda vezetőjétől. Az elmúlt években azonban olyan kevés gyermek jelentkezett a nyári időszakra, hogy gazdasági okokból nem tudták elindítani a napközit, így az étkeztetésről sem tudtak gondoskodni. • Pálovics Klára S Z ) É L Kövesdi Károly ______ K i a dinnye? Minap vettem egy dinnyét multiéknál. Pedig hányszor megfogadtam, hogy kerülöm őket! Amúgy teljesen mindegy, hol veszek: a piacon ugyanazt kapom, nálunk még nincs szezon. Boldogan viszem haza, begurítom a hűtőbe, este kiveszem, kettévágom, lekanyarítok belőle. Szagolom. Mennyei illat. Ám ezzel be is fejezte a boldogság. Ehetetlen. Vagyis hát ehető, de minek. Se íze, se bűze. Mintha mosogatórongyot rágnék. Megint bedőltem nekik, konstatálom. Nincs mese, meg kell várni a csallóközit meg a hevesit. Az az ász a Kárpát-medencében. De mi lesz, ha nem lesz? Ilyen időben? Tavaly is, ugye, állt a dinnye a sárban, vízben, a kamionok meg ott pöfögtek a dinnyeföld végében. Miközben a multi meg a piac tele volt görög göröggel meg olasz göröggel. Aztán egyszer csak derült égből villámcsapás: megjelent a brazil. Idén lehet, hogy a skandináv lesz a menő. Vagy a hongkongi. Merthogy nyitott társadalom, nyitott piac, a WHO meg kistestvére, az Európai Unió lerendezi a világ’ dolgát, hogy jobban se kell. Miközben dől a panasz a zöldségtermesztőkből. Nem csoda. Tocsog a víz a földön, kártérítés megint csak szép szó. A szlovák törvénytárban május húszadikán jött ki, hogy kártérítést kérhetnek. Hónap végéig le kellett adni a minisztériumi ügynökségnek a kérvényt. Zöldségesék papíroztak, rohantak, leadták. Kaptak fityiszt. Merthogy nem lehet megállapítani a kár eredetét. Mármost vagy az ügynökség hülye, vagy a törvény viccel, vagy direkt szívatják a termelőt. Vagy ráültek a pénzre. Lehet találgatni. Szerintem az utóbbi a nyerő. A forgalmazó nem sír, ő triblizhet, azt szállít, amit akar. A termelő meg csődöljön be, ha volt olyan dinnye, hogy arra tette fel az életét, amihez ért, s abból a földből akar megélni, amelyből ősei is megéltek. A rendszerváltás óta két hullámban vágták haza a csallóközi, mátyusföldi zöldségeseket. Először, amikor Csehszlovákia kettészakadt. Akkor elveszítették piacaik nyolcvan százalékát. Másodszor az uniós belépővel kaptak egy pofont. Most ott tartunk, hogy kábé huszonöt százalékuk maradt talpon, közülük is a nagyobbak és a még nagyobbak. A kicsik lemorzsolódtak, nem bírják a versenyt. Tünedeznek a fóliasátrak, a fémvázakat rozsda maija. Zöldség, gyümölcs helyett, aki csak teheti, burgonyát, kukoricát ültet a kertjébe. Meg babot. Egy marcelházi termelő mondja, aki mellesleg felvásárló és forgalmazó is: amikor kapcsolatba kerültünk a lengyelekkel, öt évvel mögöttünk kullogtak. Öt év alatt behoztak bennünket, most pedig öt évvel előttünk járnak. Csoda történt? Ugyan. Lengyelországban komolyan vették a dolgot, és főleg a lengyel népet. Úgyhogy lehet szajkózni a reformokat, ragozni a makrogazdasági csodát, szárnyalhat és düböröghet a gazdaság, át van itt veiye mindenki. A fogyasztó is, a termelő is. És röhög a multi a markába. Ő árulja a dinnyét a dinnyéknek. Bajban a szabadtéri színházak? idén kevesebb pénzre pályázhatnak a társulatok Az egyik országos terjesztésű lap hasábjain megjelent cikk szerint a Szabadtéri Színházak Szövetsége az idén jóval kevesebb állami támogatást kap, mint a megelőző években. Az érintettek szerint a döntés már korábban megszületett, és egy ideje már tudják, hogy az idén 45 millió forinttal kevesebb támogatásra pályázhatnak a színházak. A Hídlap megkeresésére a szövetség alelnöke, Horányi László, az Esztergomi Várszínház művészeti vezetője elmondta, hogy a negyvenötmillió forintos támogatáscsökkentés nem új hír a szövetség, és tagjai számára. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az idei-pályázatok útján elnyerhető- keretet mintegy 45 millió forinttal csökkentette, ezért a 2006-os évben ez az összeg 300 millió forint. Horányi László kérdésünkre cáfolta, hogy a pénzszűke lenne az oka az egyre több koprodukciónak. Természetesen, ha két vagy több színház összefog, a költségek is alacsonyabbak, mintha a két színház külön-külön tűzné műsorára a darabot. Az együttműködés ezen kívül még az egyes városokban működő színházak hírnevét, és turisztikai vonzerejét is kellően megalapozza, hiszen a plakátokon és programfüzetekben ilyen esetben a vendégtársulat nevét is feltüntetik. De az idegenforgalmi marketing szempontjain túl, a kölcsönös összefogás a szabadtéri színházak közötti szakmai- és baráti kapcsolatokat erkesztosége Az Esztergomi Várszínház művészeti vezetője szerint nem olyan nagy a baj is elősegíti. Közös előadások esetén természetesen fontos a teljes körű bizalom A Szabadtéri Színházak Szövetsége 1997-ben alakult, azzal a céllal, hogy összefogja a hivatásos magyarországi szabadtéri színházakat, erősítse a szabadtéri színházi kultúrát, és kapcsolatot tartson a hazai szervezetekkel. Fő céljuk a műsoraik összehangolása, és új-közös-darabok létrehozása. Jelenleg tíz tagja van a szövetségnek, többek között az Esztergomi Várszínház, és a Szentendrei Teátrum. egymás iránt, és minden esetben alapos megbeszélő tárgyalásokra kell sort keríteni. Ennek keretében beszélik meg a technikai feltételeket a részt vevő társu- latok-tudtuk meg Horányitól, aki elmondta továbbá, hogy a partnerkapcsolatok nagymértékben segítik a színházi kultúra népszerűsítését hazánkban. * Dóra László
