Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)

2006-05-09 / 90. szám

4 HÍDLAP • 2006. május 9., kedd www.istergranum.hu Változó nézetek a határon túliakkal? is támogatják Sólyom László törekvését A kisebbségi politikusok Ahogy arról tegnap beszámoltunk, Sólyom László köztársasági elnök csü­törtökön a Sándor-palotában tanácsko­zott a határon túli magyar tudósokkal, a közéleti és a civil szférában elismert személyekkel. A kisebbségi politikusok is jó dolognak tartják az államfő kezde­ményezését, de emellett továbbra is sürgetik a MÁÉRT összehívását. „Az államfő kezdeményezése mö­gött egy megújult szemlélet alapjainak a lerakása áll, mivel Sólyom László elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetarto­zás erősítését, aminek egyik feltétele a határon túli magyarok helyzetének megismerése” - írja a Köztársasági Elnöki Hivatal korábban kiadott köz­leménye, amely szerint a problémák és annak megoldásának az együttes feltárásával „az államfő hatni akar ar­ra, hogy megváltozzék a határon túli magyarokkal kapcsolatos anyaországi gondolkodásmód és cselekvés”. Bugár Béla az MKP elnöke szerint va­A határon túliak a közelmúltban több mulasztást is felróttak a kormánynak: így például azt, hogy a kettős állampolgár­ság kérdését vizsgálni hivatott magyar- országi népszavazás előtt a kormány el­lenünk kampányolt, egy létező ígéret el­lenére sem támogatta az egyetlen önálló szlovákiai magyar felsőoktatási intéz­ményt, a révkomáromi Seiye János Egyetemet, ellenben támogatja a Selye János Alapítványt, amivel lehetetlen helyzetbe hozza az oktatási intézményt. lóban szükség van arra, hogy változ­zon a magyar kisebbségről alkotott kép. „Példa erre a december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazás, amikor is sokan azt állították, hogy nekünk csak az anyaország pénze kell, de ez nem így van!” - nyilatkozta a Hídlapnak a szlovák parlament veze­tője, majd hozzátette: „Jó dolognak tartom Sólyom László kezdeményezé­sét, mert a csütörtöki konferencián nem politikusok, hanem olyan szemé­lyek tanácskoztak, akik néhány fontos kérdéshez jobban hozzá tudnak szólni. De emellett továbbra is szeretném hangsúlyozni, hogy szükség van a MÁÉRT-ra, amely az utóbbi években nem ülésezett”. Sólyom elképzelései szerint a kon­ferencia-sorozat több éven át tart majd, de emellett leszögezte, hogy a kezdeményezése nem kívánja helyet­tesíteni a Magyar Állandó Értekezlet munkáját. Az MKP sokszor sérelmez­te azt, hogy a Gyurcsány-kormány ideje alatt egyszer sem volt összehív­va a plénum, véleményük szerint az igazi döntéseknek azokon keresztül kellene megszületnie. Bugár lapunk­nak elmondta, hogy egyelőre nem tudni, mi lesz az új kormány program­jában, és amíg ez nem derül ki, nem szeretne a Gyurcsány-kabinet külhoni politikáját illetően nyilatkozni, de le­szögezte, hogy mindenképpen jobb minőségű kapcsolatokra lesz szükség. A Miniszterelnöki Hivatal határon tú­li ügyekkel megbízott volt államtitká­ra, Szabó Vilmos szerint a külhoni magyarokkal kapcsolatos politikában nem várható nagyobb mértékű válto­zás, és az is kérdéses, Gyurcsány Fe­renc össze hívja-e a MÁÉRT-ot. • -p -a Újra sztrájkolnak a pozsonyi orvosok Se ügyeletet, se túlórát nem vállalnak az egészségügyben dolgozók Folytatás az 1. oldalról Ezt az is elősegítette, hogy az intéz­mény dolgozóinak a 80-90 százaléka már teljesítette a törvényben foglalt túlóra- és ügyeletszámot, így ők elvi­leg már nem kötelesek további szolgá­latokat vállalni (a jogszabály szerint évente 100 óra ügyelet és 150 óra túl­óra rendelhető el az orvosok számára). Kollár elmondta, hogy továbbra is készek a megegyezésre, amelynek alapfeltétele a követeléseik teljesítése: így például a magasabb bérek beveze­tése, a kórházak részvénytársasággá való átalakításának a leállítása, a mun­kakörülmények javítása és a túlterhelt­ség csökkentése. A pozsonyi kórház igazgatósága szerint az intézmény mű­ködését egyelőre nem fenyegeti ve­szély, de ennek elkerülése végett egy ideig rendelettel akarják biztosítani az ügyelő orvosok számát egyes kliniká­kon és osztályokon. Kollár szerint az egészségügyi tárca titokban folytatja a kórházak részvénytársasággá való át­alakítását, ami a szakszervezet szerint a későbbi privatizáció felé tett első lépés. • (szép) Negyvenezer család jut támogatott internethez Szlovákiában Folytatás az 1. oldalról A kormány pont ezen szeretne változ­tatni a program segítségével, és azt sze­retné elérni, hogy egyre több diáknak álljon módjába otthonában internetezni. Minden egyes régióból ötezren ve­hetik majd igénybe a kedvezményt, ez szlovákiai viszonylatban körülbelül 40 ezer családot jelent. Ha valaki ké­relmezni szeretné a támogatást, a szol­gáltatóhoz kell fordulnia, ahonnan egy űrlap kitöltése után kerül a kérvény a minisztériumhoz. A feltételek közt szerepel, hogy a kérelmezőnek 15-25 éves korúnak kell lennie, Szlovákia te­rületén állandó lakhellyel kell rendel­keznie, és két évre szóló hűségnyilat­kozatot is alá kell írnia. További kikö-, tés, hogy a szolgáltatás ára 260 és 734 korona (1820-5138 forint) között mo­zogjon, és a sebessége nem lehet lassabb, mint 512 kilobájt. A támoga­tás összegét egyébként nem a kérel­mező, hanem a szolgáltató számlájára utalja a közlekedési minisztérium. Ed­dig majd hatvan internetes cég csatla­kozott a programhoz. • Szép Éva L A P ( S Z ) É L Kövesdi Károly Ha nem lennél, ki kéne találni Ezt a régi dalt dudorásztam a minap, amikor már sokadszor volt Duray Miklós vezető hír a szlovák médiákban. Valahogy így szólt a réges-régi sláger, boldogult ifjú koromban. Ki énekelte, nem emlék­szem. A táncdalfesztiválok rég a ködbe vesztek, azóta az elvtársak se állnak a sorba, inkább mosolyogva könyökölnek szájba, oldalba, ve­sébe. Immár másfél évtizede, amióta leváltódott a rendszer. Hogy ki volt az a titokzatos Rendszer elvtárs, máig nem derült ki, de valami ismeretlen figura lehetett, mert a mai jogutódjai még csak identitásza­varban sem szenvednek. Teljes erőbedobással folytatják a múltat, s bár tagadják gyökereiket, a nedvek fel- és elszívásában, különösen ta­vasszal, amikor megindul a nedvkeringés, igen szorgalmasak. Apró Antal öröksége jól működik. De vissza Durayhoz. Már egy hete csámcsogtak a sajtószabadság bóléjától megittasult lapok és a tévék egy-egy kijelentésén, lefülelésén a szorgos rendőrök által, amikor vé­letlenül összefutottam az MKP parlamenti klubjának vezetőjével. Csak úgy, az utcán. „Te Gyula - mondom neki -, nincs nagyobb téma ebben az országban, mint ezekkel a marhaságokkal foglalkozni?” Le­gyintett. „Persze, azt hitték, majd levesszük a választási listáról. Nem téma.” - morogta a bajsza alatt. „Nekünk nem - feleltem -, de a több­ségnek igen. Holott foglalkozhatnának súlyosabb dolgokkal is, ha már rólunk van szó.” Ebben megegyeztünk. Ki-ki ment tovább, a dolga után. Hanem a téma csak tovább foglalkoztatott. Valóban, ha Duray nem lenne, ki kéne találni. Mert igen jókat lehet csámcsogni a sajtó- szabadság svédasztalánál, miközben a Dél-Szlovákiát érintő témák, bármekkora az asztalterítő, lepotyognak az asztal alá. Ott hever rom­lott nyesedékként a munkanélküliség, az iskolai végzettség, a tőke he­lyezkedése, a pályázati rendszer lehetetlensége, a hiányzó infrastruk­túra. És így tovább. Minden gazdasági és szociológiai, sőt politikai elemző megegyezik abban, hogy Szlovákiának a déli része a legelha­nyagoltabb. Különösen az Ipoly mente, Nógrád, Gömör, Bodrogköz. De a Csallóközt vagy a Mátyusföldet sem veti fel a jólét. Pedig nyolc év közös kormányzás után illett volna némi eredményt felmutatni. Ehelyett jókat lehet falatozni a Duray-témán; mikor mit mondott, ho­gyan vezetett, miért és hogyan vesz levegőt. Hiába, ez a sajtószabad­ság. Szabadon írni szabad témákról. Csak az a baj, hogy - bár nincs cenzúra - a témákat a kiadók, a tévék, a médiák tulajdonosai, Apró Antalék, Husákék és Kádárék alteregói borítékolják. A súlyos témák nem szerepelnek a kínálatban, mert azok úgymond nem érdeklik az olvasót. Az olvasó hülye - szerintük. Akit (mert természetesen a javát akarják!) meg kell hagyni ebben a boldog állapotában. Megkezdődött a gombászszezon Még mindig nincs elegendő tájékoztatás a védett gombafajokról lentős a természet károsítása is, a nem ehető, de már leszedett gombák ugyan­is a szemétben kötnek ki. Ennek kö­szönhetően évek óta növekszik az élő­helyek elszegényedése, ebben egyaránt nagy szerepe van a gombászoknak és az ipari terjeszkedéseknek is. Sok az úgy­nevezett megélhetési gombaszedő is, ezek eladásra, nagyobb mennyiségben gyűjtenek, és fajtól függően egyszerre akár tíz kiló gombát is leszedhetnek. Auer Péter azt mondta: egyre növekszik a termesztett gombák aránya is a piaco­kon, ezekhez képest az erdei gombák­nak két-háromszoros ára is lehet. A va­don termő gombák átlagos fogyasztói ára egy magyar vásárló számára szinte megfizethetetlen, pedig még mindig sokkal olcsóbbak a nyugat-európai pia­cokon kapható erdei gombáknál. A föld alatt termő gombák gyűjtését az unió nem szabályozza, ez minden­hol a nemzeti törvényhozásra van bíz­va, Magyarországon viszont nincs olyan szabály, amely külön a szarvas- gombákra vonatkozna - mondta a Híd­lapnak Bratek Zoltán, az Első Magyar Szarvasgombász Egyesület elnöke. Az egyesület évekkel ezelőtt tett egy javas­latot a törvény létrehozására, amelyben többek között javasolták a gyűjtés módjainak meghatározását, a kutyák idomítására vonatkozó szabályok létre­hozását és a gyűjtőhelyek betemetésé­nek szigorúbb ellenőrzését is. Magyar- országon tíz szarvasgombafaj van, eb­ből kereskedelmi forgalomba leggyak­rabban a nyári szarvasgomba kerül. Az elnök véleménye szerint nagy jövő előtt állhat a homoki szarvasgomba is, amelyet akár hungarikumnak is lehetne nyilvánítani, hiszen csak hazánkban te­rem belőle nagy mennyiségben. • Pálovics Klára A tavaszi esőzéseknek és a napsütésnek köszönhetően megkezdődött az er­dei gombák szezonja. Ennek ellenére az év elején védetté nyilvánított harminc­öt gombafajról sem a gyűjtő-, sem a bevizsgálóhelyeken nem található semmi­lyen információ, az egyéni gombagyűjtők tehát nem tudhatják, hogy mikor vé­tenek a törvény ellen. A szarvasgombagyűjtőknek pedig ennek ellenkezője a problémájuk, vagyis hogy Magyarországon jelenleg nem létezik szabályozás a föld alatti gombafajok gyűjtésére vonatkozóan. A védetté nyilvánított harmincöt gom­bafaj listája nem kapott kellő publicitást, sok helyen téves, pontatlan információk jelentek meg - mondta lapunknák Auer Péter, a TIT Stúdió Gombász Körének elnöke. A klasszikus gombaszezon már április elején elkezdődött, ennek ellenére az egyéni gombaszedők semmilyen in­formációt nem kaphatnak sehol a védett gombákról, a? elnök véleménye szerint ez pedig egyértelműen a minisztérium felelőssége. A gombabevizsgálást illető­en is csak egy országos hálózat műkö­dik, erről mindenhol a helyi jegyző kö­teles gondoskodni. A gombavizsgálók általában a piacokon működnek, de az is a jegyző feladata, hogy hétvégi és hétköznapi elérhetőséget is biztosítson a gyűjtőknek. A nem megfelelően kép­zett gombászoknak köszönhetően je-

Next

/
Thumbnails
Contents