Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-10 / 91. szám
www.esztergom.hu 2006. május 10., szerda • HÍDLAP 3 A polgárok helyett adózzon a nagytőke Bogár: a megszorításokat a multinacionális vállalatoknál kellene kezdeni Neves közgazdász csoportok szerint megszorításoktól terhes időszak elé néz a magyar gazdaság. Míg azonban a legtöbben a lakossági terhek növekedéséről és a közigazgatási szféra leépítéséről beszélnek, Bogár László közgazdász szerint a nagytőkén kellene behajtani azt a veszteséget, melynek ő is az okozója. A volt államtitkárral, pénzügyi szakemberrel a külföldi tőkével kötött hibás társadalmi konszenzusról, és egy új lehetséges gazdasági helyzet kialakításáról beszélgettünk.- Vezető közgazdasági körök hetek óta adóemelésekről és az államapparátus csökkentéséről beszélnek.-A kérdés körül kibontakozó diskurzus szomorúvá tesz. Hamis és patologikus egyetértés látszik kibontakozni a magyar értelmiség körében, melyet ahhoz tudnék hasonlítani, mikor az orvosok állnak a felnyitott beteg körül, és arról vitatkoznak, hogy melyik szervét csonkolják, miközben a betegség neve el sem hangzik. Mégpedig azért nem hangzik el, mert abszurd módon mindenki kézenfekvőnek veszi, hogy a magyar gazdaság jól teljesít, de a lakosság és az állam túlköltekezik. Éppen ezért ha baj van, a családokat és az államapparátust kell megbüntetni az erőforrás megvonásával.- Hogyan lehet másként megközelíteni ezt a kérdést?- Fel lehetne vetni azt a kérdést is, hogy a gazdaság vajon nem azért profitábilis-e, mert egy egyenlőtlen csere folyamán nem fizeti ki a másik két résztvevőnek a tőlük kapott szolgáltatásokat. Nem fizeti meg a magyar lakosság által „termelt” színvonalas munkaerőt, és nem fizeti meg az állam által nyújtott infrastuktúrális és ökológiai szolgáltatásokat. Ezáltal az állam és a lakosság súlyos egyensúly- hiányba került, és most vele szeretnék megfizettetni annak a kifosztásnak az árát, amit rajtuk követtek el. A bérből és fizetésből élők nyolcvan százaléka havi nettó hetvenezer forintot keres, vagyis nyomorúságos fiziológiai határokon él. Számításaim szerint a külföldi tőke az általa Magyarországon igénybevett szolgáltatások negyven százalékát fizette meg. A jelenleg emlegetett „megoldási” módszerekkel pedig nem lehet ezt a helyzetet feloldani, csak időlegesen kitolni, és néhány éven belül ez a rendszer újabb kríziseket fog okozni.-A külföldi tőkével kapcsolatban sokszor elhangzik, hogy előzékenyen kell bánni vele, különben elköltözik az országból.- Ezt én egy blöffnek tartom. Egy olyan tőkestruktúrára különben sincs szükség, amely deficitet termel. A komoly stratégiai partnerek úgyis itt maradnak.- Milyen konkrét lépésekkel lehetne változtatni a kialakult helyzeten?- Először is ki kell mondani, hogy a jelenlegi rendszer tarthatatlan. Aztán le kell ülni a multinacionális cégekkel és egy új társadalmi konszenzust létrehozni. Növelni kell a béreket, és növelni a multik által befizetett adókat és járulékokat. Ezenkívül a tőkének fel kell ismernie társadalmi felelősségét is, és nem csak szemfényvesztő PR-akciókkal vetni morzsákat a kultúrának, az oktatásnak és a sportnak. És természetesen szükség van egy olyan rendes államra is, amely a befizetett adókat a humán és ökológiai javak újratermelésére költi. Tartok tőle azonban, hogy ez a folyamat egyhamar nem fog elkezdődni. • Pálovics Klára Nem hisznek a szemünknek A közúti balesetek jelentős részét a sofőr látáshibája okozza Folytatás az 1. oldalról A nyolcvanas évek oktatófilmjeiből ismert „látni és látszani” szlogen mai korba való adaptálásaként az elkövetkező hónapokban több óriásplakáttal, 25 másodperces tévéreklámokkal és egyéb hirdetésekkel találkozhatunk majd, ami az éleslátásnak a baleset-megelőzésben betöltött szerepét tudatosítja a közlekedőkben. A mai szabályok szerint csak a vezetői engedély megszerzése előtt kell felkeresni a szemész szakorvost, a megújításkor elegendő a háziorvos által elvégzett egyszerű vizsgálat. Bár látáshiba gyanúja esetén elküldik a pácienst szemészetre, a jogosítványt akkor is megkapja, ha mégsem megy el. Eőry Zsolt a Vaszary Kolos Kórház szemész főorvosa lapunk kérdésére elmondta, hogy a szemészeti szűrővizsgálatok a közlekedés- biztonságtól függetlenül is nagyon fontosak. Tapasztalata szerint a rövidlátók túlnyomó része hordja is szemüvegét, vagy kontaktlencséjét. A főorvos inkább az időskorban jellemző lassú látásromlást tartja veszélyesnek, mivel ezt a betegek a fokozatosság miatt gyakran észre sem veszik, így valóban balesetek forrása lehet. Eőry Zsolt hangsúlyozta, hogy az optikusok által elvégzett szemvizsgálat nem helyettesíti a teljes körű orvosi kivizsgálást, amely során többek között a magas vérnyomásra, a cukorbetegségre, a szürke- és zöld hályogra is fény derülhet, ezért 2-3 évente mindenkinek, de főleg a negyven év felettieknek ajánlatos felkeresni a szemészeti szakrendelőt. • Gábor Éva Forgalomkorlátozás a belvárosban Átmenetileg zsákutca lett a Deák Ferenc utcából. A Széchenyi tér átépítése során a Városház közben és a Városháza előtti területen is felbontották az útburkolatot. Jelenleg a közműrendszer felújítása folyik. Információink szerint amint a Városház közben az útburkolat helyreállítása megtörtént, új forgalmi rend lép életbe. A Széchenyi tér az autók elől lezárt terület marad és itt csak gyalogos forgalom lesz az átépítés után is. A Deák Ferenc utcából a Széchenyi tér felé érkező gépkocsik a Városház közön át a Kis-Duna partra fordulhatnak majd le. A Széchenyi tér másik oldalán a Bottyán utca felől egyelőre még a Posta közön át lehet a fő- útra kifordulni, azonban számítani lehet arra, hogy a tér felújítási munkák előre haladásával ez az utca is átmenetileg zsákutcává alakul. • M. Á. Elő irodalom a Féja Géza Közösségi Házban Nincs tökéletes védelem a káros napsugárzás ellen Jön a strandszezon, nem árt gondoskodni a megfelelő napfényvédő krémről 22 iskola 130 diákja vett részt múlt vasárnap az esztergom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Ház által megrendezett III. Ister-Granum eurorégiós vers- és prózamondó versenyen. A jó hangulatú rendezvényen nemcsak a belföldi, de a határokon túli tanintézetek tanulói is részt vettek. Szlovákiából érkezett a szőgyéni, párkányi, bényi, zselízi, szálkái és kéméndi általános iskolák diáksága. A nívós versenyre általánosságban jellemző volt a komoly, mélyebb tartalmú költemények és prózai részletek bemutatása. Az elhangzott szavalatok alapján megállapítható, hogy a diákok érdeklődése nemcsak a klasszikus, hanem a kortárs alkotók felé is fordult. A Komárom-Esz- tergom Est főszerkesztőjeként jelenlévő Sinkó Gyula, valamint Petrovics János, eurorégiós tanácsnok és Bakai Ferenc amatőr színész, mint zsűri négy kategóriában osztott ki díjakat. Az alsósoknál Tegnap ünnepélyes keretek között, az esztergomi volt Vármegyeháza dísztermében Tittmann János átvette az ország- gyűlési képviselőségéről szóló megbízólevelet. A második fordulóban a legtöbb szavazatot kapott MSZP-s képviselő, családjának, valamint az őt és pártját támogatóknak is megköszönte az elért versmondásban a csolnoki 4. osztályos Kalocsai Abigél lett az első. Ugyanebben a korosztályban prózamondásban Kővári Virág, esztergomi 2. osztályos tanuló végzett az első helyen. A felsősök versmondói közül a Felvidékről érkezett szőgyéni Vörös Brigitta lett a legjobb, a legnagyobbak mesemondóinál a 8. osztályos Szelecki Mónika kéméndi tanuló kapta az első díjat. eredményt. Tittmann János beszédében kiemelte, hogy a térségért folytatott munkájával folytatja a most megkezdett négyéves ciklust. A megbízólevél átvételét követően az országgyűlési képviselő kötetlen beszélgetésre invitálta az ünnepségen megjelenteket. • Kép és szöveg: Pöltl zoltán Folytatatás az 1. oldalról A rendszeres ellenőrzésre azonban sem kapacitásuk, sem anyagi forrásaik nem elegendők. Tavaly például néhány megyében ellenőrizték a naptejek, napszemüvegek minőségét, de erre idén már nem kerül sor - mondta el Siklósi Máté. Az akció tapasztalatai ugyanakkor korántsem nyugtalanítóak, kiderült például, hogy még a legolcsóbb napszemüveg is elegendő védelmet nyújt a káros sugarak ellen, az árkülönbséget inkább csak az anyagminőség, márkanév indokolta. A napfényvédőszerekkel kapcsolatos legfontosabb következtetésük az volt, hogy egy bizonyos faktorszám felett már nem növekszik a ráírt számnak megfelelő arányban a védelem, azaz nincsenek lényeges különbségek egy 10-es és egy 30-as faktorszámú krém között. A legnagyobb védelemre természetesen a gyermekeknek van szükségük, rájuk azért is figyeljünk fokozottan, mert egy gyermekkori leégésnek életre szóló káros hatásai lehetnek. Amennyiben ugyanis akár a napozást, akár a szoláriumot túlzásba visszük, a bőr kötőszövete helyrehozhatatlan károsodást szenvedhet. Pfeiffer István bőrgyógyász főorvos hangsúlyozza, hogy tökéletes, minden sugarat kiszűrő fényvédőkrém nem létezik és mindegyikre érvényes, hogy minimum háromóránként újra be kell kenni magunkat, továbbá kiemelte, hogy hamis az a mítosz, miszerint a szolárium ártalmatlan lenne, a mesterséges sugarak ugyanúgy káA káros hatásokon kívül a napfény nagyon fontos, jótékony szerepet játszik egészségünk megőrzésében, segíti ugyanis egyes vitaminok képződését a szervezetben. Ugyanakkor ahhoz,-hogy ez a hatás érvényesüljön, nincs szükség tartós napozásra, a szabad levegőn való tartózkodással is jut elegendő fény a bőrünknek. rosíthatják a kötőszövetet, gyakran láthatunk húszéves, de negyvennek tűnő, feketére sült „áldozatokat”. A védőkrémek faktorszámát ajánlatos bőrtípusunk alapján kiválasztani. A bőrtípusok besorolására létezik egy világszerte egységes skála, melyen az első csoportba a szőke, kék szemű, fehér bőrű emberek tartoznak, akiknek egyáltalán nem ajánlatos napozniuk. A magyarok többsége a 2-es A, illetve B csoportba tartozik, azaz világos- barna haj, árnyaltabb bőrszín jellemez minket, a napozás nem tilos, de ajánlatos óvatosnak lenni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a fokozatosságot, ha a napfürdőzés mellett döntünk és nagyon fontos, hogy délelőtt 9-10 és délután két óra között kerüljük a közvetlen, tűző napsütést. Tény ugyanis, hogy növekvő tendenciát mutat a bőrrákos, melanomás esetek száma és egyre több fiatalnál találnak rendellenességet az orvosok. Mindenképp hasznos tehát, ha nyár előtt bőrünk, anyajegyeink átvizsgálását kérjük a bőrgyógyásztól. Azok, akiknek legalább negyven vagy ennél több Bár az 1987-es, Montreálban aláírt nemzetközi egyezmény tiltja az ózonréteget károsító gázok, fluor és klórszármazékok használatát - az ózonréteg vastagsága többek közt emiatt is stabilizálódni látszik az utóbbi évtizedben -, az ózonlyuk méretét más tényezők is befolyásolják - mutattak rá nemrégiben tudósok. Erősen rongálhatja ugyanis a védőréteget a vulkáni tevékenység, illetve napkitörésekkor keletkező gázok. Az ózonréteg eszerint akkor regenerálódhat legnagyobb esély- lyel, ha mind az ilyen természeti jelenségek, mind az emberi gázkibocsátás minimálisra csökken. anyajegye van, értelemszerűen magasabb rizikófaktorba esnek, tehát ők, illetve mindazok, akik valamilyen gyanús, új foltot észlelnek bőrükön, mutassák meg bőrgyógyásznak. A szakemberek szerint a sugárzás már olyan erős, hogy egyszerűen nem lehetünk elég óvatosak, a védekezést képtelenség túlzásba vinni. • Szabó Hajnal • -I -n Tittmann János átvette megbízólevelét
