Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)
2006-06-17 / 119. szám
4 HÍDLAP • 2006. június 17., szombat www.istergranum.hu Gyümölcs nélkül maradunk nyáron A hazai kertészet még mindig jelentős lemaradással küzd Világbajnok lett az Aranycsapat A szurkolók szerint a magyar az évszázad válogatottja Folytatás az 1. oldalról Lux Róbert, a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács főtitkára kérdésünkre elmondta: a 2004-es rekordterméstől valószínűleg elmarad, de a tavalyi szűkös esztendőt biztosan felülmúlja az idei termésmennyiség. A gazdáknak mindenekelőtt a minőségre kell helyezniük a hangsúlyt és meg kell érteniük, hogy összefogás nélkül nehezen boldogulnak az uniós versenyben. A hazai kertészet több évtizedes lemaradással küzd a nyugat-európai országokhoz képest, és ezen eddig égy kormány sem tudott érdemben segíteni. A gazdákban későn tudatosult például, hogy az uniós támogatásokhoz termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) alakításával juthatnak hozzá. A „kőkemény versenyben” lemaradnak azok, akik nem rendelkeznek csomagolóüzemmel, hűtőházzal. A hazai árak ugyanakkor igenis versenyben tudnak maradni az importgyümölcsökkel szemben - mondta Lux és hozzátette: „a verhetetlen árak mögött általában nagyon is verhető minőség áll”. A terméktanács egyeztetésbe kezdett németekkel, lengyelekkel a meggyágazat piaci helyzetével kapcsolatban, illetve kezdeményezték egy egységes, szabványos minőségtanúsító rendszer kidolgozását is. Azoknak a termelőknek, akik eddig jobbára légyümölcsként adták el terméküket, nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy nagyszemű, szép gyümölcsöket neveljenek. A kajszitermést például ajánlatos határozottan megritkítani az igazán minőségi, tetszetős és eladható termés érdekében. Spanyolországban például 2 eurót kapnak a termelők a 26 milliméteres cseresznye kilójáért, 32 milliméteresért, ami már egy szilva méretéhez közelít, akár 12 eurot is fizetnek, ha az előhűtött, szín és méret alapján válogatott, csomagolt. Bemát István, egy Szobon és Vámosmikolán működő gyümölcsös vezetője a szokásosnál jobb termésre számít az idén. Mint mondta, barackból ritkítás nélkül is csúcsmennyiség várható, de bíztató az alma hozama is. Tavaly a fagykárok igencsak megtizedelték a gyümölcsöket, a várt mennyiségnek csupán 30 százalékát szüretelték. A gazdaság főként azért van szerencsés helyzetben, mert korszerű hűtőházzal rendelkezik, így akár 30-40 napig is tárolhatják a 70 százalékig érett gyümölcsöt, kivárva, amíg az importdömping levonul és kedvezőbb árakat kínálnak érte. A jól tárolt gyümölcs így ugyanolyan minőségű marad, mintha frissen szedték volna, míg azoknak, akiknek nincs hűtőházuk minél előbb túl kell adniuk a termésen, különben már csak „lé”-ként veszik át, sokkal nyomottabb áron. • Szabó Hajnal Folytatás az 1. oldalról A Sebes Gusztáv által irányított magyar válogatott a képzeletbeli döntőben az 1982-ben bronzéremmel végző lengyelekkel játszott és a szavazatok 55 százalékát kapta meg, mellyel megnyerte a szavazást. Az Aranycsapat ezzel - az évszázad mérkőzése cím mellé - begyűjtötte az évszázad csapata elismerést is. „A magyar labdarúgásra nézve óriási megtiszteltetés, hogy az élen végeztünk az internetes szavazáson” - beszélt meghatódva a végeredményről Buzánszky Jenő, az Aranycsapat legendás hátvédje. „Minden öntömjénezés nélkül állítom, hogy nagyon jó csapatunk volt akkor, nyertünk egy olimpiai aranyat, megvertük az angolokat (6-3, 7- 1), sőt a berni döntőben világbajnoki ezüstöt szereztünk, illetve meghonosítottunk egy új játékrendszert is. Magam részéről örülök neki, az viszont sajnálatos, hogy ezt csak hárman érhettük meg, de a lelkünk mélyén ezt a diadalt megosztjuk a többiekkel is. Nagy elismerés ez az Aranycsapatnak.” Buzánszky Jenő nem ment el szó nélkül a 2006-os világbajnokság találkozói mellett sem. „Igazán kiemelkedő mérkőzést még nem láttam, de az kitűnik, hogy a kiscsapatok megkeserítik a nagyok életét. Az angolok, a svédek, a franciák is csak szenvednek.” - folytatta az egykori játékos. „Grosics Gyulával június 30-án megyünk Németországba, a két elődöntőn ott leszünk, de a finálén való részvétel még kérdéses.” • (nagy) t A p ( s z ) É L Benkő Gábor Lampard meze Sajnálom, de nekem a világbajnokságról elsőre Bódog Tamás jut eszembe. Elviekben nincs abban semmi kivetnivaló, hogy a magyar válogatott labdarúgója érdeklődést mutat a világ egyik legnagyobb, de bizonyosan a legnagyobb tömegeket megmozgató sporteseménye iránt. Ugyan mi bajunk lehet, ha Bódog fogja magát, és néhány cimborájával együtt elcsatangol Frankfurtba, hogy sörözéssel egybekötve megnézze az Anglia-Paraguay mérkőzést. Tegye, ha épp ahhoz van kedve. Ám az, bevallom, már zavarja az önérzetemet, hogy Bódog Tamás Frank Lampard mezében kóvályog Frankfurt utcáin, s közben az angol szurkolókkal együtt énekel, kurjongat, hogy „Let's go, England!” Nem túl ciki ez? Nem elég lejárató ránk, a magyar futballra nézve? Nem a frászt! Bódog Tamásnak annyi szerencséje van (ami egyben a legnagyobb szerencsétlensége is), hogy egy magyar újságíró kollégán kívül a kutya sem ismerte fel, ki is ő valójában. Legyen már annyi gerincesség, annyi büszkeség egy magyar válogatott labdarúgóban, hogy nem csinál ekkora ökörséget. Szóval, sajnálom, de nekem a vb-ről hirtelen tényleg ez ugrott be, de majd valahogy megemésztem. Hanem azon már nehezen teszem túl magamat, hogy éppen húsz esztendeje, amikor utoljára világbajnokságon láttam a magyar csapatot. A mexikói torna idején éppen hatesztendős voltam. Homályos emlékeim vannak arról, hogy édesapám és a hozzánk átkukkantó haverjai igencsak dühösek lesznek, amikor Disztl Péter egymás után kapja a gólokat a szovjetektől. Ne tessenek félre érteni. Hatesztendősen fogalmam sem volt, mit jelentett akkor ez a kudarc. Azóta viszont megtanultam. Felnőttem úgy, s velem együtt egy generáció, hogy nem kaptam kielégülést a magyar futballtól. Nem tudtam a vb-ken, Európa-bajnokságo- kon büszkén magamra ölteni egy magyar játékos mezét, és a nagy tornákon nem tudtam a barátaimmal közösségi élménnyel betöltekezni, hogy közben ökölbe szorított kézzel szorítsunk a mieinkért. Vajon milyen érzés lenne, ha egy magyar futballista gólt lőne egy világbajnokságon? Én spéciéi körbeszaladnám a fél lakótelepet, ami azért nagy szó, mert ilyesmit vagy tizenöt éve nem csináltam. Kár, hogy valahogy azt érzem, ilyen katartikus élményben a most tíz hónapos kisfiamnak sem lesz része egy jó darabig... Mert a futballunk ócska, és elnézve a dolgainkat, még ócska is lesz vagy harminc évig. A világbajnokság egyébként tetszik. Élvezhető meccseket látunk, sok a gól, szépek a cselek, és még tévén keresztül is üdítő a hangulat. Más kérdés, hogy az áhított közösségi élményre, a nemzeti büszkeségünk kitombolására egész egyszerűen alkalmatlan a számunkra. Holott a lényeg ez lenne. így a végére kicsit megnyugodtam. Bódog Tamásra sem haragszom már annyira. Igya csak a sörét, éltesse Lampardot, énekelje az angol himnuszt. Érezze jól magát a világbajnokságon. Futballozni úgysem fog soha. Útilaput kapnak az elégedetlenkedők? Gyurcsány: itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Folytatás az 1. oldalról A felmérés ugyanis komoly, közel tízszázalékos esését mutatja az MSZP esetében. Egy másik, a Medián által készített felmérés is azt mutatja, hogy a megszorító intézkedéseket elutasítják az emberek, főként a gáz és gyógyszeráremelést, valamint az áfakulcs ötszázalékos emelését. Mindez azonban nem vezet majd oda, hogy lemond a kormány, vagy netán a lakosság kezd demonstrációba. Előbbit a történelem sem támasztja alá, hiszen nem volt még olyan kormány, amely a népszerűségvesztés miatt vissza adta volna mandátumát. Utóbbi viszont a magyar emberek hozzáállásával magyarázható, elsősorban az érzelmi pártszimpátiában gyökerezik. Ez mindkét oldal és valamennyi párt esetében elmondható. A politológus rávilágított arra, hogy az 1995-ben bevezetett Bokros-csomag sem volt olyan hatással a választókra, hogy e miatt váltották volna le az akkori baloldali kormánykoalíciót. 1998-ban a kisgazda párt segítette tulajdonképpen hatalomra a Fideszt, nem a kormány kártékony gazdaságpolitikájára reagáltak az emberek, véli a politológus. Az érzelmi politizálás azóta csak erősödött, ezért úgy gondolja, hogy a mostani többszörös Bokros-csomag még kevésbé fog hatni a választásokra. Tóth Gy. László szerint most is csak azok a baloldalra szavazók rendültek meg, akik bizonytalanok voltak, és a külsőségek, felszíni benyomások alapján szavaztak. MagyarorElemzők szerint a Gyurcsány-csoma- got további megszorítások követik majd, várhatóan ugyanis nem váltja majd be a hozzá fűzött reményeket és nem hoz elegendő megtakarítást. Rövid távon kedvező hatása lehet a szigorító intézkedéseknek, hosszú távon azonban inflációnövelő hatása is lehet. szágon még csak a lakosság egy része reagál és dönt az alapján, amit a saját bőrén tapasztal, másik része még az életszínvonaluk romlása esetén sem fordul el a választott párttól. Hogy egy ilyen tanulási folyamat társadalom lélektani szempontból meddig tart, a jövő mutatja csak meg és valószínűleg a következő generáció adja meg erre a kérdésre a választ. Gyurcsány durva megnyilvánulása az Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT) csütörtöki ülésén azonban még az érzelmes választókat is mélyen érintheti, sőt talán szomszédunk Szlovákia is megsértődik. Simon János politológus szerint egyértelműen lehullt az álarc a miniszterelnökről. Az ÓÉT ülésén a szakszervezetek kritizálták az intézkedéseket, mire Gyurcsány többek között azt mondta: „Lehet Szlovákiával példálózni. És el lehet dönteni, hogy szlovák viszonyokat szeret- nénk-e. Szlovák nyugdíjakkal. Persze, nem kell fizetni az osztalék után adót, nem kell! Nem kell fizetni annyi tb-t! Nem kell! De lényegében magyar árszínvonal mellett feleannyi a nyugdíj, mint nálunk. Ez a programja a munkáltatóknak? Én is tudok keményen kérdezni! Ez? Hogyan fogjuk kifizetni a nyugdíjakat? Hogyan? El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!” (inforadio.hu) Simon János kijelentette: őyurcsány karakterében ez benne van, jól mutatja, gyenge kötődéseit az országhoz, mivel nem ez az első ilyen eset, még véletlennek sem mondható, és a feszült helyzetre sem fogható. Ráadásul nem is reális alternatíva a magyarországi munkavállalók többségének, amit kínált, mivel Európában ők a legkevésbé mobilak, vagyis nehezen hagyják el az országot és keresnek máshol munkát. Ha megfogadnák Gyurcsány tanácsát, akkor Magyarország a nyugdíjasok országa lenne. A Vállalkozók Pártja máris bocsánatkérésre szólította fel a kormányfőt kirohanása miatt, úgy vélik egy demokratikus állam második embere nem engedhet meg magának ilyen kijelentéseket. • G. K.
