Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)

2006-03-11 / 50. szám

hídlajmagazin

2006.

március 11., szombat

• HÍDLAP •

Homo ludens - A játszó ember

„Begolyózva”

No nem, nem készülünk semmi őrültségre, mindössze a különböző méretű és célú golyós játékok roppant

kiskocsmába csocsózni, flipperezni, vagy egy elegáns biliárdklubban is koptathatjuk a zöld posztót. Most

birodalmában készülünk némiképp kalandozni. Választási lehetőségünk bőven adódik, hiszen ha kedvünk tartja, indulhatunk a szabadba golfozni, egy

azonban tartsanak velem a tekepályára!

Mint oly' sok minden, a teke is nehezen behatárolható: ahány szakértő, annyi vélemény hallható azzal kapcsolatban, hogy mikor és hol tekéztek először Európában. A német hangzású kugli szó ugyanis egyet jelent a régen egyfajta kocsmai „sportnak” kikiáltott tekével. Annyi azonban biztos, hogy a tekéhez hasonló játék már az ókori Egyiptomban is létezett, a legkorábbi leletet 7000 éve egy piramis maradványai között találták. A bowling keletkezési idejét sokkal magabiztosabban tudják megsac- colni a kutatók, ez ugyanis az öreg kontinensen kialakult játék amerikai - egyszerűsített és gyorsított - változata. A tekézők kilenc, négyszög alakban felállított bábura gurítanak. A sport óriási változásokon, fejlődésen ment keresztül. Kezdetben ugyanis homokos, agyagdöngölé- ses technikával készültek a pályák, melyek hossztengelyük irányában domborúak voltak. Később aszfaltozott terepen kugliztak az emberek, napjainkban pedig a műanyag borítású pályák a legkorszerűbbek. Egy adott versenyen minden golyó egyforma méretű és súlyú (3,5-7,5 kilogramm közötti). A játékosoknak a golyót az öt és fél méter hosszú, úgynevezett gurítódeszkán kell a talajra helyezniük, hogy aztán a „belőtt” irány eredményeként a golyó letarolja az összes fát. A tekének három formája van: a klasszikus, a bhole és a schere névre kereszteltek. Ez utóbbi a „legliberálisabb”: a szabályzat a gurítódeszka és a bábuk közötti távolságot nem hajszálpontosan, csak nagyjából határozza meg. Egy adott tűréshatáron belül mindenki akkorára építheti fel saját pályáját, amekkora területe erre van. Nem csoda, hogy a tekézés ezen ágát a kocsmák és az ehhez hasonló „műintézmények” kedvelik • a legjobban. Hazánkban a kuglizás másik két formája terjedt el igazán. A klasszikus tekézés gyakorlói vegyes gu- rításokkal (tarolással illetve telizéssel) mérik össze tudásukat, telizéskor minden egyes gurítás előtt felállítják a bábukat, tarolás esetén pedig addig kell gurítaniuk a játékosoknak, míg az összes fa elterül a földön. A harmadik, bohle nevet viselő játékstílusban csak teliznek a sportolók. Érdekesség, hogy a rendszerváltás előtt a nagyvállalatok legtöbbjének volt saját tekepályája, mára azonban a

privatizáció következtében csak néhány helyen guríthatnak az amatőrök. A kezdőknek csak ritkán rendeznek versenyt - ilyen egyébként a Postás SE és a BKV Előre SC. Ebből is látszik - sajnos -, napjainkban mennyire kiveszőben vannak a „hagyományos” játékok, sportok. Korunk fiataljai egyre inkább a számítógép viliódzó képernyőjét, az internetet részesítik előnyben a testmozgással szemben. Pedig - talán mondanom sem kéne - mennyivel jobb és hangulatosabb lehet egy barátokkal eltöltött este a tekepályán, nagyokat nevetve és testünknek is jót téve néhány gurítással. Erre kiváló lehetőség nyílik a városi sportcsarnokban. Induljunk hát!

• Sipek

Rejtvény

M

O

L

P

M

E

T

S

Ö

R

Ö

V

K

P

A

G

T

R

E

K

E

G

1

S

C

E

S

E

D

A

K

l

B

Y

N

A

R

A

M

z

E

L

Á

Á

S

A

L

U

Y

N

L

E

*

A

Y

S

E

C

s

A

P

Ó

K

E

R

T

H

K

A

T

T

H

A

V

R

A

L

O

E

N

Á

B

T

A

N

T

B

A

O

A

B

Y

í

M

B

R

K

K

Á

L

Á

R

G

O

G

Z

E

M

E

L

X

E

K

R

R

O

Z

E

S

A

S

K

N

É

I

R

L

K

l

S

O

l

S

B

Z

T

C

Z

N

T

U

B

1

T

A

K

L

S

R

L

z

O

Ő

M

V

A

R

N

Á

A

É

E

P

A

Ú

U

F

R

K

E

O

K

H

V

K

E

F

E

R

O

T

S

K

K

l

Á

Ü

K

H

Z

Ú

G

Ó

R

C

S

O

N

N

F

O

Ú

A

R

M

A

E

O

Ö

S

1

É

Á

fVS

C

T

D

S

U

K

B

T

C

L

S

1

o

Ó

S

Z

1

N

J

A

N

G

K

R

Y

H

T

Ó

V

E

K

Ú

M

Ö

P

É

V

A

E

R

Ő

s

D

L

O

M

K

D

T

Ú

l

S

C

R

É

P

E

K

1

M

SZÓKERESŐ NYOLC IRÁNYBAN

Keresse meg a szójegyzékben felsorolt - Debrecennel kapcsolatos - szavakat, amelyek 8 irányban rejtőznek a hálózatban: vízszintesen, függőlegesen és átlós irányban. Ha megtalálta, húzza át betűiket! Ha az át nem húzott betűket felülről lefelé vízszintesen haladva összeolvassa, két debreceni látnivaló nevét kapja végső megfejtésül.

ARANYBIKA, AVAR, BENCZÚR, BIOGAL, BLAHÁNÉ, BOCSKAI SZOBOR, CSAPÓ-KERT, CSIGE-KERT, CSOKONAI SZÍNHÁZ, DÉRI MÚZEUM, DVSC, EGYETEMEK, ERŐS,ÉVA, FŐNIX, FÜ- VÉSZ KERT, HADIK, HOMOKKERT, IZSÓ, KLINIKÁK, KÖNTÖSKERT, MADÁCH TÉR, MÁK, MIKEPÉRCSI ÚT, NYÚLÁS, RÁBA, RÓZSA, SAS, SESTA-KERT, ÚJKERT, VÖRÖS TEMPLOM, VULKÁN-TELEP, ZÚGÓ

Gasztronómiai kalandozások

Eljött a tavasz, legalábbis „papírforma” szerint. Március van, s a közelgő tavaszi ébredés első lehelete reménynyel tölti el szívemet, - lesz ez még jobb is, zöldellnek majd a levelek, aranyként csillog majd a dombon a kalász. Most azonban még kissé didergős az idő, az utakat borító jégpáncél pimaszul dacol a langymeleg nap sugaraival, a kertipartik váratnak még magukra. ígérem, hamarosan összepakoljuk kis grillszettün- ket, és kivonulunk a fák alá, sülő hús illata száll majd. Addig is azonban, konyhánk rejtekén kell maradnunk, de ne búsuljunk, rengeteg finom étek vár még elkészítésre. Készüljünk titokban egy kicsit már a húsvétra, és nézzünk egy receptet bárányhúsból!

Bajor báránycsülök fehérbabbal

Hozzávalók: 4 db báránycsülök, 4 evőkanál olívaolaj, só, frissen őrölt bors, 2 fej vöröshagyma, 4 gerezd fokhagyma, 1 kg apró paradicsom, 75 dkg fehérbab. Néhány kakukkfűágacska (vagy szárított kakukkfű).

Elkészítés: A báránycsülköket lemossuk, leszárítjuk, olajjal vékonyan bedörzsöljük, sózzuk, borsozzuk. Tepsibe helyezve előmelegített sütőben 200 °C-on 75 percig sütjük. A vöröshagymát apró kockákra vágjuk, a fokhagymából két gerezdet áttörünk, a másik két gerezdet felszeleteljük. A paradicsomot durván összeaprítjuk, a babot, ha szemes, előző nap beáztatjuk, majd sós vízben puhára főzzük, lecsepegtetjük. A hagymát, a zúzott fokhagymát, a paradicsomot és a babot összekeverjük, majd a csülkök mellé adjuk a tepsibe fél órával a húsok elkészülte előtt. Ha megsültek a csülkök, az ételt kakukkfűvel szórjuk meg. Tálalás előtt a hagymás, paradicsomos babot kóstoljuk meg, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, esetleg citrommal vagy borecettel is „bolondít- hatunk” rajta. A tányéron a csülkökre szórjuk rá a felszeletelt fokhagymagerezdeket, fehér kenyérrel kínáljunk.

Na és a desszert se maradjon el! Vaníliás kocka.

Hozzávalók: 8 dl tej, 40 dkg kockatészta, 5 db tojás, 12 dkg kristálycukor, 1/2 db vaníliarúd, 2 dkg vaníliás cukor, 5 dkg vaj, 5 dkg mazsola, Elkészítés: A tejet a vaníliarúddal felforraljuk. Ebben a kockatésztát megfőzzük, majd leszűrjük úgy, hogy a tejet egy edénybe felfogjuk. A tojások sárgáját a cukorral, vaníliás cukorral, vajjal simára keverjük. Hozzáadjuk az előzőekben beáztatott mazsolát és a reszelt citromhéjat. Az így elkészített tojásos masz- szába keverünk a vaníliás tejből 2 dl-t, majd a kifőzött tésztát, végül a kemény habbá vert tojásfehérjét. Magas falú, tűzálló tálat vajjal kikenünk, szitált zsemlemorzsával kihintjük, és beletesszük az összeállított tésztát. Mérsékelt hőmérsékletű sütőbe téve készre sütjük.

Jó étvágyat!

• Márkus