Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-30 / 105. szám
4 HÍDLAP • 2006. május 30., kedd www.istergranum.hu Nemzetközi EU-tanácskozás Visegrádon A növénybiológia jövőjéről konzultálnak az európai és az amerikai szakértők 1 "í ~í A -f Zöldút Budapesttől Parassapusztáig Környezetbarát túraútvonalak a Duna és az Ipoly mentén Folytatás az 1. oldalról A tanácskozás egyik megnyitóbeszédét Hámori József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke nyitotta meg, aki lapunk kérdésére elmondta: hazánk számára nagy megtiszteltetést jelent a konferencia rendezésének lehetősége. A tanácskozás fő témája a molekuláris biológia, de egészen az ökoszisztémák rendszeréig bezáróan, rendkívül tág az érintett kérdések köre. Az EPSO 2002-ben rendezte meg első konferenciáját Svájcban, majd két évvel később Olaszországban. Azt a tényt, hogy az idei találkozónak a helyszíne Magyarország lehet, Dudits Dénes akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója azzal is magyarázza, hogy minden szekciónak magyar társelnöke van, továbbá a hazai növénykutatások színvonala évek óta kiemelkedő. „Itt elsősorban a fotoszintézis kutatásra kell gondolni, amely segít megérteni, hogyan hat a fény a növények fejlődésére” - tájékoztatta a Hídlapot Dudits Dénes professzor. Dudits az EPSO igazgatótanácsának tagja és magyar részről ő koordinálta „A növények dinamikája a molekuláktól az ökológiai rendszerekig” elnevezésű konferenciát. A kongresszuson közel háromszáz meghívott vesz részt, köztük sok szakértő a tengerentúlról is. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal az eseményhez nagy mértékű támogatást nyújtott, ennek eredményeképpen az ország számos pontjáról 22 doktorandusz hallgató is részt vesz az előadásokon, a kutatók utánpótlását és kapcsolatteremtést segítve. Nagy hangsúlyt kap az ötnapos rendezvényen a két fő szekció: az első a növények fejlődésével-genomikájá- val-foglalkozik, a második pedig a zöldnövények biodiverzításával, azaz változatosságával. A genetikailag módosított növényeknek szentelt ülésen az EU álláspontját ismertetik, majd két angol szakértő a biztonságos termelésről és kockázatokról tart előadást. A konferencia programjában szerepel egy ipari szekció is, ahol a bioüzemanyagok jövőjéről, a zöld energiáról tartottak beszámolót amerikai kutatók. A tegnap tartott előadáson Chris Sommerville, a Stanford Egyetem kutatója a kukorica és cellulóz hajtóanyagként való hasznosításáról informálta a résztvevőket - tájékoztatta lapunkat Dudits. • Dóra László Folytatás az 1. oldalról A szolgáltatásokat, mint például az idegenvezetést, vendéglátást helyi kisvállalkozók biztosíthatnák, az utak összekötnék a falvakat, népszerűvé tennék a kirándulást, kerékpározást, miközben az ötlet nagy befektetést nem igényel, csupán összefogásra lenne szükség. Budapesttől Szobig, Szobtól pedig Parassapusztáig vezethetne az útvonal. Az alapítvány tavaly ősszel elindította a „Helyi termék-közös érték” című programot is, amelynek célja szintén a Dunakanyar és az Ipoly mente élelmiszeriparosainak, kézműveseinek, képzőművészeinek összegyűjtése és népFolytatás az 1. oldalról A találkozót élőben tekinti meg a fél évszázada remek teljesítményt nyújtó Aranycsapat két egykori játékosa, Buzánszky Jenő és Grosics Gyula. Utóbbi szerint nem szabad a 6-3-at felemlegetni, mert a magyar labdarúgás előremozdulását nem ebben kell keresni. „Ki kell lépni ebből a néhány évtizede tartó rossz szériából, és fel kellene zárkózni Európához” - mondta az egykori hálóőr. „Ennek megvannak a szakmai és morális feltételei, de nem hiszem el, hogy Magyarországon nincsenek olyan szakemberek, akik ezt ne tudnák, és ne ismernék fel. Tehetségünk van, szerűsítése kihelyezett táblákon. Várhatóan augusztusban 16 településen állítják fel ezeket az információs táblákat, amelyek nagyszerű lehetőséget teremthetnének a zöld-turistautak népszerűsítéséhez is. A kemencei fórumot követően, a tájháznál egyébként 19 órakor jelképesen megnyitják az Ipoly- menti kerékpáros útvonal Pest megyei szakaszát is. A szervezet egyébként június 14-től 18-ig az idén is megtartja az Ipoly-tisztítási akciót. Ennek során a part melletti szemetet Tésától Szobig kenuból és gyalogosan haladva gyűjtik össze az önkéntesek. Jelentkezésüket még várja a Magosfa Alapítvány. • (szabó) ezt bizonyítják az utánpótláscsapataink nemzetközi szereplései, csak egy nagy kérdést kell feltenni és arra válaszolni: hova tűnnek el ezek a tehetséges játékosok 18 éves koruk után?” Grosics Gyula mindehhez hozzátette: ha Bozsik Pétert hagyják dolgozni és engedik, hogy megvalósítsa elképzeléseit, akkor képes lehet kihúzni a gödörből a magyar focit. A hálóőr esélylatolgatásra is vállalkozott, de szerinte a realitás talaján kell maradni. „Kis gólarányú vereséget szenvedünk, ennek ellenére drukkolok, hogy minél több vendégtalálat essen az összecsapáson” - zárta a beszélgetést Grosics. • (nagy) Angol-magyar derbi a legendás 6-3 árnyékában gyereknap? Világjelenségnek számít, hogy a fiatalok manapság valahogy nem nagyon igyekeznek felnőni. Pszichológusok, szociológusok kutatják- magyarázzák e jelenség okait - mi itt és most beérjük annyival, hogy leszögezzük; tulajdonképpen az egész társadalom infantilizálódik. Tanulságos dolog például átfutni korunk társkereső hirdetéseit. Egyáltalán nem ritka, ha mondjuk egy „35 éves srác” keresi partnerét - no, legtöbbször eleve nem házasodás céljából -,vagy pedig „negyven körüli csajszi”. Régebben is voltak úgynevezett örök egyetemisták; mára viszont valóságos divattá vált több diplomát szerezni - és nem feltétlenül az olthatatlan tudásszomj miatt, hanem, hogy minél inkább kitolják a sok felelősséggel, kötöttséggel járó munkás hétköznapok kezdetének időpontját. Mindez természetesen az éltesebb korosztályra is hatással van: egyre sűrűbben látni olyan javakorabelieket, akik öltözködésben, beszédmódban megpróbálják - szánalmas eredménnyel - utánozni a gyerekeiket. Az sincs persze könnyű helyzetben, aki szíve szerint végre felnőne. A közéleti tegeződést nálunk az IKEA kezdte el, ma már a meglett családapát, családanyát adott esetben tegezve szólítja meg kedvenc bankja, vagy telefontársasága - az ilyen-olyan áruházi hirdetések jópofizásáról nem is beszélve. A kereskedelmi televíziók bizonyos showműsoraiban valószínűleg kötelező előírás lehet ez, olyannyira, hogy esetenként járni alig tudó matrónákat, reszketeg fejű aggokat tegeznek le kedélyesen. (Akik közül sokan - Istenem, hisz csak 70-80 éves gyerekek... - nem is mernek élni a visszategezés lehetőségével.) Mindebből a politika sem maradhat ki. A „Te, sötétben bújkáló, rémhírterjesztő ellenforradalmár, reszkess” óta természetesen sokat változott a helyzet. A pártok vezetői többnyire csak saját szavazótáborukat tegezik; államfői szinten magázás, vagy önözés jár a népnek - kivétel volt a „demokrácia egyenlő Göncz Árpád” időszaka, amikor az egész országgal ivott pertut mindenki Árpi bácsija. Most, hogy hamarosan megismerhetjük a legújabbb balliberális kormányprogramot - hogyan hozták össze, és miért ilyen lassan, nem kötötték az orrunkra -, az ember zavarban van, ezzel kapcsolatos véleményét vajon milyen stílusban fejezheti ki illemtudóan. Tanácstalanságunkat csak növeli, hogy odafönn megszorítások helyett reformokról, elvonások helyett igazságosságról és - mint a Nagy Októberi óta mindig - a ránk váró jólétet megelőző átmeneti nehézségekről beszélnek. Mindez azt jelenti, hogy a hatalom a társadalmat magázza ugyan, de kiskorúnak tekinti. Ha tetszik, gyereknek - vagy egyenesen hülyegyereknek. (Utóbbi kifejezés talán durva; legyünk inkább politikailag korrektek: szellemi fogyatékkal élőnek.) Sms-adót szedne az Európai Unió Minden üzenetünk után négyforintnyi euro-t fizettetnének Sokadik ötletként ezúttal az sms-ek és e-mailek megadóztatása merült fel az unióban. Alain Lamassoure francia képviselő javaslata szerint minden szöveges mobilüzenet után másfél, míg az e-mailek után 0,00001 eurocent nagyságú adót fizetnének a felhasználók, így járulnának hozzá a tagállamok az unió költségvetéséhez. Az ELI költségvetési bizottsága vizsgálja a tervezet megvalósíthatóságát. Az uniós különadóval kapcsolatban már több lehetőség is felmerült, szó volt egységes vállalati, repülőjegy, energiafogyasztás utáni, valamint az olajtársaságokra kivetett adóról is. A szövetségnek mindenképpen új bevételi forrásokat kell találnia, mert a jelenlegi struktúra hamarosan megváltozik. Most még a közvetlen tagállami befizetések, áfabevételek és importadók jelentik az EU-költségvetés gerincét. A változtatás szükségességére a hétéves költségvetés körüli éles vita mutatott rá, ezért 2008-2009-ig megpróbálják összegyűjteni a használható ötleteket. Ilyen terv a sok között a francia képviselő javaslata is, ami valamiképp a globalizáció vívmányait sarcolná meg az amiatt kiesett jövedelmek kompenzálásaképpen. A társasági és a személyi jövedelmi adó behajtása ugyanis egyre nagyobb gondot okoz a tagállamokban. Az sms- és e-mailadó nagy előnye az előterjesztő szerint, hogy egyenként ugyan elhanyagolható nagyságú, de az összforgalmat tekintve jelentős bevételekkel kecsegtet. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a felhasználók körében osztatlan sikert aratna a bevezetése, kérdéses továbbá a behajtás módja is. Az sms-ekre jutó nagyjából 4 forintnyi adó valószínűleg igencsak CttroMaU hu visszavetné a népszerűségét, míg az e-mailek megadóztatása számos más problémát is felvet, hiszen ezek számát sokkal nehezebb követni és nagy részük úgynevezett kéretlen levél. Előbbi adónemből becslések alapján évi 4 milliárd, míg az e-mail sarcból 15 millió euró folyhatna be az EU- kasszájába. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint technikailag biztosan kivitelezhető lenne, de meglehetősen abszurd ötlet az új kétfajta adónem és inkább az áfá-ra vonatkozó szabályokat kellene végre rendberakni, nem pedig magánszemélyekkel finanszíroztatni az uniót. Mindig a lakosságot legegyszerűbb megterhelni - mondta a szakértő, aki úgy véli, ha el is fogadnák, akkor is hosszú évekig tartana az új adónemek kidolgozása és bevezetése. Kovács László adóügyi biztos szerint az energiafogyasztás után lenne legoptimálisabb közös adót szedni, ez ugyanis hosszú távon ösztönözné a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználását és csökkentené az importfüggőséget. A személyi jövedelemadó megosztását, vagy a közös társasági adó bevezetését Kovács nem tartja jó ötletnek, de pozitívnak tartja, hogy egy általánosan kötelező hozzájárulással a tagállamok nem a hozzájárulások igazságtalanságán vitáznának, hanem arról, mire költsék a bevételt. Az új EU-adót, bármi legyen is az, leghamarabb 2014-ben kezdhetik szedni. • Sz. H.
