Hídlap, 2006. június (4. évfolyam, 107–128. szám)
2006-06-17 / 119. szám
www.istergranum.hu 2006. június 17., szombat • HÍDLAP 5 Magyarországon pang, a Felvidéken pezseg az ingatlanpiac Egyre több magyar állampolgár vásárol ingatlant Párkányban és a környékbeli falvakban Folytatás az 1. oldalról A másik ok az alapvetően elhibázott rendszerben keresendő. „Ma Magyar- országon csak az vehet fel lakáshitelt, akinek sok pénze van, annak pedig nincs rá szüksége. A bankok keze meg van kötve, a kormánynak kellene lépnie a liberalizáció irányába, mert elkeserítenek tartom, hogy egyre többen fordulnak osztrák bankhoz hitelért, akik a megterhelt ingatlan fejében örömmel adnak is.” - mondta Karlik. Kostyál János, a régió több ingatlan- közvetítőjét összefogó „A-Z” Ingatlaniroda táti képviselője azt tartja a mai otthonteremtési támogatási rendszer legnagyobb hibájának, hogy a használt lakások és házak vásárlására és felújítására nincs megfelelő állami segítség, holott az könnyen belátható, hogy nem építhet magának minden felnövő generáció új otthont. Ma a környéken azonban a 10-15 éve épített használt lakások ára majdnem olyan magas, mint az újonnan építetteké, így a fiatalok inkább építkeznek saját igényeiknek megfelelően, minthogy felújítsák a régi családi fészket. A szakemberek által hibásnak nevezett támogatási rendszer egyik eleme az úgynevezett szocpol, amely kizárólag új lakás építésére, vagy emeletráépítésre vehető igénybe. Mértéke ma egy gyermek esetén 900 ezer forint, a második gyermek után 1,5 millió forint, a harmadik gyermek után 1,4 millió forint. Az elmúlt ciklusban bevezetett Fészekrakó programmal elméletben a fiatalok otthonteremtését támogatnák. Az igényelhető támogatás a szocpol összegének a fele, amely használt ingatlan vásárlása esetén is jár a 35 év alatti, gyermeket nevelő szülőknek a szükséges önerő növelése érdekében, ha Budapesten és megyei jogú városokban 12 millió, vidéken 8 millió forintnál nem többért vásárolnak lakást. Ha tehát egy esztergomi család olyan „telhetetlen”, hogy keresettebb környéken - a Béke téren, vagy az Aranyhegyen - 10-11 millió forintért ötven négyzetméteres használt lakást venne, akkor semmi állami segítségre nem számíthat. Kostyál János meglátása szerint az elmúlt időszakban meg is nőtt a 8 millió forint körüli ingatlanok iránti kereslet, és ez az összeghatár a kicsit nagyobb értékű lakások árának lenyomásához is hozzájárult. Az elmúlt években Dorogon erősödött a lakótelepi lakások piaca a környékbeli újonnan létrejött munkahelyeknek köszönhetően. Bár már 6 millió forintért is lehet kétszobás lakást kapni, az átlagos ár 8-9 millió forint körül van. Nyergesújfalun valamivel olcsóbbak a lakások: 7-8 millió forintért jó állapotú, 50 négyzetméteres otthon kapható. A környékbeli falvak közül Tát a legkeresettebb, de az utóbbi időben sokan költöznének Mogyorósbányára is - a szép természeti környezet miatt. A falvakban eladásra kínált családi házak ára széles határok között mozog a néhány milliótól a több tízmillióig. A régióban tapasztalható magas áraknak, valamint a Mária Valéria hídnak és az uniós tagsággal járó lehetőségeknek köszönhetően egyre több magyar állampolgár vásárol szlovák területen ingatlant, saját célra és befektetésként egyaránt. Hrmo Tibor, a párkányi AT-Reality ingatlaniroda tulajdonosa arról tájékoztatta lapunkat, hogy a magyar állampolgárok a helyiekkel azonos feltételekkel vásárolhatnak lakást. Hátrányt csak akkor szenvednek, ha lakáscélú hitelt is felvennének, mivel az állami támogatásra csak a szlovák állampolgárok jogosultak. Az ingatlanszakember hozzátette, hogy a híd megépülése óta növekvő kereslet hatására a Párkány környéki árak folyamatosan emelkednek. Míg két és fél évvel ezelőtt egy párkányi lakás egy esztergomi azonos méretű és minőségű lakásnak körülbelül hatvan százalékába került, mára 80 - 85 százalékra nőtt ez az arány: ma egy kétszobás 50 négyzetméteres lakás 700-800 koronába, azaz 5-6 millió forintba kerül, Révkomáromban viszont 4-5 millió forintért lehet ugyanezt megvenni. A magyarok nemcsak a lakásokat, hanem a környező települések családi házait is szívesen vásárolják. Hrmo Tibor tapasztalata szerint a Párkánytól 25 kilométerre fekvő Bart az anyaországból érkező vevők egyik legkedveltebb faluja. • Gábor Éva Lebontották a magyar műemléket Négy évre eldől a magyarság sorsa Csak egy épület marad meg a nyitrai malomegyüttesből Folytatás az 1. oldalról Ez az indok a kerületi hivatal szerint nem fogadható el, mert bár az épületek darabonként nem álltak műemlékvédelem alatt, de az együttes egész területe műemlékvédelmi zónában fekszik. A már megkezdett bontások ismeretében a malmot védelmezők azt szerették volna elérni, hogy a huszonhárom részből álló épület- együttesből (akár az újonnan építendő bevásárló és szórakoztató központba ágyazva) legalább hat épület épen maradjon, mert azok közül néhány a kulturális örökségek jegyzékében is szerepel. Az objektumok közül már csak négy áll, de a befektető csak egyetlen egy épületet szeretne megőrizni, így a napokban újabb három rész lebontását kérelmezte. A fennmaradó egy épületet a tervek szerint a kétmilliárd korona, azaz 14 milliárd forint befektetésével épülő bevásárló és szórakoztató központ épületébe kapcsolná. • Sz. É. A gázzal együtt drágul a távfűtés is Közel húsz százalékkal többe kerülhet a fűtés Az augusztusban várható egyszeri 30 százalékos gázáremelés közvetetten számtalan szolgáltatás árát növelheti, nyilvánvaló, hogy nemcsak a gázzal fűtő, hanem a távhőt használó háztartások is drágulással számolhatnak. Vidéken 410, a fővárosban 240 ezer lakás fűtését biztosítja távhő- szolgáltató, ezek a családok a számítások szerint minimum 17-17,5 százalékos díjnövekedésre számíthatnak idén télen. Egy 50 négyzetméteres panellakás fűtése eddig átlagosan 11 ezer 700 forintba került, ősszel ez legalább 13 700 forint lesz. Az emelkedés pontos mértékét azonban sok tényező befolyásolhatja, például az áfakulcs ötszázalékos emelése, illetve a kompenzációs rendszer átalakítása. Nem utolsósorban pedig maguk a szolgáltatók is különböző árakat szabhatnak, az ő díjszabásukat viszont az önkormányzatok hagyják helyben. Huszár László, az Esztergomot és Dorogot ellátó Promtávhő Kft. ügyvezetője kérdésünkre azt hangsúlyozta, hogy biztosat mondani, kalkulálni csak azután lehet, hogy az idevonatkozó szabályozás a Magyar Közlönyben is megjelenik. Ezután alakíthatják át díjszabásukat, amit az önkormányzatokkal egyeztetnek és végül megszületik a határozat. Míg a 30 százalékos gázáremelés egységes lesz, addig a távhődíjakat nagyban befolyásolják a helyi gazdasági viszonyok is, ám mivel a távhő az első lépcső az erőművek után, mindenképpen elkerülhetetlen a drágulás. Huszár László elmondta azt is, hogy a héten eldől, milyen formában számlázzák ki a lakóknak a rendkívüli négynapos nyári fűtés díját. • Sz. H. Ma kiderül, kormányon maradhat-e az MKP Szlovákiában Folytatás az 1. oldalról Szlovákia magyarlakta területein szembetűnően alacsony volt a részvételi arány, így annak érdekében, hogy most nagyobb mértékben sikerüljön megszólítani a választópolgárokat, a párt mozgósító kampányt folytatott. A választások tétje valóban nagy: többféle koalíció is elképzelhető, így a magyarság szempontjából nem mindegy, milyen pártokból áll majd össze az új szlovák kormány. Ha az MKP nem lesz a kabinet tagja, akkor valószínűsíthető, hogy sérülni fog a magyar képviselet Szlovákiában. „Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez a helyzet ne álljon elő. Ha elmennek szavazni a választópolgáraink, akkor ez nem következhet be” - szögezte le lapunknak Bugár Béla a magyar párt elnöke. Ollős László, felvidéki politológus a Hídlapnak elmondta, hogy az MKP- nak jó esélye van arra, hogy a kormány tagja legyen. „A közvélemény kutatások eredményei azt mutatják, hogy többfajta kombinációs lehetőség is van a koalícióra. A legveszélyesebb a magyarság számára az lenne, ha a Smer-SNS-HZDS csoportosulás alkotna kormányt, mert ebben az esetben felborulna a nemzetiségi béke Szlovákiában” - nyilatkozta a politológus. Öllős szerint előfordulhat, hogy a most kormányzó pártok, másik két politikai csoportosulással együtt alkotják majd az új szlovák kabinetet, de véleménye szerint az MKP akkor is partner lehet, ha az államfő a legjelentősebb ellenzéki pártot, a Smert bízza meg azzal, hogy kormányt alakítson. A katasztrófakoalícióként is emlegetett Smer-SNS-HZDS tömörülés az ország szempontjából valószínűleg a lehető legrosszabb következményekkel járna. „Ha 17-én minden tartalékot mozgósítunk, és a 10-es listával induló Magyar Koalíció Pártjára szavazunk, csökkentjük ennek az esélyét. Tudatosítsuk: ha tiszta lelkiismerettel akarunk majd gyermekeink, unokáink szemébe nézni, csakis magunkra számíthatunk” - nyilatkozta az egyik hetilapnak Bárdos Gyula frakcióvezető, aki szerint „Sajnos, nem csak az SNS akarja „kisakkozni” az MKP-t. Más pártok is éreztetik, hogy marginali- zálni szeretnék a felvidéki magyarság legitim képviseletét, azaz legyen ott a parlamentben (ez jó jelzés a külföld felé is), de csak gyenge pártként. Még a koalíciós partnereink és a kormányfő részéről is megfigyelhető ilyen tendencia, például abban is, hogy nem határolják el magukat az SNS-től”. - mondta Bárdos Gyula. • Szép Éva Ml A VÉLEMÉNYE? Az Új egyensúly néven világot látó megszorító csomag a felmérések szerint még a kormánykoalícióra voksolókat is meglepte. Arról kérdeztük az emereket, hogy milyen jövőt jósolnak az intézkedések tükrében? Jakab Terézia (pénztáros) Az újraválasztott kormánytól nem is számítottunk jobbra, mint ez a népsanyargatás. Szerintem az adóemeléseknek semmi haszna nem lesz azon kívül, hogy ők ismét jól megtömik a zsebeiket. Ma minden magyarra másfél millió forint adósság jut, amit ezek négy év alatt képesek hárommillióra feltornázni. Katona Eszter (főiskolai hallgató) Különösebben nem érint közvetlenül ez a „csomag”, mert abban a kényelmes helyzetben vagyok, hogy a szüleim segítenek a tanulmányaimban, csak nyáron vállalok diákmunkát, de azt látom, hogy az idősebbek teljesen kétségbe vannak esve. Nekem az okoz fejtörést, hogy újra be akarják vezetni a tandíjat. Pető Tamás (festő) Eddig is nehéz volt a megélhetés, nekem a kikapcsolódásra, a szórakozásra már nem is jut. A munkának Magyarországon nincs meg az értéke, a kollégáimmal általában Ausztriába szoktunk járni dolgozni, hogy meg tudjunk élni. A megszorítások talán arra is rá- kényszerítenek, hogy hosszabb időre „megpattanjunk”. Szalkay Gáborné (nyugdíjas) Én már nem foglalkozom a politikával, csendesen beletörő- MB: döm abba, hogy egyre rosszabb. Bár a nyugdíjam kevés, de nem költők szinte semmire, nincsenek különösebb igényeim, csak a fiatalokat sajnálom. A gyerekeim most akartak lakást venni, de mégsem mernek belevágni. Ha ez így folytatódik, a végén még gyermeket sem fognak tudni vállalni. Lógó az Ipoly-hidakért Nagykürtös. Huszonegy pályázó által benyújtott 36 munka közül választott magának lógót az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás. „A győztes, Reisz Zoltán terve a gyakorlatban is jól használható lesz, nyomtatványok fejlécén, bélyegzőn szintén jól mutat majd” - mondta Lőrincz Mária, a társulás vezetőségi tagja. Elütötte a kerékpárost Oroszlány. Súlyosan megsérült az a 79 éves férfi, aki elektromos kerékpárjával egy teherautóval ütközött. A tehergépkocsi nem adott elsőbbséget a biciklistának, miközben egy alsóbbrendű útról kikanyarodott. Az idős férfi az autó oldalának ütközött és nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedett.
