Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)
2006-04-19 / 76. szám
4 HÍDLAP • 2006. április 19., szerda www.istergranum.hu Visszaszorítanák az illegális foglalkoztatást Szigorúbban vizsgálódnak a munkaügyi felügyeló'ségek Moszkvára tekintenek a borászok A szaktárca szerint az orosz és a balkáni piacra kell koncentrálni Folytatás az 1. oldalról Komárom-Esztergom megyében a külföldiek közül szlovák állampolgárokat foglalkoztatnak legnagyobb számban, elsősorban az ipari parkok nagy- vállalatai. Esetükben a felügyelők leggyakoribb kifogása, hogy bár szabályos munkaszerződést kötnek velük, a munkaügyi központoknak „elfelejtik” jelezni foglalkoztatásukat, pedig a törvény előírja bejelentési kötelezettségüket. Ez még mindig a kisebb bűn, mert az unión kívüli országból érkező, elsősorban román és ukrán állampolgárságú idénymunkások legtöbb esetben munkavállalói engedéllyel sem rendelkeznek, nemhogy bárki bármilyen adót, járulékot fizetne utánuk. Az így lebukott cégek leggyakoribb védekezése általában az, hogy kénytelenek őket felvenni, mert a magyar állampolgárok nehezen vállalják a nehezebb fizikai munkákat. Nekik pedig mindenképp megéri a feketemunÁprilis 13-tól új rendelet szabályozza a hulladéklerakást Magyarországon. A követelményrendszer szerint a már meglévő hulladéklerakóknak 2009-ig kell teljesíteniük a feltételeket. Madarász Csaba, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási Osztályának szakértője szerint erre a rendelkezésre azért volt szükség, mert új, uniós tanácsi határozat jelent meg, amely a hulladékátvétel feltételeit határozza meg. Másodsorban a rekultiyálásra váró hulladéklerakók tekintetében kiegészítésre szorult a már meglévő 22/2001. számú rendelet. ka, a dél-szlovákiai átlagbérek például a komáromi Selye János Egyetem felmérései szerint legalább 30 százalékkal maradnak el a magyarországi fizetésektől. A felügyelőség a hatékonyság érdekében természetesen a rendőrséggel, határőrséggel is együttműködik és igyekeznek meglepetésszerűen megjelenni a gyanús helyeken. Jankó Zoltán, a Közép-dunántúli Munkafelügyelőség vezetője hisz a szervezett akciók eredményességében, bár az első negyedév tapasztalataiból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Annyit elmondott, hogy például az esztergomi bíróság épületének átalakítási munkálatain több mint valószínű, hogy magyar és külföldi állampolgárok illegális foglalkoztatása is előfordul, a kivitelező számonkérése folyamatban van. Addig viszont valószínűleg nem fognak átütő eredményeket elérni, míg a felügyelők érkezéMegváltozott továbbá a hulladéklerakók, mint környezetvédelmi létesítmények engedélyezése is, amely mostantól a környezetvédelmi felügyelőségek hatáskörébe tartozik. A rendelet három kategóriába sorolja a hulladékokat. Az elsőbe úgynevezett inert, azaz tereprendezésre vagy építési célra hasznosítható hulladékok tartoznak. A további kategóriákat a nem veszélyes, mint a települési és a vegyesen gyűjtött szilárd hulladék, valamint a veszélyes hulladékok alkotják. Pontos irányelveket fogalmaz meg a rendelet a hulladéklerakó létesítési helyével kapcsolatban is. Eszerint hulladéklerakót nem lehet közepes Eltérő szabályok vonatkoznak a magyar és külföldi állampolgárok szabálytalan foglalkoztatása esetén kiróható bírság nagyságára. Előbbiért a munkaügyi törvény alapján a szabálytalanság mértékétől függően 30 ezertől 20 millió forintig büntethetik a munkáltatót, míg külföldi állampolgárok rajtakapásakor munkabérük négyszeresét, illetve a minimálbér nyolcszorosát - 500 ezer forintot - is megfizettethetik a céggel. Amennyiben pedig többször is lebuknak, a munkabér nyolcszorosával vagy a minimálbér tizenötszörösével kell büntetésként számolniuk. se előtt elszivárognak a munkások vagy egynapos megbízási szerződés íródik pillanatok alatt. Nem nagyon hallani a nemrég bevezetett, az alkalmi munkavállalást legalizáló fehér és kék könyvek kiváltásának népszerűségéről sem. • Sz. H. vagy jó minőségű földterületen, ár-és belvízveszélyes területen, továbbá olyan helyre telepíteni, ahol a nyugalmi vízszint és a tároló alsó szintje között nincs legalább egy méter különbség. A lerakók - a hulladék típusa szerint - a lakott területtől meghatározott távolságra működhetnek. A szabályozás említést tesz azokról az anyagokról (folyékony* hulladék, nyomás alatt lévő gáz, gumiabroncs), amelyeket a hulladéklerakóban nem szabad tárolni. A működtető köteles részletes üzemeltetési tervet készíteni és pontos nyilvántartást vezetni a lerakott anyagokról. * Sándor Ibolya Folytatás az 1. oldalról Ma a magyar borexport ezen az egyébként nagy népességgel rendelkező piacon mindössze négy százalékkal részesedik, vagyis lenne mit behoznunk. „Nem nosztalgiával kell gondolunk arra az időre, amikor több mint 2 millió hektoliter bort szállított Magyarország erre a piacra, hanem úgy, hogy az ottani, igényesebb borfogyasztók számára választékbővítést jelenthetnének a magyar borok” - mondta a szakember. Horváth hozzátette: úgy látja, hogy Magyarország ismét elmulasztotta azt a lehetőséget, amikor komolyabb kereskedelmi kapcsolatot építhetett volna ki Moszkvával. Mint mondta, „nem volt normális dolog, hogy Magyarország az elmúlt tíz évben - politikai okokból - háromszor vonult ki az orosz piacról.” Dula Bence szőlő és bortermelő, a Magyar Szőlő-Bor Termék Tanács alel- nöke is úgy látja, hogy az orosz piacot vissza kellene szerezni. Amikor a magyar borászat kivonult erről a piacról, a franciák és az olaszok komoly előnyre tettek szert, és ezt nagyon nehéz lesz ledolgozni. Vincze Béla egri borász ennek ellenére talán az egyetlen úttörőnek számít, hiszen az év eleje óta jelen van az orosz piacon több, magyar kereskedelmi cégen keresztül. Tapasztalatai szerint a legmagasabb minőségű, viszonylag drága borokon kívül elsősorban az alsóbb minőségi kategóriában van lehetőség arra, hogy a magyar borok vevőre találjanak. „A középmezőny nagyon erős, ebben a szegmensben valószínűleg nem tudunk versenyezni a nagy bortermelő országokkal, de az alsó és felső kategóriában - főleg Moszkva és Szentpétervár környékén - van kereslet a magyar borra” - állítja Vincze. A szakember szerint (aki tavaly kiérdemelte Az év borásza címet) az orosz piac felvevőképessége óriási ugyan, de mindenképpen szükség van a magyar bor presztízsének újbóli felépítésére. „A rendszerváltás óta felnőtt új, fiatal vásárlógenerációt kell megnyernünk, ők ugyanis azok, akik képesek lennének megfizetni a magyar termékeket” - mondta lapunknak Vincze. Hozzátette: ehhez megkérdőjelezhetetlen minőségű terméket kellene szállítanunk, mivel az orosz fogyasztók és a hatóságok egyaránt „igényesek”, csak a követelményeknek minden tekintetben megfelelő borokat engedik be az egyre népszerűbb orosz piacra. • Gál Kata Jön az uniós hulladékrendezés Szigorúbb szabályozás vonatkozik a szeméttelepekre L A P ( S Z ) É L Bukovics Krisztián Tankok és választások Az éve óta jól bevált taktikát, a ma már jobbára mesterségesen fenntartott magyargyűlöletet az idei választási kampányban is zászlajára tűző szlovák nemzeti vezér, Jan Slota tarthatatlannak, a magyar sovinizmus újabb megnyilvánulásának tartja a Duna Televízió minap indult Autonómia csatornáját. A húsvétvasárnapi kirohanását Magyar- országon is több médium adta közzé, nem felejtve el megemlíteni egykori tankos beszédét, amikor arra buzdította híveit, hogy harckocsikkal tegyék egyenlővé Budapestet. Meglehet, Slota egy utolsó cseppet próbál kifacsarni a magyarországi választások második fordulója előtt, hiszen azt követően egy esetleges kormánypárti győzelem után nehéz lenne híveit ismét azzal riogatni, hogy Budapest összejátszva a határon kívüli magyarokkal valamilyen nemzetegyesítő politikát folytatna. Látván a Gyurcsány-kormány elmúlt négyévi, ebbéli tevékenységét ez még az egyébként az érzelmekkel igencsak jól operáló nacionalista politikusnak is nehezen menne. Azt, hogy vajon Slotának milyen eredmény lenne inkább ínyére Magyarországon, innen nehéz megítélni, hiszen tulajdonképpen mindkettőből jócskán tudna profitálni. Egy kormányváltás után valószínűleg több, lázálomszerű elméletet tudna a rá jellemző meggyőződéssel híveinek publikálni, amelyek közül a Felvidék autonómia törekvése lenne tán még a legenyhébb vád. Ez - valószínűleg - több szavazatot hozna egyébként a konyhára, mint ha a mostani szocialista-liberális koalíció maradna nyeregben. Azonban ha elmarad a kormányváltás, . szintén jól jönne, hiszen ez garantálná, hogy a következő négy évben ismét az anyaország támogatása nélkül maradnának a határon túl élő magyarok, akik az anyaország hathatós támogatásával még sebezhetőbbé válnának. A romániai sajtó máris - bár egyelőre visszafogott üdvrivalgással - arról cikkezik, hogy Erdély Magyarországhoz kötődő kapcsolatai a közeljövőben nem fognak javulni, sőt, valószínűleg tovább romlanak majd, és ez többeknek jó. Egyrészt jó - de még menynyire - a rombolást tovább folytatni tudó koalíciónak és jó - pláne - a környező országok nacionalista erőinek, amelyek egyre védtelenebb zsákmányt látnak majd az anyaországtól előbb fizikailag, majd egyre inkább lelkileg is elszakított, szülőföldjükön hontalanul élő magyarokban. Nem kellenek tankok, harckocsik: Budapest, ha csak lélekben is, saját maga zúdít kartácsot a semmibe vett ötmillióra. / Atj árhatatlanok a határok az uniós segélyhívó szám előtt A 112-es hívószám Magyarországon sem működik megfeleló'en Folytatás az 1. oldalról Európában ezt az eljárást némileg máshogy használják, sőt az Európai Unió tagállamai közül tizenegyben nem is működik megfelelően ez a segélyhívó rendszer, és nagyon sok problémával kell megküzdeniük a bejelentőknek. Néhány országban, például Magyarországon még a megfelelő technológia is hiányzik a mobilhívások földrajzi meghatározásához, és a felelősök sok esetben a hívások kötelezően előírt többnyelvű fogadásáról sem gondoskodnak. Emellett nagy gondot okoz, hogy több helyütt nő a hívások válaszideje, amely pedig könnyen emberéleteket sodorhat veszélybe. A brüsszeli bizottság megvizsgálta a tagállamok segélyhívó szolgáltatását, és felszólította az érintett országokat, hogy fejlesszék a segélyhívás rendszerének szervezetét. Magyarországon már korábban is voltak problémák a 112 működésével, és előfordult, hogy a segélyszámot csak négy-öt perces várakozás után lehetett elérni. Ezenfelül a mentőket továbbra sem lehet hívni az egységes uniós elvárások alapján, amit a Belügyminisztérium is elismert. A kormány azonban eddig még nem döntött új segélyhívó rendszer bevezetéséről, habár a tervezetet már 2005 végén megtárgyalták. A belügyi tárca most azt tervezi, hogy 2006 végétől leválasztja a 112-es segélyhívó számot a többi segélyhívóról, és teljesen új központot hoz létre. A több nyelven beszélő szakemberek a beérkezett hívások információi alapján tovább kapcsolhatnak a mentőkhöz, vagy értesíthetik a rendőrséget és a tűzoltóságot. Jelenleg a 112-es segélyhívások budapesti központba érkeznek, ami jelentős problémát okoz a vidéki bejelentések feldolgozásakor a helymeghatározásban. A szakemberek véleménye szerint legalább öt központra lenne szükség ahhoz, hogy ha valaki vidéken kér segítséget, akkor a legközelebbi központban fogadják a hívását. De ez egyelőre csak tervezet marad, a kivitelezés még várat magára. Egyébként Magyarország uniós csatlakozásának egyik feltétele a 112-es, egységes európai segélyhívó szám bevezetése volt. A rendszert bevezették, ám azóta sem működik megfelelően, ezért kaptuk a fejmosást a bizottságtól. A korszerűsítésre pedig már csak azért is szükség volna, mert a segélyhívó központoknak képesnek kellene lenniük automata, vagy e-hívások fogadására (az autógyártók már régen kifejlesztették azt a berendezést, amely balesetkor á vezető megkerülésével küld értesítést a 112-es központokba). Ez az automata hívás a baleset pontos helyszínéről adna információt, persze ehhez az kell, hogy a rendszer képes legyen dolgozni az adatokat. Éppen ezért fogadta el a brüsszeli bizottság tervét egységesen az európai gépjárműipar, s ezért kerül valamennyi, 2009-től gyártott, minden újonnan forgalomba helyezett autóba automatikus baleset-bejelentő berendezés. Brüsszel Egyetértési Nyilatkozatát egyébként eddig hét európai uniós tagállam írta alá, és további öt jelezte csatlakozási szándékát. Mi több, a magyar kormány is kifejezte egyetértését e törekvésekkel kapcsolatban, azonban a nyilatkozat aláírását még nem tatja időszerűnek. Azt, hogy a 112-es segélyhívó rendszert nálunk mikor kezdik fejleszteni, nem tudni, viszont egy biztos: ez a kezdeményezés az Európai Unió szempontjából rendkívül fontos, ugyanis életeket menthet. • V. Lenger Péter
