Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)

2006-05-30 / 105. szám

www.istergranum.hu 2006. május 30., kedd • HÍDLAP 5 Nem bír a konkurencia a magyar eperrel Bár egyre több a külföldi, az ízletes hazai gyümölcs állja a sarat Folytatás az 1. oldalról Ahhoz ugyanis, hogy a szállítmá­nyok kibírják a hosszú utazást, még érés előtt leszüretelik őket. A Szent­endrei-sziget területe hagyományosan jó epertermő vidék, Tahitótfalun nyolc éve hagyományosan Eperfeszti­vált is tartanak, idén június 9-től 11-ig vehetnek részt az érdeklődők a prog­ramokon. A település környékén több száz család foglalkozik epertermesz­téssel kiegészítésképpen, ám tavaly arra kényszerültek, hogy levélben for­duljanak az agrártárcához védelemért. Természeti csapások tizedelték a ter­mést és az olcsóbb, ám silányabb mi­nőségű spanyol eperdömping teljesen ellehetetlenítette őket, nem beszélve arról, hogy a szigorú környezetvédel­mi előírások miatt vegyszereket is csak korlátozott mennyiségben hasz­nálhatnak. Azt kérték tehát, amit pél­dául a méhészek is: szigorúbb minő­ségi ellenőrzést az uniós piacokról beáramló termékekkel szemben. Idén az időjárás valamivel kegyesebb volt a termelőkhöz, de a rendkívül csapa­dékos kora nyár késlelteti a szüretet és megrohaszthatja a termést. A Tahitótfalu környéki gazdák ugyanakkor még nem panaszkodnak, a kereslettel nincs gond. Tóth József, a település jegyzője és az Eperfesztivál egyik szervezője kérdésünkre elmond­ta: nagyjából mindig tisztességes áron tudnak túladni a gyümölcsön, a felvá­sárlók sokszor házhoz jönnek, de jó néhány termelő szállít nagybani piac­ra vagy különböző hipermarket-lán- cokkal kötöttek szerződést. Az utak mellett 500-600 forintért kínálják a portékájukat, ennél a felvásárlói ár sem sokkal alacsonyabb, körülbelül 400-500 forintot adnak az eper kilójá­ért, ez természetesen a tétel nagyságá­tól függően változhat. Bár már egy hete megindult az érés - az Alföldön már le is érett -, még eléggé savany- kás, sokkal több napsütésre lenne szükség. Mindenesetre az eperter­mesztők jóval szerencsésebbek ribiz- lis társaiknál, a jó minőségű eperre ­mint az egyik elsőként érő igazi ma­gyar gyümölcsre - mindig van keres­let, még nem kellett a földeken hagyni a termést. A Magyarországon évente érő 7,5-8 ezer tonna eperből nagyjából kétszáz tonnát exportálnak, míg ennek sokszorosa, mintegy másfél ezer ton­na importáru érkezik az országba. A termelők helyzetét a forráshiány nehe­zíti elsősorban, az elégtelen állami tá­mogatás és a kevéssé fejlett infra­struktúra. Abban viszont mindenki, még a Tesco szóvivője is egyetért, hogy az igényes vásárlók ártól függet­lenül inkább a nem annyira tetszetős, de jóval finomabb, szabadföldi gyü­mölcsöt választják. A cseresznye korai fajtái az eperrel nagyjából egy időben érnek, már meg is jelent a piacokon, de még elég drágán mérik, 300-400 forint körül mozog az ára. Ez a gyü­mölcs egyébként régen főként a szőlő- ültetvények kísérőnövénye volt, de sajnos évek óta csökken a cseresznye- fák száma zártkertekben is. Változat­lanul népszerű ugyanakkor - különö­sen a nagy szemű germersdorfí fajta - a családi házaknál, kiskertekben, csakúgy, mint az eper. • Szabó Hajnal A hősökre emlékeztek Kismaroson Néhány hete megnyitotta kapuit a www.kismarosifalumuzeum.hu , amely vir­tuálisan mutatja be a múzeum anyagát. A tolyamatosan bővülő honlapon jelenleg há­rom nyelven kap tájékoztatást a látogató.- Miből finanszírozták a honlap lét­rehozását?- A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) pályázati támogatás keretében a honlap teljes grafikai és programo­zási feladatainak költségét magára vállalta. A honlap elkészítésére gya­korlatilag alig 50 nap állt rendelkezé­sünkre, mert az NCA támogatási szer­ződése 2006. áprilisának elején érke­zett és május végére már pénzügyileg is le kellett zárnunk a munkálatokat.- Hogyan vett részt a múzeum a szer­kesztésében és mik találhatóak rajta?- A mi munkánk elsősorban abból állt, hogy a VácOnline fejlesztőivel korábban egyeztetett menüstruktúra szerinti szövegeket 3 nyelven (fordí­tás-lektorálással együtt) elkészítsük. További nagy munkát jelentett a Fotó­galériában elhelyezett képek kiválasz­tása, grafikai előkészítése és a három­nyelvű képaláírások elkészítése is. • Hívért Gábor Pályázat a virágos Nógrádért A Nógrád Megyei Önkormányzat virágosítási, parkosítási és környezet- szépítési versenyt hirdet a megye te­lepülési önkormányzatai számára. A pályázat célja a kultúrált, környezet­barát, vendégváró lakókörnyezet kialakí­tásának elősegítése, a településeken élők életminőségének javítása, a hagyomá­nyos virág- és kertkultúra felélesztése és kiteljesítése. A benyújtott pályázatok el­bírálása során figyelembe veszik az ön- kormányzati zöldterületek, az idegenfor­galmi látványosságok, a magántulajdonú ingatlanok, a közintézmények, valamint a sírkertek és emlékhelyek környezeté­nek rendezettségét, a virágültetések ki­alakítását, minőségét és gondozottságát. Figyelembe veszik a civil szervezetek és az ifjúság részvételét a településszépítő tevékenységben, és kiemelt figyelmet fordítanak a parlagfűirtás hatékonyságá­ra. A pályázatra június 2-ig, péntekig le­het jelentkezni. Az augusztus végéig el­bírált jelentkezők között az első helye­zett város 250 ezer forintot kap, a pályá­zó községek közül az első 200 ezer, a második 150 ezer, a harmadik pedig 100 ezer forintos jutalomban részesül. • G. É. Tízszázalékos eredményt vár az MKP A magyar párt szereplése hosszú időre eldöntheti a régió sorsát Játszva tanulnak a szlovákiai diákok Folytatás az 1. oldalról Miután elkési a hazainduló buszt, úgy dönt, körbeutazza az unió orszá­gait, a körútja közben sok mindent megtud a tagállamokról, azok külön­legességeiről, szokásairól. Berman tá­jékoztatása szerint egy középszintű játékos 4-6 óra alatt abszolválja a pá­lyákat, azok, akiknek ez sikerül, egy honlapon beregisztrálódva 250 ezer koronás, azaz 1 millió 750 ezer forin­tos ruhavásárlási utalványt kaphat­nak. A www.stratenyveurope.sk olda­lon a játék június 1-től letölthető lesz. • (szép) Folytatás az 1. oldalról- Sokan az országgyűlési választá­sok főpróbájának tartották a tavaly novemberi megyei önkormányzati vá­lasztásokat. Akkor a Nyitra Megyei Közgyűlésben az MKP kisebbségbe szorult, milyen tanulságot lehet ebből leszűrni?- A megyei választáson sokan vol­tunk, de nem elegen és kisebbségbe szorultunk. Azóta rendkívül negatív folyamatok játszódtak le. Említhet­ném a megyei hivatal átszervezését, amelynek egyértelműen az volt a cél­ja, hogy szakmai rátermettségüktől függetlenül eltávolítsák a magyar aj­kú alkalmazottakat. A transzformáci­ót követően a hivatal működésképte­len. Hiányzik a kommunikáció a me­gyei hivatal egyes szervei között - az elnök, a képviselő-testület, a szakmai bizottságok, a tanács és a hivatal kö­zött. Ennek eredményeként a mai na­pig nem tudták tető alá hozni a költ­ségvetést. Bár a pénzügyi bizottsá­gunkban - ahol alelnök vagyok - már márciusban elfogadtuk, a kommuni­káció hiánya miatt a testület csak a keretszámokig jutott el. Olyan döntés született, hogy a szakbizottságokban az egész költségvetést újra át kell rág­ni. Nyilván módosítani akarnak egyet s mást és félő, hogy a térségünket érintő fontos tételek e módosítás kap­csán esetleg kikerülnek belőle. A bü­dzsé végérvényesen a következő tes­tületi ülésen kerülne jóváhagyásra. A beruházásokhoz szükséges pénz­leosztás hiányának az lett a következ­ménye, hogy a párkányi gimnázium te­tőterének beépítésén dolgozó kivitele­ző cég megszakította a munkálatokat. Emellett a jelenlegi áldatlan állapot a térségünket érintő többi beruházásra is negatív hatással lesz, ennek a régió, az itt élő emberek látják majd kárát. A megyei választásból le kell vonni a tanulságot! Az embereknek azon kell lenni, hogy ne ismétlődjön meg az, ami tavaly ősszel történt. Csak ak­kor tudunk segíteni, ha kormányon maradunk. Ehhez viszont el kell men­ni szavazni! Még egyszer hangsúlyo­zom az MKP-n kívül senki nem vál­lalja fel a régió problémáit! Nem a politikusok személyes érdekeiről, ha­nem a régiónkról van szó. 2007-2013 között közel 500 milliárd korona uni­ós támogatás fog vándorolni az or­szágba. Nyilván mindnyájan azt sze­retnénk, hogy ebből egy szelet az itt élő emberek boldogulását javítsa.- Milyen eredményre számít az MKP, van-e esély arra, hogy a párt továbbra is kormányon maradjon?- Tíz százalék felett minden egyes tizedszázalékkal meg lennénk eléged­ve. Valójában ez azt eredményezhet­né, hogy az MKP kormányon marad­na. Nem szakadna meg a folytonos­ság, folytathatnánk ott, ahol abba­hagytuk a munkát. Vannak dolgok, amelyeket ebben a választási ciklus­ban nem sikerült megvalósítani. Ilyen például a kisebbségek jogállásáról, valamint a kisebbségi kultúráról szóló törvény, vagy a kollektív bűnösségből eredő anyagi vagy morális kárpótlás. A párkányi régió jelöltjei térségün­kön szeretnének segíteni, hogy az itt élő embereknek új munkahelyek léte­süljenek. Ehhez kell a teherkomp be­indítása, a logisztikai háttér biztosítá­sa a magyarországi oldal számára, a vasúti pályaudvar valamint a kikötő jobb kihasználása. Számunkra rendkí­vül fontos lenne, ha olyan kormány- döntés születne, amely alapján az észak-déli autópálya Párkányt érintve haladna. Ennek következő eleme az új teherforgalmi Duna-híd lenne. A pár­kányi régiónak nagy a potenciálja, igen jók a lehetőségei - csak erre kell építeni! A célok megvalósulásához kormányra kell kerülnünk, mivel ezt a térséget az MKP-n kívül egyetlen párt vállalja fel.- Az MKP tervezi-e a jelenlegi me­gyehatár átrajzolását?- Civil szervezetek részéről a kö­zelmúltban volt kezdeményezés egy 16 megyerendszer kialakítására. Arra számítunk, hogy a júniusi parlamenti választás után a téma ismét terítékre kerül. Mi a Duna menti és a Gömör- Nógrád megyéről nem mondunk le. Ez a célunk, azért fogunk harcolni! • Oravetz Ferenc Újraszenteit képtartó oszlop Epöl. Szent Orbán püspök, a szőlős­gazdák védőszentjének tiszteletére ren­dezte ünnepségét május 28-án, vasár­nap az epöli önkormányzat. A délután 4 órakor kezdődő szentelési szertartás előtt a Búzavirág népdalkor műsora, Kovács Gábor Szent Orbánhoz kapcso­lódó népi hagyományokat felelevenítő előadása, volt hallható. Nándorfehérvár emlékére Párkány. A párkányi Ady Endre Alap­iskola május 31-én emléknapot tart a nándorfehérvári győzelem tiszteletére. A rendezvény alatt sor kerül az Egri csilla­gok című film vetítésére, ezen kívül fegy­verkiállításon, harangöntésen, rendhagyó történelemórán vehetnek részt a diákok. Ml A VÉLEMÉNYE? Saját működése finanszírozása céljá­ból új adónem bevezetését fontolgatja az unió. A mobiltelefonok szöveges üzeneteire és az e-mailekre kivetett adó mértéke csekély volna, de ezek nagy forgalma miatt jelentős bevételt jelentene. Arról érdeklődtünk, hogy mit szólnak az emberek az ötlethez, kivite­lezhetőnek tartják-e azt? Tóth Andrásné Eszter (álláskereső) [ Hazánk szerintem a leginkább megsar­colt ország, az örö- ' kösödési adótól ked­ve a súlyadón át a házadóig itt mindennel sújtják a népet. Dühítő, hogy még az unió is le akar min­ket nyúlni, annak idején ellene szavaztam, az én lelkiismeretem tiszta. Gondolom, hogy az ötlet kitalálója már azt is tudja, hogyan lehet megoldani az adóztatást. ’ Juhász Márton (nyugdíjas) ™mo9!9sh3i összeg, ha jól w ««sAjBj tudom, csak képle- tes, tehát ez ellen még nem lenne el­lenvetésem, annál inkább sem, mert internetezni nem tudok, SMS-t is csak nagyritkán írok. Az üzenetek követése viszont elvi problémákat vet fel, nem örülnék neki, ha bárki is a magánlevele­zésemet követné, még ha adózta­tás céljából teszi, akkor sem. Saj­nos naiv aki azt hiszi, hogy erre nincs meg az apparátus. Müller Adél (tanuló) j Nem örülök semmi- I féle új adófajta beve­zetésének, mert bár [ engem személy sze- ! rint diákként egyik sem érint, de a szüleim sokat pa­naszkodnak az adók miatt. Az SMS- és e-mailadótól viszont nem félek, mert egy embernek több né­ven több e-mail címe is lehet, a te­lefont is lophatja, kaphatja, nem hiszem, hogy be tudnák azonosíta­ni, hogy ki, mikor, kinek írt. Rappold Csaba (rendszergazda) Mint minden rossz 1 ötlet, ez is egy fran- ! ciától származik, I sajnos az a tapaszta­latom, hogy amit megszellőztet­nek, azt félig már el is fogadták. Engem igencsak érzékenyen érint a dolog, mert napi 15-20 e-mailt is küldök, és bármennyire is baga­tellizálják az adó összegét, sok ki­csi sokra megy. A kivitelezhető­ség nem nagy ügy, a „Nagy Test­vér” nemcsak az üzeneteinket, de még a beszélgetéseinket is rögzíti. Hősök Napi Emléknap Nána. A Csemadok Helyi Alapszer­vezete vasárnap Hősök Napi Emlék­napot szervezett. A bensőséges ün­nepség a Hősök emlékművének meg­koszorúzással kezdődött, majd Koltay Gábor Trianon című filmjének vetíté­sével folytatódott a kultúrházban. Az emlékmű márvány táblájába összesen 91 nevet véstek. E szerint 35 első vi­lágháborús és 46 második világhábo­rús áldozata van a községnek, tíz fia­talembert pedig 1919. május 6-án a cseh légionáriusok lőttek agyon.

Next

/
Thumbnails
Contents