Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-19 / 98. szám
4 HÍDLAP • 2006. május 19., péntek www.istergranum.hu Veszélyes terep a homokozó? Az ürülék komoly betegségeket is okozhat, ha a gyermekek szájába kerül mányzat illetékeseit. Azt tudják, hogy a felelőtlen gazdákat semmilyen tábla nem hatja meg, így csak kérni tudják őket a gondosabb sétáltatásra. A homokban tanyázó kórokozók az enyhe lefolyású, hasmenéssel járó fertőzésektől kezdve egészen súlyos betegséget is okozhatnak. A macskapiszokban például a toxoplasma nevű parazita található meg nagy számban, ami egyes esetekben komoly veszélyt jelenthet a terhes nőkre, amennyiben még nem estek át a fertőzésen. Ekkor ugyanis a parazita megbetegítheti a magzatot, de akár spontán vetélést okozhat. Erre szerencsére nem rutinszerűen ugyan, de végeznek szűrést a terhesség előtt és alatt is, és antibiotikumos kezeléssel megelőzhető a baj. A népesség mintegy fele egyébként tünetmentesen átesett már a toxoplazmózis fertőzésen. A másik veszélyes, a kutyapiszokban lapuló kórokozó az orsóféreg lárvája, ami a szervezetben vándorolva hasfájást, hányingert, lázat, köhögést, bőrrel érintkezve kiütést okozhat, de előfordulhatnak epilepsziás tünetek, illetve szemkárosodás is. Nem túl bíztató, hogy nálunk nincs rá hatékony gyógyszer, ám egyedi esetekben külföldről beszerezhető a megfelelő készítmény. Hiba lenne azonban eltúlozni ezeknek a szennyeződéseknek a veszélyességét, komoly betegségek szerencsére viszonylag ritkán alakulnak ki, és azok is megelőzhetők gyakori kézmosással, illetve ha a homok nem kerül szemünk-szánk közelébe. • (szabó) Folytatás az 1. oldalról A homokozók veszélyessége nemrégiben kapott nagy sajtóvisszhangot, amikor kiderült, hogy egy kisfiú egyik szemére megvakult az ott kapott féregfertőzés miatt. A szülők azt panaszolják, hogy a játszóterek közelében nem tudnak kezet mosni a gyerekek, a gazdák szabadon engedik a kutyákat, így oda piszkítanak, ahová akarnak, az ürüléket csupán töredékük szedi fel kedvence után. Az intézmények általában fokozottan ügyelnek a homokozók állapotára, az esztergomi Aranyhegyi óvodában például minden este vastag ponyvával letakarják és rendszeresen tisztítják is azt. A nagyobb gond az önkormányzati működtetésű köztéri parkokkal van, itt általában igencsak kifogásolhatók a higiéniai állapotok. Nem csoda, hiszen egy-egy nagyobb városban 30-40 játszótér is lehet, nehéz folyamatosan őrizni őket. Esztergomban hamarosan megkezdődik a homok cseréje, ebben egyes lakóközösségek is segítik az önkorBizonytalan határon túli támogatás A pályázati rendszer nem nyújt biztonságot az iskoláknak Folytatás az 1. oldalról Az idén a Vajdaságra például ötvenmillió, a Felvidékre pedig hetvenöt- millió forint jutott. Az oktatási intézmények számára nincs külön pályázati lehetőség, így ők is csak - a civil szervezetekkel egyetemben - infrastuktú- rális fejlesztés, rendezvényszervezés vagy eszközfejlesztés címén juthatnak pénzhez. A pályázatok évente íródnak ki, és nyár elejére bírálja el őket a szaktestületi bizottság. A megnyert összegek felhasználásáról az intézményeknek pontos elszámolást kell leadniuk, bár kivételes esetekben van lehetőség a pályázatban megjelölt céltól eltérő felhasználásra is. „Nem kapunk állandó támogatást, így igyekszünk a lehető legtöbb pályázati forrásra szert tenni” - mondta a Hídlapnak Medvegy Júlia, a jelenleg tizenöt fős tanulólétszámú lekéri alapiskola tanító-igazgatója. Az idén esetlegesen elnyert összegekből videolejátszót, szőnyeget, polcokat és játékokat szeretnének vásárolni a napközibe. Az igazgatónő szerint ha rendszeresen és gyakrabban lennének ilyen pályázatok, az nagyban megkönnyítené a helyzetüket, és elegendő lenne a fejlesztésekhez, a bizonytalan pályázati rendszer azonban nem nyújt megfelelő alapot a folyamatos szinten tartott oktatás biztosításához. „Valóban bizonytalan a pályázati rendszer, hiszen az is kérdéses, hogy kiírják-e egyáltalán, és természetesen az is, hogy nyertes lesz-e” - mondta lapunknak Varga Nóra, az észak-komáromi Selye János Egyetem rektori hivatalának munkatársa. Ráadásul egy intézmény sem engedheti meg magának, hogy külön embert alkalmazzon a pályázatírói feladatra, így sokszor szabadidejükben, munkakörön kívül végzik el ezt a feladatot, bár a megírás szempontjából még így is könnyebb helyzetben vannak, mint az egy-két tanítót alkalmazó kis alapiskolák. Véleménye szerint az elnyert összegek felhasználhatósági köre lehetne sokkal szélesebb, jobban figyelve az egyéni igényekre és nehéz helyzetekre. „A Magyarországon kiírt pályázatok kapcsán mindig a többi felvidéki intézménnyel és szervezettel versenyzünk, így minden esetben van olyan, akinek azért nem jut pénz, mert ő fér bele legkevésbé a kiírásba, Pedig lehet, hogy a leginkább ezeknek az intézményeknek lenne szüksége az azonnali segítségre” - tette hozzá Varga Nóra. • -s -a L A P ( S Z ) É L Kövesdi Károly á M Adj Uram, de ne ekkorát! Mármint szerencsét. A pecások szokták mondani, ha túl nagy halat fognak, és szakad, törik minden, a hal meg árkon-bokron túl. Szlovákia lakosaiból hasonló sóhaj szakad ki mostanában. Kiderült, hogy adóbevallást kell tenniük az egészségbiztosítóknak befizetett illetékeikből. Pontosabban: előlegeikből. Mert az egész cirkusz egy átminősítés miatt zajlik, s emiatt könyvel, papírozik, bújik táblázatokba az egész nemzet. Adj Uram, reformot, de ne ekkorát! - nyögi a szerencsétlen, meghajszolt polgár, aki ugyan kvitteli a reformokat, sejti, hogy szükség van rájuk, de amikor az egészségbiztosítók magáncégekké válva zsebelik a profitot, az orvosok tüntetni kényszerülnek, a beteg meg ugyanúgy ácsorog a váróban, mint a reform előtti időkben, akkor felteszi a kérdést: mi a reform lényege? Merthogy a reform szó jobbítást, valaminek a megreformálását jelenti, nem pedig nyuvasztást. És főleg nem buzerációt. Márpedig az állam megint buzerál, szívat. Buzgalmában odáig ment, hogy az ötmillió szlovákiai emberből könyvelőt csinál, és a polgárra-tolja azt a papírmunkát, amit a Hivatalnak kellene végeznie. Ráadásul fenyegetőzik: aki nem tartja be a törvényt, nem vallja be, mennyit fizetett az egészségbiztosítónak, minimum ötezer koronás büntetéssel számolhat. Érti az ember, hogyne értené, mire megy ki ez a nagy buzgalom: szeretnék megfogni a nem fizetőket, fellebbenteni a fátylat a bujkálókról. Miattuk körmöl most több százezer ember. Illetve nem is ők, hanem a könyvelőik, munkaadóik, akik számára szintén kanosszajárást jelent ez az új adóbevallás. Olyannyira, hogy iskolázásokat kellett tartani nekik, hogy egyáltalán el tudjanak igazodni a sokféle kategória meg táblázat között. így aztán a ráfordított költséget tekintve egyáltalán nem biztos, hogy ez a nagy népi mulatság effektiv, és valamit hoz a konyhára az államnak. Ráadásul szerintem Szlovákiában most már mindenki azért imádkozik, hogy el ne szabaduljon a pokol, és nehogy a többi hivatal is kedvet kapjon a szívatásra. Törvényileg. Hogy például ne kelljen bevallani a koncessziós díjat, a gáz-, a víz-’, a villanyfogyasztás után befizetett díjak összegét, vagy mondjuk a tankolásét, hogy szegény Slovnaftnak ne legyen annyi dolga. Nehogy a városi közlekedési vállalat is bevallásra kényszerítse a szerencsétlen embert, mennyit utazott, hova utazott, és mennyit fizetett érte. Merthogy minden hivatalnak megvan a maga nyilvántartása. Ezért felfoghatatlan, miért csinálnak hülyét a polgárból, és végeztetik vele azt a munkát, amit a hivatalnak kellene elvégeznie. Ismét király a Szentkirályi ásványvíz Az ásványvizeket szubjektív ízlés alapján díjazzák Folytatás az 1. oldalról Ezt az ÁNTSZ szervezetén belül működő Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Igazgatóság hatá- rozzza meg és ellenőrzi.A közel száz, elismert, természetes ásványvíznek minősített vizet adó kút és forrás közül 45- 50 fajta vizét palackozzák. A természetes ásványvízként a polcokra kerülő termékeknek számos kritériumnak kell eleget tenniük. Legfontosabb, hogy a víz eredendően tiszta legyen, és védett rétegből származzon, kémiai és mikrobiológiai összetétele az előírásoknak megfeleljen. Lényeges feltétel az is, hogy az összetétel állandó legyen, és hogy a víznyerőhelyen történjen a palackozás. A forrásból kinyert vízhez csak szén-dioxidot lehet hozzáadni, mivel ezt számos víz természetes formában is tartalmazza. A vizet palackozás előtt néhány fizikai kezelés kivételével semmilyen eljárással nem kezelhetik. Az engedélyezett vastalanító kezelések - levegőztetés, szűrés - kizárólag a később kiváló, és barnás színt adó vasvegyületek eltávolítását szolgálják. Ha ezt a kezelést nem végeznék el, akkor az Erdélyben feltörő jellegzetes barna, és a palackot megszínező vizekhez hasonló ásványvizeket kaphatnánk a boltban. A minimális oldott ás- ványianyag-tartalomra az uniós csatlakozás óta nincs előírás. Azelőtt Magyarországon a literenként 500 milligrammnál kevesebb ásványi anyagot tartalmazó vizek nem kapták meg az ásványvíz-minősítést, de a ma kapható vizek többsége általában 500 és 2 ezer milligrammnyi, főként kalciumot, magnéziumot, nátriumot, hidrogénkarbonátot, kloridot és szulfátot tartalmaz. Bikfalvi Istvánné elmondta, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő ásványvizek bárki számára korlátlan mennyiségben fogyaszthatok, arra azonban oda kell figyelni, hogy például gyomorsav-túltengés esetén lúgosabb kémhatású vizet tanácsos fogyasztani, vesekő esetén pedig kerü- lendők a magas kalcium- és magnéziumtartalmú vizek, amelyek viszont kifejezetten ajánlottak terhesség és szoptatás idején. Magyarországon folyamatosan növekszik az egy főre jutó ásványvízfogyasztás. A 90-es évek elején mindössze 4 liter volt a fejenkénti éves ásványvízforgalom, míg mára ez a szám elérte a 70 litert. A szövetség titkára szerint hamarosan eléijük a hozzánk hasonló beállítottságú osztrákok 90 literes évenkénti fogyasztását. Hazánkban és Közép-Európában jóval népszerűbbek a szén-dioxiddal dúsított vizek, de Dél-Európában inkább a szénsavmenteset kedvelik jobban. A szövetség főtitkára a díjakkal kapcsolatban elmondta, hogy igazából minden ásványvíz jó. Az egyes bírálóbizottságok által kiemelkedőnek talált vizek ízét az oldott ásványi anyagok határozzák meg, amit szubjektív vélemény alapján ítélnek a legjobbnak. Hazánkban kétségtelenül a Szentkirályi ásványvíz a legnépszerűbb, amely már 1988-ban díjat nyert a Foodapest nemzetközi szakkiállításon és vásáron. Ezt számos nemzetközi elismerés követte: két évvel ezelőtt a párizsi Aqua-Expon a szénsavmentes nyert Eauscar-díjat, tavaly pedig a rózsaolajjal és gyógynövény-kivonatokkal ízesített víz részesült ugyanebben az elismerésben. Idén egy párizsi szakkiállításon a szénsavas Szentkirályit ítélték a legjobbnak, majd Brüsszelben „A Legjobb ízért 2006” A legismertebb ásványvizek oldott ásványianyag-tartalma (mg/l): Balfi 1970 Coop 515 Evian 309 Magnesia 1375 Kékkúti 1490 Visegrádi 1297 Szentkirályi 520 Mohai Ágnes 2145 Ivóvíz 1000 Natur Aqua 636 Margitszigeti 1350 díjat kapta meg a másfél literes szén- savmentes, és a 0,25 literes szénsavas víz. A Reader's Digest magazin által meghirdetett Európai Megbízható Márka felmérés során a hazai olvasók a Szentkirályi mellé tették a voksukat. Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz Kft. tulajdonos-ügyvezetője lapunknak elmondta, hogy a nagy siker a víz kedvező adottságainak köszönhető. A Szentkirályon talált forrásból 206 méter mélyről tör fel a víz 18 fokos, fogyasztási hőmérsékleten, ezért teljesen természetes állapotában kerül palackokba, nem kell hűteni, és nem is melegszik fel a polcokon. Az édeskés, harmonikus íz mellett a hazai fogyasztók körében tapasztalt siker a cég fogyasztóbarát és kulturális értékeket tisztelő, példamutató marketingpolitikájának is betudható, az elmúlt évben, talán ennek is köszönhetően 100 millió liter Szent- királyi ásványvizet értékesített a cég. Hazánkban a Szentkirályin kívül a Kékkúti, a Natur Aqua, a Balfi és a Margitszigeti vizeket kedvelik leginkább a fogyasztók. • Gábor Éva
