Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)

2006-06-17 / 119. szám

hídlapmagazin 2006. június 17., szombat • HÍDLAP V Szent Iván éj, az év legizgalmasabb éjszakája Esztergomban szeti kiállítás „A szellem láthatatlan lénnyé válása” címmel lesz látható ekkor. Ehhez kapcsolódik az a programrész, melynek epizódszereplője lesz egy minden fertályórában megszólaló titokzatos múmia. Az egész napos rendezvé­nyen fontos szerepet játszik az úgynevezett világító hajók készítése gyerekprogram. A Fények a vízen címet viselő ak­cióban a gyerekek által készített úszó építmények részt vesznek az aznapi esti lampionos felvonuláson. A Múzeu­mok éjszakája komplex program több szabadidős, kulturális szegmenst összefoglaló alkalmából ezen a napon, 20 óra 30 perces kezdettel Urbán Orsolya jazz koncertje lesz a Duna Múzeum udvarán. A Keresztény Múzeumban este 8 órai kezdettel Sári Szabolcs trombitás és Konyicska Renáta zon­gorista komoly zenei hangversenye lesz hallható. Ezen kí­vül az intézmény hagyományos kiállításaival valamint Magasi Németh Gábor emléktárlatával várják az érdeklődő­ket. A Vármúzeum munkatársai erre az éjszakára különle­ges programokat terveznek. Este fél hétkor Szent István ko­rabeli érmék másolatát készíthetik az érdeklődők, majd ko­sárfonás, korongozás és csuhézás veszi kezdetét e helyen. A várbeli hangulatot Kertész Viktor furulyás és Bakai Márton hegedűs muzsikálása erősíti. Az Aranysólyom Lovagrend 19 órai kezdettel a történelmi falak oltalmában, de várható­an a közönség legnagyobb örömére bajvívást, vitézi tornát rendez. A korabeli harci felszerelésbe öltözött katonák be­mutatója után a Felvidékről érkezett ebedi néptánc és nép­zenei együttes fellépésével és a Lipót teraszon megrende­zendő tűzugrással ér véget a Vármúzeumban a műsor. A lampionos felvonulás megkezdése előtt a Kis-Duna par­ton lévő fesztiválhelyszínen a 2006-os foci-vb nyolcaddön- tőinek első mérkőzését 17 órai kezdettel egy projektoros ki­vetítőn nézhetik a sportág szerelmesei. 19 órakor a Memory Band, 21 órakor a következő nyolcad döntős meccs élő köz­vetítése, 21 óra 30 perckor pedig maga a lampionos hajófel­vonulás kezdődik el. 23 órakor lesz a különböző kategóriá­ban induló vízi járművek viadalának eredményhirdetése és a Memory Band koncertjének második része. A Kis-Duna par­ton lévő fesztiválszínhelyen a fél tizenkettőkor induló tűz­gyújtás és karikás körtánccal ér véget a rendezvény. A Múzeumok éjszakája esztergomi eseményeinek záró programja 23 órai kezdettel az Aquasziget élményfürdő­ben megrendezésre kerülő éjszakai zenés fürdő mulatság lesz. Az esemény igazi különlegesség, az élményfürdő egy éjszakára mesebeli helyszínné válik. Különleges fények, misztikus hangulat, napjaink legjobb zenéi és a víz közös csodája vár majd mindenkit egészen pirkadatig. A számta­lan művész között talán legismertebb, William Shakes- peare-t is megihlető napszak, az év leghosszabb éjszakája, az élet megkerülhetetlen és kihagyhatatlan örömeinek ad várhatóan igazi lehetőséget most Esztergomban. • Pöltl Zoltán Fókuszban a Shaolin-falu Augusztusban chikung tábor indul kezdőknek Rohanó világunkban mindenkinek szüksége van testi-lelki harmóniára. A chikung a kínai kul­túra mindenki számára hozzáférhető négyezer éves művészete. Célja a nyugalom és az egyen­súly, ami első lépése a gyógyulásnak és a beteg­ségek elkerülésének. A test belső energiájának fejlesztésével jelentősen növelhető a teherbírás és helyreállítható az immunrendszer. A chikung tábor - augusztus 5-12. - a dobogókői Shaolin-faluban kerül megrendezésre, mert ebben a térség­ben helyezkedik el a „Föld szív csakrája” egy hatalmas ter­mészetes energiával rendelkező terület. A táborba jelentke­zőket komfortos faházakban (2+2 vagy 4 ágyas) helyezik el, teljes ellátással, délutáni teával. A részvétel kortól, nem­től független, nem igényel semmiféle előképzettséget, sőt a nyugdíjasok és a diákok kedvezményben részesülnek. A táborban több programmal is készülnelc a szervezők, különböző előadásokkal és kulturális programokkal várják a jelentkezőket. A főprogramban helyet kap a Nyolc Brokkáttekercs chikung gyakorlat (nyolc ülő és nyolc állógyakorlat) elsa­játítása, ízelítő kapható kezdőknek a chikung-taichi tizen­öt formájából. Haladóknak lehetőségük lesz gyakorlásra, Chikung-tábor kezdőknek 2006. augusztus 5-12. Jelentkezés, információ: 320/420 1990, lilla@chikung- taichi.hu , www.chikung-taichi.hu fejlesztésre, instruktor képzésre, de a mudrák tanulása és gyakorlása sem maradhat el. A jelentkezők megismerked­hetnek a Cá-lunggal (tibeti chikung), elsajátíthatják a kü­lönféle meditációs technikákat, sőt a szervezők lehetősé­get biztosítanak a személyes problémák, kérdések konzul­táció jellegű megbeszélésére. A programok között az augusztus 5-től 12-ig tartó tábor alatt több előadás is lesz, ahol a chikung történetéről, műkö­déséről, alkalmazásáról, a hagyományos kínai orvoslásról is többet megtudhatnak. A feng-shuiról, az életvezetésről he­lyes táplálkozásról, sőt a fitoterápiáról is lesz előadás, de betekintést nyerhetünk a buddhizmus és taoizmus alapjaiba. Az előadások mellett kulturális programmal is kedves­kednek a szervezők, ellátogat a Shaolin faluba Badár Sán­dor előadóművész (stand up comedy), és Petrovity Sándor szitárművész is. • (nagy) A Múzeumok éjszakája programban négy párkányi, illetve esztergomi kiállí­tóhely, a kis-dunai lampionos felvonu­láson a hagyományos és „grandiózus ” hajószépségverseny, a Kis-Duna part­ján koncertek és szabadtéri mulat­ságok, az Aquaszigeten pe­dig minden eddiginél izgalmasabb zenés éjszakai fürdőzés veszi kezdetét június 24-én. A Múzeumok éjszakája elneve­zésű rendezvényen Esztergomban három városbeli és egy párkányi intézmény vesz részt. A Duna Múzeum mellett a Vármúzeum, a Keresztény Múzeum és a Párkányi Városi Múzeum lesz az éjfélig tartó alkalom négy állomása. Az Esztergomban működő kisvonat ezen az éjsza­kán a négy múzeum között éjfélig közlekedik a Duna két partján lévő város között. Először Párkányból indul a járat, ahol az ottani városi múzeum igazgatója száll fel a szerel­vényre. Ezután érkezik a kisvonat a Duna Múzeumhoz, majd az ottani vezetők felszállását követően indul a Keresztény Múzeumhoz. A vízivárosi megállót, követően utoljára a Vár­múzeumba tart a vonat, ahol a négy intézmény igazgatója együttesen nyitja meg a rendezvényt. A kisvonat innentől kezdve folyamatosan közlekedik a négy múzeum között, és a különleges éjszakai múzeumlátogatásokhoz társprogramként csatlakozik a Várszínház és a Lampionos felvonulás rendez­vénye. A Párkányi Városi Múzeumban 17 óra 45 perckor kez­dődik a főprogram, ekkor a közönség a népviseletbe öltözött kőhídgyarmati Rákota Bianka mesemondótól palóc népme­séket hallhat. Őt követi az ebedi citerazenekar, a párkányi CSEMADOK művész kör, 20 órai kezdettel a Strigonium Consort Régizene Együttes komolyzenei hangversenye. A párkányi programot végül pedig a helyi illetőségű Johnnie And The Bastard Band blues koncertje zárja. A Duna Múzeum földszintjén egy időszaki képzőművé­Az államosításról „E rendszer tömör jellemzése szerintem a következő: leszoktatni a társa­dalmat az egész soron az öntevékenységről; meggyöngíteni benne a köteles­ség és felelősség élő érzetét; ezzel rávezetni arra, hogy magától semmit, a ha­talomtól mindent várjon, és hogy veszítsen nemes önérzetben, fogadja hálá­val a hatalom tutorkodását, kegyeit. Minden ponton, ahol még ellenálló, ön- tevékenységre mutató erő jelentkezett, szétfeszítő éket verni, ez is a rendszer szerszámjárásához tartozott. Azzal a nagyra nevelt hittel, sőt meggyőződés­sel, hogy protekcióval mindent, anélkül semmit nem lehet elérni, annak a pa­razitának az állapotára juttatta ez a rendszer a társadalom nagy részét, amely­nek járó, repülő szervei elkorcsosulnak, és utóvégre csak szívó-rágó szervét tartja meg, no meg a gyomorrá alakult többi testet -, amivel belémarja magát az áldozatba, hogy életerejét elszívhassa. Az az áldozat pedig a nemzet volt! Ezen a soron fejlődött és növekedett nagyra az államosítás jelszava is. Min­dent államosítani, mindent az állam gondozására bízni, aminek pedig a jelen­tősége, végső következésben, az: menekülni a társadalmat megillető munká­tól, és ezáltal kivetkőztetni az intézményeket nemzeti jellegükből, vagyis az egészséges fejlődés helyébe a sablont ültetni, amely minden fejlődésnek, így az életnek a megölője. Hát végezzünk! Lássuk, mint igyekezett az a rettene­tes korszak a nemzeti közélet leghatalmasabb, élő szervezetét, az ősmagyar municípiumot előbb megfertőztetni, azután szétfeszíteni, a kinevezés rend­szerével a nemzet élő testétől elválasztani, elszakítani. És az a rendszer elér­te azt, hogy a nemzet törvényhozásában maga a közjogi ellenzék kezdte az államosítást követelni, és megjelentek a hatalom előszobáiban csőstül leg­ősibb, nyakas szervezetek is - segélyért, mely úgy hasonlított az alamizsná­hoz, mint egyik tojás a másikhoz - pedig törvény szólt mellettük.” Hadd mondjuk el gyorsan! Ezek nem 1990-ben kelt bíráló szavak, nem az 1948 utáni évekről szólnak. Sokkal régebben íródtak. A Budapesti Naplóban jelen­tek meg e félelmetesen tiszta gondolatok, igaz meglátások 1906 június 24-én. Aki pedig papírra vetette azokat, egy félig-meddig kívülálló férfiú. Bár igen komolyan vette a nagypolitikát, őt a nagypolitika sokkal kevésbé. Herman Ottónak hívták. Tudós volt, szakkönyvíró. És annak is könyvelték el, bármit is tett teljesebb énje bemutatásáért... • -A. -R. Esztergomi Kronológia Esztergom város kronológiájában újfent néhány érdekességet szeretnénk kiemelni, a XIX. - XX. század nyarának tükrében. Kezdjük talán a 1880-as esztendő júniusának hatodik napján, amikor is a Budapesti írók és Művészek Társasága látogatott el városunkba, ahol a korabeli szórakozási lehetőségek­nek, illetve a protokollnak megfelelően este táncmulatságot rendeztek a tisz­teletükre, a Fürdő Szállóban. A nyáron városunkban amúgy is pezsgő kultu­rális élet a következő évben sem hozott szégyent Esztergomra, hiszen Szent Iván havának elejétől a Beődy Gábor vezette színtársulat előadásai szórakoz­tatták a helyieket, s közben olyan fejlődésnek lehettek tanúi a lakók - Tisza Kálmán dualista Magyarországán -, mint a Kereskedelmi és Iparbank alap­kőletétele, a Széchenyi tér 26-os szám alatt. 1882 nyarának idusán, júliusban, szintén komoly előrelépés történt, ezúttal az egészségügy területén. A Szent­tamáson megnyitották az újjáépített kis kórházat, melyet Agnelli János kano­nok adakozásából hoztak létre, s ezzel egy időben létrejött a Vöröskereszt Egylet is. A következő évek nyarán folytatódtak az egymást váltó színtársu­latok előadásai, Aradi Gergő, Krecsányi Ignác irányítása alatt, s közben elkö­vetkeztek az 1884-es képviselő-választások. Az esztergomi képviselő Horánszky Nándor lett, csakúgy, mint három év múlva. 1885 májusában Ká­das Károly megnyitotta fényképészetét a városban, s a helyi polgári lét ér­deklődése a nagypolitika iránt abban nyilvánult meg, hogy '85-ben megala­kult a Függetlenségi és 48-as Kör a városban, majd közel egy évvel később már a Szabadelvű Párt tartotta alakuló gyűlését a Három Szerecsenhez cím­zett vendégfogadóban. Ezután történt a nevezetes esemény, hogy 1887 nyár­előjén Simor János érsek, kép- és metszetgyűjteményét az esztergomi főszé­kesegyháznak adományozta. Ezzel megalakult a Keresztény Múzeum. 1889 nyara ismét a színelőadások változatos kavalkádját hozta, s ebben az évben Esztergomban vendégszerepeit Blaha Lujza is. Június 16-án átad­ták a Hutth Miklós és Mortestock Jakab tér-

Next

/
Thumbnails
Contents