Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)

2006-05-26 / 103. szám

www.istergranum.hu 2006. május 26., péntek * HÍDLAP 5 Kinek fáj a foga a nógrádi Majláth-kastélyra? Rendbe tették az egészségügyet, és értékesíthetik a megüresedő ingatlant Nógrádgárdonyban Folytatás az 1. oldalról Balázs Ottó (MSZP), a közgyűlés al- elnöke lapunkat arról tájékoztatta, ■ hogy a tüdőgyógyintézet tavalyi szer­vezeti összevonása a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházzal, valamint az 1892-ben épült kastélyból való kiköl­töztetése egy nagyobb egészségügyi át­alakulási folyamat része. A tegnapi ülé­sen az önkormányzat felhatalmazást kapott arra, hogy megkezdjék a tárgya­lásokat a megyei egészségügyi struktú­ra átalakításáról annak érdekében, hogy szeptember elsejével kiüríthessék a nógrádgárdonyi intézményt. Balázs hozzátette, hogy az év végére felújítan­dó salgótarjáni kórház, és a jövő évre teljesen megújuló balassagyarmati, va­lamint a ma is korszerű pásztói intéz­mény elegendőek a megye egészség- ügyi ellátására, az ellátás színvonalát és a betegek létszámát tekintve. A felújí­tásra szoruló nógrádgárdonyi épület fenntartása tehát nem lenne racionális döntés, de a június végéig befejezendő tárgyalások során természetesen első­sorban a betegek, másodsorban pedig a dolgozók érdekeit veszik figyelembe. Az előzetes terveknek megfelelően arról döntött a testület, hogy 70 meg­szűnő ágy a közeli Balassagyarmatra, 30 ágy pedig az ötven kilométerrel ar­rébb fekvő megyeszékhely kórházába kerüljön át. A folyamatos leépítések so­rán mára 63 fősre fogyatkozott sze­mélyzet sorsa bizonytalan. „Balassa­gyarmaton bizonyára szükség lesz egy részükre, de hogy hányán kerülnek vég­leg utcára, azt nem lehet előre megbe­csülni” - mondta a szocialista alelnök, majd hozzátette: felelősséget éreznek a nógrádgárdonyi dolgozókért, már csak azért is, mert a végkielégítéseket a me­gyei önkormányzatnak kell kifizetni. Lászka Aranka, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszerve­Dallos Jenő rajza zetének helyi vezetője az érintett be­tegekkel együtt jelen volt a közgyűlé­sen, és két táblát tartva csendesen til­takoztak munkahelyük bezárása ellen. Póczi Magdolna, a tüdőgyógyintézet vezető-főorvosa lapunknak úgy nyi­latkozott, hogy a két rossz közül a ki­sebbik rossz megoldás útja nyűt meg a mai döntéssel, hiszen megkezdőd­hetnek a szakmai tárgyalások, melyek során reményeik szerint figyelembe veszik a betegek érdekét, és addig nem zárják be a kórházat, amíg a ba­lassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézet nem válik fogadóképessé. Bállá Mihály (Fi­desz), Nógrád megyei országgyűlési képviselő arról tájékoztatta lapunkat, hogy a gyarmati intézmény rekonst­rukciója két ütemben zajlik. Az első ütem még 2003-ban sikerrel zárult, a második ütem pedig most van soron, és a tervek szerint csak a jövő év vé­gére fejeződik be. A képviselő rámu­tatott arra is, hogy Nógrádgárdony mikroklímája miatt is kiválóan alkal­mas volt a tüdőkórház üzemeltetésé­re. Mint mondta, a bezárás gazdasági érveit elfogadják, de azt nem értik, hogy miért vált ennyire sürgetővé a kiköltözés. Találgatások szerint a nagy költségvetési hiánnyal küszködő szocialista vezetésű megyei önkor­mányzat anyagi gondjain igyekszik enyhíteni a patinás kastély értékesíté­sével, mint ahogyan hasonló hírek a felsőpetényi kastélyban működő gyermekotthonról is felröppentek. Balázs Ottó ezzel szemben cáfolta, hogy már lenne vevő a Majláth- kastélyra, de hozzátette: ha a közgyű­lés az eladás mellett döntene, akkor a törvényes előírások szerint előbb fel- becsültetnék az épületet, majd a leg­többet ajánló vevőnek értékesítenék. • (gábor) Mégsem szavazhatunk a királyságról Elutasította az OVB a népszavazási kezdeményezést Mint arról korábban beszámoltunk: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Moz­galom hitelesítésre nyújtotta be az Or­szágos Választási Bizottsághoz (OVB) a következő kérdést: „Akarja-e Ön, hogy Magyarország államformája ki­rályság legyen?”. Bár a kérdést koráb­ban már hitelesítették, szerdán mégis visszautasította azt a testület. Toroczkai László, a mozgalom elnöke lapunknak úgy értékelte a döntést: több vetülete is van a dolognak, sőt visszássá­gokat is lehet sejteni a háttérben. „A gyűjtőív pontosan ugyanaz volt, ame­lyet egyszer már elfogadott a bizottság, a kérdést pedig pár évvel ezelőtt szintén hitelesítették. így tehát egy saját magát meghazudtoló döntést hozott a testület. Ráadásul szerdán dél körül adtam be az aláírásgyűjtő ívet, így azt az elbírálást, amelyre csaknem egy hónapja lett volna a bizottságnak, mindössze néhány óra alatt meghozta, amiről pedig elfelejtett engem értesíteni” - mondta a Hídlapnak Toroczkai. Véleménye szerint ez a dön­tés is azt bizonyítja, hogy a jelenkori Magyarországon egy diktatórikus körül­mények között létrejött alkotmányt nem lehet demokratikus úton megváltoztatni, sőt megkérdőjelezni sem. A mozgalom fellebbez a döntés ellen, ameddig ha­zánkban ez lehetséges, jogi úton a vég­sőkig is elmennek, és akár nemzetközi színtérre is viszik a dolgot. „Ez egy po­litikai per, tudtuk, hogy nem lesz köny- nyű. Ha kell, akkor hajlandóak vagyunk a magyar államot is bíróság elé citálni, de nem adjuk fel.” • Pálovics Klára Folytatás az 1. oldalról A polgármester hozzátette: „Rad­nóti nagyapja, Glatter Jónás a közeli Rimaszécs zsidó temetőjében nyug­szik, az apja pedig Nemesradnót kocsmárosa volt. A vendéglátó egy­ség a mai napig áll, most az egyház tulajdonában van az épület”. Csáky Pál, a szlovák kormány mi­niszterelnök-helyettese a szobor ava­tásán elmondta: „Nagy adósságot tör­lesztettünk ma, hiszen tartozunk ezzel Radnóti Miklósnak, akinek az ősei él­tek itt. Örülök, hogy kormánytámoga­tásnak köszönhetően mára állhat an­nak a nagyságnak a szobra, akit az ak­kori politikai őrület ki akart szorítani a nemzetből és magyar kultúrából. Hála a sorsnak eredménytelenül, hi­szen a nagy művész, a tiszta szellem Befellegzett a nyolcosztályos gimnáziumoknak? A szakemberek szerint sántítanak a kormány szakmainak mondott érvei A régi-új kormány vizitdíj bevezetését tervezi az egészségügyben: ha valaki orvoshoz fordul, csak bizonyos ösz- szeg fejében vizsgálják meg. Mindezt azzal indokolják, hogy túl sokat járnak a magyarok orvoshoz. Arról érdeklőd­tünk az emberektől, hogy mit szólnak az elképzeléshez? Nemesradnót büszke szülöttjére A település szoborral tiszteleg Radnóti Miklós emléke előtt elpusztíthatatlan. Az olyan nagysá­goknak, mint Radnóti volt, a hatalom legfeljebb az életét veheti el, a műve ellen semmit nem tehet”. A miniszter­elnök-helyettes megjegyezte azt is, hogy Petőfi, Márai és Radnóti szlová­kiai szobra után bízvást jöhetnek majd a többiek szobrai is, „akiknek emlékét őrizzük, s akiknek nagyságát szintén meg kívánjuk jelölni”. A mű, amelyet a Rimaszombat és Vi­déke Polgári Társulás és a falu önkor­mányzata állítatott, a magyarországi Győrfi Lajos alkotása. A kétméteres andezit talapzaton nyugvó mellszobor mellett, két másik kőtömbön egy idézet és a költő saját kezűleg megrajzolt csa­ládfája látható, amelyből egyértelműen kitűnik a községhez való kötődése. • (szép) Ml A VÉLEMÉNYE? Rottár Lászlóné (könyvkötő) | Hány bőrt akarnak ' még lehúzni a ma­gyar népről? Senki [ sem jókedvében jár orvoshoz, nem hiszem, hogy amiatt a néhány hipohonder miatt ment tönkre az egészségügy. Az adónk egy része arra megy el, hogy ha megbetegszünk, kezeljenek. Bárdos József (agrármérnök) I A vizitdíj ötlete nem új, és nem is rossz, i de önmagában nem . elég. Ha egy átfogó egészségügyi reform része lenne, amelyben szerepelne még a para­szolvencia megszűntetése is, ak­kor elfogadható lenne. Sajnos úgy látom, hogy most csak annyiról van szó, hogy egy újabb adófajtát terveznek bevezetni. Cirják Imre (értékesítő) I Nem igaz, hogy a > magyarok sokat jár­nak orvoshoz, nem is mernek betegsza­badságra menni, mert félnek, hogy a munkáltató rossz néven veszi és elveszítik az állásukat. Ez az oka annak, hogy túl későn veszik észre a komolyabb betegségeket. Az egészségbiztosítási hozzájárulást azért fizetjük, hogy a kórházakban ellássák a panaszainkat. Kolbert Mária (betanított munkás) I Nem hallottam még i a vizitdíjról, de nem dob fel a hír, remé­lem, hogy nem veze­tik be. Az igaz, hogy sokan járnak orvoshoz, a túlhajszolt élet, a mun­kahelyi stressz a legerősebb szer­vezetet is kikészíti. Nem szabad az egészségen spórolni, de a vizitdíj miatt sok ember ha beteg lesz, ak­kor sem fog elmenni orvoshoz. Szív-ügyek Folytatás az 1. oldalról ► A programot kidolgozó szakemberek szerint a nyolcosztályos gimnáziumok elszívják a legjobb képességű tanulókat, ami túl korai szelekcióhoz vezet. A má­sik érv szerint a nyolcosztályos képzés­ben nincs lehetőség az alapképességeket erősítő oktatásra, holott az oktatási re­form másik célterülete éppen a szaktan- tárgyak ötödik és hatodik évfolyamon való jelentős csökkenése és az írás-, ol­vasás- és számtan-tanítás megerősítése lenne. Az Oktatási Minisztérium sajtó­munkatársa, Bálint Orsolya arról tájé­koztatta lapunkat, hogy a kormányprog­ram kihirdetéséig minden reformelkép­zelés képlékeny, ezért nem is nyilatkoz­nak az érdeklődő médiumoknak. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusa szerint a nyolcosztályos intézmények a két tannyelvű iskolákhoz hasonlóan szí­nesítik a magyar közoktatási palettát, ezért nehezen elfogadhatónak tartja a ja­vaslat kidolgozóinak szakmai érveit. Jóllehet a túl korai szelekció káros hatá­sával és az alapképességeket fejlesztő oktatás kiteijesztésévei egyetértenek, de ez utóbbi a tantervtől függ, nem az okta­tás szerkezetétől. Sió szerint a gyerme­kek nem túl jelentős hányadát érinti a nyolcosztályos oktatás, ezért nehezen magyarázható a megszűnés terve, bár lehet, hogy a ,Jcívülállók” nem ismerik a valós okokat. A közvélemény majd a kormányprogram kihirdetésekor értesül a részletekről, akkor pedig már késő lesz a hozzászólásra - tette hozzá Sió. Az esztergomi Dobó Katalin Gimná­ziumban a régióban elsőként, 1992-ben indult be a nyolcosztályos képzés. Smiger András igazgató lapunknak el­mondta, hogy az intézmény is a sajtóból értesült az elképzelésről, amely mint „derült égből a villámcsapás” érte őket. Hivatalos értesítést nem kaptak, és még bíznak abban, hogy nem szűntetik meg a nyolcosztályos képzést, hiszen a Dobó példája is azt mutatja, hogy a szülőknek nagy igénye van a képzési módra: idén több mint száz gyermek felvételizett az egy induló osztály harminc helyére. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Szakközép- iskolában a múlt évben vezették be a nyolcosztályos képzést - tudtuk meg Chalupa Zoltán igazgatótól - a nagy ér­deklődésre való tekintettel a tervezett egy helyett rögtön két osztállyal. Az igazgató szerint egyértelműen politikai döntésről van szó, amely minden bi­zonnyal problémák elé állítaná intézmé­nyüket, de ha a törvény úgy kívánja, ak­kor a tizenkét évfolyamos rendszerre való átállást járható útnak tartanák. • Gábor Éva Szentendre. A május 27-én 17 órakor Szív-ügyek címen nyíló tematikus tárlat a hazai kortárs művészetre összpontosít­va egyfajta vizuális térkép a létezés misztériumáról. A kiállításon neves kép­ző- és iparművészeink alkotásai mellett hajdani, névtelen alkotók, illetve még alig ismert fiatal művészek munkái is szerepelnek. A modem és kortárs mű­vek mellett fotográfiák és filmvetítések biztosítják a műfaji változatosságot. Akár a címlapon is hirdethet! az UJ ESZTERGOMI VAROS! telefonkönyvben! Hirdetésfelvétel: 06203536231

Next

/
Thumbnails
Contents