Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)

2006-06-29 / 127. szám

HÍDLAP • 2006. június 29., csütörtök www.esztergom.hu RÖVIDEN Koalíciós ellentét az áfaemelés kapcsán (H) Nincs olyan kormánydöntés, amely a 17 és 23 százalékos áfakulcsról szól, a 20 százalékos egységes áfáról szóló javaslatot 6 hetes egyeztetés után alakították ki a kormánypártok - jelentette ki Hóm Gábor. A sza­bad demokrata ügyvivő egy interjú­ban hangsúlyozta: nem támogatják, hogy további adóterheket rakjanak az emberek vállára. Hóm Gábor SZDSZ-ügyvivő szerint a 17 és 23 százalékos forgalmi adó bevezetése 40 milliárd forinttal több pénzt ven­ne ki az emberek zsebéből, és ez nem elfogadható a párt számára. Szakértők vizsgálják a kigyulladt buszokat (H) Független szakértői bizottság ala­kult a Volánbusznál este kigyulladt autóbuszok hibájának kivizsgálásá­ra. A társaság az összes ilyen típu- , sú autóbuszt kivonta a forgalom­ból. A Volánbusz Pest megyében közlekedő járművei közül kedden este, Sóskút és Pusztazámor között égett ki egy menetrend szerinti au­tóbusz, majd Érd-Parkvárosban gyulladt ki egy másik. Légi kiképzés Szlovákiában (SK) A tavalyi évhez hasonlóan idén is amerikai gépek gyakorlatoznak majd júliusban és augusztusban a szlovákiai Kuchyna katonai repülő­téren. A gyakorlatok között lövészet, bombázás és légi tankolás szerepel. Kilépett a pártból Éva Cerná (SK) Az ANO képviselője, Éva Cerná a rosszul sikerült választás után úgy döntött, hogy elhagyja pártját. A távozó politikus szociális dolgok­kal és az emberi jogokkal szeretne foglalkozni. Hajóbaleset Pozsonynál (SK) Az előzetes vizsgálatok szerint legalább félszáz tonna motorben­zin folyt a Dunába, amikor egy ukrán tolóhajó beleütközött egy kikötött tankhajóba tegnap a Duna pozsonyi szakaszán. Az ütközést követően a tankhajón keletkezett öt-hat méter hosszú nyílásból becslések szerint 50-60 tonna üzemanyag került a folyóba. A balesetet követően azonnal meg­kezdték a motorbenzin átszivaty- tyúzását egy másik tartályhajóba, egyelőre nem lehet tudni, hogy a Dunában a szennyezés mekkora károkat okozott. Hárompárti nem a Fidesz Költségvetési Tanácsára Egyelőre nem lesz átláthatóbb és ellenőrizhetőbb az állam működése A Fidesz és a KDNP képviselői java­solják a Költségvetési Tanács felállítá­sát és annak rögzítését az alkotmány­ban, azzal a céllal, hogy a költségveté­si politika fegyelmezett, hiteles, átlát­ható, ellenőrizhető legyen - közölte a fideszes Varga Mihály az előterjesztés általános vitájának kezdetén szerdán, a parlamentben. A nagyobbik ellenzéki párt javasla­tát azzal indokolja, hogy ez az intéz­mény olyan biztosítékot jelentene a költségvetés-politikában, amely korlá­tozni tudja, vagy megakadályozhatja a felelőtlen kormányzati magatartást. Varga Mihály kifejtette: a háromfős Költségvetési Tanács független intéz­ményként, kívülről véleményezné az adott év költségvetési törvényét, tagjai az ASZ elnöke, az MNB elnöke és egy, az államfő által javasolt szakember lennének. A véleményezés a nyilvá­nosság erején keresztül hatna a kor­mány munkájára - tette hozzá. Az el­lenzéki politikus beszélt arról, hogy az állampolgárok és a gazdasági szerep­lők oldaláról is megjelent az igény, hogy az állam működése tartalmazzon olyan elemeket is, amelyek számukra az átláthatóságot és az ellenőrizhetősé­get nagyobb mértékben teremtik meg. Úgy vélte: ennek oka egyrészt, hogy Magyarország fenntartható fejlődésé­nek legfontosabb gátjává az elmúlt években a magas költségvetési hiány vált, a költségvetési fegyelem meg­gyengülésének következménye pedig, a gazdaságpolitikába vetett piaci biza­lom fokozatos megrendülése. Másik okként említette az államháztartási hi­ány növekedését, amely növeli a lakos­ság és a gazdasági szereplők terheit. Varga Mihály szerint a rossz gazdaság- politikát azzal is megfizeti az ország, hogy egyre kockázatosabb Magyaror­szág számára hiteleket adni, ezért a hi­telek egyre drágábbak lesznek. Bepillantást adna a pártkasszákba az új törvény Átláthatóbb párt-és kampányfinanszírozást és kevesebb visszaélési lehetőséget hoz majd a pártok gazdálkodásáról szóló törvény módosítása - mondta az igazságügy­miniszter az Országgyűlésben. A törvényjavaslat általános vitájának kezdetén Petrétei József egyebek mellett arról beszélt, hogy a javaslat erősebb ellenőrzési jo­gosítványokat ad az Állami Számvevőszéknek. A szakminiszter hangsúlyozta: sza­bálytalanságok esetén az ÁSZ szankciókkal sújthatja a pártokat, és adott esetben a pártvezetőket is. A miniszter azt is közölte, hogy a tervek szerint a pártok csak egy nyilvános forgalmú kampányszámláról fizethetik ki a főbb kampánykiadásokat. A tel­jes nyilvánosság biztosítása mellett szükségtelenné válik, ezért megszűnik a kam­pánykiadások felső határa - tette hozzá. A kormány ellen tüntetnek A Parlament előtt demonstrálnak jú­lius 4-től a civil szervezetek, később pedig, a hat országos szakszervezet is. Az akciót a kormány bejelentett in­tézkedései váltották ki. Az Igazság Napja névre keresztelt de­monstrációt internetes fórumon szervezi az oldal főszerkesztője, aki azt mondta, hogy akciójukhoz egyik pártnak sincs köze. Július 4-én a Kossuth téren szá­mon kérik a miniszterelnöktől a válasz­tási ígéreteiket és petíciót is átadnak a Egymilliárd korona forog kockán A két cég bíróságon kívül próbál megegyezni Könnyen megtörténhet, hogy Szlo­vákia egymilliárd koronát lesz kényte­len kifizetni a Gázmüveknek (SPP). E kifizetésre váró összeg szorosan összefügg a szlovák Gázművek és a Kerametal között zajló pereskedéssel. A privatizációs szerződés értelmében a szlovák kormány annak idején köte­lezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy a Gázművek új tulajdonosainak megtéríti a vállalat régi peres ügyei­ből eredendő esetleges veszteségeket - hangzott el kedden a Markíza tévé hírműsorában. Az SPP régebben a Kerametal révén kötött gázszál Uta­sokkal kapcsolatos szerződéseket. A két cég egymással 1997-ben került összeütközésbe, és a kettejük közötti viszály a fogyasztók életét is megke­HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL Jogellenes a privatizációs törvény Felkéri Magyarországot szerdai döntése szerint az Európai Bizott­ság, hogy módosítsa a privatizációs törvényt, mert szerinte az nem egyeztethető össze az európai jog­gal. A brüsszeli bizottság úgy véli, hogy a törvény indokolatlanul korlá­tozza a tőke szabad áramlását és a letelepedéshez való jogot, mivel sza­vazatelsőbbségi részvények arany- részvények révén az államot külön­leges jogokkal ruházza fel harminc­egy privatizált társaságban. Ha Ma­gyarország nem ad kielégítő választ a bizottsági dokumentumra annak kézhezvételétől számított két hóna­pon belül, a bizottság az ügyben az Európai Bírósághoz fordulhat. Bizottsági igen a szövetkezeti törvényre Az Országgyűlés gazdasági és in­formatikai bizottsága szerdai ülésén a képviselők egyhangú igen szava­zatával általános vitára bocsátotta az európai szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot. A törvény indok­lása szerint az európai szövetkezet ugyanúgy az európai - és nem a nemzeti - jog talaján áll, mint az eu­rópai részvénytársaság vagy az eu­rópai egyesület. így a nemzeti sza­bályok szerint alapított szövetkeze­tek, vagy egyéb jogalanyok olyan európai szövetkezeti formát hozhat­nak létre, amelyek működését köz­vetlenül uniós rendelet szabályozza. A szövetkezet székhelye az unión serítette. Egy ideig ugyanis nem tud­ták, hogy kinek - a Gázmüveknek, vagy a Kerametalnak fizessenek a gá­zért. Végül az ügy a bécsi bíróság asz­talára került, amely úgy határozott, hogy végleges döntésig a vitatott pénzösszeget egy külön bankszámlán kell tartani. „Az ügy a részvényesekre tartozik, a Gázművek ebbe nem szán­dékozik belefolyni, ezért nem is óhaj­tunk ezzel kapcsolatban állást foglal­ni” - nyilatkozta Dana Krsáková, az SPP szóvivője. Jelenleg úgy fest, hogy a perben érintett két fél megpróbál bíróságon kívül megegyezni. „A vita tárgyát ké­pező kérdésekről már 2004 tavaszától egyeztetünk az SPP-vel” - állítja Igor Junas, a Kerametal elnökségének feje. • 0. F. belül szabadon megválasztható anélkül, hogy a meglévőt meg kelle­ne szüntetni és újat alapítani. Januártól euro lesz Szlovéniában A szlovén tolárt felváltja az euró, amikor Szlovénia jövőre, elsőként a 2004. májusban fölvett új EU-tagok közül, január 1-jén csatlakozhat az euroövezethez 13. tagként. Az Eu­rópai Bizottság májusi javaslata alapján az Európai Parlament után június 16-án az EU állam- és kor­mányfői csúcsértekezlete is jóvá­hagyta Szlovénia felvételét az euroövezetbe. A készpénzforga­lomban január 14-ig lehet még tolárral is fizetni, de a visszajáró akkor is csak euróbán adható. Az MSZP frakciója nem támogatja a Költségvetési Tanács létrehozásáról szóló fideszes alkotmánymódosító ja­vaslatot - mondta Wiener György, a szocialisták vezérszónoka. Az MSZP-s politikus azzal érvelt: a javaslat gyöke­resen változtatná meg az államberen­dezkedés egészét, a Költségvetési Ta­nács a parlamentet egy alapvető jogá­tól, a költségvetés tényleges, politikai értelemben vett megalkotásának a jo­gától fosztaná meg, még akkor is, ha a végső döntés névlegesen továbbra is az Országgyűlés hatáskörében maradna. Az SZDSZ és az MDF frakciója sem támogatja a Költségvetési Tanács létrehozásáról szóló fideszes alkot­mánymódosító javaslatot. Az elnöklő Harrach Péter az általános vitát elna­polta, a következő parlamenti ülésna­pot július 3-ára hívta össze. * Koncz Endre tervezett intézkedések ellen. Ezt a kor­mányellenes, négynaposra tervezett de­monstrációt várhatóan a hat országos | szakszervezet tiltakozása követi ugyan­itt. Hogy erre pontosan melyik nap kerül 1 sor, holnap dől el, miután erről egyeztet­nek a szervezetek. Az Autonóm Szak- szervezetek Szövetségének elnöke egy rádióinteijúban a demonstrációt kiváltó j megszorításokról azt mondta: „Nem hi- | szem, hogy épeszű szakszervezet támo- J gathat egy ilyen programot. • (vári) Kőkorszaki módszer? Elutasították a művi meddővé tételről szóló javaslatot Tizenegy kormánypárti ellenszava­zat és nyolc ellenzéki támogató voks mellett nem találta általános vitára al­kalmasnak szerdán az Országgyűlés egészségügyi bizottsága a művi med­dővé tétel szabályozását kezdeménye­ző képviselői indítványt. A javaslatot négy másik ellenzéki képviselővel jegyző kereszténydemok­rata Soltész Miklós az ülésen elmondta: azért tartják fontosnak a kérdés rende­zését, mert az Alkotmánybíróság tavaly- idén június 30-i hatállyal - megsem­misítette az egészségügyi törvény vo­natkozó passzusát, így a jövő hónap el­ső napjától bárki, aki betöltötte 18. élet­évét, elvégeztetheti magán ezt a beavat­kozást. Emlékeztetett arra: a kilenc év­vel ezelőtt konszenzussal elfogadott jogszabály 35 éves kor felett, vagy há­rom vér szerinti gyerek megléte esetén tette ezt lehetővé; utalt egyben arra, hogy a beavatkozás után - amelyet a többi hozzászóló ellenzéki képviselők­höz hasonlóan „csonkításnak” nevezett- lehetetlen visszaállítani az eredeti ál­lapotot. A KDNP-s Mikola István sze­rint az az orvos, aki elvégzi ezt a műté­tet, a hippokratészi esküvel megy szem­be, míg a fideszes Horváth Zsolt el­Mikola István avultnak, „kőkorszakinak” nevezte a művi meddővé tételt, mint módszert. Az MSZP-s Vojnik Mária szerint a parlament felülírná az Alkotmánybíró­ság döntését, ha elfogadná, hogy csak egészségügyi okokból lehessen végre­hajtani a beavatkozást. A szabad demok­rata Béki Gabriella azt mondta: „nem lá­tom a jó megoldást”, majd hozzátette, hogy a számok, amelyek szerint család- tervezési indokkal 2003 óta évente tíz­nél kevesebb férfi és néhány száz nő ve­tette magát alá a beavatkozásnak, azt mutatják, hogy a rendszer jól működött; szavai szerint a legrosszabb az volna, ha teljesen nyitva maradna a kérdés. • (koncz) Gumiabroncsgyár Rimaszombaton? A Nokián Tyres nevű finn gumiab- roncsgyárért Rimaszombat is ver­senyben van. A gyárat eredeti elkép­zelés szerint Észak - Morvaországban (Valasské Meziricí) kellene felépíteni, de a finn befektetőt elbizonytalanította a lakosság tiltakozása. A cseh rádió hétfői adása szerint jelenleg úgy fest, hogy a gumiabroncsokat, gyártó üze­met esetleg Szlovákiában vagy Len­gyelországban építenék fel. 1 200 új munkahely létesülne a mintegy 11,5 milliárd korona értékű beruházás kapcsán, amelynek meg­szerzéséért Rimaszombat is verseng. A Nokián Tyran Gömörbe településé­vel jelentős mértékben csökkenthet­nék a jelenleg aránylag magas 30 szá­zalékos munkanélküliséget. „A finnekkel már néhány hónapja tárgyalunk. Minden azon múlik, hogy a befektető végül is milyen döntést hoz” - mondja Kovács László, Rima­szombat alpolgármestere. Kovács László szerint a Nokián mellett más külföldi befektetők is érdeklődnek a Rimaszombat melletti ipari park iránt. Többek között két olasz cég, amely 200, illetve 250 új munkahe­lyet hozna létre. A gömöri térség eléggé vonzó a külföldi beruházni szándékozók szá­mára, elsősorban az alacsony rezsi- költségek és a megfelelően képzett ol­csó munkaerő miatt. E régió komoly hátránya viszont a megfelelő infra­struktúra hiánya - Gömör nincs rá­kapcsolva az európai úthálózatra. A Nokián Tyres vezetése előrelát­hatólag három hónapon belül döntést hoz az új közép-európai üzemének te­lephelyéről. Az észak-morvaországi lokalitás ellen elsősorban a helyi kör­nyezetvédők emelték fel szavukat ar­ra hivatkozva, hogy már jelenleg is két vegyi üzem szennyezi a környék levegőjét. Kifogásolják a tervezet környezetre gyakorolt hatásának megítélését is - írta a Lidové noviny cseh napilap. • -z -c

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents