Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-13 / 94. szám
_________magazin 2006. május 13., szombat • HÍDLAP VII A lakás Feng Shuija Amikor a nyugati ember a feng shuira gondol, nagy valószínűséggel valami olyasmit képzel el, ami kellemessé teszi lakóterületét, mind annak kinézetét, mind pedig a benne való létezést tekintve. A lakótérhez kapcsolódó feng shui célja: fokozni az egész házban vagy lakásban az egészséges esi áramlását, aminek következtében javulhat az egészség, fokozódhat a jólét, pozitívan változhatnak a családi kapcsolatok, a karrier, sőt, az ott lakók szerencséje is. Az ősi Kínában a bejárati ajtóról azt állították, hogy távol tartja a gonosz szellemeket, így vált fontos, az otthon lakóinak védelmét elősegíteni képes tényezővé az ajtó stílusa, színe és formája. Tekintettel arra, hogy a régi kínaiak nagy hangsúlyt fektettek az utódokra, valamint arra a tényre, hogy az ember életének egyharmadát alvással tölti, létfontosságú volt, hogy a hálószoba az egészséges, kedvező esi helye legyen. A régi korok feng shui mestere nagy figyelmet szenteltek ennek a szobának az ideális elrendezésére. Akkoriban az élelem nem volt annyira könnyen hozzáférhető mint manapság, így a konyha funkciója - a szó legszorosabb értelmében - a létfenntartás volt. Az ősi feng shui fontosnak tekintette, hogy a konyha elhelyezkedésével kedvébe járjanak a „konyha istenének”. Később a konyha elrendezésénél a fő szempont az volt, hogy ezt a nagy jelentősséggel bíró és néha veszélyes helyiséget - ahol kések, tűz és néha csúszós padló található - biztonságossá és hatékonnyá tegyék. Az otthonok és az életstílusok változásával a feng shui szembesül azzal a kihívással, hogy újabb helyiségekhez, új lakóterületekhez, a vízvezeték-hálózathoz, új típusú bútorzathoz a nem kínai jellegű kulturális stílusokhoz és szokásokhoz,egyszersmind pedig az életvitel sok más, az eredetitől eltérő módozatához kell alkalmazkodnia. A bejárati ajtó és az előszoba Egy ház vagy egy lakás bejárati ajtaja egyfajta sorompó, amely elválasztja egymástól a külső és a belső energiát. Pontosabban szólva ez az ajtó - miközben megvédi a lakókat mindenféle balszerencsét okozó csitől, segíti benntartani az otthon szerencsét hozó belső csit. Mivel a kínaiak a bejárati ajtót tekintik a ház legjelentősebb ajtajának, ennek az ajtónak a belső ajtóknál nagyobbnak és erősebbnek kell lennie. A bejárati ajtónak azonban ugyanakkor arányosnak kell lennie az otthon többi részeivel. Egy kisebb épület esetén például a nagy ajtó a kedvező esi elszivárgását vonhatja maga után, ez pedig pénzügyi nehézségekhez vezet. Az elhanyagolt bejárat negatív csit vonz, illetve tárol, ez pedig azt jelent, hogy a bejárati ajtó feltárulásával negatív esi áramlik a társalgóba. A hálószoba A jó szellőzés, a nappali fény és a lágy, nyugtató színek a hálószobában meghatározóak a esi megfelelő áramlása szempontjából. Úgy gondolják, ha az ágy alatti részt tárolásra használjuk, különféle dolgokat helyezünk az ajtó mögé, otthagyjuk a tegnapi szennyest szétszórva a padlón, vagy éppen rendetlen beépített szekrény vagy fülke van a hálószobában, megzavarhatja a jótékony alvást, egyszersmind befolyásolja az ember egészségét, karrierjét, kapcsolatait és - átfogó értelemben - a szerencséjét is. A háló - illetve bármely más helyiség - jótékony csijét legegyszerűbben úgy Javíthatjuk fel”, hogy egyszerűen megszabadulunk a zsúfoltságtól. Egy hálószoba elemzésekor a feng shui-mester egyik első dolga, hogy figyelembe veszi az ágynak az ajtóhoz való viszonyított helyzetét. Fontos ugyanis, hogy még az ágyból láthassunk mindenkit, aki belép a hálószoba ajtaja felől. Ugyanakkor arról is meg vannak győződve, hogy ha az ajtó az ágy fejére vagy mögé nyílik, az ajtóból áramló, erős energia betegséget okozhat. A Forma iskolája szerint egy ágy elhelyezésekor a legelőnyösebb hely rendszerint az ajtóval átlósan szemben elhelyezkedő sarok,de persze - mint majd később látni fogjuk - figyelembe kell venni a falak, ablakok és a konyha helyzetét is. • Sapszki Márta Anyák napi ünnepség a börtönben Michels Antal, az esztergomi Belvárosi plébánia papja, a Katolikus Karitász és az azon belül működő Rozmaring női énekegyüttes tartott május 9-én anyák napi ünnepséget az esztergomi börtön fogvatartottai számára. Michels plébános kezdeményezésére pár éve folyik egy összefogáson alapuló börtönszolgálat az Esztergomban lévő görög-katolikus, református és evangélikus gyülekezeti vezetőkkel, akik a rómaikatolikusokhoz hasonlóan tartanak lelki alkalmakat, egyházi szertartásokat az esztergomi börtönben. Ferenczy Rudolfné, az Esztergom - Bajót Régió Katolikus Karitász vezetője, az anyák napi alkalom egyik szervezője az ünnepség kapcsán a Hídlap kérdésére válaszolva elmondta, hogy Michels Antal két évvel ezelőtt kereste fel, hogy vegyen részt a büntetés-végrehajtási intézetben az ott induló pasztorációs programban. Ferenczy Rudolfné korábban pszichiátriai vonalon dolgozott és úgy gondolta, hogy a lelki gondozás területén szerzett tapasztalatait felhasználva az elítéltek között is eredménynyel tud dolgozni. A vezetőnő hetente jár be az esztergomi börtönbe, hogy ott, a fogvatartottakkal négy- szemközti beszélgetéseken, ahogy ő mondta „a lelki tartalékok előtérbe helyezését” emeljék ki. A mentálhigiénés tanácsadásokon a börtönben lévők lelki egészségét helyezik a középpontba, a fogva tartás nehézségének egyfajta belső tisztázása, szorongások feloldása ez. Mindez teljesen független a beszélgetésekre jelentkező elítéltek által egykor elkövetett bűncselekményeitől, a rájuk kiszabott szabadságvesztés idejének hosz- szától. Az esztergomi börtön parancsnokának bizalma alapján a lelki szolgálatot végző Ferenczy Rudolfné a börtönbe saját belépőkártyával rendelkezik, ami a büntetés-végrehajtás dolgozóinak kíséretében az intézmény teljes területére szabad bejárást biztosít a munka idejére. Az anyák napi rendezvénynél az elítéltek közül hárman is csatlakoztak a Rozmaring női énekegyüttes zenés műsorához, melynek során amatőr színjátszókat megszégyenítő tehetséggel és hatással adtak elő több verset, köztük József Attila Kései sirató című költeményét. A közel negyvenperces műsort az alkalomra önként jelentkező harmincnégy elítélt, köztük három női fogvatartott nézte, hallgatta végig. Az összeállításnak otthont adó teremben látható feszület és Szűz Mária-faragvány, a meggyújtott mécsesek mellett folyó ünnepségen minden édesanya kapott virágot az elítéltektől, a karitász tagjai és a jelen lévő női elítéltek közül kettő is. Michels Antal ünnepi zárszavában arról beszélt, hogy a börtönben lévők lelkileg is nehéz sorsának könnyítését hozhatja az anyák napi alkalom, hiszen az édesanyában való lelki fo- gódzás valamint a magyarok patrónu- sában való reménység az elítéltek életét is szolgálja. • Pöltl Zoltán Rejtvény Természetesen Esztergomban is működik az MTTOE-nek helyi szervezete, melynek - nagyon röviden összefoglalva - az egészséges életmódra nevelés az elsődleges feladata. Rejtvényünk kiemelt soraiból megtudhatja az egyesület teljes nevét. Itt nem adunk meghatározásokat, de minden négyzetben talál egy számot. Helyettesítse a számokat betűkkel úgy, hogy a hálózatban szabályos keresztrejtvény alakuljon ki. Egy számhoz mindig ugyanaz a betű tartozik, a hosszú és rövid magánhangzók megkülönböztetésével. A kötés hárombetűsek lehetnek értelmetlenek. Segítségül egy szót előre beírtunk. A sikeresen beazonosított betűket a hálózat melletti négyzetekbe bejegyezve könnyítheti a további keresést. Gasztronómiai kalandozások Néhány szó a török konyháról A török konyha finomságaival környékünkön ugyan keveset találkozhatunk, de érdemes néhány szót ejteni ezen remek ételekről, eredetükről. Most ugyan a teljesség igénye nélkül, de „szaglásszunk” körül Törökország pompás étkei között. A török konyhának egyik fő sajátossága, hogy zsír helyett főzővajat vagy növényi olajakat használnak, főképp olívát. Az egyik legnépszerűbb étel a roston sült hús. Sokféle zöldségből és gyümölcsből készítenek salátákat, igen kedvelik a joghurtot, alapanyagként is felhasználják a legkülönbözőbb ételekhez, és úgy tartják, a legfinomabb joghurt, bivalytejből készül. Most pedig nézzünk meg egy török terített asztalt. Először is bor-, azazhogy sörkorcsolya gyanánt vajat, sajtokat, préselt ikrát, olajbogyót, kemény tojást, paradicsomot, paprikát, uborkát, salátákat stb. szolgálnak fel. A főétkezés levessel kezdődik, akárcsak nálunk. A szegényebbek lisztlevest, a gazdagabbak úgynevezett lakodalmi leveseket esznek. Ezt követik a húsételek, amelyekhez gazdag zöldségválaszték kerül az asztalra. Az ebédet édességgel fejezik be, mert a törökök nagyon édesszájúak! A következő recepteket igyekeztünk úgy összeválogatni, hogy azokat a Magyarországon megtalálható nyersanyagokból is elkészíthessük, de azért jellegzetesen török ízeket kapjunk. Fennsík leves, (Yayla Qorbasi) Hozzávalók: 1 1 húslé, 5 dkg rizs, 1 evőkanál liszt, 5 dkg vaj, 1 tojás, 2 dl joghurt, 1 kávéskanál só, 1 csokor friss menta (ha nincs, megteszi szántott is). Elkészítés: Feltesszük főni a húslébe a rizst, közben egy másik edényben kevéske vízzel elkeveijük a joghurtot, a lisztet és a tojást, majd ráöntjük a levest. Vajban megpároljuk a mentát, és a joghurtos levest erre öntjük. Melegen tálaljuk. Asszonycomb, (Kadin Budu) Hozzávalók: 2 hagyma, 75 dkg darált marha, vagy birkahús, 15 dkg rizs, 3 tojás, 2 evőkanál margarin, 2 dl víz, 1 kávéskanál só, 1/2 kávéskanál őrölt bors, Elkészítés: Az apróra vágott hagymát margarinban megpároljuk. Amikor rózsaszín, felöntjük vízzel, és megfőzzük benne a rizst. A darált hús felét saját levében pároljuk, majd hozzáadjuk a maradék részt. Két tojással, borssal, sóval és a kihűlt hagymás rizzsel elkeverjük. Pogácsaformákat készítünk, s azokat egy felvert tojásban megforgatjuk, majd ropogósra sütjük. Jó étvágyat! • Márkus
