Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)
2006-04-19 / 76. szám
www.esztergom.hu Népszámlálás a postán A várakozási idő csökkenésére még esély sincs Aki a múlt héten az esztergomi postán járt, bizonyára kapott a bejáratnál egy sorszámmal ellátott cédulát, amelyet az ablaknál le kellett adnia. Mint megtudtuk, a posta a minőségi mutatók rendszeres mérése keretében a várakozási időt vizsgálja egy héten keresztül. Az esztergomi postán sokszor hoszszú perceket kénytelen eltölteni az ügyfél a kígyózó sorokban, múlt hétfő óta ráadásul a várakozási idő tovább növekedett, mivel a bejáratnál minden ügyfél sorszámot kap. Ezt meg kell őriznie egészen addig, míg sorra kerül, ott aztán a cetlit át kell adnia az ügyintézőnek, aki a nála lévő gépben rögzíti az adatait, majd elkezd foglalkozni a postai szolgáltatással is. Tomecskó Tamás, a Magyar Posta Rt. szóvivője lapunk megkeresésére elmondta, hogy az Esztergomban zajló ellenőrzést évek óta végzik az ország összes hivatalában. A módszerrel a várakozási időt mérik, melynek mértéke a posta minőségügyi szabályzata szerint átlagosan 15 perc kell, hogy legyen. Ez azt jelenti tehát, hogy ha a kevésbé forgalmas időszakban mindössze néhány percet kell várni, ám a csúcsidőszakban egy örökkévalóságnak tűnő fél órát, akkor a postai szolgáltatás megfelelőnek minősül. Az esztergomi postán a korábbi vizsgálat során tapasztalt átlagos várakozási idő mindössze 6 perc - mondta Tomecskó Tamás. Előre sejthető, hogy a mostani vizsgálat is megfelelő eredményt hoz majd - a posta számára -, tehát a várakozási idő nem fog lerövidülni. Ezzel egyidejűleg korszerűsítik a postai bizonylatok feldolgozását végző központi számítógépes rendszert. Az ország összes hivatalában naponta, átlagosan 1 millió 200 ezer csekket dolgoznak fel, de a rekord március 18-án 1 millió 850 ezer befizetett bizonylat volt. Tomecskó ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az új rendszer a központi feldolgozást gyorsítja, és annak biztonságát is jelentősen növeli, így viszont az ügyfelek által tapasztalt pénzbefizetési procedúra nem fog változni és gyorsulni. • (gábor) 2006. április 19., szerda • HÍDLAP Meddig bírja a strapát a Dobogókői út? Nincs kamionstop, így egyre több a teherautó a hegyi úton Folytatás az 1. oldalról Végül Kökény Imre, az esztergomi üzemmérnökség munkatársa lapunknak annyit mondott: tizenkét és fél tonnás súlykorlátozást vezettek be a 11-esen Pilismarót és Basaharc között az árvíz miatt, ennek tudható be, hogy a teherforgalom is megnőtt a Dobogókői úton. A hegyi út állapota változó, folyamatosan kátyúznak rajta, azonban mivel nem ilyen mértékű és típusú forgalomra tervezték, a tehergépjárművek jelentősen rombolják az állapotát. A terrfiészetvédők sajnos semmit nem tehetnek - mondta lapunknak Papp Miklós, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Pilisi Tájegységének vezetője. Bár a természetvédelmi törvény elvben lehetővé teszi a védett területeket keresztező utakon a forgalom korlátozását, ezt közutak esetében csak a közlekedési felügyelet rendelheti el. Ráadásul nincs olyan, nevesített, kézzelfogható természetvédelmi érdek, ami miatt a korlátozást kezdeményezni lehetne. A bőrükön leginkább a Pilisszent- kereszten élők tapasztalják az egyre növekvő teherforgalmat, a 30-40 tonnás kamionok (újabban üzemanyag- és cementszállító teherautók), személyautók és motorok már kora hajnalban zavarják a hegyi faluban élők nyugalmát. ,A legnagyobb gond az, hogy nincs járda, nincsen gyalogátkelőhely, így a kisgyerekeknek és babakocsit toló kismamáknak is száguldozó autók és hatalmas kamionok között kell átverekedniük magukat az úton” - mondta lapunknak Havelka József, a község polgármestere. Mint elmondta, a szándék megvan a gyalogos közlekedés lehetőségeinek kialakítására. A közútkezelő viszont folyton elutasítja kérésüket pénzhiányra hivatkozva, Pilis- szentkereszt mínuszos költségvetéséből pedig nem telik járdára és zebrákra. „Tizenhat éve nem tesz semmit az ügyben a közlekedésfelügyelet, de any- nyit legalább már sikerült elérni, hogy csütörtökön a helyszínen számolhatok be nekik a problémáról. Talán belátják, hogy nem a délelőtt tíz órai forgalmi adatok alapján kell felmérni a helyzetünket” - tette hozzá a polgármester. • Palovics Klára Nyílt nap az Aquaszigeten Április 21-én, pénteken 8 órától 16 óráig ingyenes nyílt napot tart az Aquasziget Esztergom egészség központja. A nyílt napon mindenki megismerheti a központ gyógyszolgál- tatásait, a TB által támogatott kezeléseket, illetve részt vehet ingyenes gyógytorna programokban is. A nyílt nap alkalmával mindenki kipróbálhatja a víz alatti csoportos gyógytornát a tornamedencében, a gerinctornát, az aqua-fitnesst a tornamedencében, a vízalatti sugármasszázst, a parafango pakolást, a súlyfürdőt, az oxigénterápiát, a magnetoterápiát, a fényterápiás hidromasszázs fürdőt, valamint különböző gyógyászati kezelési útmutatókat. Az élményfürdőbeli nyílt nappal kapcsolatos bővebb információ: a 33/511- 104, 511-105, 511-110 kapható. • P.Z. Csak lassan haladnak a helyreállítási munkálatok Az esztergomi könyvtár leghamarabb májusban fog kinyitni Hiába vonult le az ár a Dunán, nyomait még mindig érzik a települések, utóhatásait pedig megszenvedik az intézmények és a mezőgazdászok is. A kártalanításra szánt pénzek ha lassan is, de csordogálnak, a teljes kár kifizetésére azonban még várni kell. Az ígéret szerint a központi vis maior keretből minden kárt kifizet az állam. Tát egyelőre csak azt jelezte a Komá- rom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanácsnak, hogy pályázatot fognak benyújtani az árvízi védekezés és károk felszámolásának finanszírozására, és remélik, hogy a vis maior keret terhére teljes mértékben megkapják az elköltött pénzt. Egyelőre a felmérés stádiumában tartanak, de még ebben a hónapban benyújtják a pontos összeget. Pilismaróton becslések szerint 60 millió forintot tesz ki a védekezés és a helyreállítás költségei, amelyből már előzetesen 16 millió forint előleget kaptak a központi vis maior keretből, mondta lapunknak Benkovics László polgármester, a hátralévő összeget most fogják csak igényelni. Tegnap még lajtos kocsiból kapták a vizet, de talán mára feloldják a vezetékes ivóvíz-korlátozást. Az elöntött üdülőtelepi részen a takarítás és fertőtlenítés ma kezdődhet csak és legalább két hét mire minden rendben lesz. Neszmélyen körülbelül negyven ' millió forintot emésztett fel az árvíz és a helyreállítás, amelyből előzetesen 22 millió forintot már megkaptak, a fennmaradó összegre szintén hamarosan benyújtják a pályázatukat. Ezen kívül előzetes támogatást kapott Dömös (341 ezer forintot), Komárom (közel 600 ezer forintot), Lábatlan (több mint egymillió forintot) és Esztergom is: húszmillió három- százezer forintot. A Pest megyei árvíz által sújtott települések egyszer 100 milliót, majd később további 66 milliót kaptak előzetesen a vis maior keretből. Nemcsak a települések számára okozott károkat az árvíz, hanem a mezőgazdaságban is, sőt bizonyos területeken a vadgazdálkodást is komoly kár érte. A gazdák számára jó hír, hogy az ár- és belvíz okozta károkat vis maiorrá nyilvánította a földművelés- ügyi és vidékfejlesztési miniszter, amelyre azért volt szükség, hogy a te■a Cl.-o i— o u_ • rületalapú támogatások kifizethetőek legyenek. A regisztrált mezőgazdasági termelők területalapú támogatásban részesülhetnek, amelynek finanszírozása az unió és az adott nemzeti büdzséből történik, hektárankét több mint 100 eurót tesz ki. Árvíz esetén azonban nem jár a területalapú támogatás, mert erre az elemi kárra minden gazdálkodónak magának kell biztosítást kötni. A biztosítók azonban nem szoktak Magyarországon erre biztosítást kötni. Dékány András a minisztérium sajtófőnöke beszámolt Árvízvédelmi költségek a MÁV-nál A Dunán levonuló árvíz nyomán keletkezett helyreállítási károk becsült költsége összesen 360 millió forint. A vasúti pályák földműveinek teherbírását növelni kell, a távlati védelmet is szolgáló további talajcsere becsült költsége 980 millió forint körül alakul. Ezen belül a Budapest-Hegyeshalom vasúti szakasz becsült helyreállítási költsége 120 millió forintot tesz ki. Az Almás- füzitő-Esztergom-Kertváros vasútvonal elsődleges védvonal a Duna vonalán, az elöregedett partvédő létesítmény háta mögül a magas vízállás időszakában a finom anyag a folyóba áramlik, ürege- sedés lép fel, amelynek helyreállítása körülbelül 200 millió forintba kerül. A karbantartási munkák miatt a vonatok ezen a szakaszon várhatóan április végétől közlekedhetnek. arról, hogy Magyarország sikeresen lobbizott az uniónál, így a vis maiorra történő hivatkozással lehetővé vált a területalapú támogatások kifizetése árvíz sújtott területekre is. A kárigényeket a Magyar Vidékfejlesztési Hivatalhoz kell benyújtani május végéig, a kifizetés decemberben esedékes. A pontos károkról egyelőre nincs információnk. A vadállományt nemcsak a hosszú tél, hanem az árvíz is megtizedelte, sok vad vált az áradó Duna áldozatává, főként Gemenc környékén. A régió területén szerencsére volt hova menekülniük az állatoknak, ilyen károkat nem jeleztek sem a Pilisi Parkerdő Rt.-től, sem a Duna-Ipoly Nemzeti Parktól. Az árvíz utóhatásaival küzd Esztergomban a Helischer József Városi Könyvtár is, amelynek igazgatójától azt az információt kaptuk, hogy egy-másfél hét-mire újból fogadni tudják majd a látogatókat. A takarítást és amit tudnak önerőből oldanak meg, de a bútorok és könyvek visszapakolásához segítséget fognak kérni. A zeneiskola is az elöntött kamaraterem takarításával foglalkozik, de szerdától ismét kinyit. A tavaszi szünet végeztével elkezdődik ma a tanítás a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában is, ahol egyelőre elkerítik az udvaron azokat a részeket, ahol áll a víz. Gál Kata
