Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)
2006-03-08 / 47. szám
4 HÍDLAP • 2006. március 8., szerda www.istergranum.hu Kövesdi Károly Népítélet dönt a cementgyár sorsáról Holcim-ügy: Esztergom után Nyergesújfalun is népszavazás Folytatás az 1. oldalról A lakosságnak feltett kérdés szó szerint a következő lesz: „Egyet ért-e Ön Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének olyan döntésével, amelyben hozzájárul ahhoz, hogy a Holcim Hungária Zrt. a Nyergesújfalu külterületén bővíteni tervezett ipari parkban Európa legkorszerűbb cementgyárát létesítse, mely a hagyományos nyers- és tüzelőanyagok egy részének kiváltása érdekében nem veszélyes hulladékokból előállított helyettesítő anyagokat hasznosítva működik a mindenkor hatályos és idevonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával?” Völner Pál nyergesújfalui fideszes önkormányzati képviselő, egyben a térség országgyűlési képviselő-jelöltje lapunknak úgy fogalmazott az elfogadott kérdéssel kapcsolatban: „Rajtunk röhög az egész megye”. Mint mondta, ez a kérdés éppen úgy hangzik, mint az egészet maga a Holcim javasolta volna. A helyi Fidesz máris rendkívüli testületi ülés összehívását kezdeményezte annak érdekében, hogy változtassák meg a szöveget, illetve, hogy tegyék át a népszavazás időpontját valamelyik parlamenti választási napra. Ez fontos volna a költségek csökkentése és a megfelelő részvételi arány biztosítása érdekében. Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület munkatársa azt kifogásolta a döntésben, hogy ha már megkérdezték a beruházót, akkor miért nem kérték ki a civil szervezetek véleményét is. A környezetvédő szerint ilyen irányított kérdést egyszerűen nem lehet feltenni, mert ez a demokráciával szöges ellentétben áll - mondta. Emellett törvény szabályozza, hogy a népszavazásra bocsátott kérdésnek egyszerűnek és közérthetőnek kell lennie. • (pálovics) Szlovák síelők magyar pályákon Jó szezont zárnak a Dunakanyar síparadicsomai Veszélybe kerülhet a libamáj export Bizalmatlanok a vásárlók a csirkehússal szemben is Mióta felütötte a fejét a madárinfluenza, szinte másról sem hallani, mint arról, mekkora veszélyt jelent az emberre, s mi történik majd akkor, ha a vírusnak kedve szottyan egy kis mutálódásra, és emberről emberre kezd vándorolni. Tele a sajtó a rémhírekkel, a tévéadók egymásra licitálnak. Londonban már fogadást köthetünk a bukmékereknél, hány ember fog elpusztulni. A legőrültebb angol arra kötött fogadást, hogy túléli-e a madárkórt. Hajói emlékszem, a saját halálára fogadott. Csak azt nem közölték, mekkora szorzót fizet a fogadóiroda a halálára, és mekkorát bukik, ha megússza, és mindenek dacára életben talál maradni. Innen fogva természetesen csak idő kérdése, hogy félidőre, gólarányra is lehessen fogadni. Például arra, hogy egy, két vagy három hónap alatt sikerül-e elkapni a fertőzést, a szomszéd családból, ki szerzi meg előbb: az apa vagy a felesége, esetleg a gyerekek, vagy az udvaron rohangáló vizsla. Ha a vírus leteríti a szomszédot, vendéggyőzelem, ha sánta a szomszéd, lehet handicapre is tenni. De félre a tréfával, kezd undorító lenni ez az egész cirkusz, pláne, hogy ilyen vírus mindig is volt, miként sok más vírus volt mindig is, legalább háromszázmillió éve. A hideg szívű észkombájnok ennek ellnére már azt is kiagyalták, mekkora károkat okoz ez majd a világgazdaságnak. Hajói emlékszem, billiós összeget lebegtettek meg előttünk a Hábetler-moziban. Hogy rettegjünk, és ne döbbenjünk meg, ha valamikor nyár elején duplájára ugrik az olaj ára a piacon. Bár én már semmin nem tudok meglepődni. Hanem, hogy mi lesz például az énekesmadarainkkal, arról valahogy senki nem hadovái. Hogy kipusztulhatnak-e a széncinkék, a magtörők, megúszhat- ja-e a kalandot a tövisszúró gébics, a sármányok állománya hogyan alakulhat. Sőt: hány gólyafészek maradhat üresen ezen a nyáron. Vagy mi lesz a túzokokkal, amelyek állománya így sem rózsás Európában. Addig agyaltam, míg fogtam a telefont, és felhívtam egy ornitológus ismerősömet: ugyan nyugtasson már meg, hogy csak a luda- kat, kacsákat, tyúkokat fenyegeti veszély, vagyis a bélpoklos ember hasát meg a pénztárcáját, de árva kis madarainkat nem tizedeli meg a kór? Sajnos, nem nyugtatott meg. Bizony, veszély leselkedik a madarainkra. A vörösbegyekre, a mátyásszajkókra és a fenyőmadarakra, de még a szürke verebekre is. Különösen azokon a területeken, amelyek a költözőmadarak vonulási zónájába esnek. Szegényeket addig dédétéztük, műtrágyáztuk, szántottuk, irtottuk, hogy majdnem kipusztultak. És lehet, hogy egy utálatos, settenkedő vírus végez velük. Belegondolt már valaki abba, hogy eltűnhetnek a madarak? Hogy egyszeriben süket csend vehet körül bennünket? Vagy csak a hasunkra meg az elmaradt profitra tudunk gondolni? Házhoz megy a segítség Dömösön Egy éve működik a hátrányos helyzetűeket segítő egyesület Folytatás az 1. oldalról Holy Ágnes, a szolgálat vezetője hangsúlyozta: fő céljuk az, hogy a sérültek segítségükkel megtarthassák önállóságukat, ne kelljen kiszolgáltatottként élniük, és ha nem is tudnak teljes körűen gondoskodni magukról, akkor is megszokott lakóhelyükön maradhassanak. A támogatószolgálat három területen fejti ki tevékenységét: a szállító- szolgálat egy kilencszemélyes, mobilrámpával felszerelt kisbusszal végzi munkáját, amelybe kerekesszékkel is könnyen be lehet szállni. így segítik a fogyatékkal élők eljutását orvoshoz, kulturális programokra, de a munkahelyre történő rendszeres fuvarozást is vállalják. A kényelmes, háztól házig való szállításért kilométerenként ötven forintot kell fizetni. A személyi segítő- szolgálat többek között az otthoni ápolásban, hivatali ügyintézésben, bevásárlásban áll az igénylők rendelkezésére, akik maguk is aktívan részt vesznek a programokban, hiszen a szolgáltatás lényege az, hogy a segítők a sérültekkel együtt, és nem helyettük dolgoznak. Ezért a szolgáltatásért jövedelemtől függően, legfeljebb óránként 400,- Ft-ot kell fizetni. A tanácsadási- és információs szolgálat keretein belül jogi, gyógypedagógiai és munkahely-keresési kérdéseikkel fordulhatnak az egyesület szociális gondozóihoz. • G. É. Öt aranyérem a muzslai boroknak Muzsla. A 17. muzslai borversenyen a helyi termesztésű és legmeghatározóbb szőlő, illetve borfajta, az olaszrizling jelentette a csúcsot. Az öt aranyérmes borból is három olaszrizling volt. Az abszolút győztesnek azonban a 2004-es évjáratú szürkebarátot tekintették, melynek gazdája Mészáros János helybéli szőlő- termesztő volt. A borversenyen hetven- három borminta vett részt, ami a nevezési feltételek szerint csak a Muzslán termesztett szőlőkből készülhetett. Kinek keli Wartburg? Sárisáp. Ritkán fáj az autótolvajok foga a régi, kiszuperált autókra, a községben mégis egy Wartburgot loptak hétfő reggelre virradóan. Az autó értéke százezer forint körül van. Folytatás az 1. oldalról Több baromfitelepen Franciaországból rendelt gyorstesztek alkalmazását kezdték meg. A vizsgálat negyedóra alatt kimutatja, influenzás-e az állat, de hogy a H5 vírus emberre is veszélyes változatáról van-e szó, azt nem képes meghatározni. A tesztek alapján úgy döntött több tenyésztő is, hogy a kedvező eredményt a csomagolásra ragasztott matricán közzéteszi. A dolog szépséghibája, hogy ez nem hivatalos szakvélemény, így legfeljebb bizalomnövelő marketing-hatása lehet. A Baromfi Terméktanács régi emblémáján egyelőre nem is jelzik a vírusmentességet, csupán any- nyit közölnek, hogy a készítmény hatósági állatorvos által ellenőrzött, biztonságos magyar termék. A terméktanács a H5N1 hazai megjelenése óta egyébként 15-20 százalékos forgalomcsökkenést regisztrált, és félő, hogy a helyzet tovább rosszabbodik. Csökkentették a felvásárlói árakat is, pedig a beszállítók már eddig is a nullszaldó határán mozogtak. Takács László elnök kérdésünkre nem zárta ki, hogy amint az Franciaországgal megtörtént, a magyar libamáj importját bármikor megtilthatják az uniós tagországok; az exportban már most is érezhető Csátalján újabb két hattyúról bizonyosodott be, hogy a H5N1 vírustól pusztultak el, de a védőzár kiterjesztésére nincs szükség. Ugyanakkor el kellett halasztani az állatkerti szárnyasok oltását, mert késnek a vakcinák. Bár a vízen keresztül a vírus az eddigi tapasztalok alapján nem fertőz, a Balatonnál és a Velencei-tónál már a strandszezon előtt úgynevezett „hangágyúk” bevetésén gondolkodnak az önkormányzatok. Nyáron a madarakat zavaró hangfrekvenciák sugárzásával próbálnák meg a partoktól távol tartani a hattyúkat és tőkés récéket. némi visszaesés. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a főként Franciaországba és Japánba szállított magyar ínyencség szezonja szeptembertől decemberig tart. Az importkorlátozás bejelentése ettől függetlenül már most gondot okoz. A helyzet komoly, a tenyésztők csak reménykedhetnek a kedvező fordulatban. Magyarország egyébként csaknem kétezer tonna liba- és fele ennyi kacsamájat termel évente, melynek nagy részét francia feldolgozók vásárolják fel. • Szabó Hajnal Ki gondol a madarakra? Felújítják a rendelőintézetet Komárom. Teljes rekonstrukció előtt áll a komáromi rendelőintézet. Az épület a tavalyi évben új nyüászárókat és fotocellás bejárati ajtót kapott. Az akadálymentesítés is megoldódott, az intézménybe lift került. Idén amennyiben plusz bevételhez jut a város, az eddigi lapos tető helyére magas tető kerülhet. Zeneakadémikusok vendégjátéka Sződliget. A sződligeti Téli Templomi Koncertek következő vendége március 12-én 19 órától Ittzés Gergely és a TeTraVersi quartet. A 2003-ban alakult együttesben Ittzés Gergely Liszt-díjas fuvolaművész legkiválóbb növendékeit gyűjtötte egybe. A nála töltött évek után mindannyian a Zeneakadémián vagy a Debreceni Konzervatóriumban szereztek egyetemi diplomát, és hazai, illetve nemzetközi versenysikerekkel is büszkélkedhetnek. Folytatás az 1. oldalról A Dobogókőért Alapítvány három éve üzemelteti a dobogókői sípályát, ez idő alatt jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. Munkájuknak meg is van az eredménye: a pályát egyre többen látogatják. Hétköznap több száz, hétvégenként több ezer ember fordul meg itt. A vendégek körülbelül húsz százalékát szlovák állampolgárok teszik ki, akik szerint az itteni pálya legalább olyan jó, ha ugyan nem jobb minőségű a szlovák pályáknál, és a túlzsúfoltsággal sem kell számolniuk - tudtuk meg Lőrincz László üzemeltetési vezetőtől. A központ népszerűségét nagyban növeli, hogy a két pálya a kezdők és a profi sportolók igényeinek egyaránt megfelel. Hóágyút ugyan nem használnak, és esti síelésre sincs lehetőség, de van szánkópálya és nemrég vásároltak egy hótaposógépet, amivel még a kis mennyiségű havat is kitűnően síelhetővé tudják tenni. Budapesthez, Szentendréhez, Esztergomhoz ez a legközelebbi sípálya, a későbbiekben komoly sportközponttá szeretnék fejlesztem. Jóval alacsonyabban fekszik a Nagy- Villám sípályája Visegrádon, a lankás lesiklót inkább a kezdők, családosok kedvelik. Az üzemeltető cég ugyanakkor számos újdonsággal rukkol elő a vonzerő növelésének érdekében. A meghosszabbított nyitva tartással és pályavilágítással este kilenc óráig vehető igénybe a pálya, a nyugdíjasoknak kedvezményt biztosítanak. A hóágyúknak köszönhetően ez a hely tökéletesen alkalmas a „besízésre”, azaz az izmok bejáratására, és egy-egy nagyobb sítúra előkészítésére - mondta el Gutbrod Re- * zső, a Nagyvillám Sípálya üzemeltetője, hozzátéve: remélik, hogy mint tavaly, az idei szezon is kitart március közepéig. • Sz. H.
