Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-10 / 91. szám
HÍDLAP • 2006. május 10., szerda www.istergranum.hu Megszűnnek a támogatott lakáshitelek? A szárnyra kapott hírt egyelőre cáfolja a régi kormánykoalíció Folytatás az 1. oldalról Hangsúlyozta azonban, hogy ezek mind belső használatra készült háttéranyagok, és korán sem tervek, vagy törvényjavaslatok. Ha később azokká is válnak, a mindenkori kormány feladata, hogy döntsön törvénybeiktatásukról. Mivel a régi kormány már nincs hivatalban, az új pedig még nem állt fel, sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták a lakáshitelekkel kapcsolatban keringő híreket. Horváth Csaba, a parlament lakásügyi albizottságának szocialista elnöke azt mondta, hogy pártja szerint nem volna értelme a támogatás megszüntetésének, mivel 2010-ig úgyis az uniós szintre - vagyis körülbelül 3 százalékra - csökkenne a lakáshitelek piaci kamata. A mostani támogatási rendszerben felvett kölcsönök kamattámogatására évente mindössze 1-3 milliárd forintot költenek, a költségvetés számára pedig ennél sokkal nagyobb megtakarítást eredményező reformokat keresnek. A 2004 előtt - a régi támogatási rendszerben - felvett hitelek támogatása viszont az elmúlt évben mintegy 150 milliárd forintba került az államnak, de ezeket utólag nem lehet elvonni. Ezt megerősítette lapunknak Veres Gábor, a CIB Bank esztergomi fiókjának vezetője is, miután leszögezte, hogy a bank semmiféle hivatalos információt nem kapott még a támogatott - jelzáloglevéllel finanszírozott, illetve kiegészítő kamattámogatású - hitelekre vonatkozó tervezett változásokról. Szerinte komoly alkotmányossági kérdések miatt sem lehetne a kamattámogatást visszamenőleges hatállyal megszüntetni, azonban a lakáshitel-törlesztésekhez kapcsolódó személyi jövedelemadó-szabályok esetleges változása súlyosan érintené a lakáshitellel már rendelkező ügyfeleket is. A banki szakemberek már eddig is a devizaalapú hitelek térnyerését tapasztalták, amely tendencia a kamattámogatás módosítására vonatkozó változások esetén vélhetőleg tovább folytatódna, illetve erősödne. Azt azonban nem tartják valószínűnek a pénzintézetek képviselői, hogy a szigorúbb törvények miatt a lakáshitelek iránti igény jelentősen módosulna. Az egyik legismertebb esztergomi, új lakásokat építő vállalat vezetője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy ügyfeleik szinte száz százalékban hitel segítségével fizetik ki a vásárolt lakást, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a változás megvalósulása kedvezőtlenül érintené az ő gazdálkodásukat is. • Gábor Éva Az utóbbi hetekben több kereskedelmi bank megemelte - akár 10-15 ezer forinttal - a 2001. augusztusa és a 2003. júniusa között felvett államilag támogatott lakáshitelek havi törlesztő-részletét, ezért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete törvényességi és fogyasztóvédelmi vizsgálatot indított. A panaszosok többségében államilag támogatott lakáshitelt vettek fel. A bankszövetség értetlenül áll a történtek előtt, mert nem tudják - sem hivatalosan, sem az ügyfelek reklamációiból - hogy melyik bank, milyen mértékben, mely díját emelhette meg. Nyűt napok a szülészeti osztályokon Az elmúlt két évben országszerte megugrott a születések száma Folytatás az 1. oldalról Az egy hétig tartó rendezvénysorozat minden eddiginél több helyszínen, 37 településen mintegy hatszáz eseményt ölel fel. A neves szakemberek - szülészorvosok, pszichológusok, védőnők - részvételével zajló programok a női lét teljessége, az anyaság, a várandósság és a gyermekáldás kérdései köré szerveződnek. Bemutatják majd az egyre inkább elfogadott alternatív szülészeti lehetőségeket is, szó esik a szoptatás fontosságáról, a baba- masszázsról, a dúla, azaz a szülésnél jelenlévő civil segítő - szerepéről, valamint a lelki felkészülésről. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház, bababarát intézmény lévén szintén fontosnak tartja a megfelelő tájékoztatást, ezért az osztály már évek óta indít szülésre felkészítő tanfolyamot évente két alkalommal is, hogy mindenki részt vehessen rajta - mondta lapunknak Jónás László, szülész-nőgyógyász főorvos. A Születés Hetére való tekintettel szerdán reggel 9-től délután 18 óráig nyílt napot tartanak a szülészeti osztályon, délután 15 órakor pedig az éppen záródó tanfolyam keretén belül lesz szülőszoba-látogatás. Jónás László elmondta, hogy az esztergomi szülészet továbbra is nagy népszerűségnek örvend, évente mintegy hétszáz kisgyermek jön világra a nemrég megújult, immár családi látogatószobával is rendelkező osztályon, ahol mindenben a babák érdekeit tartják szem előtt. Városunkban egyébként szerencsés is megszületni, hiszen a 2005. január elseje óta a Szent Miklós Alapnak köszönhetően az esztergomi gyermekek az önkormányzat által a számukra letétbe helyezett összeg segítségével nagykorúvá válásuk idején 3 millió 100 ezer forinttal gazdagabbak lesznek máshol született társaiknál. Az eltelt másfél év során több mint háromszáz újszülöttet érintett a majdani életkezdéséhez segítséget nyújtó lehetőség. Talán ennek is köszönhető, hogy az elmúlt évben nőtt a helyi kórházban születettek száma. Az országos tendencia egyébként a 2003-ig tapasztalható folyamatos csökkenés után 2004-ben fordult meg: ettől az évtől kezdve enyhe mértékben ugyan, de növekedett a születések száma. A 2006. év első két hónapjának tapasztalata sajnos megint csökkenést mutat, de statisztikailag ebből még nem lehet újabb visszaesésre következtetni. • G. É. L A P ( S Z ) É L Qvár I. Tamás Mintha-ország Szó se róla, nem kerekedik különösebb jókedve az embernek, ha az MSZP/SZDSZ választási sikeréről szóló elemzéseket olvassa. A legtöbb idevágó dolgozat megegyezik abban, hogy a Fidesz úgynevezett depressziókampánya nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt inkább visszafelé sült el. Indok: a választópolgárnak megvan a magához való esze, és nem dől be holmi ijesztgetéseknek. (Mint Gyurcsány Ferenctől tudjuk, ilyesmihez nem is kell politikusnak lenni, elég egy sötét sarokból előugrani...) Ehhez képest bárki tapasztalhatja, hogy a bal liberálisok győzelme óta bizony megváltozott az ország képe. Az emberek döntő többsége meglehetősen riadtnak tűnik, mintha még mindig Mikola „körmösé- től” rettegne. Holott ez a veszély immár elmúlt - fenn se állott egyébként a szingliket is megkövették - mi lehet hát a magyarázata az általános rosszkedvnek? A jobboldaliakat még csak-csak meg lehet érteni, ha rezignáltak mostanában; de vajon mitől ennyire lehangoltak a többiek? Vajon miért nem lelkesíti őket a beígért „temérdek pénz” az EU-tól; a lendület, a dübörgés' a reájuk váró sok egészségbiztosítási pénztár, és a kisebb állam? (Vagy legalább Kovács Pistike...) Valószínűleg azért, mert a balliberális szavazók előtt egyre nyilvánvalóbb, hogy mégiscsak cscíbe húzták őket: igaz, nem depresszió-, hanem eufória-kampánynak dőltek be. Becsapottnak lenni nem kellemes; a várt könnyebb élet ugyanis ismét a távoli jövőbe vész, hamarosan viszont megszorítások jönnek. Az „elvtársak, csak azt lehet szétosztani, amit megtermeltünk” - szerű lózungok helyett most a „túlköltekezett az állam, ezért csökkenteni kell a kiadásokat, és növelni a bevételeket” a trendi szöveg. A módszer se sokat változott. Először kiszivárogtatnak bizonyos várható áremeléseket, leépítéseket, megszorításokat - lásd például az ÉS-ben megjelent dermesztő jövőképet -, majd némiképp enyhítenek rajtuk; így a kisember fellélegezhet: lám-lám mégse olyan rosszak ezek... Az időzítés is nagyon lényeges: ahogyan az államháztartási hiányra vonatkozó adatokat jegelték a választások miatt, az említett ES- cikket is csak most hozták nyilvánosságra. Erről egy - szintén balliberális - közgazda megjegyezte: kollégái mintha arra vártak volna, hogy mi lesz a választás eredménye... Jelen állapotunkat kitűnően jellemzi ez a bizonyos „mintha”. Az MSZP-SZDSZ hatalom elvtelen kiszolgálásán kívül vajon létezhet-e bármilyen más magyarázat az „ország utolsó esélyét” latolgató négy jó nevű értelmiségi fenti viselkedésére? Aligha. Mai közéletünk lehangoló eseményeit illetően jobb- és baloldaliak közt afféle nemzeti konszenzus van kialakulóban: mintha mindezt már láttuk volna. Természetesen Gy. F. internetes blogját leszámítva. Árvíz után a gáton, Táton Folytatás az 1. oldalról A falu felőli lankásabb oldala egészen benyúlik Tát kertjeinek széléig, egyszersmind harapófogóba zárva a falu első, folyam felőli házsorát.Nem csoda hát, hogy azok, akik itt, a két, egymástól alig 50 méterre eső főút közé ékelődve élnek, csendben tiltakozó és meg nem hallgatott háztulajdonosokként, nem igazán tekintenek elismeréssel a falut óvó védműre.- Ó kérem, az idén egyáltalán nem volt nagy árvíz Táton - sommázza meghökkentő véleményét szűkszavúan egy asszony, és kelletlenül a kert végében terpeszkedő gátra mutat. - No igen, mi kezdetben még élesen tiltakoztunk a töltés ellen, mint majdnem mindenki az utcában. Elkerülő utat se szerettünk volna ide, ám hiába jártattuk a szánkat, a kutyát sem érdekelt a véleményünk. Ma már látható, a forgalom nem csökkent, a zaj, a füst ugyanannyi, mint régebben.- Miért, hol lenne jobb helyen az új út? - kérdezem.- Hol?! Hát a falu másik oldalán - bök a régi műúton túli házak felé. - Ha arrább építik, akkor mi itt nyugodtan élhetnénk tovább. A gátra épített elkerülő út a jelek szerint megosztotta a közvéleményt. Pláne, hogy a pletykák szerint néhány A 2010. évi euró-bevezetésre tett ígéret teljesítéséhez valószínűleg drasztikus megszorító lépéseket forral ellenünk a kormány. Hogy ez mit jelent pontosan, adóemelést, adókedvezmények eltörlését, vagy „egyszerű” áremelést, vagy mindet együtt, azt csak találgatni lehet. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa szerint „az államháztartás idei problémájának megoldásához a kiadások csökkentése mellett szükség van a bevételek növelésére, adóemelésekre és számos adókedvezmény eltörlésére.” háztulajdonos azért nem tiltakozott a tőle elvárható módon a beruházás ellen, mert néhány hangadó házába hangszigetelő ablakok kerültek. Hogy ki fizette a zajvédő nyílászárókat, az láthatóan örök titok marad. Az új gát mentén sétálva egyébként már nyoma sincs az árvíznek. Száraz a talaj, a zsíros fű pedig benőtte a nagyobb szivárgások helyét is. A töltés jól végezte a dolgát, a négy évvel ezelőtti, minden idők legnagyobb dunai árvizeként emlegetett áradás után megépült töltés nem hagyta elúszni a falut.- Hja kérem, négy éve egészen a házunk küszöbéig ért a víz! - magyarázza a szomszédasszony - Ha mi akkor nem vagyunk, és ha nem önti el Tátot a víz, akkor talán elviszi Pestet is a Duna. Nem ismeretlen ez az érvelés errefelé. Ma is sokan gondolják úgy Táton, hogy községük „elárasztása” mentette meg a fővárost. Akkor valóban nagy volt a pusztítás, ezért is kapta össze magát a falu vezetése és a vízügy: mielőbb cselekedni kell. A hosszúra nyúló egyeztető tárgyalásokat követően, a vízügyi és a gazdasági tárca közös finanszírozásában végül is megépült a közel öt kilométeres gát, rajta az elkerülő úttal. Az avatás éppen egy éve volt. Ezt nevezi fővédvonalnak Szenes Lajos polgármester, amikor azt mondja: nagy öröm, hogy a Tokod-Tát térséget bevédő rendszer első üteme végre elkészült. Jól is funkcionál, de nagy kár, hogy a Duna áradásakor rendre kiöntő két patak töltése - mint a teljes védmű második üteme - még nincs kész. A mostani árhullám ugyan nem tudta bevenni az Ófalut és a Kertváros egy részét, mint négy évvel ezelőtt, viszont az ma már a napnál is világosabb: a Kenyérmezői-patak és az Únyi-patak partján még igencsak komoly építést kell folytatni. Hiszen a - homokzsákolás az idén sem maradt el.- Pedig már jó ideje elkészült a két patak védelmi terve, sőt még a vízügyi engedélyt is megkaptuk - magyarázza a polgármester. - Mivel a szakmai és politikai egyetértés megvolt, a második ütem késlekedésére csupán egyetlen magyarázat szolgálhat: a növekvő költségvetési hiány. A hírek szerint sajnos a központi büdzsé helyzete jelenleg kizárja, hogy az újtelepi községrész árvízvédelme is kiépüljön. • Kép és szöveg: Szabó Anita Éva
