Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)

2006-03-29 / 61. szám

4 HÍDLAP • 2006. március 29., szerda www.istergranum.hu Kockázatos a primőrök fogyasztása Megmenekülhet a nyitrai malom Visszavonták a magyar műemlék bontását engedélyező rendeletet Folytatás az 1. oldalról „Ha a vizsgálatok során bebizonyo­sodna, hogy bizonyos szermaradvá­nyok határérték felettiek, vagy az áru az Európai Unióban tiltott szereket tartalmaz, akkor az importőrt kell fe­lelőssé tenni” - mondta lapunknak Mártonffy. Az igazgató hozzátette, hogy egy évben átlagosan hat-hét hó­napra elegendő a magyar előállítású termékek mennyisége. A fennmaradó mennyiséget tehát importból kell pó­tolni, mint ahogy azt más európai or­szágok is hasonlóképp teszik. Szakér­tők szerint a problémát az jelenti, hogy míg tőlünk nyugatabbra na­gyobb hangsúlyt fektetnek az élelmi­szerbiztonsági ellenőrzésekre, addig nálunk csak szúrópróbaszerű vizsgá­latokat tartanak, amin könnyen átcsú­szik akár nagyobb tételnyi rossz mi­nőségű áru is. Ezért nem meglepő, hogy a magyar vásárlók nagy részé­nek rossz tapasztalatai vannak a kül­földről származó zöldségekkel. Nem ritka panasz, hogy az első látásra ke­csegtető, hibátlannak és ízletesnek tű­nő portékák az első harapás után „fel­fedik” titkukat: ízük vegyszeres, illet­ve teljesen mű. Sőt, szakemberek vé­leménye szerint allergiát is okozhat­nak a speciális körülmények között érlelt zöldségek, s éppen ezért az al­lergiás tünetek produkálására hajla­mosaknak ajánlják, hogy a primőr zöldségeket kerüljék el, ugyanis ezek­ben koncentráltabban lehetnek jelen rovarirtó szerek, pesztieidek. A mű­trágya miatt pedig magas a nitrát tar­talmuk, ez pedig gyermekek és rákbe­tegek számára kifejezetten káros. Nem véletlen az sem, hogy például 2004-ben közel 750 tonna zöldség és gyümölcs forgalmazását tiltották be. A legtöbb import zöldségáru Marok­kóból, Törökországból, Spanyolor­szágból, illetve egyre inkább Egyip­tomból és Jordániából érkezik. Marok­kó ezek közül a legszervezettebb ter­melő, nagyrészt francia és spanyol tő­kéből gazdálkodnak. A kártevők elleni védekezés azonban fokozottabb vegy­szerezés nélkül megoldhatatlan feladat ezekben az országokban, ráadásul a legjobb minőségű, s a legkisebb vegyi- anyag-tartalmú zöldségeket a nyugati piacra szállítják, míg kelet felé haladva fokozatosan romlik az áruk minősége - valószínűsíti Ledó Ferenc, a Dél- Alföldi Kertészek Szövetkezetének el­nöke. A fogyasztók védelmére a leg­jobb megoldás véleménye szerint az lenne, ha a jelenlegi szúrópróbaszerű bevizsgálások helyett, az állandó mi­nőségvizsgálatokat is meghonosíta­nák. Ennek is az első állomása a teljes nyomonkövethetőség megteremtése lehetne, így minden egyes áru pontos származási helye megállapíthatóvá válna, ez pedig különösen fontos azok­ban az esetekben, amikor egy adott zöldség elfogyasztása valamilyen be­tegséget vált ki. Sajnos, azonban a ma­gyar ellenőrzés egyelőre az időnkénti mintavételeken alapul, s a származási helyre vonatkozó információk is álta­lában hibásak, sokszor hamisak. * öóui ucnuu Jogszerűtlen volt a nyitrai malom épületeinek bontási engedélyezése - állapította meg a kerületi építési hiva­tal. A százéves, magyar épületegyüt­test a műemlékvédelmi hivatal vette szárnyai alá, így elképzelhető, hogy bontás helyett felújítják. A nyitrai kerületi építési hivatal szerint nem volt jogszerű a százéves nyitrai malom lebontásának engedé­lyezése - közölte lapunkkal a hivatal vezetőjének távollétében Karol Ju­hász építészmérnök. A kerületi építé­si hivatal munkatársa arról tájékozta­tott, hogy a nyitrai műemlékvédelmi hivatal kezdeményezésére néhány héttel ezelőtt elindított vizsgálat so­rán kiderült, hogy a műemlékesek ki­fogásának megfelelően valóban nem lett volna szabad bontási engedélyt kiadnia a városi építési hivatalnak. Bár a várost képviselők azzal érvel­tek, hogy nem kapták meg időben a műemlékvédelmi hivatal álláspontját, ez az indok a kerületi hivatal szerint nem fogadható el, mert bár a malom­épületek darabonként nem álltak mű­emlékvédelem alatt, de a malom egész területe műemlékvédelmi zó­nában fekszik. • B. Sz. Kullancsveszély az erdőkben A kirándulóknak ajánlatos az óvatosság Európa vázlatos kuílancsíérképe. Sötét jövőkép L A P { S Z ) É L Civil kurázsi Orbán vezér vonja vissza csapatait az utcákról - valami effélét mon­dott Gyurcsány alig néhány hete; a parlamenten kívülre vitt politizá­lás veszélyeitől óva a köztársaságot. Mára a helyzet megváltozott; az MSZP is tömegrendezvényekre ké­szül - nem az első eset, nem is az utolsó, hogy egymásnak homloke­gyenest ellentmondó álláspontra helyezkednek röpke napok alatt az elvtársak. Ribillió, felfordulás természetesen továbbra is bekövetkez­het; ám csakis a jobboldalnak köszönhetően - állítják -; hozzátéve, hogy a következő évek nyugalmával fizethetünk azért, ha a „fideszesek” nyerik meg a választást. A „kereplő, sípoló, ordibáló” tömeg rémképével riogatják az embereket, és a szolgalelkű média készségesen szállítja is a bizonyítékot: néhány indulattól eltorzult ar­cú, magából kivetkezett tüntetőt - mit ad Isten, tényleg síppal vagy kereplővel -, akiket aztán a balliberális lapok címoldalaira tesznek, és naponta ötször bejátsszák őket a kereskedelmi tévékben. Magától értetődő, hogy a baloldal saját „jó hangulatú randevúját, ze­nével és tánccal” állítja szembe mindezzel, úgymond a „köztársaság barátait” vonultatja föl majd április elsején, a „harcosság és a kevély­ség helyett a békesség és belátás mellett téve hitet.” Kézenfekvő itt most felsorolni azokat az eseteket, amikor a baloldali „békesség és belátás” emberei baseball-ütővel verekednek, csoporto­san megerőszakolnak valakit, vagy - mint a legutóbbi Múzeum kerti ünnepségen - letépve kokárdáját megpofozzák azt, aki nem tetszik nekik; ám ez csak a jéghegy csúcsa. A lényeg ugyanis az, hogy a balliberálisok magát a valóságot erőszakolják meg, amikor az egész jobboldalt azonosítják néhány zajos tüntetővel; milliókat köpnek szembe az elhallgatott tényekkel. Azzal például, hogy a szélsőséges­nek kikiáltott miépesek jó pár tömegrendezvényt tartottak bármiféle valamirevaló botrány nélkül. Miféle „ribillió” volt a Fidesz emléke­zetes Kossuth téri rendezvényén; kik veszélyeztették, és mivel a „rendet” a TF-en? Tovább menve: történt-e valamilyen „felfordulás” a Terror Háza előtti megemlékezésen, amire az SZDSZ ráadásul egy ellenrendezvényt is rászervezett? (Zenével, tánccal; lufival és Padödővel...) Vajon „kevélység és harcosság” jellemezte azt a töme­get, amely részt vett egy igazi harcos, Pongrátz Gergely búcsúztatá­sán a Szt. István bazilikában, majd a Corvin közben? Akármilyen kíméletlen erőszakkal sulykolja is az ellenkezőjét az MSZP/SZDSZ, az úgynevezett rendszerváltozás óta a jobboldal se a de­mokráciát, se a köztársaságot nem veszélyeztette. Nyugodtan menjünk tehát minél többen az utcákra és a terekre, ha szükséges - méltósággal és fegyelmezetten, mint mindig -, ettől legfeljebb a baloldal rendülhet meg. Kitüntetés a legjobbaknak Pozsony. Kitüntetéseket adott át Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a felvidéki magyar kulturális, tudomá­nyos és közélet legkiválóbbjainak. A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjét Cselényi László költő-író, Petrécs Anna és Cs. Tóth Erzsébet színmű­vészek, Németh Ilona Munkácsy Mi- hály-díjas képzőművész, Rácz Tibor harmonikaművész, Kovács Kálmán karnagy, Gágyor József és Újváry László pedagógus, Békés János gé­pészmérnök, Gyurgyík László szoci­ológus és Könözsi István fotóművész vehette át. Folytatás az 1. oldalról Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy időben észre­vegyük és eltávolítsuk bőrünkből az élősködőt, a veszélyes kórokozók ugyanis csak 4-6 óra múlva kerülhet­nek be a vérkeringésbe. Évről évre el­készül Magyarország kullancstérképe, melyen jól látszik az erdőborította te­rületek fertőzöttsége. A sok kirándulót vonzó pilisi erdők miatt a régióban is gyakoriak ezek a vérszívók. A permet- szerekre (pl. ACTELLIC 50 EC) igen érzékenyek - az áprilisi kezelést júni­usban és szeptemberben is célszerű megismételni -, ezért a gondozott kis­kertekből, körülzárt, rendszeresen ro­varirtózott területekről száműzhetők, persze csak addig, míg valamilyen gazdaállat vissza nem hurcol néhány példányt. Az orvosok, szakértők min­den évben figyelmeztetnek a fertőzés- veszélyre, a Magyar Kullancsszövet­ség tavaly egy akciót is elindított, pa­tikákban található megcímzett boríté­kokban küldhették vissza a kirándulók a kullancsokat, melyeken aztán labo­ratóriumi vizsgálatokat végeztek, nem fertőződtek-e a Lyme-kórral. Az akci­ónak a vártnál jóval nagyobb sikere volt, az eredményeket hetenként tették közzé a kullancsinfo.hu honlapon. Előfordult, hogy a bevizsgált egyedek negyede fertőzött volt a Lyme-kórt okozó baktériummal. • Szabó Hajnal Visszakapta tisztességes nevét Rákóczi Ismét politikai célkeresztbe került a szlovák nyelvtörvény Folytatás az 1. oldalról Dohányos Róbert ekkor találkozott először a magyar fejedelem szlovák ne­vével. A főosztályvezető az előkészítő bizottság részére szervezett találkozón arra hívta fel a figyelmet: bár a szlovák helyesírási szabályzatba foglaltakat tu­domásul veszi, mégis arra kéri a bizott­ság tagjait, hogy tiszteljék meg a feje­delmet, és úgy írják le a nevét, ahogyan azt ő maga használta. Dohányos szerint ugyanis a kegyeleti jog megsértése sú­lyosabb vétek, mint a nyelvtörvény egy speciális részének mellőzése. A főosztályvezető a továbbiakban az alkotmány ide vonatkozó passzusá­ra is hivatkozott, amely szerint min­denkinek joga van a névválasztáshoz, illetve a neve eredeti formájában való használatához. A fejedelem is megér­demli, hogy úgy említsék őt, ahogyan anyakönyvezték. Dohányos érveivel meggyőzte a bizottság tagjait, ennek megfelelően a Rákóczi-centenárium alkalmából megjelenő hivatalos kiad­ványokon, emléktárgyakon és röpla­pokon a továbbiakban már eredeti, magyar formájában szerepel majd a fejedelem családneve. Bíró Ágnes kulturális államtitkár arról tájékoztatta lapunkat, hogy a szlovák nyelvtörvény módosítására már korábban is voltak kezdeménye­zések a kulturális minisztérium részé­ről. A Szlovák Tudományos Akadé­miának is többször jelezték, hogy ez elavult törvény, amit módosítani kel­lene, de most a választások előtti idő­szakban megakadtak a tárgyalások. Az államtitkár szerint ennek a prob­lémának nyelvtani és politikai vetüle- te is van. Egyrészt legutóbb a nyolc­vanas években módosított nyelvtör­vényről van szó, mely szerint a törté­nelmi Magyarországon és a szlovák történelem ezen időszakában előfor­duló történelmi személyek nevét a szlovák helyesírás szerint kell írni - tájékoztatott az államtitkár. A problé­ma politikai része a „nyelvnek a törté­nelem fölé helyezése”, ami a mai kor­ban elfogadhatatlan. Bíró Ágnes el­mondta, bízik abban, hogy a szlovák nyelvtörvény kérdése a következő A szlovák helyesírási szabályzatnak megfelelően az Osztrák-Magyar Monar­chiából származó történelmi személyi­ségek nevét egyszerűsítve, például a „ez” elhagyásával, illetve fonetikusan kell használni és írni. A dolog érdekessé­ge, hogy ez az előírás csak a magyar ne­veket érinti, a szlovák történelmi család­neveket eredeti formájukban használják, akár cz-vel is. Ez a szabály Meciar idő­szakából, a magyarságnak szánt fricska­ként értékelhető. A szlovákosított ma­gyar családnevek egyébként a szlovák történészek életét is megkeseríti, hiszen sokszor csak további, mellékes informá­ciók segítségével tudják beazonosítani, hogy mely személyről van éppen szó. időszakban napirendre fog kerülni. Az államtitkár szerint az, hogy az ün­nepségsorozatot előkészítő bizottság kész II. Rákóczi Ferenc családnevét a továbbiakban eredeti formájában használni, egy nagyon egészséges fo­lyamat kezdetének tekinthető. • Berényi Szilvia Továbbra is ellenőrzés nélkül özönlenek a zöldségek Magyarországra

Next

/
Thumbnails
Contents