Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)
2006-06-08 / 112. szám
www.istergranum.hu 2006. június 8., csütörtök • HÍDLAP Hálapénz helyett vizitdíjjal sarcolnák a betegeket? A Fidesz ellenzi, a szakma megosztott a tervezett reformokkal kapcsolatban A háziorvoshoz fordulás átlagos éves gyakorisága, 2001 (EU15), 2004 (Mo.) Görögország Finnország Hollandia Dánia Portugália Luxemburg Egyesült Királyság EU 15 Írország Spanyolország Ausztria Olaszország Belgium Németország Magyarország Nincs vizitdij az országban Folytatás az 1. oldalról Ez ráadásul növelheti a beteg felelősségét is, aki a későbbiekben csak valódi panaszok esetén fordulna háziorvoshoz. A terv emellett számos egyéb kérdést is felvet, a GKI jelentés hangsúlyozza, hogy a bevezetés előtt célszerű lenne azokat a szervezeti sajátosságokat is elemezni, amelyek hatással vannak a betegforgalom alakulására. Továbbá az sem elhanyagolható körülmény, hogy az orvosi vizitek nagy többségének gyógyszerfelíratás a célja, ami krónikus betegeknél havi rendszerességű lehet, azaz évente 12- szer kellene vizitdíjat fizetniük. A bevezetés ellen a legnyomósabb ellenérv mindazonáltal az, hogy így a legszegényebbek még indokolt esetben sem fordulnának orvoshoz, és ezzel nemcsak életkilátásaik romlanának, hanem későbbi kezelésük a gyógyszerkasszára is nagyobb terhet róna. Molnár Lajos egészségügyi miniszter-jelölt szakbizottsági meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a vizitdíj bevezetését szakmailag sokan támogatják, összegéről pedig csak annyit mondott, hogy fél doboz cigaretta árának felelne meg, azaz 250-300 forint körül lehet, de elképzelhető, hogy a szociálisan rászorultak mentességet, vagy akár utólagos kompenzációt kaphatnak. Molnár azt is kiemelte, hogy az egészségügyi ellátások ingyenessége csupán tévhit, vizitdíj pedig már létezik, csak hálapénznek hívják. Sem ez, sem a receptdíj nem szerepel ugyanakkor hivatalosan a kormány- programban, egyelőre csak szakmai elemzések készülnek a témában. Mikola István, a parlament egészségügyi bizottságának alelnöke leginkább azokat a megoldási javaslatokat hiányolja, amelyek az egészségügy akut forráshiányán segítenének és nem tartja koherensnek a kidolgozott egészségügyi programot. Bár a háziorvosok is csupán a sajtóhírekből értesülhetnek a fejleményekről, véleményük azért - igaz, esetenként igencsak eltérő - van a dologról. Az egyik általunk megkérdezett esztergomi háziorvos például úgy vélekedik, teljesen elhibázott döntés lenne a vizitdíj bevezetése, hiszen ez a költségvetésnek nem jelent nagy hasznot, a betegnek plusz teher, az orvos pedig valószínűleg bíbelődhet a nyugta kiadásával, bár ez még egy végképp tisztázatlan eleme a tervnek. Egy másik, neve elhallgatását kérő háziorvos viszont kifejezetten helyesli a bevezetését, sok betegnek szerinte meg kellene érteni, hogy az orvosi rendelő nem szociális ellátóhely. Sok idős ember egyszerűen társaságra vágyik és minden csip-csup bajával felkeresi a rendelőt, míg a valódi panasszal érkezőkre kevesebb energiája jut az orvosnak. A lapunknak nyilatkozó háziorvos azt is tapasztalja, hogy a betegek körében bizonytalan találgatások terjednek, egyik páciense például meggyanúsította, hogy azért írt fel neki több részletben gyógyszereket, mert a receptdíjért dolgozik. Márpedig a háziorvosoknak egyik bevételi forrásból sincs hasznuk, a reformoknak inkább csak a rossz oldala csapódik le náluk. • Szabó Hajnal Magyar nyelvű főiskola Párkányban A tavasszal létrejött intézmény a magyar diákokra is számít Folytatás az 1. oldalról A tervek szerint 30 diákot szerettek volna felvenni, de mivel a felvételiken mindenki sikeresen átjutott, így 36 tanuló kezdte el tanulmányait, távoktatásos képzés formájában. A tanítás a tavaszi félévvel indult el, az oktatás időtartama három év, ennek elvégzése után a diákok bakalár titulust kapnak (ez a magyarországi főiskolai végzettségnek felel meg). A pedagógusok néhány évig a prerovi és egy pozsonyi iskola tanárai lesznek, de a távlati terv egy önálló, Szlovákiában akkreditált felsőoktatási képzés kialakítása lenne. Ondrej Mokos igazgató lapunknak elmondta, hogy az iskola első féléve sikeresnek bizonyult, a diákok most éppen a vizsgáikkal „bajlódnak”. „Szeptembertől már nappali tagozaton is lehet tanulni az intézménybn, 30-40 diákot szeretnénk e formában oktatni. Emellett távoktatásos képzést is indítunk, a tervezett felvételi létszám 30. Az idén csak közlekedési logisztikát és logisztikai szolgáltatást hallgattak a diákok, jövőre ez a keret idegenforgalmi logisztikával bővül” - mondta Mokos, aki szerint erre a szakra nagy szükség van a régiónkban, mert a jó ipari és területi adottságoknak köszönhetően térségünkben a logisztika folyamatosan fejlődni fog. Az igazgató elárulta, hogy a célok között nemcsak az önálló főiskola létrehozása szerepel, hanem a magyar nyelvű oktatás elindítása is, ehhez azonban még magyar előadókat keresnek (már most is van egy esztergomi tanáruk, aki angol nyelvet oktat az intézményben). A párkányi főiskolára augusztus végéig várják a jelentkezőket, Mokos elmondása szerint folyamatosan érkeznek a jelentkezési ívek. Az idei évhez hasonlóan az egyéves tandíj jövőre is 40 ezer koronába, azaz 280 ezer forintba kerül. • Szép Éva Kézműves foglalkozások a tájházban Mentálisan sérült gyerekekkel is foglalkoznak Ipolyszalkán Mentálisan sérült gyerekek számára tartanak foglalkozásokat Ipolyszalkán a szálkái Tájházban. A programok alkalmával a párkányi speciális iskola diákjai nemcsak a kreativitásukat, hanem a kézügyességüket is fejlesztik. Az Ipolymenti Kulturális és Turisztikai Társulás a Szlovákiai Gyermekekért Alapítvány pályázatán 200 ezer koronát, azaz 1 millió 400 ezer forintot nyert. A szálkái társulás a fenti összeget a párkányi speciális iskola diákjainak a foglalkoztatására szánja, a projektnek köszönhetően 104 tanuló hetente egy alkalommal a Tájház által nyújtott kézműves foglakozáson vehet részt. Dikácz Zsuzsanna, a társulás vezetője lapunknak elmondta, hogy az Ister Granum Eurorégió területén nem igazán vannak mentálisan sérült gyerekek számára tartott programok. Éppen ezért a pályázat által olyan szórakozási lehetőséget nyújtanak nekik, amely által nemcsak a kreativitásukat, hanem a kézügyességüket is fejlesztik. „A gyeAz elmúlt hónapokban az Illyés Közalapítvány támogatásának köszönhetően 12 méteres épülettel növekedett a szálkái Tájház komplexuma. A bővítésnek köszönhetően az új épület tetőterében 40 személy elszállásolására van lehetőség, akinek úgy tartja kedve, az a hagyományos strózsákon is aludhat. A Tájház minden nap reggel kilenctől este ötig várja látogatóit. rekek nagyon lelkesek és hálásak azért, hogy foglalkozunk velük. Hetente egyszer találkozunk a gyerekekkel: az egyik héten ők jönnek a Tájházba, máskor pedig mi látogatjuk meg őket a párkányi intézményben. Három nagyobb rendezvényt is szervezünk számukra: ezek egyike a nemrégiben megtartott gyereknap volt” - mesélte lelkesen Dikácz Zsuzsanna, áld lapunknak elárulta, hogy egy tavalyi sikeres találkozó apropóján esett a választásuk a párkányi intézmény diákjaira. • (szép) A bankokat futtatja a kormány Eltörlik a banki különadót, a lakosság adóterheit tovább növelik Folytatás az 1. oldalról Bár a banki különadó terheit a pénzintézetek rögtön ügyfeleikre hárították, az adónem megszűnésével sem valószínűsíthető, hogy a lakossági költségek csökkennének. „A magánszemélyek megtakarítása az országban jelenleg mintegy tizenkét milliárd forintot tesz ki, a megszorításoknak köszönhetően viszont ez erősen megcsappanhat, hiszen sokan kénytelenek lesznek hozzányúlni a tartalékaikhoz. Azt viszont elképzelhetőnek tartom, hogy a kamatadó bevezetése újra szóba kerül majd, ez inkább lenne érdeke a pénzintézeteknek is. Lakossági haszna azonban ennek sem lesz, a gazdasági szféra és az állam megegyezik a fejünk fölött, és végül úgy is mi fizetjük meg mindennek az árát.” - mondta a Hídlapnak a szakember. Bőd Péter Ákos közgazdász szerint az államnak esélye sem lett volna a különadó meghosszabbítására, mivel az komoly zúgolódást váltott volna ki a pénzügyi szférában. „Az a harminc- ötmilliárd azonban a jelen helyzetben igencsak hiányozni fog az állami költségvetésnek, éppen ezért elképzelhető, hogy a kamatadó bevezetése ismét terítékre kerül. Korábban ennek az adónemnek a bevezetését a magas infláció lehetetlenné tette, most ez köny- nyebben megvalósítható lenne. Az biztos, hogy a lakosságnak mindenképpen nehezebb lesz az elkövetkező időszak.” - kommentálta lapunknak a híreszteléseket Bőd Péter Ákos. • Pálovics Klára Magyar festőművészet a határon túlról Gál László festőművész tárlata Ezúton meghívom Önt és kedves családját 2006. június 10.18 órai kezdette! Gál László festőművész tárlatára Bajor Ágost Művelődési Ház 2500 Esztergom, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. A tárlat (óvédnöke: Meggyes Tamás, Esztergom Város polgármestere, a tárlatot megnyitja: Koditek Pál, a Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság elnöke Magassy Julianna magyar népdal előadása, székely himnusz. „Az élet ize. ..* teakóstoló. A tárlat támogatói: Esztergom Város Polgármesteri Hivatala, Bajor Ágost Művelődési Ház, ‘Az élet íze...' Teabolt, Art Café, Indi Média Bt. Meghívó Ml A VÉLEMÉNYE? A kormány az államkassza katasztrofális helyzetére hivatkozva valószínűleg újra növeli a lakossági adóterheket. Mindeközben eltörlik a bankokat sújtó központi különadót, lemondva ezzel évi 35 milliárd forintról. Arról kérdeztük az embereket, hogy mit szólnak a bankokkal szemben kegyes, a magánszemélyekhez kíméletlen intézkedésekhez. Fejér Gáborné (nyugdíjas) j Elképzelni sem tudom, hogy miből , fogunk enni, inni, \ ruházkodni. Eddig sem éltünk fényesen, de ha még tovább „büntetnek” bennünket, akkor a magyarok többsége végleg elszegényedik. Nem értem, hogy ha bajban van az ország, akkor miért kivételeznek éppen a bankokkal, amelyek a gazdaság leggazdagabb szereplői. Vilner Árpád (programozó) Örök szlogenem, ] amit bármely napon Ijj bármilyen tüntetésen transzparensre lehetne írni: vérlázító, ami ebben az országban folyik. Ez a hír is felháborító, mert egyrészt a bankok az egyértelmű, lobbiérdeküket arcátlanul érvényesítik, miközben a lakosságot, amely egyik napról a másikra él, tovább zsigerelik. Tornóczy Csaba J (vegyészmérnök) I A bankok mára elérték, hogy szinte I mindenki rajtuk ke- [ resztül intézi pénzügyeit, a fizetését számlára kapja. A banki adót eddig a lakosságra terhelték, ezért voltak olyan magasak a pénzintézeti költségek. Csak remélni tudom, hogy ha valóban eltörlik a banki adót, akkor ezek a költségek radikálisan mérséklődnek. A lakossági adóterhek növekedése már nem lep meg. Gergely Fruzsina (műkörömépítő) Ha a bankoknak kedvez az állam, az emberek terheit pedig újra növeli, akkor előbb-utóbb csak koldusok és dúsgazdagok lesznek ebben az országban. Én nem veszem be, hogy a bank majd az adó eltörlése után csökkenti a költségeit és a hitelkamatot, naiv ember, aki nem látja, hogy ez csak kedélyjavító propaganda. A gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények egyre szegényebbek. Jótékonysági koncert Kismaros. A kismarosi Szent Margit kórus pünkösdhétfőn jótékonysági koncertet adott a templomban. Az adományokat a kárpátaljai árváknak gyűjtötték össze. Kittenberger-emléknap Nagymaros. Kittenberger Kálmánra emlékeznek június 10-11-én. Szombat délelőtt 10 órakor a Kittenber- ger-szobornál tartanak koszorúzási ünnepséget, majd a művelődési házban vadászkiállítás nyílik. A programok között kerékpáros túraverseny, horgász- és főzőverseny is szerepel.
