Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)
2006-03-14 / 51. szám
1 városi Könyvtár ■■■■'■>■ Ciwn TiiiMtfw« ,\4.n IQ23-1 7() l'ar ^IMm mn hirdessen unnm«PI ’’aAAAAAAAÁT Ünnepi megemlékezések a régióban Holnap a Duna mindkét partján megemlékeznek az 1848-49-es szabadságharcról. 3, oldal Örökbe adott örökzöld területek Három évig civil szervezetek ápolják a parkokat Tatabányán. 5. oldal ✓ní ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ www.istergranum.hu IV. évfolyam, 51. szám Napi hírújság a régió életéről ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk Országos árvizet hoz március idusa? Szemmel láthatóan árhullám indult meg a Dunán a múlt héten tapasztalt felmelegedés hatására. A Duna vízgyűjtőterületének magasabban fekvő részein további hó-felhalmozódás történt és ez folytatódik még a héten is, az alacsonyabb területeken viszont olvadás indult meg. A kedvező folyamat - a lassú, fokozatos olvadás - megállt, ismét fagy és további csapadék várható a héten. Magyarországon a belvízhelyzet tovább romlott, és a viharossá fokozódott szél további fennakadásokat okozott. A Duna magasan fekvő németországi területein a múlt hét közepén hirtelen olvadás indult meg, ez az árhullám érte el a folyó magyarországi szakszát a hét végén. (folytatás az 5. oldalon) s Újra leng a nemzeti lobogó Dobogókőn Pilisszentkereszt üdülő területén, Dobogókőn, vandálok tönkretették a kilátón lévő zászlótartó rudat, ezért hosszú ideig nem lehetett látni a nemzeti lobogónkat. 2005. szeptember 15-én Pilisszentkereszt Önkormányzata megbízásából Havelka József polgármester együttműködési megállapodást kötött a Magyar Turista Egyesület elnökével, Peták Istvánnal. Több közös feladat közül az első és legfontosabb célként az új zászlórúd elkészítését, kihelyezését és a nemzeti zászló felvonását tűzték ki. 2006. március 9-én az önkormányzat dolgozóinak segítségével megvalósult ez a feladat, és újra leng a magyar zászló Dobogókőn. A szándék nemes, bízunk benne, hogy minden odalátogató vendég tisztelettel tekint rá, és a vandál kezek megkímélik a nemzeti jelképet. • -cs -n Felértékelődött a trikolor jelentősége A nemzeti ünnepeink előtti napokban jelentősen megszaporodnak a zászlókészítők megrendelései, akiknek jót tett egy 2000 augusztusában hozott jogszabály is: azóta kötelező ugyanis a közintézmények, állami és önkormányzati hivatalok épületeit néiTilGti lobogóval eiiátiii. A jogszabály bevezetését követően | valóban megnőtt a zászlók iránti kereslet, de mára inkább a „szezonális” megrendelések jelentenek forgalomnövekedést a gyártóknak. Most például bőven van munkája az Esztergomban egyedüli zászlókészítő „Studf ’ műhelynek is. A cég Esztergomban és a környéken mondhatni „egyeduralkodónak” számít, a király városon kívül 18-20 tele- j pülés zászlói kerülnek ki a műhelyből. A siker itt is több összetevős, az ár és minőség mellett mérvadó a szállítás gyorsasága. Egy zászló ára 3-8 ezer forint között ingadozik, amit az előírások szerint évente, illetve látványos sérülés, elhasználódás esetén, azonnal le kellene cserélni az épületeken. A tartósságot persze itt nagyban befolyásolja az anyag minősége, de két évnél tovább | kültéren egyik típus sem őrzi meg mi- í nőségét. Studt Attila, az esztergomi műhely vezetője elmondta, hogy na- j gyón sok „extra” megrendelést is kapnak, készítettek már négy-hat méteres zászlót is, de szinte bármit meg tudnak csinálni. Ebben az üzletágban is hódí- | tanak a technikai újdonságok, míg régen például hímezték a címert a lobogó közepén, ma már digitális technikával [ is készülhetnek. A zászlók meglétét a középületeken egyébként a közterület- | felügyelőknek kell ellenőrizniük, ha hiányt vagy szabálytalanságot tapasztalnak, akár 50-100 ezer forintra is bírságolhatják az adott hivatalt. • Sz. H. 2006. március 14., kedd MATILD Szt. Matild, Szt. Paulina és Trilla napja Márciusi ifjak, segítsetek! A kérdés ugyan kissé bárgyú volt, de a rádió riportemője csak-csak nekiszegezte a vele egy asztalnál ülő fiataloknak: mit jelent nektek 1848. március 15-e, s az ezt követő forradalom és szabadságharc? Sokféle válasz elhangzott, némelyik a kérdéshez illően bárgyú volt, de voltak lélekhez szóló feleletek is. Az ember ilyenkor természe-. tesen odaképzeli magát ama asztalhoz, s elgondolja, hogy én ezt mondanám. De mit is mondanék? Azt, hogy 1848 nekem tulajdonképpen az életem. A nagy világégést követően, 1945- ben jöttem a világra. Születésem évét borzalmas esztendők követték. Másról beszéltünk otthon a családi körben, s megint másról az iskolában, s amiről otthon beszéltünk, arról az iskolában nem volt szabad szót ejteni. Ott a nagy közösségben valamennyien jól tudtuk, szörnyű hazugságözön- ben volt részünk, kiváltképp, amikor Rákosi pajtás dicső tetteit emlegették tanítóim, akikről később kiderült, ugyanúgy borzadtak a vezértől, mint ahogy a mi családunk iszonyodott tőle és politikájától. Mi maradt hát az akkori sivár jelenben? A magyar nemzet történetének legfényesebb időszakai, amelyekről - kiváltképp az 1848-as szabadságharcról - apánk régi könyvekből olvasott föl nekünk, gyermekeknek andalítóan szép történeteket. Sosem fogom elfelejteni, szinte a mai napig is érzem borítójának finom selymét A diák hősök '48-ban című ifjúsági regénynek, amely - lám csak milyen ereje van a leírt szónak - egy életre meghatározta utamat. És a Nemzeti dal, a Föltámadott a tenger!... A lánglelkű poéta, a március ifjak, közöttük Jókai nemes történetével A kőszívű ember fiai-val Unió Erdéllyel - az országhatárok felett Tőkés László Esztergom tiszteletbeli polgára lett ságtudatát ugyanazok a gyerekkori élmények határozták meg, amelyek a miénket, az enyémet. Kifutottunk volna az időből? Korszerűtlenné, avataggá vált volna a föntebb emlegetett gondolkodásmód és érzület? Igen, mintha ilyesmit tapasztalnánk, sajnos nemcsak az ifjúság, de már az őket tanítók körében IS. Elveszett VOina äZ a kapaszkodó, amely nekünk biztonságot adott a legrettenetesebb időkben? Nem veszhetett el! Meg kell lennie! És meglehet, mert meg kell találni, hiszen a jövő építése csak a múlt fényében képzelhető el. Hőseinknek, őseinknek - ha néha ismeretlenek is - kisugárzása nélkül nem megyünk semmire. Hívjuk tehát nagy őseinket, a márciusi ifjakat, a pesti srácokat, hívjuk Petőfit és Bem tábornokot, hívjuk a tizenhárom aradi vértanút - segítsenek! Segítsenek, hogy hozzájuk méltón, náluk sokkal sikeresebben léphessünk fel kései utódok az ingyenélők és fosztogatók ellen. A '48-ban küzdelmet folytatóknak nem segített a világ, bennünket sem fog segíteni abban senki, hogy Magyarországot a magyar nemzet vehesse végre birtokába. E harcunkat nem fogja támogatni az Európai Unió. N ekünk kell cselekednünk legközelebb, például az áprilisi választásokon, amikor pont a nagy ősök küzdelmeinek tudatában jó helyre adjuk szavazatunkat. Vezessétek a kezünket '48-as szabadság- harcosok, '56-os Pesti srácok, lánglelkű költő, lengyel tábornok, aradi vértanuk! Segítsetek! • Vödrös Attila Tőkés László püspök meghívására Nagyváradra utazott vasárnap Megy- gyes Tamás polgármester és az esztergomi képviselő-testület több tagja. A királyhágómelléki püspök imával és testvéri üdvözlő szavakkal köszönte meg azon magyar városok döntését, amelyek tiszteletbeli polgári címet alapítottak az elcsatolt országrészek magyarjainak. Hódmezővásárhely mint ötletgazda, Esztergom, Kapuvár és Mány ön- kormányzati küldöttsége, polgármestereikkel együtt megköszönte az elismerést. Valamennyien hangoztatták, nem a tiszteletbeli polgárok, hanem a magyar adományozók tartoznak köszönettel. A vasárnapi ünnepi köszöntés meghívójában jelezte a házigazda, mind-mind mélyen vésődtek belém egészen odáig, hogy Bem apó Erdélyben vívta csatáit, azaz Erdély magyar, hogy Görgey Artúr felvidéki visszavonulása alatt képzett ütőképes hadsereget, azaz a Felvidék is magyar!... M ár idősebb korban került kezembe Kosztolányi Dezső verseinek gyűjteménye, amelyben e sorokra leltem: „...és nagyapám, a régi katona / sebforradástól lángol homloka, / s én térde közt hadarva szavalok, / hogy győznek mindenütt a magyarok”. Milyen gyönyörű, még akkor is, ha tudjuk, sajnos nem győztek mindenütt és mindenkor, de Kosztolányi Dezső nagyapja, a '48-as szabadságharc ezredese, Klapka alatt szolgált Komárom várában. Hiszem, hogy Kosztolányi Dezső mélyen szántó magyarakár az is lehetne a rendezvény címe: Nemzet.” 12. pontjára, az „Unió ErUnió Erdéllyel a határok felett. E cím déllyel.” záró kívánságra. utal az 1848-as „Mit kíván a Magyar (folytatás az 5. oldalon) Időjárás-3° +6° ^ > Napkelte: 05:58 sij? IC Napnyugta: 17:48-1° +4°-2° + 3°-1° +4°-3° +2°-3° +3°
