Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-26 / 103. szám
4 HÍDLAP • 2006. május 26., péntek www.istergranum.hu Nagyszabású útfejlesztési tervek Szlovákiában Az MKP ragaszkodik az északi korridor Párkány-Esztergom vonalához Nyoma sincs a szlovák robbantóknak Mégis politikai célokat szolgált a terrorista fenyegetés? Folytatás az 1. oldalról Folytatás az 1. oldalról A tervezet tartalmazza továbbá a Pozsony-Dunaszerdahely-Érsekújvár- Léva-Losonc szakaszt, valamint az Ipolyság - Párkány közötti észak-déli, Budapest irányú gyorsforgalmi út kiépítését (érdekes, hogy korábban Ipolyságot elkerülték volna az építkezéssel a hegyekre való hivatkozással - a szerk.). Régiónkat az Ipolyság-Párkány közötti, Budapest irányú északot déllel összekötő gyorsforgalmi út kiépítése érintené. Nagy Géza, Zselíz polgármestere az Ister-Granum Eurorégió közlekedési bizottságának az elnöke több szakemberrel egyetemben azon a véleményen van, hogy a legésszerűbb megoldás a Zsámbéki-medence-Esztergom- Párkány-Zselíz-Léva-Zsolna útirány lenne. Az Ipolyság-Vác nyomvonal ellen, amelyet egyébként az MSZP a választások során készpénzként könyvelt el, már a környezetvédők is tiltakoztak, mert annak megvalósításához hegyeken kellene áttörnie az útnak. A hivatalos kormányzati tervekben szintén a Vác- Parassapuszta-Ipolyság útvonal (M2) szerepel, így az eredeti Párkány-Eszter- gom irányt tartalmazó ígéretek a magyar félnél lekerültek a terítékről. Szlovákia azonban nem ért egyet a magyar tervekkel, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a Hídlapnak már korábban leszögezte, a korridort illetően Brüsszelnek és Pozsonynak is van szava, így erről nem dönthet egyedül Magyarország. „A mi programunkban egyértelműen az Esztergom- Párkány útvonal szerepel, bár elismerjük, hogy Ipolyság is támaszthat új igényeket az útvonal kapcsán. Erről azonban már az új magyar és az új szlovák kormánynak kell megegyeznie, az ősz előtt nem kezdődhetnek el a tárgyalások” - mondta Csáky, aki szerint a gyorsforgalmi út megépítésétől függetlenül Esztergomnak és Párkánynak mindenképpen szüksége van egy nagy teherbírású új Duna-hídra. • Szép Éva A budapesti, állítólagos terrorfenyegetettségről szóló híreszteléseket politikai elemzők már akkor is baloldali kampányfogásnak értékelték. A félelemkeltés ugyanis mindig az éppen hatalomban lévőknek kedvez, ők rendelkeznek ugyanis azokkal az erőkkel, amelyek a lakosságot megvédhetik a vélt vagy valós veszélyektől. Szlovákiában azóta is vizsgálat folyik az ügyben - tájékoztatta lapunkat Köteles László a szlovák parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának MKP-s tagja. „Továbbra is szerencsétlennek tartom, hogy Magyarországon a nagy nyilvánosság előtt tárgyalták meg ezt a kényes ügyet, ez ugyanis nemcsak a titkos- szolgálati forrásoknak árthat, hanem alkalmat ad arra is, hogy a politika éljen és visszaéljen a helyzettel” - mondta a Hídlapnak a politikus. A szlovák titkosszolgálatoknál ma is zajló vizsgálatnak ezért nemcsak az a célja, hogy megnevezzék, ki és milyen merényleteket tervezett Budapestre, hanem az is, hogy egyáltalán megalapozottak voltak-e ezek az információk. Köteles szerint a bizalmas információk napvilágra kerülése miatt ugyanakkor felül kell vizsgálni a magyar-szlovák titkosszolgálati kapcsolatokat is. Szerettük volna Tóth András titkos- szolgálatokért felelős politikai államtitkárt is megkérdezni a magyarországi vizsgálat állásáról, ő azonban csupán annyit üzent sajtószóvivője útján: az utoljára kiadott közleményei ma is mérvadóak. Demeter Ervin, a május 16-ig működő parlamenti nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja közlékenyebb volt. Mint mondta, a bizottságot egyáltalán nem tájékoztatták megfelelően a kínos üggyel kapcsolatos fejleményekről és az azóta lefolytatott vizsgálatokról. „Ha nem jutottak semmire, akkor arra kell gondolnunk, hogy komolytalan volt az egész fenyegetettség, és a híresztelések kétes politikai célokat szolgáltak. Az pedig, hogy nincs semmilyen tájékoztatás az ügyben, ugyanezt bizonyítja” - mondta a Hídlapnak a politikus. • Pálovics Klára L A P ( S Z ) E L Kocsis L. Mihály Szomorú ember tanácsa A szomorú ember egy pádon ült és szomorú volt. És minthogy manapság egyre kevesebb szomorú embert lehet látni utcákon s köztereken, érthető, ha egy riporter azonnal lecsap a (kivételes) témára. Istenem! Egy szomorú ember... Kihajtottam a jegyzetfüzetemet és odaléptem hozzá.- Ön szomorú? - törtem azonnal a lényegre. A szomorú ember felkapta a fejét, mielőtt válaszolt volna. De nem volt meglepve, s tárgyszerűen felelt.- Igen. Szomorú vagyok.- Szomorúsága mely okokból táplálkozik?- Szomorúságom az életből meríti indokait. Ez engem, mint újságírót, meglepett. Ám eltitkoltam, hogy továbbra is szenvedélymentes maradhassak.- Az élet: konkrétan, valamely szavakba önthető szegmensében, netán a - mint tudjuk: sajnálatosan - megfogalmazhatatlan lelki tartományában?- Is-is - felelte a szomorú ember, rövid töprengés után. Amit persze félrevezetés-nek is fölfoghattam volna.- Kérem - mondtam ekkor a szomorú embernek -, az ember nem lesz szomorú minden ok és indok nélkül. A szomorú ember elpirult.- Nem - felelte, és valószínűleg az igazságnak megfelelően. - Ok és indok nélkül nem szoktak szomorúak lenni az emberek. Kivéve a betegséget.- A betegség önmagában is elegendő ok, nemde? A szomorú ember megérezte hangomban a türelmetlenséget és ezért sietve válaszolt.- A lelki eredetű betegségekre gondolok. Amelyeket azonban ma már gyógyszeresen is jó eredménnyel kezel az orvostudomány.- Ön - faggattam tovább - gyógyszerfüg|;ő?- Nem vagyok gyógyszerfüggő. Én életfüggő vagyok. Ceruzám megállt a papiros fölött.- Mindannyian életfüggők vagyunk - mondtam ekkor, kissé talán ki- oktatóan.- Úgy értem - folytatta a szomorú ember - a szomorúságom függvénye az életnek. Élek, tehát szomorú vagyok. Az újságíró többnyire tényeket (véleményeket) rögzít, de most nem hallgathattam el a szomorú ember előtt, hogy némileg másként látom ezt a kérdés.- A szomorúság nem feltétlen velejárója az életnek!- De a szomorúsághoz feltétlenül kell az élet... Nem találja? Logikus, gondoltam magamban, és becsuktam a jegyzetfüzetemet.- Végezetül megkérdezném, ha szabad: ön most már végleg megbarátkozott a szomorúsággal? Netán érez magában erőt, hogy kiszálljon tenger fájdalma ellen? Azonban! - és fölemeltem a mutatóujjamat. - Remélhetően nem ostoba módon akarván véget vetni neki... És válaszát meg sem várva, feltettem neki még egy utolsó kérdést:- Mit üzenne olvasóinknak, akik (többségükben) szintén ki vannak téve az élet megpróbáltatásainak, habár - mint tudjuk - életünk egyre reményteljesebb, egy szerető, nagy család részeseiként, mintegy választott vezetőink óvó karjaiban nyugodva, s gyermeki bizalommal eltelve? A szomorú ember hosszan gondolkozott a válasz előtt.- Ha megtehetik, kerüljék el a szomorúságot... Tíz évvel csökkentheti az átlagéletkort a vizitdíj bevezetése? Folytatás az 1. oldalról Szlovákiában néhány éve vezették be a jelképesnek tekinthető 20 koronás látogatási díjat, ezt viszont minden egyes vizsgálatért elkérik a belgyógyászattól a fogászatig. Magyar- országon is egy ehhez hasonló, 200 forintos nagyságrendű összeg bevezetése a legvalószínűbb jövő év végétől. Hargitai Zoltán, a Komárom-Esz- tergom Megyei Orvosi Kamara elnöke úgy véli, elkerülhetetlen lesz a vizitdíj bevezetése, csak az a kérdés, milyen formában. Az orvos elismeri, hogy a magyarok valóban többször, és sokszor feleslegesen veszik igénybe az egészségügyi ellátást, azaz például egy kisebb megfázás miatt is felkeresik a háziorvost. Ennek visszaszorításával nem is lenne gond, a baj csak az, hogy az indokolt orvoslátogatások számát is csökkentheti. Amikor például fizetőssé tették a fogmegtartó kezelést, vagyis a töméseket, rövid időn belül már csak pár százezer tömés jutott egymillió húzásra, ami ingyenes maradt (a fogröntgenért már eddig is fizetni kellett sok helyen). Hargitai felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyugdíjasok járnak leggyakrabban orvoshoz, akiknek egy kisebb összeg is megterhelő lehet, de állítólag arról is volt szó, hogy ezer forintot kémének látogatásonként. „A díj bevezetése előtt mindenképpen fel kell mérni a rendelkezés népegészségügyi hatásait, mert ez oda is vezethet, hogy akár tíz évvel csökken majd az átlagéletkor. A kormány reformtervei eddig úgy tűnik, azt célozzák, hogy minél kevesebben legyünk, a hosszú életkor nem jó befektetés” - fogalmazta meg az elnök. Szakértők szerint egyébként egy ilyen hozzájárulás igencsak csekély haszonnal kecsegtet az okozott károk nagyságához mérten, ugyanakkor várhatóan a hálapénz elterjedtségét sem fékezi meg. • Szabó Hajnal Elmaradt a testületi ülés Kismaros. Május 25-én tartotta volna a kismarosi képviselő-testület soros ülését. A csütörtöki ülés azonban elmaradt, a képviselők e helyett szerdán zárt ülésen tárgyaltak, amelyről csak annyit tudni, hogy három napirendi pontot beszéltek meg. Műértő tolvajok Komárom. Két családi házból ismeretlen tettesek festményeket loptak el. Az egyik lakásból egymillió forint értékű műalkotást vittek el, többek között Barabás Miklós és Szinnyei Merse Pál egy-egy olajfestményét. Pedagógusok elismerése Dorog. A város képviselő-testülete június 2-án délután kettő órától tartja a pedagógusnapi ünnepséget a József Attila Művelődési Házban. A polgár- mester ekkor adja át az Év Pedagógusa díjat. Ezt követően kétrészes vígjátékot láthatnak a résztvevők, a Köny- nyű erkölcsök című darabban Straub Dezső és Nyertes Zsuzsa látható. Nevetségessé vált a román titkosszolgálat Nemzetközi botránnyá dagadt a minden alapot nélkülözd madárinfluenza-vád Folytatás az 1. oldalról Úgy tűnik, hogy a román „szakértők” egyszerűen összetévesztették a csibéket a pulykákkal, jelentős nemzetközi botrányt robbantva ki ezzel. A hírszerzés azóta helyesbített ugyan, de menesztették a brassói kirendeltség vezetőjét és valószínűleg hasonló sors vár a bukaresti vezetésre is. A fertőzött szállítmányt állítólagosán elindító bábolnai kft. azon nyomban tisztázta magát, ám kérdés, mennyire befolyásolja ez későbbi üzleti tevékenységüket, hiszen egyértelműen jó hírnevük megsértéséről van szó. Azt nem sikerült megtudnunk, terveznek-e jogi lépéseket, ám ha elindítanának egy polgári peres eljárást, valószínűleg sikerrel járnának, ám nem mindegy, milyen áron. Egy lapunknak nyilatkozó gazdasági jogász leszögezte: egy cégnek is vannak személyiségi jogai, így rágalmazásért természetesen pert indíthat és helyreigazítást, bocsánatkérést, de akár jelentős kártérítést is kérhet. Az ilyen típusú erkölcsi károkozásért a nyugat-európai országokban tetemes összegeket ítélhetnek meg a bíróságok, nálunk ez még nem igazán bevett gyakorlat. Kérdés persze: mennyire „sértődött meg” a megvádolt bábolnai cég, milyen mértékben érinti kellemetlenül üzleti tevékenységét. A jogász szerint nem kizárt, hogy nagyobb veszteséggel járna egy hosszadalmas eljárás, főként ha sajtónyilvánosság mellett zajlana. Fennáll annak a veszélye, hogy tipikus „kabátlopási” üggyé alakulhat, azaz a végén már senki sem tudná, hogy mi történt pontosan, csak a botrány maradna meg. Mindenképpen peren kívüli megegyezés lenne célszerű, esetleg közvetítői, úgynevezett mediációs segítséggel. • Sz.H.
