Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)

2006-03-08 / 47. szám

www.istergranum.hu 2006. március 8., szerda • HÍDLAP 5 Népdalverseny Érsekújvár. A XXXVII. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok keretében járási népdalversenyt szer­veznek óvodások és alapiskolások ré­szére Érsekújvárban, a Csemadok he­lyi alapszervezetének székházában. Az eseményre március 9-én, csütörtö­kön délelőtt kilenc órától várják az ér­deklődőket. Fekete József (számítógép grafikus) Sokszor a turisták | nem tudják, hogy hol van a belváros, I egy szép dísztér egyértelművé tenné, hogy ez a város szíve, centruma. Láttam a terveket, sok pluszt ad majd a ké­szülő igényes főtér, teljesen meg­szépül tőle Esztergom. Szívesen látnék ott sok szép, kis növésű, örökzöld fát, amelyek télen is zöldek, de nem takarnák ki a kör­nyék gyönyörű épületeit. Dobay Pál (erdőmérnök) Régi adóssága a vá- I rosnak, hogy a köz- I pontja egy színvo­nalas találkahely le­gyen. Ahogy a terveket látom, csak a legjobbat tudom elmonda­ni. Mindez jól fogja képviselni a várost a turisták előtt, és a mi ön­érzetünknek is jót tesz majd. Re­mélem, hogy a tér vendéglői szá­munkra is elérhető árakkal vár­nak majd bennünket. Fiertelmeister Zoltán (gépészmérnök) Természetesen örü­lök, hogy megújul a I tér, ideje volt, hogy I rendbe tegyék a kör­nyéket. Autóparkoló helyett in­kább cukrászdákat, padokat, par­kos korzót látnék szívesen itt, a tervek alapján ez meg is fog való­sulni. Szeretném, ha a piacot és az autóbusz-állomást is a térrekonst­rukció koncepciójának mintájára hoznák rendbe. Két hónap alatt kiürült a kassza Március elejére kimerült a megye idei vis maior kerete Idén már nem tudnak több önkor­mányzati káreseményt finanszírozni a megyei vis maior keretből. A Komárom-Esztergom Megyei Terület- fejlesztési Tanács március 1-i ülésén bejelenttették, hogy kimerült a rendkí­vüli, váratlan károkra elkülönített 17 millió forintos összeg. Agócs István, a Komárom-Eszter­gom Megyei Közgyűlés elnöke a hírt úgy kommentálta: egyáltalán nem ritka, hogy a források ilyen hamar elfogynak. A 17 millió forintból hét kisebb-na- gyobb kárt, elsősorban támfalbeomlást, út- és pincebeszakadást fedez a megye, míg három nagyobb - összesen 28 mil­lió forint - összegű kérelmet támogatói nyilatkozattal a központi tartalékkeret­hez irányították. Ez a keret - amelynek összege tavaly valamivel nagyobb volt az ideinél - szerencsére nem azonos az ár - és belvíz okozta károk rendezésére elkülönített vis maiorral, Agócs István szerint mind a kisebb önkormányzati vagyonban bekövetkező és veszély- helyzetet előidéző károk, mind pedig a levonuló árhullám következtében beálló károsodások, sérülések fedezetét az ál­lami keretből utólag minden esetben meg tudják majd téríteni. A központi fi­nanszírozással semmiféle hátrányba nem kerülnek a települések. • -ó -I Keresztet vethetnek az őszi vetésre a gazdák Senki nem téríti meg a belvízkárokat a magyar termelőknek, és felelős sincs Szakember és eszközhiány az óvodákban Sok helyen képtelenek előteremteni a szükséges forrásokat az intézmények Sörös Ágnes (logisztikai vezető) Folytatás az 1. oldalról Míg a szőlőültetvényeket egyáltalán nem veszélyezteti a belvíz, addig az őszi vetésre sok helyütt már most ke­Pláza épül a magyar műemlék helyén Folytatás az 1. oldalról A már megkezdett bontások ismereté­ben szeretnék elérni, hogy az épület- együttesből - akár az újonnan építendő bevásárló- és szórakoztató központba ágyazva - legalább az általuk megjelölt öt épület megmaradjon. Azok közül né­hány a kulturális örökségek jegyzékében is szerepel, az épületeket a város lakói pedig a régi Nyitra jellegzetes szimbólu­maként tartják számon. Frantisek Halás, a nyitrai kerületi építési hivatal vezetője lapunknak elmondta: a műemlékvédel­mi hivatal felszólalása után hozott hatá­rozatuk szerint a bontási engedély jog­szerűségének tisztázásáig minden bontá­si tevékenységet fel kell függeszteni. • B. Sz. Dupla tárlat Léva. Kiállításokat nyitottak meg a Barsi Múzeumban. A titokzatos őserdő című tárlatot a Kapitány-lakban, az ér­sekújvári Thain János Múzeumról ké­szült kiállítást pedig a Dobó-kastélyban tekinthetik meg az érdeklődők. Mind­két tárlat május 21-éig látogatható. sabb esetekben kell a szülőknek nevelési tanácsadóba vagy máshová vinni a gyermeket. Ahol például még nincs meg a jogszabályokban előírt tornaszoba, ott is folyamatban van­nak a pályázatok, hamarosan tehát ennek a feltételnek is meg tudnak felelni az óvodák. Ez persze nem jelenti azt, hogy lu­xuskörülmények lennének, de a működés elengedhetetlen feltételeit biztosítják az önkormányzatok. Nagyobb problé­mák inkább a kistelepülések óvodáiban lehetnek, ahol nem­csak kevés az óvónő, ezért csoportösszevonásra kényszerül­nek, hanem nagyrészt a logopédiai fejlesztést sem tudják helyben megoldani, a szülőknek a legközelebbi nagyobb vá­rosba kell szállítaniuk a gyermeküket. Ez a probléma példá­ul éppen most oldódott meg Dágon, ahová e félévtől látogat rendszeresen majd logopédus-fejlesztő pedagógus. Itt aprán­ként sikerült a régi bútorokat lecserélni, jórészt, ahogyan a legtöbb helyen, alapítványi adományok, szülők segítségével. Egy-egy nagyobb összegű beruházást viszont már nem tud­nának finanszírozni, ilyen nehezen megoldható feladatot je­lent például az udvari játékok cseréje. Az önkormányzatok nehéz helyzete természetesen kihat az intézményekre is, a pályázatok pedig az önrész miatt csak részleges lehetőséget biztosítanak a fejlesztésekre. A közalkalmazottak bérezésén sokszor úgy spórolnak, hogy semmiféle plusz juttatásban nem részesítik az óvónőket, nem kapnak étkezési hozzájáru­lást és minimális összeget fizetnek nekik nyelvvizsga-pót­lékként. A magasan képzett munkaerő mint mindenhol, az óvodák esetében is elvárás, ám a jelenlegi feltételekkel nem csoda, ha kevesen választják ezt a pályát. • (Szabó) A jelenlegi állapot már nem tartható, mert rendezetlen, földtúrásokkal, ká­tyúkkal elcsúfított hely a főtér. Amennyiben megújul a centrum, az a helybeliek büszkeségét is növelhetné, a turisták pedig egy modernségében is saját történel­mét tisztelő város díszteréről me­sélhetnének, ha hazatértek. Egy nem reprezentatív, országos felmérés eredménye­ként kiderült, hogy a magyar óvodák felében eszközhiány- nyal küzdenek, és nem minden esetben zökkenőmentes a speciális fejlesztést igénylő gyermekek ellátása sem. A környékbeli óvodákban az alapfelszereléssel nincs ugyan gond, de a játszótéri eszközök cseréje és a tornaszoba ki­alakítása sok helyütt kihívást jelent az intézményeknek. A szélvihar sem rontott a Tátra presztízsén A másfél évvel ezelőtti pusztítás nem riasztotta el a turistákat A március 17-től 19-ig Budapesten zajló „Utazás” nemzetközi vásár egyik stand­ján az érdeklődők megtalálhatják a Ma­gas Tátra idegenforgalmi osztályának képviselőit is. A vásáron való részvételük célja éppen az, hogy tájékoztassák az utazó közönséget a Magas Tátra idegen- forgalmával kapcsolatos tudnivalókról, beleértve a szálláslehetőségeket is. társa lapunknak elmondta, hogy a hegység egész területén két évvel ez­előtt pusztított hatalmas szélvihar az idegenforgalomban szerencsére nem okozott nagyobb károkat. Azt nem le­het mondani, hogy a korábbi évek for­galmához képest semmi visszaesés nem tapasztalható, de annak mértéke a várakozásoknál jóval kisebb. A mai napig csupaszon álló területeket sem kerülik el a turisták, több helyen ide­iglenes szánkópályák jöttek létre. Zemberová szerint tavaly sem esett vissza számottevően az idegenforga­lom, az idei tél a sok hóval pedig kife­jezetten kedvez a tátrai turizmusnak. • Berényi Szilvia Az általunk megkérdezett dorogi, nyergesújfalui és eszter­gomi ovikban szerencsére nincs szó eszközhiányról, és a be­szédhibás, viselkedés zavaros gyermekek logopédiai, peda­gógiai fejlesztése is megoldott. Általában hetente kijárnak az ovikba a szakemberek foglalkozásokat tartani, csak a súlyo­A hosszú távú meteorológia előrejelzés szerint a március csapadékosabb lesz az át­lagosnál. Varga György, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (Vituki) szakembere elmondta: a közepesnél nagyobb mértékű belvíz várható. Újabb földek elöntésével kell számolni, elsősorban a sík vidékeken, főként az Alföld északi felén és a folyók menti területeken. A belvízhelyzet javulására előrejelzéseik szerint csak a hónap végén van remény, de nagy valószínűséggel akár áprilisra is áthúzód­hat a súlyos helyzet javulása. A két éve pusztított szélvihar okozta károk ellenére sem kerülik el a Magas- Tátrát a turisták. A napokban leesett nagy mennyiségű hónak köszönhetően is­mét ellepték a hegységet a külföldiek. rártárca által támogatott közös káreny­hítési alap létrehozása, ám egy ilyen rendszer kialakulásához idő kell, a tár­gyalások azonban nagyon lassan halad­nak. A belvízhelyzetet nehezíti a csapa­dékelvezető árkok rossz állapota, sok helyütt nincs kellőképpen karbantartva a csatorna, nem utolsósorban azért, mert senki nem érzi magáénak a fele­lősséget: közös tulajdonnak nincs gaz­dája - kommentálta végül a szomorú helyzetet a szövetség elnöke. • Szabó-Gál ä § Michal Sánta, a Poprádi Útfelügye- lőség téli ügyeletének munkatársa a hóhelyzetről tájékoztatva lapunknak elmondta, hogy a hét végén, negyven­ötven centiméter hó esett le a Magas- Tátra területén. Ennek ellenére mára az utak már megfelelő állapotba kerül­tek. A legmagasabban fekvő utakat na­gyobbrészt apró szemű kavicszúzalék terítésével tették járhatóvá. A legtöbb út átjárhatóságát azonban nagyban elő­segítette a sok napsütés, aminek kö­szönhetően a sok helyen még vizes út­burkolatok is felszáradóban vannak. Darina Zemberová, a Magas-Tátra idegenforgalmi osztályának munka­letű földeken folyik a termelés, előfor­dulhat, hogy egy-egy gazdának az egész őszi vetése kárba vész. Az őszi kalászosokat pedig nem lehet pótolni. Tavasszal kukorica vagy napraforgó vethető a helyükre, de ha a helyzet nem változik meg időben, félő, hogy még az sem. Leghamarabb március végén, áp­rilis közepén lehet rámenni a földekre, május elejére pedig be kell fejezni a ve­tési munkálatokat. A károk rendezésé­vel kapcsolatban Vancsura József el­mondta: jó lehetőségnek látszik az ag­resztet vethetnek a gazdák. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke kérdé­sünkre kifejtette: mivel ma kisebb terű­KÖRKÉRDÉS A napokban megkezdődik az esztergo­mi Széchényi tér rekonstrukciója. Az átalakítás célja a városközpont von­zóbbá tétele, a történelmi városrész építőművészeti értékeinek kiemelése. Ön szerint milyen előnyökkel jár a fő­tér megújulása?

Next

/
Thumbnails
Contents