Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-09 / 90. szám
4 HÍDLAP • 2006. május 9., kedd www.istergranum.hu Változó nézetek a határon túliakkal? is támogatják Sólyom László törekvését A kisebbségi politikusok Ahogy arról tegnap beszámoltunk, Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön a Sándor-palotában tanácskozott a határon túli magyar tudósokkal, a közéleti és a civil szférában elismert személyekkel. A kisebbségi politikusok is jó dolognak tartják az államfő kezdeményezését, de emellett továbbra is sürgetik a MÁÉRT összehívását. „Az államfő kezdeményezése mögött egy megújult szemlélet alapjainak a lerakása áll, mivel Sólyom László elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, aminek egyik feltétele a határon túli magyarok helyzetének megismerése” - írja a Köztársasági Elnöki Hivatal korábban kiadott közleménye, amely szerint a problémák és annak megoldásának az együttes feltárásával „az államfő hatni akar arra, hogy megváltozzék a határon túli magyarokkal kapcsolatos anyaországi gondolkodásmód és cselekvés”. Bugár Béla az MKP elnöke szerint vaA határon túliak a közelmúltban több mulasztást is felróttak a kormánynak: így például azt, hogy a kettős állampolgárság kérdését vizsgálni hivatott magyar- országi népszavazás előtt a kormány ellenünk kampányolt, egy létező ígéret ellenére sem támogatta az egyetlen önálló szlovákiai magyar felsőoktatási intézményt, a révkomáromi Seiye János Egyetemet, ellenben támogatja a Selye János Alapítványt, amivel lehetetlen helyzetbe hozza az oktatási intézményt. lóban szükség van arra, hogy változzon a magyar kisebbségről alkotott kép. „Példa erre a december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazás, amikor is sokan azt állították, hogy nekünk csak az anyaország pénze kell, de ez nem így van!” - nyilatkozta a Hídlapnak a szlovák parlament vezetője, majd hozzátette: „Jó dolognak tartom Sólyom László kezdeményezését, mert a csütörtöki konferencián nem politikusok, hanem olyan személyek tanácskoztak, akik néhány fontos kérdéshez jobban hozzá tudnak szólni. De emellett továbbra is szeretném hangsúlyozni, hogy szükség van a MÁÉRT-ra, amely az utóbbi években nem ülésezett”. Sólyom elképzelései szerint a konferencia-sorozat több éven át tart majd, de emellett leszögezte, hogy a kezdeményezése nem kívánja helyettesíteni a Magyar Állandó Értekezlet munkáját. Az MKP sokszor sérelmezte azt, hogy a Gyurcsány-kormány ideje alatt egyszer sem volt összehívva a plénum, véleményük szerint az igazi döntéseknek azokon keresztül kellene megszületnie. Bugár lapunknak elmondta, hogy egyelőre nem tudni, mi lesz az új kormány programjában, és amíg ez nem derül ki, nem szeretne a Gyurcsány-kabinet külhoni politikáját illetően nyilatkozni, de leszögezte, hogy mindenképpen jobb minőségű kapcsolatokra lesz szükség. A Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekkel megbízott volt államtitkára, Szabó Vilmos szerint a külhoni magyarokkal kapcsolatos politikában nem várható nagyobb mértékű változás, és az is kérdéses, Gyurcsány Ferenc össze hívja-e a MÁÉRT-ot. • -p -a Újra sztrájkolnak a pozsonyi orvosok Se ügyeletet, se túlórát nem vállalnak az egészségügyben dolgozók Folytatás az 1. oldalról Ezt az is elősegítette, hogy az intézmény dolgozóinak a 80-90 százaléka már teljesítette a törvényben foglalt túlóra- és ügyeletszámot, így ők elvileg már nem kötelesek további szolgálatokat vállalni (a jogszabály szerint évente 100 óra ügyelet és 150 óra túlóra rendelhető el az orvosok számára). Kollár elmondta, hogy továbbra is készek a megegyezésre, amelynek alapfeltétele a követeléseik teljesítése: így például a magasabb bérek bevezetése, a kórházak részvénytársasággá való átalakításának a leállítása, a munkakörülmények javítása és a túlterheltség csökkentése. A pozsonyi kórház igazgatósága szerint az intézmény működését egyelőre nem fenyegeti veszély, de ennek elkerülése végett egy ideig rendelettel akarják biztosítani az ügyelő orvosok számát egyes klinikákon és osztályokon. Kollár szerint az egészségügyi tárca titokban folytatja a kórházak részvénytársasággá való átalakítását, ami a szakszervezet szerint a későbbi privatizáció felé tett első lépés. • (szép) Negyvenezer család jut támogatott internethez Szlovákiában Folytatás az 1. oldalról A kormány pont ezen szeretne változtatni a program segítségével, és azt szeretné elérni, hogy egyre több diáknak álljon módjába otthonában internetezni. Minden egyes régióból ötezren vehetik majd igénybe a kedvezményt, ez szlovákiai viszonylatban körülbelül 40 ezer családot jelent. Ha valaki kérelmezni szeretné a támogatást, a szolgáltatóhoz kell fordulnia, ahonnan egy űrlap kitöltése után kerül a kérvény a minisztériumhoz. A feltételek közt szerepel, hogy a kérelmezőnek 15-25 éves korúnak kell lennie, Szlovákia területén állandó lakhellyel kell rendelkeznie, és két évre szóló hűségnyilatkozatot is alá kell írnia. További kikö-, tés, hogy a szolgáltatás ára 260 és 734 korona (1820-5138 forint) között mozogjon, és a sebessége nem lehet lassabb, mint 512 kilobájt. A támogatás összegét egyébként nem a kérelmező, hanem a szolgáltató számlájára utalja a közlekedési minisztérium. Eddig majd hatvan internetes cég csatlakozott a programhoz. • Szép Éva L A P ( S Z ) É L Kövesdi Károly Ha nem lennél, ki kéne találni Ezt a régi dalt dudorásztam a minap, amikor már sokadszor volt Duray Miklós vezető hír a szlovák médiákban. Valahogy így szólt a réges-régi sláger, boldogult ifjú koromban. Ki énekelte, nem emlékszem. A táncdalfesztiválok rég a ködbe vesztek, azóta az elvtársak se állnak a sorba, inkább mosolyogva könyökölnek szájba, oldalba, vesébe. Immár másfél évtizede, amióta leváltódott a rendszer. Hogy ki volt az a titokzatos Rendszer elvtárs, máig nem derült ki, de valami ismeretlen figura lehetett, mert a mai jogutódjai még csak identitászavarban sem szenvednek. Teljes erőbedobással folytatják a múltat, s bár tagadják gyökereiket, a nedvek fel- és elszívásában, különösen tavasszal, amikor megindul a nedvkeringés, igen szorgalmasak. Apró Antal öröksége jól működik. De vissza Durayhoz. Már egy hete csámcsogtak a sajtószabadság bóléjától megittasult lapok és a tévék egy-egy kijelentésén, lefülelésén a szorgos rendőrök által, amikor véletlenül összefutottam az MKP parlamenti klubjának vezetőjével. Csak úgy, az utcán. „Te Gyula - mondom neki -, nincs nagyobb téma ebben az országban, mint ezekkel a marhaságokkal foglalkozni?” Legyintett. „Persze, azt hitték, majd levesszük a választási listáról. Nem téma.” - morogta a bajsza alatt. „Nekünk nem - feleltem -, de a többségnek igen. Holott foglalkozhatnának súlyosabb dolgokkal is, ha már rólunk van szó.” Ebben megegyeztünk. Ki-ki ment tovább, a dolga után. Hanem a téma csak tovább foglalkoztatott. Valóban, ha Duray nem lenne, ki kéne találni. Mert igen jókat lehet csámcsogni a sajtó- szabadság svédasztalánál, miközben a Dél-Szlovákiát érintő témák, bármekkora az asztalterítő, lepotyognak az asztal alá. Ott hever romlott nyesedékként a munkanélküliség, az iskolai végzettség, a tőke helyezkedése, a pályázati rendszer lehetetlensége, a hiányzó infrastruktúra. És így tovább. Minden gazdasági és szociológiai, sőt politikai elemző megegyezik abban, hogy Szlovákiának a déli része a legelhanyagoltabb. Különösen az Ipoly mente, Nógrád, Gömör, Bodrogköz. De a Csallóközt vagy a Mátyusföldet sem veti fel a jólét. Pedig nyolc év közös kormányzás után illett volna némi eredményt felmutatni. Ehelyett jókat lehet falatozni a Duray-témán; mikor mit mondott, hogyan vezetett, miért és hogyan vesz levegőt. Hiába, ez a sajtószabadság. Szabadon írni szabad témákról. Csak az a baj, hogy - bár nincs cenzúra - a témákat a kiadók, a tévék, a médiák tulajdonosai, Apró Antalék, Husákék és Kádárék alteregói borítékolják. A súlyos témák nem szerepelnek a kínálatban, mert azok úgymond nem érdeklik az olvasót. Az olvasó hülye - szerintük. Akit (mert természetesen a javát akarják!) meg kell hagyni ebben a boldog állapotában. Megkezdődött a gombászszezon Még mindig nincs elegendő tájékoztatás a védett gombafajokról lentős a természet károsítása is, a nem ehető, de már leszedett gombák ugyanis a szemétben kötnek ki. Ennek köszönhetően évek óta növekszik az élőhelyek elszegényedése, ebben egyaránt nagy szerepe van a gombászoknak és az ipari terjeszkedéseknek is. Sok az úgynevezett megélhetési gombaszedő is, ezek eladásra, nagyobb mennyiségben gyűjtenek, és fajtól függően egyszerre akár tíz kiló gombát is leszedhetnek. Auer Péter azt mondta: egyre növekszik a termesztett gombák aránya is a piacokon, ezekhez képest az erdei gombáknak két-háromszoros ára is lehet. A vadon termő gombák átlagos fogyasztói ára egy magyar vásárló számára szinte megfizethetetlen, pedig még mindig sokkal olcsóbbak a nyugat-európai piacokon kapható erdei gombáknál. A föld alatt termő gombák gyűjtését az unió nem szabályozza, ez mindenhol a nemzeti törvényhozásra van bízva, Magyarországon viszont nincs olyan szabály, amely külön a szarvas- gombákra vonatkozna - mondta a Hídlapnak Bratek Zoltán, az Első Magyar Szarvasgombász Egyesület elnöke. Az egyesület évekkel ezelőtt tett egy javaslatot a törvény létrehozására, amelyben többek között javasolták a gyűjtés módjainak meghatározását, a kutyák idomítására vonatkozó szabályok létrehozását és a gyűjtőhelyek betemetésének szigorúbb ellenőrzését is. Magyar- országon tíz szarvasgombafaj van, ebből kereskedelmi forgalomba leggyakrabban a nyári szarvasgomba kerül. Az elnök véleménye szerint nagy jövő előtt állhat a homoki szarvasgomba is, amelyet akár hungarikumnak is lehetne nyilvánítani, hiszen csak hazánkban terem belőle nagy mennyiségben. • Pálovics Klára A tavaszi esőzéseknek és a napsütésnek köszönhetően megkezdődött az erdei gombák szezonja. Ennek ellenére az év elején védetté nyilvánított harmincöt gombafajról sem a gyűjtő-, sem a bevizsgálóhelyeken nem található semmilyen információ, az egyéni gombagyűjtők tehát nem tudhatják, hogy mikor vétenek a törvény ellen. A szarvasgombagyűjtőknek pedig ennek ellenkezője a problémájuk, vagyis hogy Magyarországon jelenleg nem létezik szabályozás a föld alatti gombafajok gyűjtésére vonatkozóan. A védetté nyilvánított harmincöt gombafaj listája nem kapott kellő publicitást, sok helyen téves, pontatlan információk jelentek meg - mondta lapunknák Auer Péter, a TIT Stúdió Gombász Körének elnöke. A klasszikus gombaszezon már április elején elkezdődött, ennek ellenére az egyéni gombaszedők semmilyen információt nem kaphatnak sehol a védett gombákról, a? elnök véleménye szerint ez pedig egyértelműen a minisztérium felelőssége. A gombabevizsgálást illetően is csak egy országos hálózat működik, erről mindenhol a helyi jegyző köteles gondoskodni. A gombavizsgálók általában a piacokon működnek, de az is a jegyző feladata, hogy hétvégi és hétköznapi elérhetőséget is biztosítson a gyűjtőknek. A nem megfelelően képzett gombászoknak köszönhetően je-