Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)
2006-03-11 / 50. szám
• HÍDLAP • 2006. március 11., szombat hídlapmagazin A wing tsun-t a megyében, rendszeresen ötven fő gyakorolja. Az esztergomi csoport edzőhelyén, a Petőfi Sándor Általános Iskola tornatermében március 4-én a révkomáromi csoporttal együtt majd 100-an vettek részt. A rendezvényen a hetes fokozatú mester, Máday Norbert, a wing tsun kelet-európai főinstruktora tartott a jelenlévőknek szemináriumot. Erre évente egyszer adódik lehetőség, így most egy kivételes alkalomnak lehettek tanúi a más városokból érkezett és Esztergomban élő tanítványok. Kétyi László, a Komárom-Eszter- gom megyei wing tsun iskolák harmadik mesterfokozatú vezetője a Hídlap- nak arról számolt be, hogy a megyében Esztergomban és Tatán, ezen kívül a régióhoz szellemileg szorosan kapcsolódva Révkomáromban működnek jelenleg wing tsun kung-fu intézmények. Most, március 4-én ennek a három iskolának a tanítványai gyűltek össze az esztergomi Petőfi Sándor Általános Iskola tornatermében. A wing tsunt, mely puszta kézzel való harcművészet, egy idős, Távol- Keleten élő apáca alapította az 1700-as években. A kifejlesztett technikát az alkalmazó családok adták át egymásnak több mint két évszázadon át. A wing tsun eg)r egyszerű, hatékony harci rendszer, mely nők számára is eredményesen alkalmazható, mert nem igényel nagy testi erőt vagy különleges képességeket. A múlt században, a 70-es években terjedt el ez a küzdősport világszerte, s azóta már nemcsak civilek használják, de a különböző katonai egységek kiképzési anyagában is szerepel. Jelenleg több mint 60 országban 1 millió ember foglalkozik a wing tsunnal. A sportág érdekessége, illetve jellemzője, hogy nincsenek versenyei, bajnokságai, ezzel a mozgáskultúrával csak edzésen és gyakorlat közben lehet találkozni. A mozgásrendszert, képviselői, a kung- fu női változatának is tartják, bár ezt valójában a kisebb küzdő nagyobb ellenféllel szembeni győzelmi esélye kapcsán említik így, a wing tsun-t Magyarországon több férfi, mint nő műveli. A wing tsun magyarországi képviselői ezt a kínai harci rendszert tradicionális keretek között ápolják. A szemináriumot tartó Máday Norbert kínai mestere és az egykori Bruce Lee, a híres kung fu harcos és filmsztár mestere egy iskolából származik. A főinstruktor rámutatott, hogy, a wing tsun filozófiája a taoizmusból és a buddhizmusból épül fel. Ezen vallásokból a harmónia, az egyszerűség, a dolgok természetes folyásaként a való haladásra való késztetés elmélete került bele a wing tsun szellemiségébe. A régi korok kínai papjai, papnői nap mint nap gyakorolták a wing tsun-t, így kerültek a vallási tételek ebbe a harcművészeti ágba. A wing tsun filozófia másik része a környezettel való egyensúlyba maradás, az erősebb energia elnyelése, illetve küzdelemben való felhasználása. Arra a kérdésre, hogy a távoli korok kínai spiritualitását miként lehet összekötni a mai magyar, illetve európai ember hagyományok által felvett szellemiségével, Máday Norbert válaszul elmondta, hogy a magyar ember számára az egyik fontos segítség a magyarok ismert ázsiai eredete. A másik kapcsolódási pont, hogy ebben a mozgásrendszerben előtérbe kerülnek a modem világban el-eltűnő hagyományos értékek és a jellemet pozitív irányba befolyásoló szellemiség. A wing tsun gyakorlati alapelemeit a dinamikus ütő-rúgó harcművészeti alkalmazások, az emberi anatómiát a küzdelem szempontjából figyelembe vevő nyitott tenyérrel, ököllel, ujjperccel, könyökkel, alkarral, kézéllel és lábbal végrehajtott villámgyors és hatásos mozdulatok teszik ki. • Pöltl Zoltán Vizimakettek és fürdőruhák Március 22-c a Víz világnapja Az esztergomi Duna Múzeum, eddigi, családokat, gyermekeket megcélzó programjait folytatva, az idei Víz világnapjára kiírt pályázatokat is elsősorban a gyermekek, a fiatalság számára készítette el. Az intézmény honlapján több nagyobb pályázatban a víz témáját körbejárva lehet versenyezni a díjakért, a kreativitást, a tudást és az ötletességet latba vetve. A Víz napjára kiírt pályázatokra jelentkezők március 22-én az esztergomi várban megtar- . tandó ünnepség keretében egyéni és csoport kategóriában I., II. és III. vehetik át díjaikat. Ezt követően 14 órakor fürdőruha show-t láthat a közönség az Aquaszigeten, illetve a beérkezett pályaműveket a múzeumban kiállítják. Ezen a napon a Duna Múzeumban egy monstre Víz világnapi rendezvényen mutatkozik be a Duna-Ipoly Nemzeti Park és az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület is. A beadott munkákra leadott szavazatok alapján a Föld napján kerül átadásra a közönségdíj. A pályázatok többségénél a határidő még él, nézzük mivel ünnepelhetjük az egyik legfontosabb éltető alapelemet. Átfogó képet készíthetünk például a „Víz és Kultúra” című pályázaton, melyben egy vízzel kapcsolatos társasjáték megalkotására hív fel a kiíró. A játékban ki kell emelni, a természet, illetve az ember és a víz kapcsolatát. Az új társasjáték megalkotásának alsó korhatára 14 év, beadványokat várnak középiskolásoktól, főiskolásoktól, egyetemistáktól, családoktól, baráti közösségektől. A pályázat, csak témakörében kötött, a megvalósítás tekintetében lehet akár számítógépes játék is. Ennek megfelelően a pályázatok lehetnek egyéniek és kollektívák is. Ebben az esetben a beküldési határidő: március 10., a cím a múzeumé, Esztergom, Kölcsey Ferenc utca 2. Mivel a következő pályázat beadási határideje március 3., így arról a későbbi eredményhirdetés illetve kiállítás kapcsán érdemes hírt adni. A lego korában bizonyára nem volt meglepő feladat a „Makettkészítő” pályázat. A kiírás szerint a feladat egy, a régiódra jellemző, vízhez kapcsolódó korabeli megvalósult, esetleg tervezett, de meg nem valósult, vagy akár egy elképzelt, futurisztikus fantáziaépület, szerkezet modellezése, makettként való elkészítése. A megvalósításhoz bármilyen anyagot és technikát lehetett választani. Ami adott volt, az a méret: 20x20cm-es maximális alapterület állt mindenki rendelkezésére. Ennél a pályázatnál a beadásra kerülő munkákat a területileg illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságokhoz kellett beküldeni. A legjobban sikerült makettekről ugyancsak március 22-én értesülhetünk. A társművészetek kapcsolódását hozza el a „Kép-vers-zene” elnevezésű pályázat, melynél a feladat, egy vers vagy egy zenei alkotás létrehozása vízi ihletésű képzőművészeti alkotások, fényképek alapján. Ezek a képek, műalkotások lehetnek szabadon választottak illetve a Duna Múzeum honlapján ( www.dunamuzeum.hu ) lévő pályázati kiírás alatt található, kifejezetten a pályázat céljára felkerült képek közül lehet választani. A pályázatnak tartalmaznia kell a választott képet (saját esetén a forrás, leírás megjelölésével, a honlapon található képek esetében pedig sorszámának jelölésével) és az ehhez készült verset, illetve zenei alkotást. Ennek a pályázatnak a jeles nap, március 8-a a beadási határideje. A pályázatokat ez esetben elektronikus úton is be lehet adni, a palyazat@mail.dunamuzeum.org.hu címre. A pályázathoz készített muzsikát cd lemezen várják beadni. Az utolsó pályázat, mely talán a legérdekesebb, tulajdonképpen vízzel, mint a strandfürdőzés alapfeltételével kapcsolatos. A pályázat kiírása szerint a benevezőknek korabeli, antik, régimódi fürdőruhákkal lehet indulni a versenyen. • p. z. Magyar karrier idegenben Mindig jó érzéssel tölti el az embert, ha a világ „színpadán” magyar tehetségről hall elismerést. Erre a legkézenfekvőbb lehetőség a sport vagy a tudomány, de bővelkedhetünk magyar származású művészekben is, akik sikerrel hódítottak. Közéjük tartozik Kertész Mihály filmrendező. Életrajzírói mindjárt a születésénél bajba kerülnek. Bizonytalanság fedi ugyanis a dátumot, minél későbbi a forrás, Kertész annál fiatalabb. Egyesek szerint 1886. decemberében született, de a későbbiekben találkozhatunk olyan verzióval is, miszerint 1888-ban látta volna meg a napvilágot Budapesten. A rossznyelvek szerint ő maga fiatalított a korán az idő előrehaladtával. Származását is homály fedi. Van aki úgy tudja, hogy’ jómódú, pesti, zsidó család sarja és eredetileg Kaminemek hívták, mások szerint apja kőműves volt, aki a fővárosi bazilika építésén dolgozott és Kertész gyerekként oda hordta volna neki naponta az ebédet. Természetesen akik a film világában learatott sikereire koncentrálnak azt mesélik, hogy már gyermekkorában igazi önmegvalósító személyiség volt. 'lessék választani, kinek melyik tetszik! Annyi bizonyos, hogy Budapesten 1906-ban elvégezte a színi akadémiát. Pályáját vidéki színészként kezdte Pécsett, Szegeden, majd a fővárosban a Magyar Színházban játszott. 1912-ben Janovics Jenő szerződtette a Projectograph filmvállalathoz. 1913-ban dániai tanulmányútra ment; asszisztenskedett, rendezett és egy dán film főszerepét is eljátszotta (Atlantis). 1919 tavaszán Bécsbe ment. Előbb Bécsben, Berlinben (1926-ig), majd HolKwoodban (1927-34), később Londonban, élete végéig ismét az Egyesült Államokban élt és működött. Lehetséges, széles skálájú, biztos érzékkel és színes képzelőerővel alkotó művész volt. Már 1930-ban készített színesfilmet. Külföldön Michael Curtiz néven vált ismertté. Hevesy Iván írja róla Az Aranypillangó című filmjének méltatásában:” Az Aranypillangó, Kertész Mihály új filmje, ismét tanúbizonyságot tesz ennek a már évek óta külföldön munkálkodó kitűnő magyar filmrendezőnek komoly és sokat ígérő képességeiről. Amióta szakított a Joe May által kezdeményezett monumentális stílussal és külsőségeiben szerényebb méretű, ún. „Spielfilm”-ek rendezésére szenteli energiáját, egymásután produkálja ezen a téren a figyelemreméltó eredményeket. Kertész Mihály az a szerencsés művésztípus, aki mindig nagyon szívesen tanul újat, és akit ez a tanulékonyság nagyon fejlődésképessé tesz.” leghíresebb filmjei az Assisi Szent Ferenc, a Jó fiú és rossz fiú, a Huckleberry’ Finn kalandjai, az Élet apával no és természetesen a Casablanca. Utóbbit Kertész 1942-ben rendezte: Kertész Mihály, Murray Bumett és Joan Alison darabjából. „Honnan a Casablanca varázsa? Jogos a kérdés, hiszen a Casablanca esztétikai (azaz kritikai) szempontból nem sokat nyrom a latban. Ez a film egyszerre fotóregény és melodráma: lélektani hitele csekély, a színpadias megoldások minden ésszerűségnek fittyet hányva követik egymást. Tudjuk, hogy7 miért: a cselekményét forgatás közben, jelenetről-jelenetre ötlötték ki, és a rendezőnek meg a forgató- könyv írónak az utolsó pillanatig fogalmuk se volt róla, hogy7 Ilsa Viktorral vagy Rickkel fog-e elutazni. Következésképpen minden, ami leleményes ötletnek, vakmerő eredetiségnek látszik és csodálatot kelt a nézőben, nem egyéb elkeseredett szükségmegoldásnál. Vajon hogyan lehetséges, hogy7 ez a csupa váratlan helyzet szülte film ma is a mesterműveket megillető viharos tapsra ingerli a nézőket, még ha másodszor, harmadszor vagy7 negyedszer nézik is végig?” írja méltatásában Umberto Eco. A filmet 1944-ben nyolc kategóriában jelölték Oscar díjra, melyből hármat (legjobb film, rendező és forgatókönyv) el is nyert. Még számos nagyszerű ötlet megfilmesítése után az ismert és ünnepelt magyar rendező 1962. március 10-én halt meg az Egyesült Államokban • V.P.
