Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)
2006-03-25 / 59. szám
IV • HÍDLAP • 2006. március 25., szombat _____magazin E sztergom: a rend új király városa Komplex bűn- és baleset megelőzési program indult Esztergomban Március 20-án az esztergomi Vármegyeháza dísztermében került sor a bűn- és baleset megelőzés területén történő együttműködésről szóló megállapodás aláírására. A szerződés értelmében Esztergom rendőrei, a városi iskolák pedagógusai és a prevencióval foglalkozó szakemberek tizenhat programpont alapján összehangolt együttműködésben dolgoznak idén márciustól. A szerződés előkészítését két bűnmegelőzésben vezető szakember, Bognár Ferenc rendőr alezredes, az esztergomi rendőrkapitányság vezetője és Székely Zoltán rendőr alezredes, kiemelt bűnmegelőzési főelőadó végezte el. A kettejük munkája alapján készült el Esztergom önkormányzatának Bűnmegelőzési Programja, melyet az önkormányzat képviselőtestülete felhatalmazása alapján hagyott jóvá Meggyes Tamás polgár- mester, s írt alá Knapp János alpolgármester. A tavaly novemberben elfogadott bűnmegelőzési stratégia elsősorban a városlakók részéről megnyilvánuló igényrendszer mentén körvonalazódott. A prevenciós munka előkészítésénél, ahogy az országos szakemberek, úgy az itteniek is megállapíthatták, hogy csak a helyi társadalom teljes összefogásával sikerülhet az ifjúságot érintő bűncselekményekkel kapcsolatos problémákat megoldani. A prevenciós szakemberek által összeállított kérdőívek segítségével közvélemény-kutatásban derült ki, hogy Esztergom polgárai miként vélekednek a bűnmegelőzés lehetőségeiről. Ezen kutatásból kiderült, hogy a gyermekek szabadidős elfoglaltságát és tevékenységét általában rossznak ítélik. Ugyanakkor fontosnak tartották a megkérdezettek a sportélet előtérbe helyezését. A szabadidő minél hasznosabb eltöltése érdekében az esztergomi emberek ifjúsági klubok, szakkörök, kultúrált szórakozóhelyek létrehozását látják előnyösnek. Az átlagos helyi polgár a drog után a közlekedési viszonyokat tartja a legnagyobb veszélyforrásnak, különös tekintettel nemcsak az utak, de a járdák rossz állapotára, de akár a gyermekekre veszélyt jelentő kóbor kutyákra is. A megkérdezettek szerint Esztergomban az idősek biztonságán is van mit javítani, de ugyanez mondható el a játszóterek, a környezetvédelem, a közterületek tisztasága, a város parkosítása esetében is. A válaszadók ezzel együtt azzal is tisztában voltak, hogy mindezen feladatok csak a helyi társadalom minél teljesebb összefogásával oldható meg. Nézzük a közeljövő Esztergoma bűn- és baleset megelőzési stratégiájának néhány kiemelkedő fejezetét! A legfontosabb feladatok egyikeként a gyermek- és ifjúságvédelem szerepel a programban. Ebben a projektben működik szorosan egymással a helyi tanítóképző főiskola, az ön- kormányzat és az Esztergomi Rendőrkapitányság. Az együttműködés lényege az ifjúság szabadidejének hasznos eltöltésének megoldása, ifjúsági klubok létrehozása,.drog prevenció, bűn- és baleset megelőzési, valamint szellemi, erkölcsi nevelési program működtetése. A kooperációban fontos szerepet kapnak a középfokú oktatási intézmények is. Esztergom idegenforgalmi szezonban történő biztonságának erősítésére idén nyáron létrejön az INFO- Police Program. Az Országos Bűn- megelőzési Központ által kiírt pályázatra való jelentkezés, illetve sikeres elbírálás esetén idegen nyelveket beszélő közép- és felsőfokú tanintézményekben tanuló helyi diákok bevonásával valósul meg ez a projekt. Az INFO-Police Program működésével csökken a gépjárműlopások, lopások, feltörések, alkalmi tolvaj lások száma, nő a városba érkező külföldi és hazai turisták biztonsága, feltérké- peződnek a bűnelkövetési alkalmak és veszélyhelyzetek, hatékonyabb lesz az áldozattá vált turisták ügyeinek elintézése, a program a turisták körében népszerűsíti és ismerteti a rendőrség tevékenységét és társadalmi szintre emeli a bűnmegelőzést. Az egyedül élő idős emberek életének javítását szolgálja az S.O.S. Szomszédhívó Rendszer Program. A szisztéma lényege, hogy az egyszerű kaputelefont alkalmazza 50-100 méter hatótávolságban segélykérő jelzés adására, illetve vételére. A segítségre szoruló idős ember, például rosszul- lét esetén egy gombnyomással jelzést adhat le szomszédjának, aki segítségére siet, illetve megteszi a szükséges intézkedéseket. A Biztonságos Városunkért Program a polgárok vagyon- és személyi biztonságát közvetlenül sértő bűncselekmények megelőzéséért, illetve a bűncselekmények számának lecsökkentését célozza meg. Esztergomban, a város hét részre való osztásával önkéntes alapon jelentkező területi felelősök irányításával alakul meg a polgárok önvédelmi rendszere. A programra táblák, illetve matricák hívják majd fel a figyelmet, illetve a területi felelősök által irányított csoportok folyamatosan tartják a kapcsolatot a bűnmegelőzési és bűnüldözési médiás baleset megelőzési nyári tábor egyhetes turnusának lebonyolítása. Általános- és középiskolások részére készül az a rajz- és irodalom pályázat, melynek témája a bűn- és baleset megelőzés. A díjazást követően a rajzokból és irodalmi dolgozatokból összeállított vándorkiállítás nyílik. Minden év június 26-án tartják a Kábítószer Elleni Világnapot. Az esztergomi művelődési házban és környékén immár harmadik éve folynak ezen a napon sport, művészeti, zenei rendezvények, hogy felhívják a fiatalok figyelmét a jó alternatívákra. “ ával, az Információs Ponttal, illetve magával a rendőrséggel. A nyári szünidő hasznos eltöltésének megszervezése az iskolák, a rendőrség, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat és társszerveinek bevonásával valósul meg. Ennek a programnak az első lépése lesz egy bűnA teljes program egy része tulajdonképpen már évek óta működik, egy másik fele idén tavasztól folyamatosan, még újabb fejezetei pedig az azt követő időszakokban valósulhatnak meg Esztergomban, a rend új királyvárosában. • Kép és szöveg: Pöltl Zoltán Az ember tragédiája Madács Imre halhatatlan drámája, Az ember tragédiája valójában I860, március 22-én készült el, mégis a magyar irodalom e vitathatatlan remekműve csak 1862-ben, valójában Arany János átdolgozásában látott napvilágot. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a világ szinte minden nyelvére lefordították, és oly sok tanulmány jelent meg azóta az íróról és művéről, amennyi csak a legkiválóbbakat illeti meg. Valójában mindig Goethe Faustjával hasonlították össze, sőt voltak olyan irodalomtörténészek, akik egyenesen plágiumnak tartották. Pedig a két mű alapvetően különbözik. Egyikőjük azt a kérdést boncolgatja, hogy van-e értelme az emberi életnek, a másik - sokkal optimistábban - azt, hogy vajon mi az értelme? Csakhogy - Madách esetében - valamennyi dolgozat lényegében az átírt változatot boncolgatta. Striker Sándor Madách-kutató összevetette a mű eredeti szövegét a javítottál, és meglepő következtetésekre jutott. Az ember tragédiája rekonstrukciója című tanulmányában bebizonyítja, hogy Madách Imre tragédiájának eszmei gyökerei Kant egyik filozófiai-etikai munkájához nyúlnak vissza. így világossá válnak az eddig homályosnak, talányosnak ítélt részletek, és kibontakozik a dráma szilárd gondolati váza. A tanulmány második kötetében olvashatjuk először nyomtatásban az eredeti, „érintetlen” szöveget. De vajon miért került sor erre az átdolgozásra, mondhatjuk átírásra? Mikor Madách elküldte Arany Jánosnak a kéziratot, Arany joggal érezte úgy, hogy a szöveg néhol túl nyers. Egy „finoman” fogalmazó szerző, András László azt írta, hogy a mű tele van „alsó- sztregovaizmusok”- kal. Az Alsó-Sztre- gován született dráma egy kissé provinciálisnak tűnt, ahogy Arany János mondta: néhol a megfogalmazás „mesteremberes”, és ezen akart csiszolni, írt ez ügyben Madách Imrének, s néhány színt javítva átküldött neki. Volt, ami nem tetszett Madáchnak, arra reagált is, de általában beleegyezett a változtatásokba. Ne felejtsük el, hogy irodalmi presztízsben óriási különbség volt kettejük között, hiszen Arany már akkor az Akadémia titkára és az ország vezető költője volt. Úgyhogy a még teljesen ismeretlen Madách nagy örömmel ráhagyta Aranyra, tegyen, amit csak akar. Sőt, egy másik drámáját is elküldte neki, mert úgy érezte, a Tragédián már túl van, és szeretett volna nyilvánosság elé lépni a következő művel is. Arany a művet nem csak stilári- san dolgozta át. Ezer sort javított a 4140-ből, s noha ezek látszólag csak apró módosítások, filo- zófiailag mélyen érintették a gondolatmenetet. Csak kevesen tudnak arról, hogy Madách tizenkilenc évesen benyújtott egy pályázatot a Kisfaludy Társasághoz. Drámaelméleti dolgozatot kellett írni arról, hogy mi a dráma fő kérdésköre. A pályamű visszhangtalan maradt. Aztán hosszú ideig lappangott a kézirat. Flalász Gábor 1943-ban, amikor úgy vélte, hogy Madách ösz- szes művét publikálta már, töredékként közölte ezt az értekezést is. 1972-ben Solt Andor az Akadémia irattárában megtalálta a teljes anyagot, de akkoriban nem tudták, hogy ez Madách Imre írása. Pusztán azt vette észre a kutató, hogy az a fejezet, amelyet Flalász Gábor megjelentetett, szerepel ebben a pályaműben. A teljes kézirat ugyanis nem maradt meg a hagyatékban. Madách már ebben a dolgozatban - az antik drámából levezetve - nagyon pontosan meghatározza, hogy mi a dráma kulcskérdése, menete és formája. Később aztán, amikor Az ember tragédiáját megírta, követte saját eszmerendszerét. A pályaműben kifejti, hogy nem a tárgya teszi nemzetivé a drámát, hanem az a kérdésfelvetés, az a konfliktus, amit a dráma körüljár. Azt is részletesen taglalja, hogy a tragédia központi gondolata az erkölcsi elv és az azzal szembeni küzdelem. Úgy érzi, hogy a tragédiában a hősök különféle jogcímek alapján küzdenek egy erkölcsi elv ellen, és mindenképpen elbuknak - ez a tragédia. Ádám, a főhős küzd egy elv ellen, különféle jogcímeken a különböző történelmi színekben. Az erkölcsi elv a Tragédiában voltaképpen az, hogy nem lehetünk Istennel egyenlők, nem vagyunk örökkön élők, s bár szellemiekben talán vetekszünk az isteni szférával, emberek vagyunk és halandók. így Ádám, amikor a színek során istenülni szeretne, mindig elbukik. Bukása tragikus, mert szellemiekben, értelmi képességeiben valóban az isteni szférát közelíti meg. Ám ne feledjük: Ádám végül is rádöbben arra, hogy ez a sorsa, ez a tragédiája, és nem tehet mást, mint küzd, és megpróbál mégis etikusan cselekedni. Vagy így, vagy úgy, annyi mindenesetre bizonyos, hogy az új Nemzeti Színházat méltóképpen Madách művével szentelték fel. • Dénes
