Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)
2006-03-04 / 45. szám
L I önkormányzati értesítő_______________________________________________________________________________________________2006. március 4. Interjú Meggyes Tamás polgármesterrel Esztergom idei költségvetéséről Folytatás az 1. oldalról Hogyan működnek akkor az intézmények? Ebből kell eltartanunk, működtetnünk őket. Ebből kell parkjainkat gondozni, óvodákat, iskolákat, művelődési házakat eltartani, könyvtárat fenntartani, sport- csarnokot üzemeltetni, gyámügyi Esztergom fordít legtöbbet gyarapodásra, fejlesztésekre, jövőjére Ez a költségvetés a jÖVŐ és a 3,75 milliárdot for< gyarapodás szempontjából a legerősebb költségvetésünk. Az igazi előrelépés a beruházások terén történt. 3,75 milliárdot fordítunk beruházásokra és felújításokra. Egyik évben sem tudtunk ennyit fordítani az előrelépésre, vagyonunk gyarapítására. Évtizedek óta nem valósult meg ennyi, és az elfogadott felhalmozási program alapján előkészíthetjük a 2007-es és 2008-as költségvetést is. Ezek kiteljesíthetik szinte minden elfogadott tervünket, lehetővé teszik a megvalósítást. Vagyonteremtő beruházásaink évről évre nőnek, ötven-egynéhány huszonötezernél nagyobb lélekszámú város közül Esztergom fordít legtöbbet gyarapodásra, fejlesztésekre, jövőjére. Idén ezt az előnyünket növeljük. feladatokat ellátni. Ilyen, hogy az állami hozzájárulás mértéke nominálértéken is csökken, a rendszerváltás óta nem volt. Hogy forintban kevesebbet kapjunk, ez ennek a koránynak a legnagyobb csődje, egyszersmind leleplezője legnagyobb hazugságának. 2002 őszén az önkormányzati választások előtt ezek a kormánypártok azt mondták: „több pénzt az ön- kormányzatoknak”. Primitív, egyszerű szlogen, és óriási hazugság: ebben az évben 158 millióval kapunk kevesebbet. És ez nem is a teljes hiány, link beruházásokra az Sokkal több, ugyanis a csökkenés mellett többet kell fordítanunk például bérekre. Az előírások miatt már tavaly 210 millióval többet kellett költenünk köztisztviselői és közalkalmazotti bérekre, mint 2004-ben, ez hiány, amit nem fedezett a normatíva. 2005- höz képest a 158 milliós mínuszra újabb 204 millió rakódik rá, amit személyi juttatásokra és járulékokra fizetünk ki. És akkor nem beszéltünk ennek a kormánynak arról a három évéről, amikor „nem volt gázáremelés”. Rettenetes közműdíj-emelések voltak az elmúlt három évben, a villamosenergia áremelkedése 2002-höz képest 38% volt, a lakossági gázáremelés 67 % körül alakult, intézményeink gázára 97 %-kal emelkedett, tehát a gázért ma majdnem a dupláját fizetjük. Idetartozik a távhődíj- és a víz- és csatornadíjak emelése is, ezek 2004-ben 147 millió forint pluszköltséget okoztak, 2005-ben 158 milliót, 2006- ban ez 180 millió. Úgy kell a hiánnyal számolnunk, hogy az állami normatíva 158 milliós csökkenéséhez hozzá kell adnunk a 204 milliós bérkiadás-növeke- dést, amit az állam ránk kényszerít, és a 180 milliónyi energiaárnövekedést. Ezt a hiányzó 540 milliót kell nekünk „összehoznunk”, máshonnan elvenni. Nem akarjuk, hogy intézményeink a jövőnk, gyermekeink jövőjének rovására működjenek, ezért ezt a hiányzó összeget „össze kell spórolni”. Ez idén a fő költség- vetési gondunk. Az intézményi kiadások, a polgármesteri hivatalé is, csökkentek, de létszám- leépítés egyetlen intézményünket sem érint. A dologi kiadások erősen csökkennek. A törvényi előírásokon felül, nem kis küszködéssel, az oktatási intézményekben sikerült megtartani a keresetkiegészítést, mintegy 34 milliós többletköltséget vállalva, hogy ne pedagógusainknak kelljen megszenvedniük a kormányzati elvonásokat. Oktatási intézményeink működését évről évre többel egészítjük ki. Jóideje divatos téma az utak állapota, nemcsak ezért kérdem: jut-e olyan nem megtérülő beruházásokra, mint a közmű- fejlesztés? Az utak állapotának javítására mindössze 130 millió súlyadó folyik be. Mi félmilliárdot költünk útépítésre. Hatvan közterületet, utcát, teret építünk meg, javítunk ki, újítunk fel, nem számítva a Széchenyi teret, ami önmagában 700 milliós beruházás. Ezt sem sok önkormányzat mondhatja el. Parkosításra 97 milliót költünk. Bár nem tudtuk emelni, de ez a majdnem százmillió is nagy összeg: elődöm utolsó évében erre tizenegynéhány millió volt. Nincs kommunális adó, azt 2002-ben megszüntettük, megszabadítva ettől az embereket. A vállalkozók kommunális adója foglalkoztatottanként évente kétezer forint. Csak a tavalyi útfejlesztéseket kétszer annyi önkormányzati hozzájárulással végeztük, mint amennyi kommunális adót a vállalkozások befizetnek. Az önkormányzat sokkal többet fordít kommunális kiadásokra, mint amennyi bevételhez jut a vállalkozások által. Közlekedtünk, bevásároltunk. Egészségünk, a város egészségügye rendben lehet idén? A magyar egészségügy és a Vaszary Kolos Kórház katasztrofális helyzetbe jutott, és a választások után a győztes egyik első dolga kell legyen az egészségügy rendbetétele. Nem tudja a város fölvállalni azokat a terheket, amiket az elmúlt négy év jelentett a kórháznak. 2005-ben a kórház a kötelező béremelésekre a központi költségvetésből egy fillért nem kapott, ez 20-25 millióval terhelte meg a költségvetését. A foglalkozás-egészségügy kötelező feladat, újabb ötmilliós teher, nem finanszírozza az állam. A védőnői szolgálat szintén törvényi kötelezettség, ám forrást nem biztosít a kormány, újabb kétmillió negatívumot okozva. Egymillió forintot onkológiai ellátásra szavaztunk meg. Borzasztó nagy baj van az egészségügy területén. Ezen javít a 20 millió forint, de azt remélem, hogy a választások után lesz megoldás is. Bérlakásépítési pályázati önrészként 100 milliót tett volna félre az ellenzék - ám sajnos nincsenek ilyen pályázatok. Ez a kormány száz-kétszáz bérlakást tudott építeni négy év alatt az előző kormány több, mint tízezer bérlakásával szemben. Ekkor tudtunk mi is százhúsz bérlakást építeni. Nincs, nem A Suzuki is szóba került A Suzuki Rt. idén húszezerrel több autót, százhetvenezret gyárt, 13 %-kal növelve kibocsátását. A tavalyi terv 2,150 milliárd forint iparűzési adó volt, ennél több, 2,353 milliárd folyt be. Idén 2,6 milliárddal számolunk, ez 247 milliós növekedés - csak a Suzuki gyártásbővülése fedezi ezt. lehet sajnos mihez hozzátenni ezt a százmilliót. A bérlakásépítési pályázati önrész százmilliója blöff, mert nincs ilyen támogatás. Ez a kormány csődbe vitte az országot. Mi összességében 580 millió forintos hitelt fizetünk vissza idén, ez nem sok, ’99-ben egy negyedekkora költségvetésnél 300-350 milliót fizettünk. Nem sok, mert ahogy mondtam, minden forint kettőt fialt nálunk. Miközben minden esztergomi százhúszezer forint hitellel negyedmillió forintnyit gyarapodott, az elmúlt három évben az egy magyar állampolgárra jutó adósság 650 ezer forintot nőtt. Összesen 1,3 millió adósság terhel minden magyar állampolgárt csecsemőtől aggastyánig. Ezért van az, hogy pályázatokról beszélnek, de igazából nem tud a kormány mellé tenni semmit. Folytatás a 8. oldalon A hiányzó 540 milliót nekünk kell „összehoznunk” Oktatási intézményeink működését évről évre többel egészítjük ki Minden forint kettőt fialt nálunk Nincs mihez hozzátenni ezt a százmilliót, mert nincs ilyen támogatás A kommunista diktatúra emlékeztek Esztergom Port - a város hajózási társasága Február 25-én, szombaton délelőtt a Vízivárosban, az Érseki Palota falán elhelyezett Mindszenty József-emléktábla előtt az Esztergomi Polgáregylet tartotta megemlékezését a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján. Az ünnepségen Dr. Horváth István, az egyesület elnöke, múzeumigazgató személyes él-ményeiről szólva emlékeztetett azok áldozatára, akik a kommunista elnyomás idején sem feledkeztek meg emberségükről, támogatva az áldozatokat és családjukat, kiállva az elhurcoltak mellett, ahogy a fenyegetett egyházi és politikai üldözöttek is helytálltak, helyükön maradva az utolsó pillanatig, soha fel nem adva a harcot a zsarnokság ellen. Horváth István kiemelte: olyan hagyománya ez Esztergomnak, amely hosszú időn át példát mutatott, amit nem feledhet el város polgársága. A múzeumigazgató szavait követően Kiss-Rigó László püspök imádkozott az áldozatok lelki üdvéért, majd a megjelentek elhelyezték az emlékezés koszorúit. Esztergom Város Önkormányzata nevében Knapp János Pál alpolgármester, az Esztergom-Budaáldozataira pesti Főegyházmegye részéről Kiss-Rigó László püspök, az Esztergomi Polgáregylet nevében dr. Horváth István, az Esztergom Barátainak Egyesülete részéről Koditek Pál, az esztergomi polgári köröktől Hidasi Ernőné és Lovas Róbertné koszorúztak. Esztergom saját alapítású gazdasági társaságra bízta a dunai kikötők beruházásának és a Kis- Dunai parthasználat feladatait. A társaság a város 18 kilométeres dunai partszakaszán, főleg a Prímás szigeten és a Horváth Géza sorig terjedő parton tervezteti, építi, és üzemelteti az úszótalpakat, a városi hajókikötő-stégeket. A dunai nemzetközi üdülőhajó-flotta hajóinak száma átlépte a százat, ezért halaszthatatlanná vált kikötőink kialakítása és fejlesztése. Február 26-án került helyére a Mária Valéria híd feletti parton városunk első kikötő-pontonja. A következő beruházás a Molnár sor alatti úszótalp. Ennek elhelyezése a hajdan ott húzódó dunai török fahíd miatt műemléki egyeztetést igényel, hogy ne szenvedjenek kárt történelmi értékeink. A tervezett kikötői díjbevételek a beruházás gyors megtérülését ígérik, és a fejlődő dunai idegen- forgalom is kulturáltabb fogadtatásban részesül Esztergomban.
