Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)

2006-03-25 / 59. szám

IV • HÍDLAP • 2006. március 25., szombat _____magazin E sztergom: a rend új király városa Komplex bűn- és baleset megelőzési program indult Esztergomban Március 20-án az esztergomi Vármegyeháza dísztermében került sor a bűn- és baleset megelőzés területén történő együttműködésről szó­ló megállapodás aláírására. A szerződés értelmében Esztergom rend­őrei, a városi iskolák pedagógusai és a prevencióval foglalkozó szak­emberek tizenhat programpont alapján összehangolt együttműködés­ben dolgoznak idén márciustól. A szerződés előkészítését két bűnmegelőzésben vezető szakember, Bognár Ferenc rendőr alezredes, az esztergomi rendőrkapitányság vezetője és Szé­kely Zoltán rendőr alezredes, ki­emelt bűnmegelőzési főelőadó vé­gezte el. A kettejük munkája alapján készült el Esztergom önkormányza­tának Bűnmegelőzési Programja, melyet az önkormányzat képviselő­testülete felhatalmazása alapján ha­gyott jóvá Meggyes Tamás polgár- mester, s írt alá Knapp János alpol­gármester. A tavaly novemberben elfogadott bűnmegelőzési stratégia elsősorban a városlakók részéről megnyilvánuló igényrendszer men­tén körvonalazódott. A prevenciós munka előkészítésénél, ahogy az or­szágos szakemberek, úgy az itteniek is megállapíthatták, hogy csak a he­lyi társadalom teljes összefogásával sikerülhet az ifjúságot érintő bűncse­lekményekkel kapcsolatos problémá­kat megoldani. A prevenciós szakem­berek által összeállított kérdőívek se­gítségével közvélemény-kutatásban derült ki, hogy Esztergom polgárai miként vélekednek a bűnmegelőzés lehetőségeiről. Ezen kutatásból kide­rült, hogy a gyermekek szabadidős elfoglaltságát és tevékenységét álta­lában rossznak ítélik. Ugyanakkor fontosnak tartották a megkérdezettek a sportélet előtérbe helyezését. A szabadidő minél hasznosabb eltölté­se érdekében az esztergomi emberek ifjúsági klubok, szakkörök, kultúrált szórakozóhelyek létrehozását látják előnyösnek. Az átlagos helyi polgár a drog után a közlekedési viszonyokat tartja a legnagyobb veszélyforrásnak, különös tekintettel nemcsak az utak, de a járdák rossz állapotára, de akár a gyermekekre veszélyt jelentő kóbor kutyákra is. A megkérdezettek sze­rint Esztergomban az idősek bizton­ságán is van mit javítani, de ugyanez mondható el a játszóterek, a környe­zetvédelem, a közterületek tisztasá­ga, a város parkosítása esetében is. A válaszadók ezzel együtt azzal is tisz­tában voltak, hogy mindezen felada­tok csak a helyi társadalom minél tel­jesebb összefogásával oldható meg. Nézzük a közeljövő Esztergoma bűn- és baleset megelőzési stratégiá­jának néhány kiemelkedő fejezetét! A legfontosabb feladatok egyike­ként a gyermek- és ifjúságvédelem szerepel a programban. Ebben a pro­jektben működik szorosan egymással a helyi tanítóképző főiskola, az ön- kormányzat és az Esztergomi Rend­őrkapitányság. Az együttműködés lényege az ifjúság szabadidejének hasznos eltöltésének megoldása, ifjú­sági klubok létrehozása,.drog preven­ció, bűn- és baleset megelőzési, vala­mint szellemi, erkölcsi nevelési prog­ram működtetése. A kooperációban fontos szerepet kapnak a középfokú oktatási intézmények is. Esztergom idegenforgalmi szezon­ban történő biztonságának erősítésé­re idén nyáron létrejön az INFO- Police Program. Az Országos Bűn- megelőzési Központ által kiírt pályá­zatra való jelentkezés, illetve sikeres elbírálás esetén idegen nyelveket be­szélő közép- és felsőfokú tanintéz­ményekben tanuló helyi diákok be­vonásával valósul meg ez a projekt. Az INFO-Police Program működé­sével csökken a gépjárműlopások, lo­pások, feltörések, alkalmi tolvaj lások száma, nő a városba érkező külföldi és hazai turisták biztonsága, feltérké- peződnek a bűnelkövetési alkalmak és veszélyhelyzetek, hatékonyabb lesz az áldozattá vált turisták ügyei­nek elintézése, a program a turisták körében népszerűsíti és ismerteti a rendőrség tevékenységét és társadal­mi szintre emeli a bűnmegelőzést. Az egyedül élő idős emberek életé­nek javítását szolgálja az S.O.S. Szomszédhívó Rendszer Program. A szisztéma lényege, hogy az egyszerű kaputelefont alkalmazza 50-100 mé­ter hatótávolságban segélykérő jelzés adására, illetve vételére. A segítségre szoruló idős ember, például rosszul- lét esetén egy gombnyomással jel­zést adhat le szomszédjának, aki se­gítségére siet, illetve megteszi a szük­séges intézkedéseket. A Biztonságos Városunkért Prog­ram a polgárok vagyon- és személyi biztonságát közvetlenül sértő bűncse­lekmények megelőzéséért, illetve a bűncselekmények számának lecsök­kentését célozza meg. Esztergomban, a város hét részre való osztásával ön­kéntes alapon jelentkező területi fele­lősök irányításával alakul meg a pol­gárok önvédelmi rendszere. A prog­ramra táblák, illetve matricák hívják majd fel a figyelmet, illetve a területi felelősök által irányított csoportok fo­lyamatosan tartják a kapcsolatot a bűnmegelőzési és bűnüldözési médi­ás baleset megelőzési nyári tábor egyhetes turnusának lebonyolítása. Általános- és középiskolások részé­re készül az a rajz- és irodalom pá­lyázat, melynek témája a bűn- és bal­eset megelőzés. A díjazást követően a rajzokból és irodalmi dolgozatokból összeállított vándorkiállítás nyílik. Minden év június 26-án tartják a Kábítószer Elleni Világnapot. Az esz­tergomi művelődési házban és kör­nyékén immár harmadik éve folynak ezen a napon sport, művészeti, zenei rendezvények, hogy felhívják a fiata­lok figyelmét a jó alternatívákra. “ ával, az Információs Ponttal, illetve magával a rendőrséggel. A nyári szünidő hasznos eltöltésé­nek megszervezése az iskolák, a rend­őrség, a családsegítő és a gyermekjó­léti szolgálat és társszerveinek bevo­násával valósul meg. Ennek a prog­ramnak az első lépése lesz egy bűn­A teljes program egy része tulaj­donképpen már évek óta működik, egy másik fele idén tavasztól folya­matosan, még újabb fejezetei pedig az azt követő időszakokban valósul­hatnak meg Esztergomban, a rend új királyvárosában. • Kép és szöveg: Pöltl Zoltán Az ember tragédiája Madács Imre halhatatlan drámája, Az ember tragédiája valójában I860, március 22-én készült el, mégis a magyar irodalom e vitathatat­lan remekműve csak 1862-ben, valójában Arany János átdolgozásában látott napvilágot. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a világ szinte minden nyelvére lefordították, és oly sok tanulmány jelent meg azóta az íróról és művéről, amennyi csak a legkiválóbbakat illeti meg. Valójában mindig Goethe Faustjával hasonlították össze, sőt voltak olyan iro­dalomtörténészek, akik egyenesen plá­giumnak tartották. Pedig a két mű alap­vetően különbözik. Egyikőjük azt a kér­dést boncolgatja, hogy van-e értelme az emberi életnek, a másik - sokkal opti­mistábban - azt, hogy vajon mi az értelme? Csakhogy - Madách esetében - valamennyi dol­gozat lényegében az átírt változatot boncolgatta. Striker Sándor Madách-kutató összevetette a mű eredeti szövegét a javítottál, és meglepő kö­vetkeztetésekre jutott. Az ember tragédiája re­konstrukciója című tanulmányában bebizonyít­ja, hogy Madách Imre tragédiájának eszmei gyökerei Kant egyik filozófiai-etikai munkájá­hoz nyúlnak vissza. így világossá válnak az ed­dig homályosnak, talányosnak ítélt részletek, és kibontakozik a dráma szilárd gondolati váza. A tanulmány második kötetében olvashatjuk elő­ször nyomtatásban az eredeti, „érintetlen” szö­veget. De vajon miért került sor erre az átdolgo­zásra, mondhatjuk átírásra? Mikor Madách el­küldte Arany János­nak a kéziratot, Arany joggal érezte úgy, hogy a szöveg néhol túl nyers. Egy „finoman” fogalma­zó szerző, András László azt írta, hogy a mű tele van „alsó- sztregovaizmusok”- kal. Az Alsó-Sztre- gován született drá­ma egy kissé provin­ciálisnak tűnt, ahogy Arany János mondta: néhol a megfogal­mazás „mesteremberes”, és ezen akart csiszolni, írt ez ügyben Madách Imrének, s néhány színt javítva átküldött ne­ki. Volt, ami nem tetszett Madáchnak, arra reagált is, de ál­talában beleegyezett a változtatásokba. Ne felejtsük el, hogy irodalmi presztízs­ben óriási különbség volt kettejük között, hiszen Arany már akkor az Akadémia titkára és az ország vezető költője volt. Úgyhogy a még teljesen ismeretlen Madách nagy örömmel ráhagyta Aranyra, tegyen, amit csak akar. Sőt, egy másik drámáját is elküldte neki, mert úgy érezte, a Tragédián már túl van, és szeretett volna nyilvánosság elé lépni a követ­kező művel is. Arany a művet nem csak stilári- san dolgozta át. Ezer sort javított a 4140-ből, s noha ezek látszólag csak apró módosítások, filo- zófiailag mélyen érintették a gondolatmenetet. Csak kevesen tudnak arról, hogy Madách tizen­kilenc évesen benyújtott egy pályázatot a Kisfa­ludy Társasághoz. Drámaelméleti dolgozatot kellett írni arról, hogy mi a dráma fő kérdéskö­re. A pályamű visszhangtalan maradt. Aztán hosszú ideig lappangott a kézirat. Flalász Gábor 1943-ban, amikor úgy vélte, hogy Madách ösz- szes művét publikálta már, töredékként közölte ezt az értekezést is. 1972-ben Solt Andor az Aka­démia irattárában megtalálta a teljes anyagot, de akkoriban nem tudták, hogy ez Madách Imre írása. Pusztán azt vette észre a kutató, hogy az a fejezet, amelyet Flalász Gábor megjelentetett, szerepel ebben a pályaműben. A teljes kézirat ugyanis nem maradt meg a hagyatékban. Ma­dách már ebben a dolgozatban - az antik drámá­ból levezetve - nagyon pontosan meghatározza, hogy mi a dráma kulcskérdése, menete és for­mája. Később aztán, amikor Az ember tragédiá­ját megírta, követte saját eszmerendszerét. A pályaműben kifejti, hogy nem a tárgya teszi nemzetivé a drámát, hanem az a kérdésfelvetés, az a konfliktus, amit a dráma körüljár. Azt is részletesen taglalja, hogy a tragédia központi gondolata az erkölcsi elv és az azzal szembeni küzdelem. Úgy érzi, hogy a tragédiában a hősök különféle jogcímek alapján küzdenek egy erkölcsi elv el­len, és mindenkép­pen elbuknak - ez a tragédia. Ádám, a főhős küzd egy elv ellen, különféle jog­címeken a különbö­ző történelmi szí­nekben. Az erkölcsi elv a Tragédiában voltaképpen az, hogy nem lehetünk Istennel egyenlők, nem vagyunk örökkön élők, s bár szellemiekben talán vetekszünk az isteni szférával, emberek vagyunk és halandók. így Ádám, amikor a színek során istenülni szeretne, mindig elbukik. Bukása tragikus, mert szellemi­ekben, értelmi képességeiben valóban az isteni szférát közelíti meg. Ám ne feledjük: Ádám vé­gül is rádöbben arra, hogy ez a sorsa, ez a tragé­diája, és nem tehet mást, mint küzd, és megpró­bál mégis etikusan cselekedni. Vagy így, vagy úgy, annyi mindenesetre bizonyos, hogy az új Nemzeti Színházat méltóképpen Madách mű­vével szentelték fel. • Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents