Hídlap, 2006. május (4. évfolyam, 85–106. szám)
2006-05-19 / 98. szám
www.istergranum.hu 2006. május 19., péntek • HÍDLAP 5 Az állam százmilliárdjai fekszenek a gabonaraktárakban A gazdák pénzüknél vannak, de esélye sincs Magyarországnak intervenciós gabonakészletei eladására Folytatás az 1. oldalról Pillanatnyilag azonban semmilyen reális esély nincs rá, hogy az unión belül gazdára találnak a több millió tonnás felhalmozott készletek, az intervenciós terményeket pedig, mint a búzát és a kukoricát nem szabad az unión kívülre értékesíteni. Június végére a raktárban lévő gabona mennyisége várhatóan hét és fél millió tonnára emelkedik, így egyre sürgetőbb a kérdés, hogy mihez kezd vele az ország. Versenyképessé tenni a magyar gabonát csak a fuvarköltségek csökkentésével lehetne, a nyugati államoknak ugyanis még mindig jobban megéri Dél-Amerikából behozni a szükséges mennyiséget. „A mostani rendszerből nincs kiút, a termelőket pedig nem lehet rávenni más növények termesztésére, hiszen az intervenció nekik biztonságot nyújt a kötelező felvásárlások és kifizetések miatt” - mondta a Hídlapnak Pótsa Zsófia. Potori József, az Agrárgazdasági Kutatóintézet osztályvezetője a felmerült megoldásokkal kapcsolatban úgy nyilatkozott: sem a hazai állatállomány takarmányozása, sem a bioetanol-termelés beindítása nem csökkentheti jelentősen a felhalmozódó készleteket, ugyanis a magyarországi állatállománnyal a legjobb esetben is csak évente egymillió tonna gabonát lehetne „megetetni”, a bioetanol gyártása pedig Európában nem gazdaságos. A problémát az osztályvezető a magyar gabona magas szállítási költségeiben látja, arra azonban jelenleg nincs semmilyen uniós vagy nemzeti program, amellyel ezeket a költségeket csökkenteni lehetne. Oberczán Ferenc, a MAGOSZ főtitkára szerint a probléma sokkal mélyebben gyökerezik, mint az intervenciós rendszer sajátosságai. „Három évvel ezelőtt komoly válság jelei mutatkoztak a magyarországi állattartásban, a kormányzat semmilyen konkrét intézkedést nem tett, így a telepek bezártak a baromfi- és sertésállomány jelenÚj gabonatárolót adtak át szerdán Hévizgyörök határában. A tizenötezer tonna gabona tárolására alkalmas létesítmény az Európai Unió társfinanszírozásával az Európa Terv keretében valósult meg. tősen csökkent. Drasztikusan eltolódtak az intervenciós gabonák arányai is, bezártak a cukor- és konzervgyárak, így az egykor virágzó cukorrépa- és zöldségföldek helyén is gabonát termelnek ma” - monda a főtitkár a Hídlapnak. Mivel a búzát és a kukoricát kötelező felvásárolni, ezért a gazdák kénytelenek ezt vetni, hiába Magyar- országon a legmagasabb az uniós országok közül az intervenciós készlet. „Az elmúlt években a mezőgazdaságot érintő kormányzati intézkedések közül egy sem volt sikeres, ezért döntött úgy a MAGOSZ, hogy nyíltan politikai szerepet vállal, és az asztal mellől, nem pedig kintről bekiabálva próbálja meg a gazdák érdekeit érvényesíteni. Mi kitartunk a programunk mellett, és továbbra is hangsúlyozni fogjuk, hogy földkérdésben nincs alku” - tette hozzá Oberczán Ferenc. • Pálovics Klára Nincs kegyelem az adósokkal szemben? Az adósságbehajtók bármit megtehetnek, és a társadalom teljesen védtelen Költözik az óvoda Ipolyaszalka. Gazdasági okok miatt várhatóan még az idei évben a szálkái alapiskola épületébe költöztetik a helyi óvodát. Valasek Árpád, a falu polgár- mestere a Hídlapnak elmondta, hogy a falu képviselő testületének a döntése értelmében már sor kerülhetett volna az átköltözésre, de a szülők ellene voltak. „Jelenleg folyamatban van az ügy, de lehet, hogy szeptemberre már az iskola épületébe fognak járni az ovisok” - nyilatkozta a falu vezetője. Intarzia kiállítás Ebed. Az Esztergom-Szentgyörgy- mezői Olvasókör szervezésében rendezik meg Mudrák Béla kiállítását Ebeden a művelődési házban. A május 21-én, 15 órakor kezdődő tárlat megnyitóján Polgár József olvasóköri igazgató és az Ebedi Citerazenekar működik közre. A kiállítást a tervek szerint később Kéméndre és Bátorkeszire is továbbviszik a szervezők. Folytatás az 1. oldalról Az ombudsman kizárólag a magán- személyeket érintő visszaélésekkel foglalkozik és léphet fel például a személyes adatok hozzájárulás nélküli nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. A fenyegetésekkel, durva vagy igazságtalan bánásmóddal szemben az ügyfelek lényegében védtelenek. Az adósságbehajtók azzal védekeznek, hogy időnként kénytelenek a lelki terror eszközeit alkalmazni, hiszen a törvények nem biztosítanak számukra olyan eszközöket, mint a hivatalos bírósági, adó- és illetékhivatali behajtóknak. Ők egy 1994-es törvény alapján rendőri segítséget hívhatnak, leszereltethetik a zárat, éppen csak személyi motozást nem alkalmazhatnak, az adatokat viszont kötelesek titkosan kezelni- tudtuk meg egy végrehajtótól. Van kamarájuk is, ellentétben a behajtással foglalkozó magáncégekkel, akiknek tulajdonképpen saját szakmai, etikai kódexük sincs, a sikerdíj érdekében mindenki a saját módszereivel próbál eredményt elérni. Amennyiben méltatlannak érezzük az eljárást, fordulhatunk ugyan a fogyasztóvédelemhez, ám ott csak széttárják a karjukat, hiszen ezek a cégek polgári megbízási szerződéssel dolgoznak, tevékenységüket pedig semmilyen jogszabály nem köti, csupán az adatvédelmi törvényhez kötelesek igazodni. Gyakori módszerük, hogy egyszerűen nem hagyják békén az adóst, várják a lakása előtt, bemennek a munkahelyére, így előbb-utóbb mindenki megtudja, hogy tartozása van, és az adós kétségbeesésében legtöbbször inkább újabb kölcsönt vesz fel, hogy megszabadulhasson tőlük. Nem ritka, hogy az áldozat csaknem az őrület határára sodródik, előfordult már öngyilkosság is. Nincs tehát védelem. Kérdésünkre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is csak azt a választ tudta adni, hogy nem járhatnak el ilyen esetekben, kizárólag akkor vizsgálódhatnak, ha pénzügyi tevékenységet folytató szervezetről van szó, azaz, ha a behajtást pénzügyi vállalkozó, banki ügynök végzi. Ez az úgynevezett faktorálás, ami azt jelenti, hogy akár fizetési határidő lejárta előtt, akár az után egy pénzhiányban szenvedő cég felkeres egy erre szakosodott vállalkozást, amely kockázatelemzést követően kifizeti az adósságot a megbízónak, majd megpróbálja behajtani azt. Binder István, a szervezet szóvivője hangsúlyozta, hogy a magánbehajtókkal szemben az egyedüli megoldás a büntető feljelentés lehet esetleg egy polgárjogi perrel párhuzamosan. • Sz. H. Ml A VÉLEMÉNYE? A két éve szigorított törvény ellenére továbbra is gyakran napvilágot látnak állatkínzásról szóló hírek. Arról érdeklődtünk az utca emberétől, hogy szerintük kellő visszatartó erővel bír-e a mostani szabályozás. Herbert Vera (tanuló) Nekünk is vannak otthon kutyáink, de nálunk nagyon jó helyük van. Nem tudom megérteni azokat az embereket, akik képesek bántani egy védtelen élőlényt. Nem ismerem a törvényt, de biztosan nem elég szigorú, ha a mai napig is megtörténhetnek a hírekből ismert esetek. Pázmándi Zoltán (munkanélküli) Normális ember nem tenne olyat, amit állatkínzásnak lehetne nevezni, az ilyesmiben csak a közveszélyes „vadállatok” lelik örömüket. A törvény, amennyire ismerem, teljesen jó, csak a betartatására kellene jobban odafigyelni. Szűcs Imréné (nyugdíjas) Napok óta vetítenek a tévében kegyetlen képsorokat, ezeket még nézni is borzasztó, igyekszem nem belegondolni abba, hogy milyen lehet az agresszív gazdák által tartott ebek sorsa. Addig kellene szigorítani a törvényt, amíg minden embertelen állattartó megretten a következményektől. Tatai Sándor (közgazdász tanár) Habár nagy állatbarát vagyok és elítélem azt, aki fájdalmat okoz nekik, de a realitás az, hogy semmilyen törvény nem képes megfékezni azokat, akik eleve hajlamosak a kegyetlenkedésre. Elszomorít, hogy a borzalmaknak csak egy kis töredéke válik nyilvánossá, és gondolom, hogy a több száz ügyből csupán egy-kettőben születik ítélet. Megkínzott állatok, felmentett elkövetők A törvény szigorú, de a Két éve minősítették át pénzbüntetéssel járó szabálysértésből bűncselekménnyé az állatkínzást hazánkban. így ma már akár kétéves letöltendő szabadságvesztésre is ítélhetik, aki gerinces állatot indokolatlanul és olyan módon bántalmaz, hogy az maradandó egészségkárosodást szenved. Hiába szigorú azonban a törvény, kevés tényleges büntetésről hallhatunk. Két év alatt mindössze három esetben szabott ki a bíróság letöltendő börtönbüntetést. Legutóbb a Zala Megyei Bíróság ítélt 7-7 hónapos szabadságvesztésre két fiatalembert, akik még 2003 szeptemberében kínoztak halálra egy kutyát úgy, hogy lánccal autójukhoz kötötték majd kilométereken át vonszolták, az eljárás folyamán pedig semmiféle megbánást nem mutattak. Egy komlói férfi két«napja ütlegelt kalapáccsal egy öreg tacskót, majd elvágta az állat torkát. A rendőrséget a szomszédok riaszbíróságok egyelőre még tották, az állatkínzó a riporteri kérdésre úgy válaszolt, megbánta tettét: legközelebb az akasztást választaná. A nyilvánosságot kapott ügyek többségében kutyákat, macskákat bántalmaznak lelkiismeretlen gazdáik. Legtöbb esetben ugyanakkor továbbra is pénzbüntetéssel, vagy felfüggesztett szabadságvesztéssel zárulnak az ügyek, de a törvény lehetőséget ad arra is, hogy a vétkest közérdekű munka elvégzésére kötelezzék. Az eljárások száma - talán a köztudatban való elterjedtségnek köszönhetően is - folyamatosan növekszik, 2004-ben még csak 160, tavaly már összesen 491 eljárás indult országosan állatkínzás miatt. Az idei összesítés a megyében is csak év végére készül el, de azt megtudtuk: régiónkban is több ilyen ügyben nyomoznak a hatóságok. A megyei bíróság 2005-2006-ban összesen öt ilyen ügyet tárgyalt, Dömösön például „gereblyéző” halászat miatt ítéltek 62 00-84 000 forintos kevésbé NffHMMMMMIMMMMMMMMWtaMMMMMHMWMWianMMMMMMIMMMVMMMMMMMMM A törvény szerint nem csupán az is bűncselekménynek számít, ha az állatot tűző napon, túl rövid pórázon tartják, de nem ritka a durva módszerekkel folytatott idomítás sem. A törvény életbe lépése óta működik egy ingyenesen hívható telefonszám, ahol akár név nélkül is tehetünk bejelentést kínzásokról és a rendőrség garantáltan utánajár a dolognak. Akik tehát bárhol gerinces állatok bántalmazását látják, azok hívják a 0680-555-111 -es telefonszámot. pénzbírságra három elkövetőt - mondta a Hídlapnak Tóth József, a megyei bíróság elnökhelyettese. A rendőrség természetesen más bűncselekményekhez hasonlóan állatkínzás esetén is lefolytatja az eljárást, amit nagyban segít, ha a szemtanúk fotókat is készítenek a sebesült állatról. Feljelentést mégis kevesen tesznek, talán épp a bosszútól vagy a hosszadalmas jogi eljárástól tartva, pedig azt a menhelye- ken is tapasztalják, hogy egyre több a bántalmazott, sanyarú körülmények között tartott állat. Esztergomban legalább abból a szempontból szerencsés a helyzet, hogy a Bogáncs állatmenhely szoros kapcsolatot tart fenn a városi gyepmesteri szolgálattal, és a kóbor, befogott ebeket két hét megfigyelés után általában átveszik a hely- és ételszűkével küzdő sintérte- leptől. Juhos Erika, a Bogáncs Kutya- és Kisállatotthon Közalapítvány kuratóriumának tagja elmondta, hogy főleg elütött, majd sorsára hagyott, illetve kiéheztetett állatokkal találkoznak, de előfordult már, hogy tőlük örökbefogadott állattal bánt kegyetlenül új gazdája. A menhely a többi civil szervezethez hasonlóan nem bővelkedik ugyan forrásokban, főként adományokból tartják fenn magukat, de már országosan ismertek és nagy távolságból, például Pécsről, Miskolcról, Kiskunhalasról is érkeztek hozzájuk örökbefogadók. • Szabó Hajnal
